Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-06 / 233. szám

Vígh-kiállítás. (c) Gyulán, a Tourinform Kisgalériában Vígh István képzőművész alko­tásaiból nyit kiállítást ma 16 órakor Banner Zoltán művé­szettörténész. Közreműködik Dukász Anna érdemes művész. A tárlat október 15-ig látható. Van teteje... (k) Két hónap­ja megbontottan, beázásokat előidézve állt már a gyulai egy­házközség plébániaépületének tetőfelújítása, amikor új kivite­lezőt kerestek a munka folytatá­sára. A Gyulában szeptember 2- án vette át a munkaterületet az addig ténykedő vállalkozótól, s a tetőfelújítással a hó végére végzett is. Jelenleg az udvari sekrestyét cserepezik. A táplálkozásról, (r) A kisgyermekek helyes táplálásá­ról tart előadást a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Fő­iskolán október 7-én 10.30 órá­tól dr. Barna Mária, a Magyar Táplálkozástudományi Társa­ság elnöke. Jogi tanácsok: (h) A Bé­késcsabai Városi Nyugdíjas Egyesület szervezésében in­gyenes jogi tanácsadást tart dr. Becsei Zoltán ma 16.00 órától Békéscsabán, a Dózsa György út 35. szám alatt. Jógaklubban, (m) Októ­ber 8-án, szerdán 18 órakor Fe­kete István természetgyógyász lesz a békéscsabai Leesési kö­zösségi Ház jógaklubjának ven­dége. Előadásának címe: „A jó­ga és az egészséges táplálko­zás”. Balesetek: (m) Szombat reggel Mezőkovácsháza belterületén egy személygépkocsi két gyalogost ütött el. Ketten könnyebben meg­sérültek. Vasárnap délután Békés belterületén egy személyautó ke­rékpárossal ütközött, egy személy könynyebben sérült. Ugyanekkor Gyula külterületén egy személy­­gépkocsi árokba borult, egy kön­nyű sérülés történt, míg Gyula belterületén egy teherautó elütött egy segédmotort, amelyen két sze­mély ült. Mindketten súlyosan megsérültek. Sertéspusztulás: (m) Szombaton Szarvason egy Opel személygép­kocsi motortere égett, az anyagi kár 100 ezer forint. Orosházán 500 kéve kukoricaszár gyulladt meg, a kár 30 ezer forint. Ugyan­ezen a napon este Telekgerendá­son a Koszicki majorban egy sertésfiasztató égett. A tűz követ­keztében 15 anyakoca és 150 ma­lac pusztult el. Az anyagi kár egy­millió 550 ezer forint. Vasárnap hajnalban Gyomaendrő­dön a Vö­rösmarty utcában kigyulladt egy ötször négy méteres szín, s a ben­ne tárolt anyagok elégtek. Az anyagi kár 30 ezer forint. MEGYEI KÖRKÉP Álomesküvő a legszebb szerelmi vallomásért. (y) Hófehér luxusautón gör­dült a békéscsabai városháza elé szombaton Szlávik Judit és Czepó György, hogy egymásnak örök hűséget fogadjanak. A menyasszony esküvői tanúja Gergely Róbert, a népszerű sláger­énekes volt. A fiatal pár a Magyar Esküvő Magazin „Ajándék félmillióért + Gergely Róbert a legszebb szerelmi vallomásért” című pályázatán nyerte a nem mindennapi esküvői meglepe­téseket. Gergely Róbert és a luxusautó mellé még egyhetes dunai hajó-nászút, menyasszo­nyi ruha, szökőkutas esküvői torta, tűzijáték és karikagyűrű is járt, örökre emlékezetessé té­ve az álomesküvőt. fotó: such tamás Országos Ifjúsági Helytörténeti Konferencia Aradon, a vértanúk emlékművé­nek megkoszorúzásával ér véget ma, a II. Országos Ifjúsági Helytörténeti Konferencia. „Az ember és a táj” címmel szomba­ton Békéscsabán kezdődött kon­ferenciát a Békés Megyei Kará­csony János Honismereti Egye­sület és a megyei művelődési központ szervezte. Az országos rendezvényen belül értékelték a nyáron, Eleken lezajlott „A tér­ség, amiben élünk” című, három ország ifjúságát érintő, a kultú­rák egymásra hatását több tudo­mányág szakterületén vizsgáló honismereti programot. „Ez a megye, ez a térség pél­dát mutat a különböző kultúrá­jú, különböző nyelvet beszélő emberek, népek együttélésének lehetőségéről. A török hódolt­ságot követően elnéptelenedett tájra beáramló véletlenszerűen keveredő lakosság itt találta meg hazáját, és csupán a nagy­­politika volt képes ezt az álla­potot megzavarni lakosságcse­rével, kitelepítéssel, hisztéria­­keltéssel. Önök, akik részt vesz­nek ezen a konferencián, akár Romániából, Jugoszláviából, Ukrajnából, Szlovákiából vagy Magyarországról jöttek, sok kö­zös vonást hordoznak, közös múltat cipelnek” — köszöntötte a résztvevőket levélben dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megyei közgyűlés alelnöke. Halász Pé­ter, az Országos Honismereti Szövetség elnöke bevezetőjé­ben kiemelte, a honismereti mozgalomhoz szívünkön és lel­künkön keresztül kapcsolódha­tunk. Aki a szülőföld, a szűkebb pátriárka hagyományainak, múltjának megismerésén, gyűj­tésén és továbbadásán munkál­kodik, az már honismereti mun­kát végez. K. A. Az agroturizmus bevétele A Körös­völgyi térségi Európa­­naphoz kapcsolódva rendezett a térségfejlesztésről, az uniós csatlakozási kérdésekről, továb­bá a tangazdaságok helyzetéről nemzetközi tanácskozást a hét végén Szarvason a DATE Me­zőgazdasági Víz- és Környezet­gazdálkodási Kara. Adriano Ciani a Perugia­i Egyetem professzora az Euró­pai Unió vidékfejlesztési ta­pasztalatairól beszélt. Előadásá­ból kiderült, az uniós progra­mok az összehangolt munkára, továbbá a vállalkozás profiljá­nak piaci lehetőségeket jól ki­használó bővítésére ösztönöz­nek. Felhívta rá a figyelmet: a tájjal való pozitív gazdálkodás, az erre épülő agroturizmus is fontos pénzforrás lehet. Ahhoz, hogy ezek az elvek a gyakorlat­ban érvényesüljenek, informá­ciós rendszerekkel barát társa­dalmat kell kialakítani. Erősíte­ni kell a kisvállalkozásokat, és a kutatásokat, valamint támogatni kell a mezőgazdasági főiskolá­kat és egyetemeket. Példaként Olaszországban Umbria tarto­mányt említette, ahol a vidék­­fejlesztés az előbbi elvek sze­rint történik. A tartomány be­mutatásakor a professzor külön szólt az agroturizmusról, amely ott igen erős szektor. Tíz év alatt ötről háromszáznyolcvan­ra nőtt az agroturisztikai vállal­kozások száma. A tapasztalatok szerint a vállalkozások az agroturizmussal megháromszo­rozzák bevételeiket. (1) A két évszázados herényi tót templom falai között dr. Harmati Béla püspök hirdetett igét FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Fotókiállítás Orosházán a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola aulájában október 4-én, szom­baton délelőtt „Nec arte, nec marte — Sem csellel, sem erő­vel” címmel katonai kiállítást nyitott meg Dávid Károly ezre­des, az Orosházi Határőr Igaz­gatóság vezetője. A komáromi erődrendszert bemutató fotó­anyag (Balogh István, Bognár Balázs, Bognár Csaba, Fessel György, Javier Aguilar, Kapos­vári János, Neuvirth Lajos, Né­meth János, Oroszlámos György és Petzke János mun­kái) az 1848/49-es forradalom és szabadságharc diadalmas ta­vaszi hadjárat hőseinek állít emléket. cs. i. 1997. október 6., hétfő Kohl kancellár avatja fel a Guardian hatodik front üveggyárát A rendszerváltás és a privatizá­ció kezdeti nehézségeit már mindenki érezte, amikor az Al­föld szegletében, az üveggyár­tás „bölcsőjében” megjelent a Guardian. Előzményként any­­nyit, hogy a Guardian Europe és a magyar Üvegipari Művek 1988- ban vegyesvállalatot ho­zott létre azzal a céllal, hogy az Orosházán működő síküveg­gyárat a lehető legmodernebb front üveggyárrá építsék egy 125 millió dolláros beruházás keretében. Az első kapavágás 1989- ben megtörtént, a tervek­nek megfelelően 1991. február 3-án megindult a gyártás. A si­kertörténet része az is, hogy itt a térségben élőket foglalkoztatják szép számmal — precíz, pontos minőségi munkát követelve a dolgozóktól. Ennek is köszön­hetően a Hunguard a minőséget igen magas szinten biztosítja. A társaság megszerezte az ISO 9002 minőségbiztosítási bizo­nyítványt, amit az angol BSI auditált. A minőségbiztosítási rendszerben a Hunguardhoz be­szállító társaságoknak is meg kell felelni. S hogy a magasra állított mércét az orosháziak képesek-e felülmúlni? Arra ékes bizonyí­ték, hogy a Guardian Industries-en belül a magyar gyár elismertsége magas, s en­nek elismeréseként a Guardian felépült új németországi gyárá­ban három mérnök is dolgozik. Az ottani beruházásban az oros­háziaknak is oroszlánrészük van: Magyarországon fogadták ugyanis a wolfeni gyár dolgo­zóit, akik hosszabb-rövidebb tréning keretében sajátították el a flont üveggyártással kapcsola­tos ismeretanyagot. Tavaly no­vemberben, amikor a kelet-né­met régióban felépült gyár meg­kezdte a termelést, orosháziak segédkeztek német kollégáik­nak. És természetesen az sem véletlen, hogy ,Sápi Lajos egyszemélyben az orosházi és a wolfeni üveggyár ügyvezető igazgatója. A fenti információk annál is inkább aktuálisak, mert kedden ünnepélyes keretek között adják át a Guardian hatodik európai gyárát, ahol Helmut Kohl né­met kancellár vágja át a jelké­pes szalagot. Munkatársunk, Csete Ilona a helyszínről tudó­sít. (cs) Országos román kulturális nap Békéscsabán Békéscsabán, az Ifjúsági Ház­ban szombaton került sor a ma­gyarországi románok kulturális napjára. A második alkalommal megrendezett eseményen a ma­gyarországi román közösségek, együttesek mutatkoztak be. A rendezvényen részt vett Radu Vartolomeu Vasile, a román külügyminisztérium határon tú­li irodájának igazgatója, és dr. Orsós Éva, a magyarországi nemzeti, etnikai és kisebbségi hivatal vezetője. Ma a két kor­mányhivatal tárgyalásokat foly­tat az iskola-, és templomfelújí­tásokról, valamint az anyanyel­vi együttműködés területi lehe­tőségeiről. Október 8-án pedig Kovács László külügyminiszter találkozik a román kisebbség képviselőivel. A román kulturális nap meg­nyitóján Grósz György, a Bé­késcsabai Román Kisebbségi Önkormányzat tagja köszöntöt­te a vendégeket, köztük Kovászna és Arad megye, Sep­­siszentgyörgy, és Románia ma­gyarországi nagykövetségének képviselőit. Ünnepi nyitóbeszé­dében Budai János, a Magyar­­országi Románok Országos Ön­­kormányzatának elnöke hang­súlyozta, a múlt szokásainak, hagyományainak ápolása lét­­fontosságú a román közösségek számára. Szellemi örökségük meghatározza jelenüket, és for­málja jövőjüket. A kulturális nap értékmentés és értékterem­tés is egyben. Radu Vartalomeu Vasile Adrian Severin román külügyminiszter szavait tolmá­csolta. Elmondta, a román kor­mány kiemelten kezeli a hatá­ron túli román közösségek tá­mogatását, és segíti helyzetük, identitásuk, kultúrájuk megőr­zésében őket. A magyarországi és román együttesek fellépése után, a meghívott vendégek részvételével, a nemzetiségi lét­ről tartottak konferenciát. A magyarországi románok kultu­rális napja közös táncházzal zá­rult. (kovács) „EZEN A VILÁGON SEMMIRE SEM MONDHATJUK, HOGY BIZTOS, KIVÉVE A HALÁLT ÉS AZ ADÓT.” (Franklin) 200 éves a mezőberényi tót templom (Folytatás az 1. oldalról) evangélikus felekezethez tar­toztak. S mivel létszámuk az esztendők során megnőtt, ezért 1790-ben az evangélikus egyházközség német és szlo­vák anyanyelvű hívei ketté­váltak, s 1792-ben megkezd­ték a szlovák evangélikusok templomuk építését. A kétnapos rendezvény szombaton délután úrvacsorás istentisztelettel kezdődött, majd a Mezőberény egyik né­met testvérvárosának, Gro­­naunak az énekkara és zenekara adott hangversenyt a település egyetlen műemlék­­épületében, a II. kerületi evan­gélikus egyházközség templo­mában. Tegnap ünnepi isten­­tisztelettel folytatódott a meg­emlékezés, melyen dr. Harma­ti Béla országos evangélikus püspök hirdetett igét a részben felújított műemlék templom­ban, mely akkor épült, amikor Európa nem volt békés, dúlt a háború, Napóleon világura­lomra tört. Harmati Béla meg­emlékezésében kifejtette: a gyülekezet a templomot nem a császárnak, nem a királynak, hanem az isten dicsőítésére emelte. A püspök szólt a szere­­tetről, a megértésről, az er­kölcsről, a tisztességről, a má­sok tiszteletéről, a munkáról, melyek a tízparancsolat részét alkotják. Beszélt arról a kultu­rális örökségről is, amit az evangélikus egyház ellát, s né­hány éve 37 oktatási intézmé­nyével segít. Kiemelte az egy­ház lelki szolgálatának fontos­ságát, majd arról szólt, hogyan éljünk, jövőnkért mit kell ten­nünk, de azt ne keletről, s ne nyugatról mondják meg. A számvetés után a püspök újraszentelete a herényi tót templomot. Az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlésen — szlo­vákul és németül — is külön köszöntötték mind a hazai, mind a határainkon túlról ér­kezett vendégeket, a Mezőberényből elszármazot­takat. Lestyán Ádám felügyelő számvetésében egyebek kö­zött elmondta: a templom fel­újítására eddig több mint 14 millió 394 ezer forintot költöt­tek. A műemlék templom át­vészelte a ’48-as szabadság­harcot, a kiegyezést, s dacolt két világháború borzalmaival, s ezek a kétszázéves falak mindig lelki vigaszt nyújtottak a rászorulóknak. —szekeres—

Next