Békés Megyei Hírlap, 2000. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-04-05 / 54. szám

4. OLDAL - 2000. MÁRCIUS 4-5., SZOMBAT-VASÁRNAP Lebukott a drogbanda A Körös árterén termesztették a „füvet” Hétfős kábítószer-termesz­tő, -terjesztő, valamint - fogyasztó társaságot leplez­tek le a Jász-Nagykun- Szolnok megyei rendőr-fő­kapitányság felderítő osztá­lyának nyomozói csütörtö­kön — tájékoztatta lapun­kat Lengyel György, a főka­pitányság sajtófőnöke. ________Dél-Alföld A kunszentmártoni, 35 éves Z. Pál büntetett előéletű férfit és tár­sait azzal gyanúsítják a rendőrök, hogy hosszabb ideje fogyaszta­nak és terjesztenek marihuánát. Z. Pál, akit már korábban hason­ló bűncselekmény miatt egy évre elítélt a bíróság, Cserkeszőlőn, a Körös folyó árterületén termesz­tette a magas THC-tartalmú nö­vényt. A házkutatások során a rendőrök eladásra előkészített, zacskózott marihuánát találtak a gyanúsított lakásán, valamint ro­kona cserkeszőlői házában juta­zsákokba rejtett, leszüretelt leve­leket is lefoglaltak a nyomozók. Z. Pál az ugyancsak 35 éves, bün­tetett előéletű K. Antal kunszent­mártoni férfi lakásán egy depót tartott fenn, ahol szintén találtak „füvet” a nyomozók. A dílerek és a hozzájuk kapcsolódó 18-20 év körüli fiatalok mindnyájan fo­gyasztották is a kábítószert, Kunszentmártonban elsősorban egy népszerű kiskocsmában, ahol a hét végén diszkót is tartot­tak. A rendőrség azt is vizsgálja, hogy a szórakozóhely tulajdono­sa tudtával történt-e a kábítószer­fogyasztás, valamint -értékesítés, ha ugyanis ez bebizonyosodik, akkor bezáratják a kocsmát. A nyomozóknak tudomásuk van arról is, hogy a leleplezett hétfős társaság Békés és Csongrád me­gye szórakozóhelyein is terjesz­tette a marihuánát. A rendőrség által lefoglalt kábítószer értéke másfél-kétmillió forint között van. Az ügy hét gyanúsítottja kö­zül a nyomozók őrizetbe vették Z. Pált és K. Antalt, akiknek az ügyében előterjesztést tettek elő­zetes letartóztatásukra. ■ Támogatás a A diák-sportegyesületek költségvetési támogatásáról is döntött egyebek között Mezőberény önkormányza­ta pénteki ülésén. Az 1. szá­mú általános iskola 175 ezer, az Orlai Peth­es Soma Általános iskola 155 ezer, a Petőfi Sándor Gimnázium 100 ezer forint támogatás­ban részesül ebben az esz­tendőben. Mezőberény Ez a támogatás azt jelenti, hogy mindegyik oktatási intézmény je­lentősen több pénzt kapott, mint tavaly. A képviselő-testület a több elhangzott javaslat ellenére nem tudott dönteni a millenniumi em­léktábla helyéről, melyet március 15-én szeretnének leleplezni. A döntés jogát a testület átadta az diáksportnak oktatási és kulturális bizottság­nak. Az önkormányzat napirend­jére tűzte a városi informatikai hálózat kiépítésének lehetőségét. A helyi Kábel Tv Szövetkezet mellett több cég szívesen venne részt a hálózat fejlesztésében, nyilván egy hosszabb távú prog­ram részeseként. A vita érintette mind a kábelhálózat, mind a ké­sőbbi üzemeltetés és szolgáltatás díjait. A témában döntés csak annyiban született, hogy folytas­sák tovább a tárgyalásokat a Ká­bel Tv Szövetkezettel, ami nem jelent semmiféle elkötelezettsé­get. A képviselő-testület ülése lap­zártakor még tartott, az esti zárt ülésen az önkormányzat üzleti érdekeit érintő vagyoni kérdések kerültek napirendre.­ ­sz­ Ipari park épül a „kertek alatt” (Folytatás az 1. oldalról) - Ha elkészül, országos vi­szonylatban mekkora lesz a bé­késcsabai ipari park? - A kisebbek közé tartozik majd. Példaként említeném a ta­tabányai ipari parkot, ahol ha­sonlóan kis területen kezdődött meg a beruházás, majd folyama­tosan bővült. Az almáskerti terü­leten is adott a lehetőség a bőví­tésre, de felmerülhetnek a város­ban más területek is. Ez is egy fontos döntés lesz az önkor­mányzat részéről, hogy földrajzi­lag „merre” tervezi majd az ipari park esetleges fejlesztését.­­ Mely iparágak betelepülése lenne kívánatos? - Igazán a modern iparágak, összeszerelő üzemek, esetlege­sen autóiparhoz kapcsolódó be­szállító cégek megjelenése lenne előnyös. Nyilván előnyben része­sülnek a jelentős számban mun­kaerőt foglalkoztató cégek. Azt hiszem, egyedül környezet­­szennyező iparág betelepülése nem lenne szerencsés. _______ KOVÁCS ATTILA H­A­Z­A­I TÜKÖR■ ■■ Új-régi kérdés: ki a magyar? Tabajdi szerint finanszírozhatatlan a státustörvény Ahhoz, hogy a határon túl élő több millió magyar jövő januártól gyakorolhassa az anyaország polgárainak is járó jogok nagy részét, június végén a T. Ház elé kellene, hogy kerüljön az úgynevezett státustörvény tervezetének. Budapest A különleges jogosítványok köre a vízummen­tességtől kezdve a szabad munkavállaláson és ingyenes egészségügyi ellátáson át az oktatási és kulturális kedvezményekig terjedne, azonban jelenleg még senki sem tudja, mi válik valóra a miniszterelnök Kanadában tett ígéretéből. A múlt év vége felé megrendezett Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén minden eddiginél erőteljesebben merült fel a kormányfő korábban Kanadában tett ígéretének „aprópénzre váltása”. A ha­táron túl élő magyaroknak adandó kü­lönleges kedvezményekkel elvileg mind a kormánypártok, mind az ellen­zék egyetért, ám a MÁÉRT szakbizott­ságaiban sehogy sem halad a munka. Tabajdi Csaba (MSZP), az integráci­ós bizottság tagja szerint azért, mert túl sok a tisztázatlan kérdés, normaszöveg pedig egyáltalán nem létezik. Állítólag még a két leg­­érintettebb szerv, a Határon Túli Magyarok Hiva­tala és a Külügyminisztérium sem tud megegyez­ni az olyan fontos alapkérdésekben, hogy például ki számítson a jogosítványok odaítélése szem­pontjából magyarnak, vagy hogy csak a Kárpát­medencében élő 3-3,5 millió emberre, netán a tá­volabb letelepedett további 1,5 millió magyarra is vonatkozzanak-e a különleges szabályok. Az sem dőlt még el, hogy mekkora legyen a különleges jogosítványok köre. Tabajdi úgy véli, hogy amíg például a vízummentesség bevezetése nem okoz­na különösebb gondot, addig mondjuk a hazai orvosi ellátás ilyen mértékű kiterjesztése az egészségügy összeomlásához vezetne. Az érintet­tek nehezen tudnának két ország egészségbizto­sítójának is járulékot fizetni, az „ingyen” adott el­látást pedig a magyar költségvetés nem bírná el. A képviselő szerint a hazai munkaerőpiac számá­ra is megoldhatatlan feladat lenne a hirtelen je­lentkező néhány százezer ember felszippantása, ráadásul azt sem tudni, kik, s mennyi idő alatt bí­rálnák el a töménytelen munkavállalási kérelmet. Egyesek a határon túli magyar szervezetekre bíznák a munkát, mint ahogy annak eldöntését is, hogy kik élvezhetnék a státustörvény adta előnyöket - vagyis, hogy ki számítson magyar­nak. Mások azonban óvatosak. Érvként a szét­húzást, valamint azt a tényt említik, hogy e szervezetek nem fogják át az egész magyarsá­got. A honatya a státustörvény egyik legérzéke­nyebb pontjának tartja a „ki a magyar?”-kérdés megválaszolását. Érdekes probléma például, hogy kiterjedjen-e a különleges státus a magyar nyelvet már nem beszélő, második, harmadik generációra is, ne­tán szűkítsék a kört. Számolni kell az érdekből magát magyarnak vallók je­lentkezésével. Egyelőre arra sincs vá­lasz, hogy milyen módon bizonyítják majd az érintettek magyarságukat, hi­szen a háborúk során számos család iratai megsemmisültek. Mint megtudtuk, az alanyi jogon járó kettős állampolgárság, illetve a szavazati jog kér­dését levették napirendről, ám a fennmaradó esetleges előnyök megadása - amelyek között ál­lítólag a gyed is szerepel - túl sokba kerülne. In­formációink szerint felmerült, hogy a költségve­tés fél százaléka fordítódjon erre a célra, de azt is megfontolás tárgyává tették, hogy a kiadásokat a határon túl működő alapítványok összevonásával születő Magyarságért Alapítvány fedezze a kasszájába induláskor betett 20 milliárd forintból. Tabajdi Csaba szerint egy igazán átfogó, sok mindenre kiterjedő státustörvény megvalósítása ennél is többe kerülne, már-már megfizethetet­len lenne. Viszont, ha alig adunk valamit, akkor a világban szétszórt magyarság csalódni fog, a kanadai Orbán-beszéd óta tartó felfokozott vára­kozás hiábavalónak bizonyul. ___________________________________________TAKÁCS MARIANN A kettős gazdasági befolyás árthat a közéletnek Az országgyűlésben Tóth Károly (MSZP) az úgynevezett megfigyelési bizottság jelentéséről, Tóth Imre (FKGP) az ön­­kormányzati képviselők összeférhetetlenségéről és a pol­gármesterek javadalmazásáról mondta el a véleményét. Parlament Tóth Károly a bizottság jelentését olyan írásműnek nevezte, ame­lyet csak úgy kigondoltak, és sem­mi alapja nincs. Szerinte másfél éve már a Fideszen belül is kezd­tek kényelmetlenné válni a Simicska úr zavaros gazdasági ügyeiről és az átadásvételekről szóló hírek, jött tehát a nagy beje­lentés: közpénzen, törvénysértő módon, titkosszolgálati eszkö­zökkel az előző kormány idején megfigyelték a Fidesz vezetését és családtagjaikat. A miniszterelnök közölte: a bizonyítékok nála van­nak. Tóth Károly megállapította: dokumentum nem volt és azóta sem lett, a miniszterelnök még mindig nem tette le az asztalra a bizonyítékait. Ebből képviselőnk azt a következtetést vonta le, hogy nem történt meg közpénzen, tit­kosszolgálati eszközökkel, tör­vénytelen módon az előző négy évben a Fidesz-vezetők megfigye­lése, ezért azt a jelentést tehát, amely ennek az ellenkezőjét állít­ja, nem szabad megszavazni. 1990-ben megszületett a helyi önkormányzatokról szóló tör­vény, amely nagyon fontos jogo­kat rögzített, de nem gondosko­dott arról, hogy az állami, a poli­tikai és közhatalmi pozíciókat be­töltő és a gazdasági életben tiszt­séget viselő személyek ne lehes­senek azonosak. Ezt kell most pó­tolni. Tóth Imre rámutatott, hogy az összeférhetetlenség nem bün­tető, hanem közjogi intézmény. A szabályozás célja a jövőre vonat­kozóan, hogy kiszámítható és egyértelmű módon biztosítsa a képviselői munka függetlenségét, a nem kívánatos befolyásolások távol tartását. A hatályba lépés időpontjáról szólva képviselőnk úgy véleke­dett, hogy a gazdasági, igazga­tótagsági viszonyokra vonatko­zó tiltást minél előbb be kellene vezetni, nem várhatunk vele majdnem három évet a követke­ző önkormányzati választáso­kig. Ha a kettős gazdasági befo­lyás ellentmondásos, akkor nem állhat a parlament érdeké­ben még évekig rendezetlenül hagyni ezt a területet. Tóth Imre megismételte azt a javaslatát is, hogy dolgozzanak ki a 3000 fő alatti településekre enyhébb szabályokat. A polgármesterek helyzetéről folyó vitában azt hangsúlyozta a képviselő, a települések alapérde­ke az, hogy minél inkább maga­san kvalifikált személyek töltsék be a polgármesteri posztokat. Most ez a beosztás nem irigyelt, mert alacsony illetményért ko­moly konfliktusokat kell fölvállal­ni a napi nyolc óránál sokkal hosszabb készenlétben. ______ _____ SIMONFFY ÁGNES Bűn az abortusz Az, aki abortuszt kér, vagy ab­ban bármilyen módon közre­működik, beleértve az egészség­­ügyi alkalmazottakat is, súlyos bűnt követ el - tartalmazza a Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia nyilatkozata, amit Veres András püspök, püspökkari tit­kár ismertetett pénteken. A tes­tület annak kapcsán fogalmazta meg állásfoglalását, hogy az Or­szággyűlés ismét tárgyalni fog az abortuszról. A püspöki kon­ferencia leszögezi, hogy az em­beri élet ajándék, amely a kez­detétől a végéig szent. „A XX. század leggyalázatosabb botrá­nya az, hogy egyes társadalmak­ban a védtelen emberi életet az állam által intézményesített for­mában pusztítják” - áll a közle­ményben. MSZP-NYILATKOZAT. A szo­cialisták a jövőben kizárólag a közérdek szolgálatával össze­függő kérdésekben hajlandóak együttműködni a kormánypár­tokkal a parlamentben, így pél­dául nem járulnak hozzá olyan házszabálytól való eltéréshez, amely a kormány kényelmét szolgálja - jelentette be a párt el­nökségének ülését követően Ko­vács László elnök. Nem delegál­nak képviselőket a médiakura­tóriumok ellenőrző testületeibe sem. Az elnökség felkéri a szoci­alista képviselőcsoportot, hogy kezdeményezze parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a sajtószabadság magyarországi érvényesülésének áttekintésére. KÜLFÖLDI HITELEK. Nem szükséges közbeszerzési pályá­zatot kiírni a gyorsforgalmi út­hálózat fejlesztésére, mivel a költségek túlnyomó hányadát nem állami pénzből, hanem kül­földi bankok által nyújtandó hi­telekből finanszírozzák - jelen­tette ki Katona Kálmán közleke­dési miniszter pénteken. MARAD A TILALOM. Sem a halfogási, sem a haltelepítési ti­lalom nem oldható fel a Tiszán, sőt a hullámtéri holtágakban meg kell kezdeni az élővilág revitalizációját hátráltató amur és busa szelektív lehalászását - közölte Gönczy János tiszai kor­mánybiztos pénteken. Hozzá­szólásában Pintér Károlynak, a földművelési tárca osztályveze­tőjének azon felvetésére reagált, miszerint a horgászati tilalom egyéves fenntartása a Tiszán mintegy 4 milliárd forintnyi veszteséget okoz. PÉNZESŐ. Fejlesztési tervei megvalósításához összesen 29 milliárd forint értékű támogatást kap öt felsőoktatási intézmény annak a megállapodásnak az ér­telmében, amelyet az érintett egyetemek, főiskolák vezetőivel Béres István kormánybiztos pénteken írt alá Budapesten. ■ Drogmegelőzésre 500 millió Egyelőre kevés a szociális munkás, a bármikor felkereshe­tő, könnyen elérhető segélyszolgálat, holott - minden ez irányú kutatás állítása szerint - a fiatalok egyre nagyobb számban nyúlnak meg nem engedett élvezeti szerekhez. Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) ebben az évben kö­zel 500 millió forintot fordít megelőzési programokra. Budapest - ISM 1995 óta megkétszereződött azoknak a fiataloknak a száma, akik életük folyamán legalább egyszer éltek valamilyen tiltott szerrel. Egy, a 16 évesek körében végzett vizsgálat szerint a közép­­iskolások 28 százaléka már fo­gyasztott drogot. Az utóbbi évek­ben nőtt a kábítószer-visszaélé­sek száma csakúgy, mint az úgy­nevezett beszerzési bűnözés, va­lamint a kábítószer megszerzésé­hez szükséges pénz előteremtése miatti bűncselekmények száma. Magyarország mostanra a tiltott drogok használatában is az euró­pai középmezőnybe került, aho­vá eddig csak a dohányzás, az al­kohol- és a gyógyszerfogyasztás alapján tartozott. A 30 európai országra kiterje­dő nemzetközi összehasonlító vizsgálat megállapításai között ol­vasható, miszerint a magyaror­szági 14-16 évesek 28,8 százaléka fogyasztott életében legalább egy­szer valamilyen tiltott szert. A megkérdezettek 73,7 százaléka kipróbálta a dohányzást, a napi rendszerességgel cigarettázók aránya pedig meghaladja a 29 százalékot. A vizsgálatban részt vevő középiskolások mintegy 90 százaléka fogyasztott legalább egyszer alkoholt, több mint 50 százalékuk pedig bevallottan volt már részeg is. Napjainkban a kö­zépiskolások körében ugrássze­rűen nőtt azoknak a száma, akik kipróbálták a marihuánát. To­vábbra is terjed a nyugtatók hasz­nálata, a gyógyszerek alkohollal való fogyasztása, de nem csökken a szipuzás sem. A drogos fiatalok egyre kevés­bé tűrik a szülők, orvosok, peda­gógusok figyelmeztetését. A ku­tatás megállapítása szerint a fia­talokat leginkább a korosztályon belüli vélemények befolyásolhat­ják, ezért közel 500 millió forintot fordít az ifjúsági tárca iskolai kö­zösségek foglalkoztató program­jainak kidolgozására, kiadvá­nyokra, kutatásokra, képzési for­mákra. HORVÁTH MAGDA KITÜNTETETT IFJÚ MŰVÉSZEK. Tizenhárom magyar gyermek rajzát állították ki Finnországban a gyermekek számára létesített múzeumban. Az ifjúsági és sportminiszter pénteken fogadta a kis művésze­ket, akiknek érmeket és okleveleket adott át, majd közösen sétát tettek a parlamentben. Képünkön: Deutsch Tamás és az alkotók. fotó: feli/diósi Imre

Next