Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-11 / 85. szám

KÖLTÉSZET NAPJA, (cs) Orosházán, a Justh Zsigmond Városi Könyvtárban ma 18 óra­kor rendezik meg a költészet napja alkalmából Képek Sinka István életéből, Fekete Bojtár címmel Kovács György és Józsa Mihály estjét. FÉLFOGADÁS, (e) A múlt szer­dán jelent meg lapunkban az a cikk, mely tartalmazta többek kö­zött, hogy a gazdasági társaságok­nak június 16-áig kell megemelni­ük a törzstőkéjüket. A közelgő ha­táridő miatt elképzelhető, hogy az országban több cégbíróság meg­hosszabbítja a szokásos ügyfélfo­gadási időszakát. A Békés Megyei Bíróság cégbírósága jelenleg mun­kanapokon 9-től 12 óráig, ezen kí­vül csütörtökön 13-tól 15.30-ig vár­ja ügyfeleit - azokat is, akiknek a kötelező törzstőkeemelés miatt kell a cégbírósághoz fordulniuk -, azaz nem változott a már megszo­kott ügyfélfogadási időszak. ÚJJÁALAKULTAK: (1) Mezőko­vácsháza körzetének 18 települé­sén befejeződtek a Vöröskereszt­­ alapszervezeteknél a tisztújító vá­lasztások. A sorozat záró taggyű­lését a napokban Mezőkovács­­házán, a városházán tartották, ahol az alapszervezet elnökének dr. Zelenákné Rokszin Rozáliát, titkárnak Baffiáné Ács Margitot vá­lasztották. A véradó szervezői fel­adatokra Striffer József eté, a szám­laellenőri munkára Zacsok Ferencné kapott megbízást. SZOCIALISTA ESTÉK, (cs) Az MSZP orosházi városi szerveze­te a Szocialista esték sorozat ke­retében ma Lengyel László poli­tológust látja vendégül. A Pénz­ügykutató Rt. elnöke 16 óra 15 perckor tart a pártirodában saj­tótájékoztatót, 17 órakor az Éden cukrászdában pedig pódi­umbeszélgetést. ASZTROLÓGIA: (1) A mező­kovácsházi városi könyvtár és a Békés Megyei Hírlap közös szer­vezésében április 12-én 18 órától „Mit üzennek a csillagok?” cím­mel Herczeg Kata asztrológus tart érdekesnek ígérkező előadást a könyvtár olvasótermében. LEESETT, MEGHALT. (m) Va­sárnap késő délután Medgyes­­bodzás és Gábortelep között, a sze­méttelep felé vezető földúton köz­lekedett H. Gy. 72 éves gábortelepi lakos az általa hajtott lovas­fogattal. Haladása során a kocsi el­ső kereke kátyúba csúszott, a kocsi megbillent, H. Gy. pedig leesett. Ennek során a férfi olyan súlyosan megsérült, hogy meghalt. „AKI BÉKÉBEN MEGVAN ÖNMAGÁVAL, MÁSOKAT IS BÉKÉN HAGY.” (Lord Shaftesbury) M­EGYE KÖRKÉP Tízéves iskola rangos ünnepsége Idén ünnepli tizedik születésnapját a Ruhaipari és Iparművészeti Szakképző Iskola és Kollégium. Az évforduló alkalmából szervezett ünnepi előadássoro­zat és kulturális napok az iskola iparművészeti képzésében részesülő diákjainak kiállításával vette tegnap kezdetét. Békéscsaba A festményekből, grafikákból, di­vatrajzokból álló tárlatot Köles István, Békéscsaba Megyei Jogú Város Kulturális és Sportbizottsá­gának elnöke nyitotta meg. Mint elmondta, a ruhaipariban zajló iparművészeti képzés magas színvonalával már bizonyította önnön létjogosultságát. Csütörtökön és pénteken — ta­nítás nélküli iskolai napon - ve­hetnek részt a diákok a születés­­napi ünnepségeken, előadáso­kon. Első nap az intézmény egyik diákja, Povázsai Teodóra, majd Kovács József tanár tart előadást, végül Gimesiné Berecz Ildikó, a Magyar Iparművészeti Egyetem Menedzser- és Továbbképző Inté­zetének igazgatóhelyettese zárja a napot. Pénteken az Unicon Rt. vezérigazgatója, Hatos Istvánné számol be az ott folyó munkáról, Modláné Görgényi Ildikó, a Nem­zeti Szakképzési Intézet főigazga­tó-helyettese pedig a szakképző intézmények minőségbiztosításá­ról tart előadást. Az ünnepségso­rozat zárásaként, április 14-én es­te hattól divatbemutatóval egybe­kötött ünnepi gálát tartanak trencséni és székelyudvarhelyi vendégek közreműködésével. Mint Szemenyei Sándor, a ruha­ipari igazgatója elmondta: a hatá­ron túli iskolákkal már évek óta tartják a kapcsolatot, melyek az ünnepi programok fényét most is emelik tanulóik közreműködésé­vel.­ ­ F. M. Az első nap kiállítása a diákok munkáit mutatta be Fotó: lehoczky Péter Kilenc település szövetkezett Kilenc település fogott össze, hogy regionális kommunális hulladékkezelő telepet építsen. A költségekre a pályázatok elkészítését és benyújtását a beruházás kezdeményezője, Gyomaendrőd vállalta. A létesítmény Gyomaendrődön épül meg. Gyomaendrőd és térsége A Hármas-Körös Kistérségi Terü­letfejlesztési Társulásban megva­lósuló térségi szilárd kommuná­lis hulladékkezelő építésével kapcsolatos előkészítő munkát két éve kezdte el Gyomaendrőd. Korábban hét település nyilvání­totta ki a csatlakozási szándékát. A pályázat előkészítése közben további két önkormányzattal - a szarvasival és a csabacsüdivel - bővült a partnertelepülések köre. Azzal, hogy a lakossági létszám­adat 47 437-re emelkedett, a be­ruházás nagyobb eséllyel indul­hat a pályázati támogatásokért. Az ellátandó terület, illetve a la­kossági számadatok növekedése miatt módosul a lerakó élettarta­ma: ötvenöt évről harminchá­romra. Az élettartamot a szelektív gyűjtés beindítása növelni fogja. A hulladékkezelő Gyomaend­rődön épül meg. Szarvason a ter­vek szerint átrakó állomás és komposztáló épül. Innen a hulla­dék tömörítve kerül Gyoma­­endrődre, Csabacsüdről pedig a gyűjtés után közvetlenül szállít­ják majd a hulladékot a gyomai lerakótelepre. A térségi beruhá­zás összköltsége 474 millió fo­rint. Az önkormányzatok arra számítanak, a megépítés költsé­geire cél- és címzett támogatá­sokból sikerül a forrásokat előte­remteni. CS. R. A Megmaradás Falán Gyomaendrőd A város, vagy az önkormányzat megjelölés fejezi ki jobban egy település közösségét? A gyomaendrődi képviselő-testület rövid vita után úgy döntött, Gyomaendrőd Város feliratú gránit táblát helyeztet el az Ópusztaszeren felépülő Megmaradás Falára. Ópusztaszeren, a Magyar Világfa­lu területén felépülő Megmaradás Falára ötvenezer forint. Áfáért a város önkormányzata Gyoma­endrőd Város feliratú emléktáblát helyeztet el. A vörös gránitból ké­szített emléktábla megvásárlásá­val a világfalut támogatja a város. Ugyanakkor bízik benne, hogy a látványos turisztikai nevezetessé­gen való szereplés Gyomaendrőd idegenforgalmának is előnyére válik. ______________________ffl Arany Jánosra emlékeznek Tegnap megkezdődtek az Arany-napok, amelyet a bé­késcsabai Arany János Kö­zépiskolai Kollégiumban rendeznek névadójuk tisz­teletére a régi KISZ-tábor­­ban. Békéscsaba Már tizedik alkalommal emlé­keznek a költőre különféle szí­nes programokkal, amelyeken mindig teret kap valamilyen Arannyal kapcsolatos előadás, művészeti kiállítás, de a fiata-Danielisz Endre (jobbról), a nagyszalontai Arany János Művészeti Egyesület tisztele­ti (így!) elnöke és Tóth Enikő (mellette bal­ról) - közösen tartottak előadást Arany Jánosról a rendezvényen­­ a fiatal kézmű­vesek kiállítását tekintik meg a kollégium diákjai között .­FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Jók érdeklődését lekötő más szórakoztató program is. Idén a Novák Attila művésztanár rendezte kiállítás­t csabai rajz­szakos társa műveiből, a kéz­műipari szakiskola tanulói pe­dig saját munkáikból mutatnak be darabokat Csüllög Terézia virágkölteményei mellett. A csütörtökig tartó rendezvé­nyen lesz még fodrászbemuta­tó, kismesterségek fortélyai, Csizmadia Éva színművész kö­tetlen beszélgetést vezet a di­áknyelvről annak művelőivel, és a Bartók Béla Zeneművésze­ti Szakközépiskola „Aranyos” diákjai zenés-táncos estet ren­deznek. Az ünnepséget megnyitotta Nagy Béla, a Békés megyei ön­­kormányzat képviselője, térsé­gi tanácsnok. ________________________________________VJ. 2000. ÁPRILIS 11., KEDD - 3. OLDAL VÉLEMÉNYEK____ LÁSZLÓ ERZSÉBET Magyarázkodás nélkül Nehéz úgy dönteni a jövőről, hogy a múltról ne essék szó, kivált­képp, ha a vita tárgya éppen a történelmünk, a hagyományaink, a gyökereink. A múzeumaink. Egyszerű tőmondattal is megmagya­rázható persze, miért kell most Békés megye múzeumainak sorsá­ról határozni (végső megoldásként esetleg egyet-egyet bezárni): nincs pénz a fenntartásra. Levéltárnyi iratköteg gyűlhetett össze évek alatt, bizonyítandó, hovatovább történelmi időszakot ível át a múzeumok jövőjét rendezni hivatott próbálkozások sora. Azaz, nem csak pénzről van szó. Nem tisztünk igazságot tenni abban, hogy csupán a jelenlegi gaz­dának, a megyei önkormányzat­nak, avagy az érintett települések­kel a helyi és térségi feladatok meg­jelölése után megosztva kellene vi­selni a pénzügyi kiadásokat. Előfor­dulhat végül egy harmadik megol­dás, amikor egy-egy városra, falura hárul a fenntartás feladata. Mint ahogyan erről szól a megyei testület elképzelése, miszerint három év alatt fokozatosan vegyék át a múzeumokat a helyi önkormányzatok, pénzben kifejezve, összesen 60 milliós költségvetési terhet. Igazán volna helye magyarázkodásnak, ha tényleg csak a szá­mokról beszélnének a helyi és megyei képviselők az április végéig tartó tárgyalási időszakban. Nem pusztán azért, mert - ahogy az egyik elöljáró fejtegette - nem szerencsés dolog a millennium évé­ben múzeumok bezárását „reszkírozni”. Szakmai indokok sora­koztak, mi több, egyesekben megszólalt a lelkiismeret a múzeu­mok védelmében. Nagy szó ez a mai világban! Sok irányú érdek te­hát a létük, helybeli is, megyei is, végső soron mindannyiunké. A kérdés ezek után az, mit akarnak az önkormányzatok, a telepü­lések és a megye. Egyenlőek-e a tárgyaló felek, megegyezni szeret­nének-e, vagy csak azért sem, megállapodást akarnak, vagy diktátu­mot. Ami tény: csodálatos értékeket őriznek múzeumaink, nehéz lenne megmagyarázni az utókornak, ha egy is elveszne belőlük. ...egyesekben itf megszólalt a lelkiismeret. ^ w ■*«r 1 Jf Egyre kevesebb jut kultúrára, lírára. MAGYARI BARNA Nem csak a présház változott Múzsák, mosolyok, magányok, metaforák, és még ki tudja, mik ke­ringenek Jani bácsi tudatában ma, a költészet napján. Hosszabb­­rövidebb pillanatokig Arany, Petőfi, Ady és József Attila lírai sorai­nak tüzénél melengeti lelkét a derék öregúr. De vajon a magyar költészet ünnepén kicsiny hazánkban ma há­nyan fognak kezünkbe verses kötetet? Elanyagiasodott világunk­ban a családok napi pénzügyi problémákkal küzdenek. Ezért nem meglepő, hogy az emberek nagy többségének pénztárcájából és idejéből egyre kevesebb jut kultúrára, lírára. A hiteltartozások havi részleteit nem lehet kiváltani egy-egy fenn­­költ szavalattal. A hajléktalan sem József Attilát idézi, hanem a min­dennapi valóságban megéli a „Harmadnapja nem eszek,/ se so­kat, se keveset” - sorokat. A kis­nyugdíjas - amikor pénztárcájá­ból már nem futja kisfröccsre sem - sűrűn felemlegeti egyik-másik mai politikus felmenőit. Rajta nem fog a Nagy László-i intelem: „dúlt hiteknek kicsoda állít / ká­romkodásból katedrálist?” „Milyen volt szőkesége, nem tudom már” - meséli az idősek otthonában az egyik nyugdíjas férfi gye­rekkori szerelméről. S ő persze nem Juhász Gyula Sárvári Annájá­nak, hanem saját ex-kedvesének szeme színére „téved vissza.” Az utóbbi évtizedekben térségünk egyik legnagyobb költője Simonyi Imre volt. Költészet napján mindig eszembe jutnak azok a vele való beszélgetések, amelyeket a '80-as évek közepétől Gyu­lán, a 48-as utcai lakásában nagy gyakorisággal folytattam. Már ak­kor őszintén csodáltam rendíthetetlen rögeszméit, sajátos világné­zetét, kesernyés cinizmusát. „Az éjjel darvak húztak el a vén présház felett / s hajnal óta sí­rok meg káromkodok / mert ez nem az a présház / mert ezek nem azok a darvak — vetette Simonyi Imre papírra egykor. Imre bátyám, mióta 1994-ben végleg elmentél, nemcsak a présház és a darvak változtak... Tanácskozás az időskorúakról A Pándy Kálmán Megyei Kórház és a Magyar Szoci­álpolitikai Társaság kétna­pos tudományos tanácsko­zást rendez április 14-én az Agro Hotelben. A szociálpo­litika a geriátria tükrében című konferenciára közel százan jelezték részvételü­ket az idősorvoslás terüle­tén dolgozók közül. Gyula Hazánkban harmadik alkalom­mal rendeznek országos tanács­kozást a gerontológia (idősor­voslás) témakörében. A rendez­vény szervezője dr. Zékány Zita, a Pándy Kálmán Kórház geriátriai részlegének adjunktu­sa és Takács Zsuzsanna. A kon­ferenciát dr. Jeszenszki Géza, a Békés Megyei Közgyűlés alelnö­­ke és prof. dr. Iván László, a Ma­gyar Szociálpolitikai Társaság el­nöke nyitja meg. A tudományos program keretében pénteken délután elsőként dr. Szolnoki Andrea beszél az időskorúak fő­városi szociális ellátásáról. A Bé­kés megyei helyzetről dr. Maráczi Gabriella számol be. Az időskorú hajléktalanok szociális és egészségügyi ellátásának gya­korlati tapasztalatairól a Teréz anya módszerét alkalmazó dr. Blaskovich Erzsébet tart elő­adást. Szakmai beszámolók hangzanak el továbbá az idős­korban gyakran előforduló be­tegségekről és bemutatkozik a Gadara ifjúsági gondozóház is. A szombati szakmai nap fő témája az időskori depresszió és a be­tegség kezelésének lehetőségei. A konferenciát dr. Vincze Gábor, a Magyar Pszichiátriai Társaság délkelet-magyarországi szekció­jának elnöke zárja. - BARACSI -

Next