Békés Megyei Hírlap, 2000. április (55. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-06 / 81. szám

SZÁZEZRES KÁR. (c) Békés­csabán, a Keleti kertekben lévő Hobbi büfét látogatták meg ille­téktelenek március 30-ára virra­dóan. A játékautomatát feszítet­ték fel, és a perselyből 100 ezer forintot vittek el. IDŐSEK OTTHONÁBÓL, (c) Készpénzt és kávéfőzőt zsákmá­nyoltak azok az ismeretlen tette­sek, akik március 28-ára virradó­an Békéscsabán, a Lencsési úton lévő idősek otthonába törtek be. Az anyagi kár 20 ezer forint. KAPUTELEFONT: (c) Békés­csabán, a Berzsenyi utca egyik házának monitoros kaputelefon­ját szerelték le és lopták el isme­retlenek április 3-ára virradóan. Az anyagi kár 150 ezer forint. JÁTÉKGÉPBŐL: (c) A békés­csabai Szirakuza sörözőbe men­tek be záróra után ismeretlen személyek március 30-án éjsza­ka. A játékgépet törték fel, és tartalmával, 120 ezer forinttal menekültek el. MEGFOSZTOTTA CIPŐITŐL. (c) A békéscsabai Narancs Klubból tartott hazafelé a Szabadság té­ren keresztül április elsején haj­nalban a 22 éves, megyeszékhe­lyi H. G., amikor szintén a Na­rancsból távozott, fiatalkorú G. Z. megtámadta, minden „be­vezetés” nélkül. A sértettet G. Z. bántalmazta, a földre kény­szerítette, és még ott is ütötte a fejét. Mivel a támadó felfigyelt arra, hogy járókelők közeled­nek, abbahagyta verést, és in­kább a H. G. lábára, jobban mondva lábbelijére koncentrált. Gyorsan levette a sértett cipőit és elmenekült. A rendőröknek köszönhetően szerencsére messzire nem jutott, és a fiatal­ember ellen kifosztás bűntett el­követésének alapos gyanúja mi­att indult eljárás. MEGYEI KÖR­KÉP Körös-vidéki ZsaruMegkérdeztük olvasóinkat Esti habfürdő reggeli bosszúsággal Furcsa módját választották az önszórakoztatásnak azok a fiatalok, akik a közelmúlt egyik hétvégéjén Mezőkovácsházán, a Dózsa utca 54-60. szám közötti há­zak ablakait és ajtajait fújták le habosított szigetelő­­anyaggal. M­EZŐKOVÁCSHÁZA Mint azt L. F.-né, a Dózsa utca egyik lakója elmesélte, az eset péntekről szombatra virradóra történt, amikor feltehetően a fia­talok a diszkó utáni „feldobott” hangulatukat próbálták levezetni az ártatlan házfalakon. Szombaton reggel a megszo­kott időben keltek fel, majd ki­mentek, hogy a kiskaput kinyis­sák. Ekkor vették észre, hogy a kulcslyukba valamiféle ragacsos massza került, amelyet kikapar­­gatva, sokára és nehezen sikerült a zárat kinyitni. A meglepetés azonban még ezután következett. Az utcára lépve meglepődve lát­ták, hogy a saját és a szomszédos házaik habfürdőbe öltözködtek. A redőnyökön, az ablaküvegeken valamilyen fehéres, sárgás színű furcsaság éktelenkedett. Mint ki­derült, a köznevén purhabként vásárolható szigetelőanyag össze­vissza fújkálva ott díszelgett a la­kások ablakán, ajtaján, sőt még a csengőkre is jutott. Egyik ház előtti járdán egy „ref” felirat ékte­lenkedett, ám a legtöbb gondot a redőnyök felhúzása, illetve a hab­anyag letakarítása jelentette. A tulajdonos szerint káruk ugyan nem keletkezett, de „jó heccnek” sem nevezhetné a kife­jezetten bosszúságot okozó tör­ténteket. Az esetről feljelentést tettek a rendőrségen, de büntetés­nek talán az lenne a leghatéko­nyabb - mondta felháborodva -, ha az elkövetőkkel takaríttathat­­nák le a nyílászárókra száradt habfirkájukat. H. M. Megtalálták a kábeltolvajokat Békés Igencsak rájár a rúd a helyi VEK­TOR Kft.-re, ugyanis a kábel­tolvajok három hét alatt másod­szor törtek borsot az építők orra alá, s okoztak tetemes kárt az építőipari cégnek. Annak idején beszámoltunk róla, hogy az egyik építkezésről ismeretlen tettesek ellopták a daru 80 mé­ternyi betápláló kábelét, mely­nek értéke meghaladta a 80 ezer forintot. Március 29-én este nyolc óra körül ismét hívatlan lá­togatója volt ugyanennek az építkezésnek. S ha emberünk már bejutott a kerítésen belülre, úgy döntött, hogy nem távozik üres kézzel. Szemet vetett a daru 30 méteres, 30 eres rézkábel ve­zetékére és a daru vezérlő beren­dezésére, amit gondosan lesze­relt, majd sajátos módon „privatizált”. A rendőrök csakhamar a tol­vaj nyomára akadtak, akinél megtalálták a 100 ezer forint ér­tékű lopott holmit. Az eddigi vizsgálat szerint a tettesnek, a 34 éves békési illetőségű F. Attilá­nak a törvénnyel volt már össze­tűzése. S még valami: a három héttel ezelőtti kábeltolvajoknak is a nyomára bukkantak, az eltulaj­donított betápláló kábelt megta­lálták, igaz, a védőburkolatot már leégették róla. A két, de egymás­sal összefüggő ügyben a nyomo­zást tovább folytatják. __________________________SJ Bordatörés, liftben Március 29-én, a kora esti órák­ban a megyeszékhelyen, a Lencsési-lakótelep egyik tízeme­letes épületének liftjébe szállt be V. J. békéscsabai lakos. A felvo­nóban már tartózkodott egy is­meretlen férfi, aki a későbbi sér­tettet - annak elmondása szerint - minden előzmény nélkül bán­talmazni kezdte. V. J. a bántal­mazás következtében nyolc na­pon túl gyógyuló, súlyos sérü­lést, bordatörést szenvedett, az elkövető pedig elmenekült. A rendőrség súlyos testi sértés ala­pos gyanúja miatt indított eljá­rást az ügyben ismeretlen sze­­mély ellen.________________k­i Lesz emlékszoba Sok téma szerepelt a gádorosi képviselők legutóbbi ülésének meghívójában. Mint megtudtuk, a döntések értelmében drágult a temetkezés, emlékszobát alakítanak ki, emlékműre pályáznak. Gádoros A temetkezési rendelet elfogadásával szabályozottá vált a község temetőjének rendje. Húsz év után most emelték meg a sírhelyváltás díját. A képviselők 10 ezer forinttal járultak hozzá az Orosházi Tűzoltóság új Mercedes típusú autójának biztosítási díjához. A falunapra szeretnének állan­dó kiállítással tisztelegni a gádorosiak Justh Zsig­­mond emléke előtt, a művelődési házban pedig Justh-emlékszoba kialakítását is tervezik a millen­nium évében. És ami már biztos: egymillió forintot nyert a köz­ség a millenniumi emlékműre, amit 2000. augusz­tus 19-én avatnak fel. Egy szegedi művészt kértek fel a kivitelezésre. Az emlékmű állítólag illeszkedik majd az egységes faluképbe.________________i^| Evangélikus fórum Országos evangélikus millenniumi fórum­ra várja az Orosházai Evangélikus Általá­nos Iskola és Gimnázium a hét végén az országban működő társintézményeket. Orosháza Az iskola dísztermében április 8-án, szombaton 10 órától Ribár János orosházi evangélikus esperes tart áhítatot, majd az iskolai énekkar mutatkozik be. 10 óra 30 perctől dr. Ódor László egyetemi ta­nár Az evangélikusok hatása a magyar kultúra ala­kulására címmel tart előadást, majd A magyar nép zivataros századaiból címmel egy újabb előadást hallhatnak tőle. A déli órákban dr. Harmati Béla püspök-elnök az evangélikus egyház és a millennium kapcsola­táról beszél. Ebéd után Koszorús Oszkár helytör­ténész Orosháza múltját idézi meg. Ifjúsági kon­certtel folytatódik a program, majd kerekasztal-be­­szélgetésre várják a házigazdák a résztvevőket és az előadókat. Záró áhítatot Káposzta Lajos esperes tart. (csETE) KÖZEL EGY ÉVSZÁZADOS ÓVODAI MÚLT. (1) Vésztőn már közel 100 esztendős múltja van az óvodai oktatásnak. (A jelenlegi központi óvoda már 98 éve fogadja a csöppségeket, de a másik három tagóvoda is több évtizedes múltra tekint vissza.) Régi vésztői óvodai tárgyakból, eszközökből és dokumentumokból a napokban gazdag kiállítás nyílt a helyi Sinka István Művelődési Központ­ban. A Négyszínvirág Óvoda pedig azt tervezi, hogy őszre könyv formájában is megjelenteti a vésztői óvodák történetét. A kiállított anyag körében Huszár Sándorné nyugdíjas vésztői óvónő látható.______________________ d-fotós such tamás Elfüstöltek Dohányáruval és készpénzzel oldottak kereket azok az isme­retlen személyek, akik márci­us 30-ára virradóan Békéscsa­bán, a Vandházi út 1. szám alatti Sport büfébe hatoltak be. Az anyagi kár 100 ezer fo­rint. ________________________________(C) 2000. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖK - 5. OLDAL Mikor kereste fel háziorvosát? Balogh Sán­dor, mezőko­vácsházi te­lepvezető: - Negyven­négy éves va­gyok, de kór­házban csak látogatóban voltam. A háziorvosom, bár elé­gedett vagyok vele, másfél éve nem láttam. Az egészséget tekint­ve szerencsés embernek mond­hatom magam. Hallomásból tu­dom, hogy e területen is mind jobban terjed a magánvállalko­zás. Szerintem elsősorban az or­vosoknak kell tudni, hogy nekik mi a jó. Az viszont, hogy a körze­tek adhatók-vehetők lesznek, szo­katlan a számomra. Ha a változás a betegekkel való nagyobb törő­dést, a jobb ellátást jelenti, akkor jó dolog lesz, ellenben nem. Vecsernyés Bernát, nagy­kamarást nyugalmazott Kovács: - Többféle betegségem van, ezért minden hó­napban menni kell az orvoshoz. 1988-ban megműtötték, majd kétszer kaptam vérátömlesztést. Fiatalon magam is 18-szoros vér­adó voltam. Állítólag magas a cukrom és a koleszterinszintem. Erős kovácsmester voltam, de a kor felettem is elszállt. Lábam, kezem sem a régi. Az orvosok­kal nincs semmi bajom, de ha mindenért fizetni kellene, nem tudnám miből. Jó lenne, ha nem emelnék az egészségügyi szol­gáltatások, a gyógyszerek árait, hisz kell a dolgos ember a társa­dalomnak. Szilágyi Ist­vánná, al­­máskamarási nyugdíjas: - Az or­vosnál nem túl régen vol­tam, de sze­rencsére nem vagyok beteges ember. Falunk­ban nincs gond az orvosi ellátás­sal, és ez évek óta így van. Nem tapasztaltunk változást. A dok­tor úr nagyon kedves és minden­kinek segít. Az időseknek kihoz­za a városból a gyógyszert, sőt volt, hogy a saját kocsiján szállí­totta a beteget. A legnagyobb gond, hogy nagyon drágák a gyógyszerek. Az egészségügyi vállalkozásokkal vidéken szerin­tem nem lehet baj, a kórházak­ban azonban nem lenne szeren­csés a bevezetésük. Kovács Gábor, nagykamarsi nyugdíjas: - Hál' Is­ten, nem so­kat voltam az orvosnál. Ta­nítottam 34 évig, de a nát­hát is talpon húztam ki. A gyógyszereket nem szeretem, ezért vigyázok az egészségemre. Sok gyümölcsöt eszem és teát iszom, de a kort ugye, nem ta­gadhatom le. Az egészségügy változásairól nem sokat tudok, de a helybéli háziorvossal na­gyon elégedett vagyok. Nyugodt szívvel mondhatom: a falunk jó kezekben van. A doktor úrnak mindenkihez van türelme, az időseket meglátogatja és elbe­szélget velük. Félni csak az ár­emelésektől lehet. h. m. D-FOTÓ: SUCH TAMÁS Csaknem negyvenöt műsorszám Mezőberény Magyar millennium kultúrával Nyugat kapujában nemzeti fesz­­vál Körös-völgye kistérségi be­­mtatójának április 8-án, szomba­­t egy órától a helyi Petőfi Műve­lsogi Kazrint ad otthant A délután során hat kategóriá­ban csaknem negyvenöt műsor­számot láthat a közönség, a helyi­ek mellett érkeznek szereplők Kamutról, Köröstarcsáról és Muronyból, s színpadra lép Köröstarcsa testvértelepülésének, a jugoszláviai Orom községnek néhány szereplője is. A legtöbb versenyző, szám szerint tizenhat a vers- és prózamondó kategóriá­ban indul, a legkevesebb produk­ció, hat versenyszám az egyéb kategóriában lesz. A kategóriák legjobbjai jutnak a következő for­dulóba. -sz- Illatok között megalázott vásárló Az asszony pirosra sírta a szemét. Soha így meg nem alázta senki! El kell, hogy mondja valakinek a sérelmét. Hadd be­szélhesse ki legalább a lelkét maró esetet. Bényeiné Papp Mária a szerkesztőségben keresett fel. - A békéscsabai Rossmann áruházba tértem be vásárolni, április 30-án kora délután. - Vesztemre - kezdi a feldúlt asszony. - Nézegettem a szem­pillaspirálokat, de nem vettem, mert nem találtam jónak a mi­nőségét. Végül is két flakon hypóval álltam be a pénztár­hoz. Amikor kifizettem, mel­lém állt a biztonsági őr és azt mondta, menjek be vele az iro­dába. Nem volt titkolni valóm. Bementem. Rám kiabált, adjam elő a lopott holmit. Megdöb­bentem, és igazán nem értet­tem mit akar... Szó szót köve­tett, mire a bolt két hölgytagja levetkőztetett. Ott álltam meg­alázva, s érthetetlennek talál­tam, hogyan juthattam ilyen helyzetbe. Természetesen nem találtak nálam semmit. - Gondolom, bocsánatot kér­tek Öntől! - Rosszul hiszi! A biztonsági őr, továbbra is durván, kioktató hangon beszélt velem. Beval­lom, közben nálam is elszakadt a cérna. A cécóban ugyanis nem találtam 200 forintomat. Mondtam az őrnek, hogy én ugyan semmit nem loptam, de nekem eltűnt kétszáz forintom. Ettől még jobban bedühödött, és azt kiabálta: - Takarodjak ki, mert kivág az utcára, mint a­­...-t. Ennyi durvaságot már nehezen viseltem el, kértem, adja meg a nevét. Nem volt haj­landó. Miután velem soha, se­hol nem bántak így, este vissza­mentem a lányommal és a ba­rátnőmmel, hátha nekik elárul­ja kinek dolgozik, vagy meg­mondja a nevét. Nem volt haj­landó bemutatkozni, velük is üvöltött, sőt a lányomnak azt mondta: „Takarítsa ki innen az anyját, vagy én dobom ki, mint a...” A Rossmann-ban a fiatal üz­letvezető-helyettes és a bizton­sági őr, Veres Károly fogadott. Kértem, mondja el, ő hogyan emlékszik az esetre. A zömök férfin látszik, nehezére esik visszatartania az indulatait. Nem is sokáig bírta. - Meg vagyok győződve az igazamról - kezdi. - A hölgy nagyon idegesen viselkedett, láttam, ahogyan a kosarába be­dobott két szemspirált. Vártam, hogy fizet. S észrevettem, hogy a spirálokat nem fizette ki. Megkértem, jöjjön velem az iro­dába. - Volt Önnek joga, hogy a le­­vetkőztetését kérje? - Természetesen. - S amikor kiderült, hogy a hölgy semmit sem vett el, Ön bocsánatot kért? - Nem volt rá alkalmam, mert még ő gyanúsított meg, hogy elvettem 200 forintját, amit később a pénztáros adott oda neki. Maga nem lett volna dühös? - Tényleg olyat mondott ne­ki, amit a nyomdafesték nem bír el? - Dühömben mondtam... - Azt is monda neki, vegye elő, amit lopott? - Mondtam. Ezt az állításo­mat továbbra is fenntartom, s a végsőkig elmegyek, hogy ezt bebizonyítsam. - Nem gondolja, hogy ez rá­galmazás? - Nem szoktam tévedni. A hölgy szerintem nem egyedül lehetett, és odaadhatta a fehér táskát a társának, amit én lát­tam nála. - Ezt be is kell bizonyítani, nem gondolja, hogy viselkedé­sével árt az üzlet hírnevének? - Most fenyeget? - kérdezte Veres Károly ingerülten. S ezzel a témát lezártuk. Pontosabban a beszélgetésünknek vége sza­kadt. Reméljük, akikhez a ügy tartozik, reagálnak erre a eny­hén szólva furcsa incidensre... B.V.

Next