Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-30 / 125. szám

8. OLDAL RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK BUX: 6988,33 -0,18 % eltérés az előző záróértékhez képest (2001. május 29.) INDEX V. 23-29-IG 6948,62 *___170006!)___1­­6972,70)6947,011 6988,33; 7000 j ; j­­ ; 6900 6800( 1#** * }­í­z­pont Szerda AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI TŐKE. Az év első három hó­napjában valamivel több mint egymilliárd euró tőke érkezett az országba közvetlen befekte­tés formájában. Az eddig Ma­gyarországon befektetett tőke állománya március végén elérte a 22,4 milliárd eurót - írja a Magyar Nemzeti Bank legutób­bi havi jelentése. A jelentés sze­rint a harmadik hónap végén a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 18,5 milliárd eurót tett ki, és a tulajdonosi hitelek nagysága 3,88 milliárd euró volt. FOGLALKOZTATÁS: A mun­kanélküliségi ráta ez év febru­ár-áprilisban 5,9 százalék volt, 0,8 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakához képest - közölte tegnap a Köz­ponti Statisztikai Hivatal. Az előző, január-március közötti időszakban 6 százalék volt a munkanélküliségi ráta, 0,7 szá­zalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az idén február és április közötti három hónapban a munkanélküliek száma 241100 volt, szemben a január-március hónapban re­gisztrált 246 000 munkanélküli­vel. A vizsgált időszakban a munkanélküliek száma 31000 fővel csökkent az előző év azonos időszakához képest. K+F: Az oktatási és a gazdasá­gi tárca az idén 900 millió fo­rinttal támogat csúcstechnoló­giákhoz kötődő kutatás-fejlesz­tési beruházásokat - közölte Matolcsy György gazdasági mi­niszter, miután kedden Pokorni Zoltán oktatási miniszterrel alá­írták Budapesten az erről szóló megállapodást. A legalább fél­­milliárd forintos beruházásokra igényelhető vissza nem téríten­dő támogatás legfeljebb a beru­házás bekerülési költségének 25 százaléka, maximum 200 millió forint lehet. INFORMATIKA. A közbeszer­zési bizottság döntése alapján a Synergon Informatika Rt. nyerte a Hírközlési Főfelügyelet (HíF) integrált gazdasági-pénz­ügyi informatikai rendszer ki­építésére vonatkozó áprilisi pá­lyázatát - közölte Frischmann Gábor, a HíF elnöke kedden. A Synergon az integrált gazda­sági-pénzügyi informatikai rendszer kialakítását, bevezeté­sét és üzembe helyezését 140 millió forintért végzi el. ■ G­A­Z­D­A­S­Á­G­I TÜKÖR Még mindig kevés tejet iszunk Visszaesett a sajtexport az EU-megállapodás hatására Az idén várhatóan 2,1 milliárd liter tejet termelnek Magyarországon. A piaci egyen­súly megteremtésének legfontosabb pillére továbbra is a hazai fogyasztás növelése - hangsúlyozta Berki Viktor a tej világnapja alkalmából. A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója el­mondta, jelenleg 400 ezer tehén összesen 2 mil­liárd liter tejet ad. Az éves tejtermelés 85 százalé­ka a társas vállalkozásokból kerül ki, 5 százalé­kát a közvetlenül a feldolgozókhoz szállító egyé­ni vállalkozások adják, a fennmaradó 10 százalé­kot pedig 24 ezer kistermelő. Míg a társas vállal­kozásokból kikerülő tej 95 százaléka extra minő­ségű, addig a kistermelők esetében ez az arány mindössze 15 százalék. A feldolgozó üzemek az idén 1,75 milliárd li­ter tej felvásárlását tervezik, amelyből várhatóan 300 millió litert a külpiacokon értékesítenek. Az exportból származó árbevétel tavaly 75 millió dollár volt. A szakember szerint a jelenlegi egy főre jutó 170 literes éves tejfogyasztás mellett csak az export révén őrizhető meg a kereslet és kínálat piaci egyensúlya. A felvásárlók az idén 72 forint 70 fillért fizet­nek a termelőnek egy liter extra minőségű tejért, ebből 4 forint 70 fillér az állami támogatás, ame­lyet további 1 forint 60 fillér egészít ki az iskola­­tej-akció keretében. A földművelésügyi tárca és a terméktanács jövőre valamennyi megyére szeret­né kiterjeszteni a tejakciót. Berki Viktor szerint érzékenyen érintette az ágazatot a múlt év júliusában életbe lépett mag­­yar-EU agrárkereskedelmi megállapodás. Ennek keretében 3500 tonna sajtot lehet vám és támo­gatás nélkül szállítani az Európai Unióba, illetve onnan Magyarországra. Az eddigi statisztikák - mutatott rá az igazgató - azt tükrözik, hogy ezzel a kedvezményes lehetőséggel csak az unió tudott élni: a tagállamokból származó importsajt meny­­nyisége és értéke nőtt, míg a magyar kivitelé csökkent. Ezért a terméktanács keresi azokat a lehetőségeket, amelyek révén a jövőben növelni lehet az unióba irányuló sajtexportot. ÚJVÁRI GIZELLA Adatok az uniós támogatáshoz Szőlő- és gyümölcsültetvény-összeírás előtt a gazdák Az ország szőlő- és gyümölcsültetvényeinek összeírása kez­dődik el június elsején. A statisztikai felmérés összköltsége kétmilliárd forint - hangzott el tegnap egyebek között a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH). Budapest Laczka Sándorné, a KSH mező­­gazdasági statisztikai főosztályá­nak vezetője elmondta, az össze­írás két részletben történik. Az el­ső ütemben - június 15-ig - a szak­emberek otthonukban keresik fel a gazdákat, akiknek arról kell nyi­latkozniuk, hogy hol és milyen ül­tetvény van a használatukban, mi­lyen a talaj minősége, milyen mű­velési módot alkalmaznak. Az összeírás második szaka­szában, amely június 15-től októ­ber 15-ig tart, a szakemberek be­járják a kerteket, a helyszínen egyeztetik az adatokat a térképbeli adatokkal és minősítik az ültet­vényt. Az összeírás előzetes ered­ményeit az év végén, a végleges adatokat 2002 elején hozzák nyil­vánosságra. Az összeírásra - hangsúlyozta a főosztályvezető - az európai uniós csatlakozás miatt van szükség, hi­szen a kapott statisztika lesz az alapja majd a támogatásoknak is. A statisztikai hivatal adatai szerint Magyarországon jelenleg 800 gaz­dasági és hozzávetőlegesen 300 ezer egyéni gazdálkodó használa­tában van szőlő- és gyümölcsültet­vény. Tavalyelőtt 127 ezer hektár volt a szőlőterület, ebből 99 ezer hektár a termőterület. A gyümöl­csösök összterülete 96 ezer hektár volt, a termőterületé 72 ezer. A KSH képviselője szerint nem tartanak bizalmatlanságtól, a falu­si embereknek, gazdálkodóknak semmi okuk nincs arra, hogy megtagadják az adatszolgáltatást. Szemrevételezéssel, szaktudással valamennyi szőlő értékelhető. Nem lehet titok abban, hogy a gazda mikor ültette, metszette, permetezte szőlőjét. Ha valaki előzetesen többet szeretne tudni a felmérésről, ak­kor június 1-jétől ingyenesen hív­hatja a 06-80-266-700-as számot. JUGI áztató” eső. Bács-Kiskun Bár aszálykárokról még nem ér­kezett jelentés, a bajai falugaz­dász körzetközpontban szorgal­masan gyűjtik az adatokat. Ná­­nai Nagy Róbert, a körzetköz­pont vezetője elmondta, hogy a kukoricatáblákon szemmel lát­ható a csapadékhiány. Az április közepén vagy végén földbe ke­rült tengeri csak annyi esőt ka­pott, amennyi a magok kelésé­hez és megerősödéséhez volt elegendő. A többi kapásnövényt is próbára teszi a hosszan tartó szárazság. Fájsz és Dusnok kör­nyékén a magról vetett fűszer­­paprika öntözés nélkül már ed­dig sem bírta volna ki. Nem sok haszonra számítanak a zöldség­­termesztők sem, mert eddig 4-6 esetben kellett ráengedni az ön­tözővizet a káposztára, a petre­zselyemre, a paprikára. A tartós csapadékhiány, a rendkívül eny­he tél és a tavaszi magas levegő- és talajhőmérséklet kedvezett a rovaroknak. Valóságos levéltetű­­invázióról számolnak be a gaz­dák; tömeges megjelenésükkel a gombabetegségeket is terjesztik. Baranya A csapadékhiány elérte a kritikus pontot Baranya megyében a szán­tóföldi növények esetében. Vas Jánostól, a Baranya Megyei Terü­­leti Agrárkamara főtanácsosától megtudtuk, a legfrissebb jelenté­sek szerint a térségben a talaj víz­készlete 0-50 centiméteren mind­össze 25-35 százalékos. A jelenle­gi meleg időjárás következtében ez naponta 3-5 milliméterrel csökken. A gabonatermés jó kilá­tásai ellenkezőjére fordulhatnak. Az előrejelzések szerint egyes gazdálkodók a szokásosnál 10-15 nappal korábban, már június kö­zepén elkezdik az őszi árpa beta­karítását. A szőlő- és gyümölcs­­kultúrák esetében az új telepíté­seknél okoz gondot Baranyában a vízhiány - tájékoztatott Bodó Já­nos, a Földművelésügyi Hivatal kertésze. Az idősebb telepítésű szőlők, gyümölcsösök a talaj alsó rétegeiből még elegendő vízhez, tápanyaghoz jutnak, a frissen le­rakott szőlővesszőket, facsemeté­ket viszont csepegtetéses öntö­zéssel védik a kiszáradástól. Ismét fenyeget az aszály A termelők a gabonaféléket féltik a legjobban Szárazak a földek. Áprilisban még csak-csak előkerült az es­ernyő, de akkor sem ázott fel a talaj kellőképpen. Most szó szerint aranyat érne néhány kiadós zápor, vagy még inkább az a bizonyos négy napig tartó langyos, szélmentes „birka- A csapadékhiány biztos jele a megrepedezett talaj fotó, petőfi népe/berki erika 2001. Május 30., szerda Angyali segítség Magánbefektetők támogatnak vállalkozásokat Az Üzleti Angyal Klub ma­gánbefektetői tagjai tavaly összesen mintegy 150 millió forintot fektettek be ígéretesnek tűnő, innovatív vállalkozásokba. A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) és az Innostart Alapít­vány kezdeményezésére a múlt évben megalakult klub célja, hogy tagjai a kockázati tőketársa­ságok számára túl alacsony 10-100 millió forintos projekteket finanszírozzák - közölte Pakucs János, a MISZ elnöke. Garab Kinga, az Innostart Ala­pítvány igazgatója, az Üzleti An­gyal Klub vezetője elmondta, rendezvényeiken lehetőséget biztosítanak a sikeresnek ígérke­ző ötletekkel kidolgozott javasla­tokkal rendelkező kutatók, fej­lesztők, feltalálók részére, hogy bemutathassák tevékenységüket a magánbefektetőknek. Hozzá­tette, hogy az alapítvány a klub számára rendelkezésre bocsátja információs adatbázisát, a befek­tetni szándékozó „üzleti angya­lokról” és a projekt finanszírozá­sára felajánlókról. Emellett az alapítvány tanácsadással, üzleti terv és pályázatok készítésével, valamint üzleti partner közvetíté­sével is segíti a klub működését. Az Innostart Alapítványhoz évente csaknem 100 támogatásra váró projekt érkezik, amelyek közül átlagosan harmincat felka­rolnak és ezek közül ajánlanak néhányat az Üzleti Angyal Klub nyolc tagja számára is. Konkurencia állami pénzből Szervezhet-e utakat a Tourinform? Tiltakoznak az utazásszer­vező vállalkozók az ellen, hogy az állami pénzből, nonprofit céllal létrehozott Tourinform-irodák konku­renciájukká válhatnak. A Tourinform Szövetség vezetői szerint, a vállalkozás keretében működő utazási irodák érdeke is az, hogy ők közvetítsék az általuk szervezett programokat, így pél­dául a turisták által a leggyakrab­ban igényelt egynapos, szállás nélküli belföldi utakat. Ezért aján­lották fel az együttműködésüket.­­ Tiltakozunk az ellen, hogy a nonprofit céllal létrehozott Tour­inform-irodák utazásszervező te­vékenységet is folytathassanak - mondta lapunknak Csehlán Sán­dor, a Somogy Megyei Utazási Iro­dák Szövetségének elnöke. Az ál­lami pénzből finanszírozott szer­vezet ne válhasson versenytár­sunkká - tette hozzá. A Balaton déli partján vállalkozó elnök a Tourinform-irodák együttműkö­dési javaslatát egyszerre arcátlan­nak és megdöbbentőnek minősí­tette. Az irodák - létrehozásuk eredeti célja szerint - információ­­szolgáltatók, emlékeztetett. Azért szervezték meg ezeket állami pénzből, mert ezt a feladatot nem látták el megfelelően a vállalko­zók. Amennyiben feladatokat kí­vánnának átvenni, az alapjaiban sértené a versenysemlegesség el­vét, s ugyanakkor számos enge­délyezett vállalkozás gazdaságos­ságát is fenyegetné. A legnagyobb problémának azt tartja a Tourinform Szövetség, hogy nincs egyértelműen megha­tározva, hogy melyek az utazás­­szervezés fogalomkörébe tartozó tevékenységek.____________c.a. Békés Békés megyében májusban eddig 41 milliméterrel esett kevesebb eső a sokéves átlagnál. Szabó Ist­ván, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője elmondta, hogy a májusi szárazság legkevésbé az őszi kalászosokon látszik meg, ugyanis gyökereikkel még hozzá­jutnak a talaj mélyebb rétegeiben lévő nedvességhez, valamint a zárt növényállomány a felületi párolgást minimálissá teszi. A hi­vatalba beérkezett termésbecslé­sek az őszi árpánál 4,7 ton­­na/hektár termésátlagot jeleznek. Amennyiben néhány napon belül jelentősebb csapadék hull, az őszi búza esetében is magas ter­méseredményre számíthatnak a termelők. Többletköltséget jelen­tett a gazdálkodóknak a levéltetű­­fertőzöttség és a vetésfehérítő bo­gár lárvája elleni védekezés. Sza­bó István kitért arra: a tavaszi ve­tések esetében már jobban meg­mutatkozik a májusi csapadék­­hiány. A kései vetések vontatot­tan kelnek, lassú a növények fej­lődése. Ha néhány napon belül nem esik jelentősebb eső, komoly károk keletkezhetnek. Heves Április 20. és május 20. között Heves megyében 35 milliméter csapadékot mértek - tudtuk meg Nagy Sándortól, az FVM Heves Megyei Földművelésügyi Hivatala főfelügyelőjétől; ez a sokéves átlagnak alig több mint a fele. Kü­lönösen kevés csapadék esett Feldebrő és Füzesabony térségé­ben, valamint a megye déli, alföl­di részén. A mért mennyiség 3-8 milliméter volt. Ezt a szárazságot az őszi kalászosok és a megye két borvidékén található szőlőültet­vények eddig jól tűrték. Az alap­vető gondot a tavaszi vetésű nö­vények - az árpa, a kukorica és a napraforgó - jelentik, mert ezek egy része a nedvesség hiánya mi­att ki sem kelt. A cukorrépavetést például a szárazság miatt több száz hektáron meg kellett ismé­telni. A gyümölcsösökben a ko­rábbi fagykárok és növény-egész­ségügyi okok jelentenek gondot a termelőknek. A szabadföldi zöld­ségfélék viszont még ellenállnak a szárazságnak. Jász-Nagykun-Szolnok A megyében a szakemberek egy­öntetűen úgy vélik, ha továbbra is marad a szárazság, közepesnél aligha lehet jobb búzatermésre számítani. A mintegy 130 ezer hektárnyi kenyérgabona mellett a repce sem ígér közepesnél jobb hozamot, és a tavasszal vetett kul­túrák, így a kukorica, a cukorrépa és a zab is vontatottan fejlődik. Jellemző gond, hogy a gazdálko­dók hiába végezték el az aktuális gyomirtási munkákat, az aszály miatt a gyomirtó készítmények nem tudták kellőképpen kifejteni hatásukat. A szakemberek attól tartanak, hogy a megye állatállo­mányának abraktakarmánya ke­rülhet veszélybe. Somogy A szokásos csapadékmennyiség alig ötöde esett májusig - mondta lapunknak Torma Sándor, a me­gyei agrárkamara tanácsosa. Első­sorban a tavaszi vetésű növények sínylették meg az aszályt. A mint­egy nyolcezer hektárnyi árpa, il­letve a háromezer hektárnyi zab esetében várható terméskiesés. Az őszi kalászosoknál nem ta­pasztaltak súlyos kárt, ígéretesen fejlődik az árpa, a búzatáblákon viszont legalább 20-30 millimé­­ternyi csapadékra lenne szükség. A mintegy 105 ezer hektárnyi ku­korica harmadát érinti az aszály, csökkent a gyomirtó szer haté­konysága. Kell az eső, mert most dől el, miként alakul a kalászosok hozama. europress

Next