Békés Megyei Hírlap, 2002. április (57. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-02 / 76. szám

cp A Prakticompnál most sokkal jobb az Internet! !ó Békéscsabán az Internet Kávézóban, Gyulán a Netkuckóban. ALAPÍTVA: 1945-BEN A HAZA MINDEN ELŐTT BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP ** KÖZÉLETI NAPILAP ÁRA: 65 FORINT LVII. ÉVFOLYAM 76. SZÁM 2002. ÁPRILIS 2., KEDD Két út a megye fejlődéséhez Polgármesterek közútfejlesztési hátrányainkról Két dolog nyilvánvaló: Békés megyének gazdasági ereje, jö­vője miatt gyorsforgalmi utak­kal kell kapcsolódnia az ország egészéhez — illetve erre nézve jelenleg nincs állami döntés. Ennek felelőssége nem varrha­tó — kizárólagosan — egyik po­litikai erő nyakába sem. Két polgármestert kérdezünk meg a kialakult (alapvetően elked­vetlenítő) helyzet okairól. Békés megye Az M5-ös autópályáról két kapun át érhető el Békés megye: Szar­vas a 44-es, Orosháza a 47-es fő­úton fogadja az ide érkezőket. Babák Mihály Szarvas, Fetser Já­nos Orosháza polgármestere. Előbbi a Fidesz-MDF, utóbbi az MSZP megyei listás országgyűlé­si képviselőjelöltje. Mindkettőjüknek ugyanazo­kat a kérdéseket tettük fel: 1. Mi oka lehetett annak, hogy a nemzetközi közúti korridorok kijelölésekor a térségre nézve kedvezőbb megoldást nem sike­rült szorgalmazni? 2. Az ország közúti közlekedé­si koncepciójának 1996-os meg­fogalmazásakor a megye két fő­­útjának egyike sem került a gyorsforgalmi rendszer részévé, legalábbis a 2030-ig terjedő idő­szakra nézve nem. Miért? 3. Minden retorika ellenére 2000-2001-ben sem minősítették a 44-es főutat gyorsforgalmi úttá, a 47-es még ehhez képest is súlyta­lanabb. A Battonyától Kiskunfél­egyházáig vezető (az autópályát elérő) út korszerűsítése sem tűnik meggyőződésesnek. Mi akadálya van annak, hogy feltárják a térsé­get az útfejlesztésekkel? 4. Készek-e személy szerint, illet­ve képesnek tartják-e pártjukat arra, hogy a következő 4 évben szerve­zetszerű együttműködéssel korri­gáltassák az állammal az országos gyorsforgalmi úthálózati terv térsé­günket sújtó mai állapotát? 5. Mely útfejlesztésekre, mi­lyen minőségben, mikorra, mi­lyen célok érdekében kellene sort keríteni a megyében, megyét­ érintően - mielőbb? (Folytatás az 5. oldalon) Harmadszorra sikerült Megvan a pénz, épülhet az idősek otthona A mezőberényi református egyházközség 1998-ban dön­tött arról, hogy szociális falut épít azon a területen, melyet '96-ban kapott meg a várostól. Mezőberény Két pályázatukat a korábbi eszten­dőkben elutasították, a harmadik nekifutás sikeresnek bizonyult. 2001. december 13-án nyújtották be a Széchenyi-terv keretében megvalósítandó elképzeléseiket, melyet március 11-én bíráltak el, majd írt alá a gazdasági miniszter, s a napokban kapták kézhez az ér­tesítést, hogy tervük megvalósítá­sához 270 millió forintot nyertek. - Ez már nem szociális falu, hanem nyugdíjas korú idősek emeltszintű ellátására szolgáló otthon lesz, minden lakó vagy házaspár külön lakóegységben lakhat - kezdte Szabó Endre, az egyházközség lelkésze. Az 5 ezer 500 négyzetméteres városközponti területen épülő ott­honban, a református templom­mal szemben — a volt parókia te­rületén és iskola helyén - negy­venegy, hat különböző méretű és kialakítású lakóegység készül, melyben minden lakónak leg­alább egy szobája lesz előszobá­val, fürdőszobával, főzőszekrény­nyel vagy főzőfülkével, konyhá­val, akad közöttük hálófülkés, nappalis, másfél szobás változat, nagyságuk 1942 négyzetméteres. A fedett, beépített terület együttes nagysága 2 ezer 341 négyzetmé­ter, a lakók kényelmét étterem, or­vosi szoba, klubterem, konyha és egyéb kiegészítő egységek szolgál­ják és segítik. A terveket a helyi születésű Kmetykó János építész tervező készítette, a teljes program megvalósítása 324 millió forintba kerül, a különbözetet az egyház és a beköltözők finanszírozzák. - Kik lehetnek az otthon lakói? - Minden nyugdíjas korú. A legolcsóbb lakáshoz való hozzájá­rulás költsége lakásonként 900 ezer, a legdrágább 2,4 milió forint, természetesen lakástípusoktól függően - folytatta Szabó Endre. (Folytatás az 5. oldalon) 1 Lassan itt a jó idő. Most már tudja szépíteni otthonát! Szőnyeget, PVC-t, laminált parkettát, függönyt szeretne vásárolni? Figyelje a Metaker hirdetését­ Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E mail: szerk.bekes@axels.hu VÉLEMÉNY Magyari Barna a festett tojások szí­neiből vont le messzemenő sze­xuális következte­téseket. (5. oldal) Sport A Gyulai Termál FC játékosai csak statisztálni tudtak az Oros­háza FC elleni labdarúgó-mér­kőzésen. (12. oldal) ife Fődíjas a Nevenincs Békéscsabai hintés alkotópáros nyerte a március 28-tól 31-éig Tiszaújvárosban megrendezett 49. Országos Független Filmfesz­tivál fődíját. A filmes seregszem­lére 30 film jutott be egy előválo­gatás alapján a legkülönbözőbb műfaji kategóriákban. A játékfil­mek, a dokumentum- és kísérleti filmek vetélkedését a Jancsó Miklós filmrendező által vezetett 5 tagú zsűri értékelte. Major Gyu­la rendező és Thury Gábor ope­ratőr 13 perces dokumentum­­filmjükért, a Nevenincs című produkcióért az országos feszti­vál fődíját vehették át. A film vá­gója, Marjai Lajos, a Csaba Tv munkatársa. A film hiteles érzé­kenységgel emberi sorsokat vil­lant fel egy kocsmák között zajló labdarúgó-mérkőzés hátterében. A II. díjat Káldy László film­rendező az Öregek és a Love Story című munkáiért, a III. díjat Miló Mihály, a Nyíregyházi Váro­si Televízió munkatársa, Távol a világtól című filmjéért vehette át. A Nevenincs című filmet ha­marosan a Csaba Tv is bemutatja. ■___________________19 BÉKÉSCSABA, Andrássy út 42-44. szám alatt épülő 18 lakásos társasházban lakások és üzletek leköthetők. Részletek a holnapi Békés Megyei Hírlapban. MOLING Ingatlaniroda, Békéscsaba, Andrássy út 7.1. em. 9. Tel.: (66) 449407 • ‘84671 * Teherforgalom a régiókért Odaát is szorgalmazzák a battonya-tornyai átkelőhely fejlesztését Battornyán a határátkelőhely átminősítésének lehetőségeit te­kintették át az önkormányzat, a vám- és pénzügyőrség, a ha­­lőrség szakemberei. A cél az, hogy a nemzetközi személysor­­mellett 1­7,5 tonna súlyhatárig, később pedig 20 tonna­­­ a teherforgalom is meginduljon. Az elsősorban a határ­régiók érdekét szolgáló kezdeményezéssel minden résztvevő egyetértett. A többi már a politikai akaraton és a pénzen múlik. Battonya A battonyai határátkelőhely fej­lesztési (átminősítési) esélyeit áttekintő megbeszélésen Takács Dezső polgármester köszöntötte a vám- és pénzügyőrség orszá­gos és dél-alföldi regionális pa­rancsnokságának, a helyi vámhi­vatalnak, a határőrségnek, az át­kelőhelyen szolgáltató vámügy­nökségnek és az Országos Ro­mán Önkormányzatnak a képvi­selőit Elmondta, hogy az átkelő­hely 1995 óta működik, s jelen­leg - a városi önkormányzat és intézményei után - a második legnagyobb munkáltató a telepü­lésen. A battonyai határvámhivatal 1999. július 1-je óta működik önállóan 19 hivatásos állományú és 4 polgári alkalmazottal. A ré­gión belül az egy pénzügyőrre jutó jogsértő cselekmények fel­derítésében első helyen áll a Battonyai Vámhivatal. Az állo­mány többsége helyi lakos, kö­zülük hatan felsőfokú végzett­séggel rendelkeznek. Gombár Gábor pénzügyőr fő­hadnagy, a vámhivatal parancs­noka az önkormányzattal való együttműködés legfőbb célját a határátkelőhely bővítésében (át­minősítésében) jelölte meg. A cél az - mondotta -, hogy a jelenleg 3,5 tonna összsúlyban korláto­zott teherforgalmát 7,5 tonnára emeljék. A megnövekedett fel­adatokat - hangsúlyozta - a je­lenlegi létszámmal is el tudnák látni. (Folytatás az 5. oldalon) BALASSIS LOCSOLKODOK. (k) A békéscsabai Balassi Néptáncegyüttes­­fiúcsapata" idén is felelevenítette a húsvéti­­ locsolkodás hagyományait. Felvételünk tegnap Békéscsabán, a Teleki utcában készült________________fvfoTó: veress erzsi A battonyai átkelőhelyen egyelőre csak ilyen kisteherautók közlekedhetnek. A felvételünkön szereplő jármű a sok száz kilométerre lévő romániai Bacauba (Bákóba) tart IXFOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE A haltermelésben egyre na­gyobb figyelem jut a víztaka­rékos technológiáknak. A ha­tékony vízfelhasználásban Iz­rael vezet, ahol egy köbkilo­méter vízben hétezer tonna halat állítanak elő. Hazánk­ban ugyanennyi vízben het­vennyolc kilót. Szarvas A 21. század nagy kihívása az édesvíz hiánya - erre dr. Váradi László, a Haltenyésztési és Öntö­zési Kutatóintézet igazgatója (képünkön) a kö­zelmúltban tartott szarvasi tanácsko­záson hívta fel a fi­gyelmet. Hozzátet­te, ezzel a problé­mával a látszólagos vízbőséggel bíró Magyarországon is számolni kell. A halászati és vízgaz­dálkodási szakem­bereket a 2000-ben­ rendezett bangkoki konferenciára emlékeztette, amely egyebek mel­lett azzal foglalkozott, miképp le­hetne hatékonyabb a vízfelhaszná­lás a haltermelésben is. Dr. Váradi László szerint a halá­szat az élelmiszer-termelésben olyan szempontból is nagy jelentő­ségű, hogy viszonylag kis erőforrás felhasználásával nagy értéket tud előállítani. A hatékony vízfelhasz­nálás adatokkal is bizonyítható.­­ Összevet­ek­­ve a hal és a szója terme­lésének víz- H igényét, lát­ható, hogy egy köbmé­ter víz fel­­használásá­val 4,5 kiló halat lehet megtermelni, ugyan­akkor szójából 1,6 kilót. A víztakarékos eljárások kutatásá­ban a HAKI élen­jár. A recirkulációs rendszerre szóló halnevelési mód­szerek kidolgozá­sát FAO-támoga­­tással már a hetve­nes években el­kezdték. A kutatá­si eredmények az­óta a gyakorlatban Halakat a csatornákba Termeljünk kevesebb vízben több halat! Dr. Váradi László az integrált vízhasznosításban is komoly lehető­séget lát. Ez a szemlélet nagyon erős a fejlődő országokban, ahol minden mezőgazdasági technológiát úgy alakítanak ki, hogy az egyik termelési folyamatból származó melléktermék a másik ter­melési folyamatban tápanyagként hasznosítható legyen, így kerülj e­nek a baromfinevelő telepek szerves anyagai vagy a konyhai hul­ladékok a halastavakba. Bevett gyakorlat az is, hogy a zöldségker­tészetek és a gyümölcsösök öntözőcsatornáiba halat telepítenek, ugyanakkor a halastavak közvetlen közelében zöldséget termesz­tenek, aminek az öntözése a tóból egyszerűen megoldható, is bizonyítottak. Ilyen technológiával dolgozik a Szarvas- Fish Kft. Az alapel­veket megtartva, a megoldás egysze­rűbb körülmények között is jól alkal­mazható. Az igazga­tó szentesi példát említett, ahol télen fóliasátrak alatt ne­veltek halakat, ami­hez a melegházak­ból elfolyó termálvi­zet hasznosították. Az iparszerv mellett a HAKI az izraeli ku­tatási partnerével együttműködve a ta­vi recirkulációs rendszerek kidolgo­zásban is szép ered­ményeket ért el. CSATH RÓZA * 1

Next