Békés Megyei Hírlap, 2003. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-28 / 23. szám

­t BÉKÉS MAGYF.­ HÍRLAP HÁTTÉR Több takarmánnyal „fűtötték” az állatokat A hideg miatt csökkent a tehenészetekben a tejtermelés A kemény tél szorításából lassan enged a természet. A fagyok próbára tették és teszik az állatokat is, így megyénk egyik leg­nagyobb szarvasmarha-állományánál, a Hidasháti Mezőgaz­dasági Rt. békési telepén is gondokat okozott.­­Kijártunkkor az 1222 állattal büszkélkedő szabadtartásos tehénállomány tejtermelése megcsappant, s jó néhány állat is áldozatul esett a komisz időjárásnak. Békés A telep intenzív tejtermelésű te­hénállományából ezeregynéhány a fejőstehén. Ez csaknem huszon­öttel kevesebb, mint a tavalyi állo­mány volt, ugyanakkor az állatok éves átlagos tejhozama 300-400 literrel magasabb, mint az egy esztendővel ezelőtti.­­ Az állatok is nehezen viselik a hideget, a telepen többször mér­tünk­­25 Celsius-fokos hideget, ami hóeséssel és erős széllel páro­sult — fogad Budai Sándor állatte­nyésztési igazgató. Máris azon kesereg, hogy a hideg miatt a ta­karmányozási költségeik nőttek, miközben 10-12 százalékkal csökkent a tejtermelésük. — A szokásos abrakadagokat -8 fo­konként egy kilogramm kukorica­darával megfejeltük, ugyanis az állatok ezt a többlettakarmányt saját testük „fűtésére” használ­ják. A jászolban lévő takarmány összefagyott, betemette a hó, s ta­karításkor ezt ki kellett dobni. Sajnos néhány tehén kényszervá­gásra került, s nyolc tehenünk a hideg miatt elpusztult. A szélsőséges időjárásban ne­héz napokat élt át a telep, s annak valamennyi dolgozója. Először, sziszifuszi munkával, az utakat tették szabaddá, hogy a trágyát ki tudják hordani, be tudják szállíta­ni az ólomszalmát és a takar­mányt, s utat kell(ett) biztosítani­uk a tejszállító autóknak is. No, és a karámból is el kellett fuvaroz­ni a fél méternyi havat. Ehhez a munkához segítséget kértek, ugyanis saját erejükkel, géppark­jukkal képtelenek voltak megbir­kózni ezzel a feladattal. A telep erőgépei és etetőgépei fedett, fű­tött helyen állnak, ennek ellené­re, a fokozottabb téli igénybevétel miatt, egy-egy apróbb hiba, mű­szaki probléma közbeszólt.­­ A korábbi években az önita­­tók jelentettek gondot, ugyanis le­fagytak. Decemberre valamennyi önitatót átalakítottuk, elektromos fűtéssel láttuk el, így az állatok langyos vizet ihatnak. A fejőházat is jobban kellett téliesítenünk, ugyanis a fejőgépek egy része a kemény hidegben ledermedt - magyarázza Budai Sándor. - A karámban nyolc állat „szétcsúszott”, ezek kényszervá­gásra kerültek. További nyolc te­hén kint, a megszokott helyén fe­küdt le és kihűlt, rajtuk már nem lehetett segíteni... - kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Erdész Csaba, a szarvasmarhatelep állatorvosa. A tehenészet és a növendékál­lomány takarmányozása biztosí­tott, a szükségesnél az lényege­sen több. A szérűn lévő lucerna­széna minősége kiváló, száz va­gonnal több mint egy évvel ez­előtt volt. A silókészlet is na­gyobb, s ugyanakkor rendkívül jó minőségű, energia-, fehérje- és szárazanyag-tartalma jobb a ko­rábbi évekénél. Csodálatosan szép a szarvasmarhatelep és kör­nyéke. A vidéket szikrázó hópaplan fedi, alatta szunnyad a természet. Az állatok egykedvűen jönnek ki az istállókból etetéskor a jásziakhoz, s bámulják a távol­ban eltűnő takarmányos kocsit. Hogy végül is mennyi többletkölt­séget, termeléskiesést okozott a rendkívüli időjárás? Az csak ké­sőbb pontosítható. Ami már biz­tos, hogy ez az összeg már eddig is milliókra rúg. S a télnek még nincs vége. SZEKERES ANDRÁS Melegfrontra érzékenyek A szeles, nedves hideget az állatok nem szeretik, különösen érzékenyek a déli szélre és a melegfrontra. Az állomány ellen­álló képességét igyekeztek növelni, vitaminigényét a vitaminok­kal dúsított nyaláson kívül úgy is pótolták, hogy már ősszel ,,vitaminkoktél”-injekciót adtak valamennyi jószágnak. A állatok kiváló minőségű lucernaszénát és több abrakot kapnak a szerző felvétele Kamerák figyelnék a belvárost Térfigyelő kamerarendszer kiépítéséről döntött a szarvasi képviselő-testület. A vagyonvédelmi szempontból legveszé­lyeztetettebb belvárost tizenhárom kültéri kamera figyelné fo­lyamatosan. Szarvas A települési önkormányzat már régóta tervezte a térfigyelő kame­rarendszer megépítését, ám ez anyagi okok miatt eddig nem tör­tént meg. E célra tavaly ősszel a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány pályázatán ötmil­lió forintot nyert a város. Az ala­pítványi támogatás, jelentős saját erővel kiegészítve immár lehető­séget ad a megvalósításra. A legveszélyeztetettebb belvá­rosi utcarészek, épületek és par­kolók védelmére tizenhárom kül­téri kamerát szerelnének fel. A pályázat készítői a rendőrséggel egyeztetve egyebek mellett a Ha­lászcsárda vendéglőhöz, a mező­­gazdasági főiskolához, az Árpád szállóhoz, a Kossuth térre és a pi­acra javasolják a kameratelepí­tést. A rendszer megépítésével az önkormányzati szerepvállalás nem ér véget, hiszen a rendszer üzemeltetése is pénzbe kerül. A képviselő-testületnek meg kell határozni a központi vezérlő he­lyét. A tavalyi pályázatban a váro­si rendőrkapitányság ügyeletes helyisége szerepel, ám e célra a városházán is kijelölhető egy he­lyiség. A működtetés jellegéről is ezután döntenek. Amennyiben huszonnégy órán át kezelősze­mélyzet adja az állandó felügye­letet, akkor legalább öt személyt kell alkalmazni. Másik lehetőség, hogy a rendszer rögzíti a képeket, s csak az események visszakere­sését végzi egy munkatárs. A térfigyelő rendszer megépí­tésére érkezett ajánlatok alapján a képviselő-testület a februári ülé­sen választja ki a kivitelezőt. A munkálatok befejezését idén má­jus végére tervezik. CS.R. Adomány német nyelvű könyvekből Irene és férje a kórusban gyűjtést rendezett Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtárban több mint félezer német nyelvű könyvet vehetnek kézbe a megfelelő nyelvismerettel rendelkező helybéliek. A könyvtár német nyelvű könyvállománya január 25-én további 53 könyvvel gyarapodott, amiket dr. Forman István, az orosházi Német Ki­sebbségi Önkormányzat második elnöke adott át Hotoránné Fekete Gabriella könyvtárigazgatónak. Orosháza - A Németországban élő Irene Sattler-Kadellel régóta levelezés­ben állok. A hölgy vasutas forgal­mista és igazi magyar rajongó. Ép­pen ezért elhatározta, hogy elsa­játítja a nyelvünket. Tanfolyamra jár, éjszakai vasúti szolgálata üres perceiben is a magyar nyelvet ta­nulja. Hogy gyakorolja tudását, levelezőpartnert keresett, így is­merkedtünk meg - mondta dr. Formán István. - Irene és Willi Kadel, a férje - aki már nyugdíjas - vásárolt egy tanyát Bugac közelében. Kará­csony előtt személyesen is talál­koztunk, a férjével együtt meglá­togattak Orosházán. Beszélgeté­sünkkor megemlítettem, szeret­nénk tovább gyarapítani a városi könyvtár német nyelvű könyvál­lományát. Irene és Willi két né­metországi kórusban is énekel, és a kórustagok körében könyvgyűj­tést szerveztek. Ennek eredmé­nyeként kaptunk 53 könyvet, amit kisebbségi önkormányza­tunk átadott a városi könyvtár­nak. Az orosházi Német Kisebbségi Önkormányzat második elnöke arról is beszélt, hogy további könyvekre is számíthat a német házaspár jóvoltából a könyvtár. Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár német nyelvű könyvállománya meghaladja az ötszáz darabot. 1998-ban, a né­met kisebbségi önkormányzat megalakulása utáni első meg­mozdulásaként adományozott német nyelvű könyveket a könyv­tárnak, ami azóta szépen gyarap­szik. A könyvek nem porosodnak a polcokon. A középfokú nyelv­vizsgával rendelkező orosháziak gyakran veszik kézbe szókincsük frissen tartása miatt. K. E. Csatornaépítés Békésszentandráson lezárult a szennyvízcsatorna-építés közbe­szerzési eljárásának megismételt előminősítési pályázata. A tizen­négy pályázóból tizenhárom cé­get találtak alkalmasnak arra, hogy március 3-áig ajánlatot te­gyenek a kivitelezésre. Az önkor­mányzat tavaly közel félmilliárd forintos állami támogatást nyert a települési szennyvízcsatorna befejezésére. Jelenleg a község harminc százaléka nem csator­názott. A munkálatok határideje 2004. június 30. Az olvadó hólé most a csapadékvíz-elvezető rendszert teszi próbára. A január eleji nagy havazással sikerült megbirkózni a településnek, az önkormányzat a védekezésre ko­moly összeget költött. 2003. JANUÁR 28., KEDD - 7. OLDAL A közös cél két térséget köt össze A februári tanácskozásra az érintett útkezelőket is meghívják Minden térség gazdasági fej­lődésében jelentős szerepet tölt be a közúti infrastruktúra. Az élet bizonyította: ahol a közlekedési lehetőségek job­bak, ott az élet minden terüle­tén könnyebb látványosan előbbre lépni. Tudják ezt a kö­rös-sárréti kistérségben is, ahol az érintettek közösen harcolnak azért, hogy javul­jon ennek a vidéknek a meg­közelíthetősége. Körös-Sárrét Vannak olyan utak is, amelyek más megyében találhatók, de fontos szerepet töltenek be a Körös-Sárrét életében. Ez utóbbi­ak felújítása érde­kében közösen lép fel az észak-békési és a nagykunsági kistérség. Az Észak-Békés Megyei Önkor­mányzati Térségfej­lesztési Társulás­hoz tartozó telepü­léseknek az utóbbi években kitartó munka árán sike­rült elérniük, hogy fontos útfelújítások történjenek a tér­ségben. Ezek közül is kiemelkedik a Vésztő-Doboz közti kövesútnak a tarhosi leága­zástól Dobozig vezető szakasza, amely 2002 májusára teljes egé­szében új aszfaltszőnyeget ka­pott. Annak az útnak a felújítását elsősorban az indokolta, hogy a körös-sárréti betegeket azon az úton szállítja a mentő a megyei kórházba. Az utóbbi hónapokban a Kö­­rösladány-Gyomaendrőd közti út felújításáért harcolt a térség. S remény van arra, hogy ez a mint­­­­egy 20 kilométer hosszú útsza­kasz a közeljövőben megújuljon. Szintén fontos lenne új aszfalt­szőnyeggel borítani a Vésztő- Okány és a Dévaványa-Gyoma­­endrőd közti utat is. Továbbá a Körös-Sárréten élők számára több Jász-Nagykun- Szolnok megyében található út is kiemelt jelentőségű. Ezeknek az utaknak a felújítását, javítását kö­zösen kezdeményezi az észak-bé­kési és a nagykunsági kistérség.­­ Az Észak-Békés Megyei Ön­kormányzati­­Térségfejlesztési Társulás és a Nagykunság telepü­léseit tömörítő ottani társulás ha­marosan közös ülést tart, ahová a két érintett útkezelőt, a Békés Me­gyei Állami Közútkezelő Kht. és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Kht. vezetőit is meghívjuk. El szeretnénk érni, hogy a két térséget érintő utak fel­újítási projektjei bekerüljenek a Nemzeti Fejlesztési Tervbe vagy más európai uniós forrást kap­junk a célra - közölte Pap Tibor, az észak-békési társulás elnöke, Dévaványa polgármestere. Információink szerint az észak-békési és a nagykunsági társulások közös ülését február­ban, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Dévaványa-Ecsegi Puszták Tájegységénél mostanra megépült új oktatási központban tartják. MAGYARI BARNA Impozáns helyszín A körös-sárréti és nagykunsági térség tanácskozásának otthont adó, mintegy 120 millió forintból elkészült oktatási központ épülete (melynek műszaki áta­dóját nemrég tartották) kétszintes. A földszinten három oktatatóterem, egy nagy előadó, kiszolgálóhelyiségek, tá­rolók, valamint négy, fürdőszobával ellá­tott szoba épült. Az emeleti részen pe­dig 40 gyermek elszállásolására nyílik lehetőség. Itt a hálók mellett négy, kü­lön bejáratú vizesblokk is a gyerekek rendelkezésére áll. Új elnök a főkertész szövetség élén Felhatalmazást kapott a civil szervezet átszervezésére Budapesten tartotta éves közgyűlését a Magyar Önkormány­zati Főkertész Szövetség. A közgyűlés tisztségviselőket is vá­lasztott. A szervezet új elnökévé az orosházi Soós Bélát vá­lasztották, aki több önkormányzatnál lát el főkertészi felada­tokat. Az új elnök a civil szervezet átszervezéséről tájékoztat­ta lapunkat. Orosháza — Felhatalmazást kaptam szövet­ségünk átszervezésére. A jövő­ben érdekképviseleti szervezet­ként is dolgozunk. Részt kívá­nunk venni a szakmát érintő ren­deletek előkészítésében. Szeret­nénk elérni, hogy az európai uni­ós csatlakozásig hátralévő idő­szakban minden városnak legyen főkertésze. A kisebb városokban részidős foglalkoztatás is elfogad­ható lenne, amihez szeretnénk foglalkoztatási támogatást is ki­harcolni - mondta Soós Béla. A szövetség elnöke arról is be­szélt, hogy a Dél-Alföldön felada­tul tűzték ki a kistelepülések zöldterületi fejlesztésének támo­gatását, tárgyalásokat folytatnak arról is, hogy a kistelepülések már a tervezéshez is kapjanak anyagi segítséget. A főkertészek szövetsége fel­adata a Virágos Magyarországért mozgalom zsűrizése. Az idei év­től kezdődően az elbírálásnál ki­zárólag szakmai szempontok döntenek — vetítette előre Soós Béla, aki arról is beszámolt, hogy kertészeti és zöldterület nívódíjat is alapítanak. Idén már pályázni lehet a legszebben karbantartott közterület, legszebben épített parkterület és a legszebben meg­tervezett zöldterület címre.­­ Szeretnénk a szövetséget ki­bővíteni. Jelenleg a 3200 település 10 százalékának főkertészeit tud­juk sorainkban. Szeretnénk nyi­tottabbá válni mindazok irányá­ba, akik a zöldterületek, parkok és közterületek tervezésében, kar­bantartásában, fejlesztésében ak­tív szerepet játszanak. Jövőbeni terveink között első lépésben szakmai közlemények kiadása szerepel, később pedig újság indí­tása, ahol a szakmai információk mellett a pályázati lehetőségekről is beszámolunk. Konferenciák szervezését is célul tűztük ki. Soós Bélától megtudtuk: a szö­vetség szakított a budapesti szék­hellyel, új központjuk Makón leSZ­__________ KOVÁCS ERIKA

Next