Békés Megyei Hírlap, 2003. február (58. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-01 / 27. szám

Az állandó feszültséget alkohollal és droggal próbálta elviselni Kigúnyolta a hatalmat, az emberi gyarlóságot Hatvanöt éves lenne Vlagyimir Viszockij orosz színész, énekes, költő. A hatvanas-hetvenes évek­ben vált igazán népszerűvé, egyéni­sége maga volt a lázadás és felkiál­tójel. Műszaki tanulmányokat folytatott, de hamar abbahagyta azokat a színészet kedvéért. A Moszkvai Művész Színház stúdiójában végzett 1960-ban. Először a Puskin Színházban játszott, majd a Mini­atűr Színházban. 1964-ben Ljubimov hí­res társulatához került és élete végéig a Taganka Színház tagja volt. A színpadon eljátszotta Brecht Galileijét, Lopahint Csehov Cseresnyéskertjében, Raszkol­­nyikovot a Bűn és bűnhődésben. Talán legkiemelkedőbb és leghíre­sebb alakítása volt a Hamlet. Viszockij Hamletje tíz éven keresztül minden elő­adáson telt házzal ment, a művész az előadás kezdete előtt a bejáratnál várta a közönséget, gitárral a kezében, fekete nadrágban és garbóban, ahogy aztán Hamletként is a színpadra lépett. A Taganka bejárata egy szűk ajtó volt, így nem tódult befele a nép, és a művész mindenkit egyenként, személyesen üd­vözölt. Az előadás végén pedig lement a mindig tomboló közönség közé, ahol rajongói kézfogással, személyes érint­kezéssel köszönhették meg az élményt. Moszkva imádta Viszockijt, 1960- ban született első dala. Több mint 600 verset írt, ezeknek többségét megzené­sítette és elénekelte. Énekelt klubok­ban, színházban, szabadtéren, utcán és sokszor lakásokban, ahol lehetett. Szö­vegei fő témája és élménye a szabadság volt. Megénekelte az örömet és bánatot, a háborút és a békét, kigúnyolta a hatal­mat, az emberi gyarlóságot, éltette az egyszerű embereket, szabad érzéseiket és gondolataikat. Énekelt jellegzetes re­kedt hangján, szinte tépte hozzá a gi­tárt. Őszinte volt és kíméletlen. Viszockij a hatvanas-hetvenes évek­ben vált igazán népszerűvé. Egész egyénisége maga volt a lázadás és felki­áltójel. A hatalom félt lázító erejétől, ezért inkább megpróbálták agyonhall­gatni. Versei viszont kézről-kézre jár­tak, szamizdatban adták ki őket, s dala­it is kazettákon terjesztették. Ha valahol fellépett, a rendőrség nagy létszámban megjelent, utolsó pillanatban betiltották koncertjeit, megakadályozták versei, dalai kiadását. A brezsnyevi idők agyonhallgatott nemzedékének vált képviselőjévé. Tizenhárom éven át volt felesége és társa Marina Vlady, az orosz származású francia színésznő. Házasságukat is meg­viselte a zaklatott, agyonhajszolt élet. Marina őszintén szerette és próbálta se­gíteni Viszockijt, halála után emlékeit közös küzdelmes életükről regényben ír­ta meg. Tőle tudjuk hitelesen, hogy Viszockij az állandó feszültséget sok al­kohollal és droggal próbálta elviselni. Egyre több botrány volt körülötte. Mind­ez teljesen felőrölte idegeit és egész szer­vezetét. 42 éves korában, 1980. július 25- én, a moszkvai olimpia idején a harma­dik infarktus végzett vele. 1959-től filmekben is játszott, bár ki­robbanó tehetségéhez képest nem ka­pott igazán méltó szerepeket. Mészáros Márta Ők ketten című filmjében (1977) egy epizódszerepet játszott. Magyaror­szágon A fekete macska bandája című filmből emlékezhet rá a közönség. Viszockijt a glasznoszty idején kezd­ték népszerűsíteni, lemezeit, verseit ki­adni. Azóta szakadatlan a Viszockij­­kultusz Oroszországban, emlékkoncer­teket tartanak, Viszockij-múzeumot nyitottak, a Taganka darabot mutatott be róla. Viszockij Magyarországon is ismert és népszerű, persze legközelebb azok­hoz jutott, akik értették is szövegeit. Hobo (Földes László) énekes megtalál­ta s megérezte Viszockijt és hitelesen tudta tolmácsolni magyar nyelvre átül­tetve is. Amikor tizenöt évvel halála után Moszkvában szobrot állítottak neki, Marina Vlady üzenetét olvasták fel, amely arra utalt, hogy a mai világban is szükség lenne Viszockij tiltakozó sza­vára. „Az elmúlt tizenöt év nem csitítot­ta a fájdalmat, hiányzik nekem, mint ahogy Oroszországnak és a világnak is hiányzik. ” Bognár Anna Marina Vlady tizenhárom éven át volt felesége és társa A Fehér Ház raktárában 42 ezer darabos emléktárgy-kollekció porosodik Szigorúan ellenőrzött ajándékok Johnson elnök elefántot kapott, a pápa jemeni szablyát. Az ajándék­ tárgyakban kifejezett érzelem, me­lyet igyekeznek kordában tartani. Különös jegyzéken dolgoznak az ame­rikai külügyminisztériumban. Készítik a tételes listát arról, hogy milyen aján­dékokat kapott az elnök, a nagyköve­tek, egyáltalán a Bush-adminisztráció férfi és hölgytagjai. Ajándékot ugyanis egyikük sem fogadhat el. Kivéve azt a helyzetet, amikor a visszautasítás diplo­máciai bonyodalmakkal járna. Tehát az ajándékot elfogadják. De ha meg is tartanák, ezzel akár öt évi bör­tönt kockáztatnának. Emiatt azonban még senkit sem zártak be. Az ajándéko­kat - elvben - leadják, hogy aztán a hi­vatal pénzzé tegye őket. Akár úgy, hogy a megajándékozott fizet értük. A kapitális tárgyak természetesen az elnök kezéhez tartanak. Ám ezt a kezet is figyelik, csak azt tarthatja meg, amelynek az értéke nem éri el a 260 dollárt. De ha nagyon akarja, megvehe­ti. Az a tény, hogy 42 ezer darabos, kü­lönféle ajándékként őrzött emléktárgy­kollekció a Fehér Ház egyik raktárában porosodik, arra utal, hogy az első szá­mú lakó megnézi, mire költi a pénzét. De nem mindegyik. Bill és Hillary Clinton távozásakor az újságok bot­rányként írtak arról, hogy számos aján­déktárgyat sajátos megfontolásból „leértékelt” a távozó pár, s ennek jegyé­ben elvitt egy 25 ezer dolláros kristály­vázát, egy 38 ezer dolláros szobrot, sőt két pamlagot is, 20 ezer dollár érték­ben. (A sajtó tudni vélte, hogy a volt elnök 30 különféle ajándéktárgyat is magával vitt, ezek Monica Lewinskytől származtak. De ez más botránykategóriába tarto­zott.) Ha az elnöknek szánt aján­dék a rokonszenv mércé­je lenne, Ronald Reagan vezetné a sort, mintegy 100 ezer tárggyal. Pontosab­ban, tétellel, hiszen egy arab telivért is kapott. A 60-as években Johnson két, ereje teljében lévő elefántot vihetett vol­na haza a malajziai elnök fi­gyelmessége jeleként, aki igen rosszallotta, hogy Amerika nélkülözi az ele­fántokat. Johnson kissé megizzadt, de kivágta ma­gát: „Sajnos, ezek csak szenvednének nálunk” - mondta. Egyébiránt az ajándékozók hogy mi­tét az el­nökre hatni. Georges W. Bush ennek megfelelő­en nyer­gek, zubbo­nyok, lovag­lócsiz­mák és termé­szetesen sarkantyúk soka­ságát tárolhatná Texasban. A tárgyakban kifejezett érzelem a legmagasabb szinten­­ voltaképpen olyan valuta, amellyel a megajándéko­zottól valamit vár az ajándékozó. Mi mást fejezhetne ki a kambodzsai állami vezetőnek adott 2 ezer tonna rizs és 2 ezer méter szövet, vietnami ajándék­ként? Látványos volt az egykori afrikai diktátor, Bokassa törleszkedő ajándéka is, a gyémántok elfogadása azonban hozzájárult Giscard d'Estaing francia elnök bukásához 1981-ben. Más kategóriába tartoznak, talán az ajándékozás örömét is méltóbban feje­zik ki a római pápának ajánlott tárgyak. Persze, mást nyújt át a magas rangú vendég Rómában - számtalan könyv, kép, sportszer, kerékpár, sőt még eskü­vői ruha is szerepel a leltárban a Vati­kánnak adott első fegyver, egy jemeni görbe szablya mellett­­, és mást csúsz­tatnak a külföldön vendégeskedő Szent­atya kezébe. Mexikóban a 3 ezer aján­déktárgy között például volt egy Barbie­­baba is. Ám a legértékesebb talán azé a kisfiúé volt, aki sorsjegyeket nyújtott át ezzel a szöveggel: „A szegényeknek gyűjtöttünk pénzt és azon vettük. Maga intézze el, hogy megnyerjék a főnyere­ményt.” - király - A legtöbb ajándékot, 100 ezer tárgyat Ronald Reagan kapta elnök korában 2003. FEBRUÁR 1., SZOMBAT - 9. OLDAL -Ajánló-----------------------------------------------­CD Robbie Williams: Escapology. Hiába adott el szülőhazájában, Nagy-Britan­­niában mind a négy albumából kétmil­lió példány felett, Robbie az Amerikai Egyesült Államok­ban még csak hét­százezer lemeznél tart. Az ideje jó ré­szét már Los Ange­lesben töltő, életét sorozatos botrá­nyokkal tarkító popsztárnak ez nem nagyon tetszik, ezért most kifejezetten Amerika meg­hódítására tör. És az esély megvan ami­att is, mert az Escapology igen jó le­mez. MOZI Én, a kém. Alex Scott (Owen Wilson), a titkosügynökök legjobbja újabb bevetés­re indul. Feladat: visszaszerezni azt a szuperfegyvert, melyet egy gátlástalan fegyvercsempész, Arnold Gunars (Malcolm McDowell) lopott el az ameri­kai kormánytól. Helyszín: egy titokzatos és pompás kelet-európai város, Buda­pest. A baj: a nagypofájú, kisagyú boksz­bajnok, Kelly Robinson (Eddie Murphy), aki civil létére az ügynök társa lesz. Az újdonsült harcostársak azonban nem vetnek vállt a vállnak: mielőtt a szabad világ jövőjéről gondoskodnának, még egymást szeretnék megfojtani egy kanál vízben. A látványos akció-vígjá­téknak a világhírű főszereplők mellett egy harmadik sztárja is van: a csodála­tos helyszín, Budapest! KÖNYV Mézeskönyv. Régóta tudjuk, hogy a méz egészséges, mégsem sikerült még teljes tudatossággal beépítenünk étren­dünkbe. Pedig a mézet emlegették uni­verzális ellenméreg­ként, hitték, hogy az örök ifjúság elixírje, s minden népnél ser­­kentőszer hírében állt. Ez a fotókkal il­lusztrált szakács­­könyv nemcsak megismertet ben­nünket a méz és más élelmiszerek vita­min- és ásványianyag-tartalmával, ha­nem gyógyító hatásukat is bemutatja. A szerzők a méz és egyéb élelmiszerek kombinációjával könnyen elkészíthető, ínyenc, de mégis kalóriaszegény ételek gyűjteményét adják kezünkbe. Min­denki, akinek fontos az egészsége, a Mézeskönyvben talál kedvére való re­ceptet. A kötetet a békéscsabai Radnóti és a gyulai Ady könyvesboltok 1791-es forintos klubáron kínálják megvételre. PROGRAM Lassú torna, (fm) A Csaba Honvéd Kulturális Egyesület chn king, azaz kínai lassú torna foglalkozást szervez kezdők részére. Az órát Forgács Lajos vezeti február 3-án este fél hattól az egyesület békéscsabai székházában. H­étvégi olvasmány A költő, aki visszatalált a poétikai meseszövéshez A Békés megyében közismert költő, Hetényi György a Turul madár szárnyán címmel megjelent válogatott verseinek gyűjteménye hét ciklust foglal magába (1. Ahol élek, 2. De szép is volt, 3. Ma­gyarországról jöttem, 4. Magyar tájakon, 5. Magyar hazáért, 6. Emlékezés Tria­nonra, 7. Emlékek és balladák). A fejeze­tek előtti nyitóvers adja a kötet címét. Első hallásra, látásra azt hinné a gya­nútlan olvasó, hogy itt valami politikai költészettel van dolga. A látszat csal, csak a címek jellege ilyen, a versek ma­guk személyes, lelki kötődésekről ad­nak hírt, távol áll tőlük a direkt nemzeti jelleg, minden országról szóló vers tá­volságot tart a konkrét következtetések­től. A költő inkább individuális megkö­zelítést alkalmaz, saját élményeit illesz­ti bele a totális képbe, az oly sokszor hangoztatott, szeretett magyar tájba. Szuverén költészet a Hetényi Györ­gyé, jól ötvözi a népi szürreális tradíciót a modern beszédmód lágyabb változata­ival. Ez a hangütés egyrészt Guzmics Izi­dor: A magyar nemzethez című verséhez kötődő korszakhoz illeszkedik, Szemere Pál, Pázmándi Horváth Endre, Vitkovics Mihály, Kisfaludy Sándor (A kesergő sze­relem) korabeli, dalszerű verseihez, másrészt a Tompa Mihály-féle (A sebzett farkas, Ikarus) allegorizáló költészeté­hez kapcsolható. Nem áll távol viszont Vitkovics Mihály anakreóni verseitől sem. Az érzelmesebb tónusok miatt per­sze Bozzai Pál és Dalmady Győző versei is eszünkbe jutnak. Érdekes, egyedülálló jelenség ez a stílus­felújítás a magyar iro­dalomban, különös, hogy épp akkor éb­red újra ez a hang, amikor már azt hin­nénk, nem lesz folytatása. De van! És még milyen eleven, üde és friss, pezsgő­en hullámzó változatban. „Látom, hogy egy tarka varjúpár / fész­ke még áll, / sűrű gallyakból rakva. Örü­lök, mert ha kapálok / sokszor egyma­gamba', csak ők ketten járnak utánam / bogárkereső szorgalommal / s mindig nagy gonddal, / viszik fiaiknak járó élel­müket. / Szeretem őket! - mert a termé­szet neszét / adják meg nekem, / ilyenkor nyáron / a nyári földeken.” (Ahol élek) Hetényi György verseiben az otthon a tájon keresztül jön a kontextusba, elő­ször mindig a látható dolgok birodalmát veszi birtokba, leltárt készít, mérlegel, feltérképez, beméri a képzelet koordi­nátáit, azután hatol be a láthatatlanba, az éteribe, megközelíti a lelki regiszte­reket is. Ennek ellenére visszariad a túl­zott érzelmektől, távolságtartó, objektív megfigyeléseket végez mind a külső, mind a belső régiókban. Hetényi György költészetében na­gyon erős a szociografikus jelleg, leg­alábbis egy vonulata a költészetének er­re bizonyíték. A harmadik ciklusban föl­fedezhetjük a mai, posztmodern Ma­gyarország gondjait, emberi nyűgjeit, zavarait. Szó esik a munkanélküliség, az összedőlt tanyák, elnéptelenedett falvak problémájáról, a cigányság szívbemar­­kolóan nehéz helyzetéről, a kárpótlási jegyekről is. Nincs olyan téma, ami ne ihletné meg a költőt, ha az a nembeliség, a közélet szempontjából fontos, ugyan­akkor a humor, az irónia sem idegen tő­le. Minden életmozzanatban megtalálja a komoly gond mellett a karikatúra csi­petnyi, groteszk fonalszálát. A kötet legjobb versei a Mezőhegyes, A kis vonat, a Móricz Zsigmond szülőházánál, A 301-es parcella és a Csángó magyarok. Ezekben az opusokban sikerült a leg­jobban elválasztani a politikumot a hét­köznapok esetlegességeitől, a referenciális témákban is megérintette a legérzéke­nyebb, legrejtettebb bugyrú szférákat. Hetényi György nem a fikció „lovagja”, ő visszatalált a poétikai meseszövéshez, ahol a szónak igazi értéke van, s úgy be­széli ezt a versnyelvet, ahogy használja, sajátosan, meg úgy, ahogy azt nagyapáink is megértenék, ha olvasnának verset. Egyébként nem áll távol tőle a játék, a nyelvi lelemény sem. „Ott a végső ütközetben, / Csanád, Aj­tony fejét vette. / Majd a nyelvét is kivágta, / s beletette tarsolyába.” (Csanád vezér...) Bizony, a nyelv olykor beszél helyet­tünk, s meglep olyan áttételekkel, ami­lyenekre nem számítottunk, de ez a vá­ratlanság, újdonság-ez a líra legbensőbb értelme, titka. A valóság csak nyelv által hozzáférhető, mondta annak idején a klasszikus esztéta, most meg úgy hang­zik a széptani tétel, hogy „nincs hozzá­férhető valóság, csak nyelvi...” Látszik ebből is, mekkora különbség van a dol­gok között, ha a nyelv őszinte, tiszta. Ezért örülünk ennek a válogatott kötet­nek is. Elgondolkodtat, meglep, mint a jó könyvek általában. Kántor Zsolt

Next