Békés Megyei Hírlap, 2003. szeptember (58. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-22 / 221. szám

6. OLDAL - 2003. SZEPTEMBER 22., HÉTFŐ MEGYEI K­ÖRKÉP Kisebbségiek küldöttsége Erdélyben Ahol nyitottak a magyar befektetőkre, segítik őket Egyhetes hivatalos látogatást tett Erdélyben a Békés megyei képviselő-testület nemzeti és etnikai kisebbségi bizottságá­nak négy tagja: Tolnai Péter, Bere Károly, dr. Kovács Béla, Ba­laton Zoltán, valamint Hevesi József titkár. Békéscsaba Először Kovászna megye vezetői­vel találkoztak, ahol az ottani Varga Zoltán, a főjegyző, vala­mint Demeter János elnök tájé­koztatta őket sikereikről, gondja­ikról. Ezúttal is hangsúlyozták, hogy nyitottak a magyar befekte­tősbe, ha érkeznek, segítik az itte­ni vállalkozókat. Felvetették egy magyar—magyar üzletember-ta­lálkozó megszervezését. A béké­siek tisztelegtek a zágoni Mikes Kelemen emlékházban, jártak Za­bolán és Kézdivásárhelyen is. Hevesi József beszámolt arról is, hogy Hargita megye első em­bere, Zsombori Vilmos közismer­ten jó érdekérvényesítő, komoly nemzetközi kapcsolatokkal ren­delkező vezető. Ezért is figyelem­re méltó, amit hangsúlyozott a Csíkszeredai megbeszélésen. Ne­vezetesen, hogy számukra a leg­fontosabb teendő minél jobban felkészülni az európai csatlako­zásra, és ehhez igényt tartanak az itteni, tehát a Békés megyei szak­emberek segítségére is. Úgy vélik, jól tudnák hasznosítani a mi ed­digi tapasztalatainkat, akár egy hargitai konferenciával egybeköt­ve. Közös projektek kidolgozását és elindítását is szorgalmazta, minden területen. Maradt idő további történelmi vidékek, hangulatos turisztikai központok megismerésére is, így szerepelt a programban a sepsi székely múzeum, a Szent Anna­­tavi, tusnádfürdői látogatás, bete­tőzve Gyímesfelsőlakkal, ahol a helyi ételkülönlegességek meg­­kóstolásával búcsúztak el a Békés megyei vendégek Erdélytől. A Békés megyei küldöttség a zágoni Mikes Kelemen emlékhelyen. Kerékpárutat terveznek két falu közé Főleg dinnyeszezonban nagy a forgalom, nő a balesetveszély Medgyesbodzás és Gábortelep közigazgatásilag összetartozik. A két település közötti távolság mindössze három kilométer, ezért sokan kerékpárral keresik fel a szomszédos települést ügyes-bajos dolgaik intézése vagy akár rokonlátogatás céljából. Medgyesbodzás A közúton, különösen a diny­­nyeszezonban, igen nagy a for­galom, ami növeli a balesetve­szélyt. A kerékpárosok bizton­ságos közlekedése érdekében a medgyesbodzási önkormány­zat kerékpárút létesítését ter­vezi.­­ Mivel a három kilométer hosszúságú kerékpárút megépíté­se jelentős összeg, több mint öt­venmillió forint, ezért önerőből nem tudjuk megvalósítani. Pályá­zatot nyújtottunk be az Útgazdál­kodási Koordinációs Igazgatóság­hoz, reméljük, segítik a tervünk valóra váltását. A pályázatokat az ősz folyamán bírálják el - adta hírül Varga Gábor, Medgyesbod­zás polgármestere. A két települést összekötő ke­rékpárút, tekintettel arra, hogy a későbbiekben az önkormányzat a szennyvízhálózatot is szeretnél kiépíteni, Medgyesbodzástól Gábortelep irányába az úttest jobb oldalán kerülne megépítés­re, majd Gábortelepen, a helység­jelző táblától a bal oldalon folyta­tódna. A polgármester elmondta, a beruházás az országhatár irá­nyába tervezett, úgynevezett ökofolyosó része lenne. k.e. Malom helyett élelmiszer-áruház A bontási engedély kiadásának nem volt akadálya Mint korábbi írásunkban beszámoltunk róla, felvetődött a kérdés: miért kell Békésen lebontani a várostörténeti szem­pontból jelentős malmot? Kinek válik haszna a város látkép­ének szerves részét képező épület eladásából és eltávolításá­ból? A jogerős engedély már a tulajdonos kezében van, Békés város jegyzőjének tájékoztatása szerint kiadásának semmi­lyen jogi vagy törvényi akadálya nem volt. Békés A Jobboldali Összefogás képvise­lői tavasszal felléptek annak érde­kében, hogy a malom városi vé­dettség alá kerüljön. Ekkorra a te­lek és a rajta álló épület már tulaj­donost váltott. A magánkézben lévő, egyébként már évek óta nem működő malom korábbi gazdája, magát egyelőre megne­vezni nem kívánja, áruházlánc ajánlatának engedve adta el tulaj­donát. Mivel az építmény sem műemléki, sem városi védettség alatt nem állott, az adás-vételnek nem volt akadálya. — Július elején a főépítész tájé­koztatást adott a malom sorsáról. Az új tulajdonos bontási enge­délyt kért. Mivel semmilyen indo­kot nem találtunk, ami gátolta volna a határozat kiadását, az en­gedély megszületett, jogerős - tá­jékoztatott Békés város jegyző­asszonya. - Ez nem az önkor­mányzat asztala, képviselő-testü­leti döntés nem szükséges a ható­sági engedélyek kiadásához. Ilyen és ehhez hasonló egyedi ha­tósági ügyekben nem szívesen nyilatkozunk, személyiségi jogo­kat sérthet az információk nyilvá­nosságra kerülése. Tény, hogy a XVII. századi ma­lom az 1830-as években készült rézmetszeten a város egyik leg­fontosabb látképi eleme, tény az is, hogy 1922-ben Magyarország első elektromos árammal műkö­dő malmává alakították át. Tény azonban az is, hogy ez egy kívül­­belül többszörösen átalakított épület, már nem a 150 évvel ez­előtti képet mutatja, elvesztette korábbi építészeti jelentőségét. A 47-es főút mellett két telket vásárolt meg az áruházlánc, amely a közeljövőben kívánja be­jelenteni hálózatának kiépítését. A malom lebontása eldöntött tény, jogerős határozattal. Sem az önkormányzat, sem a lakosság nem tehet semmit, minden törvé­nyesen zajlott. Az pedig, hogy ki­nek érdeke vagy nem érdeke ez az üzlet, talán kiderül a bevásár­lóközpont felépülése után. K. A. Összefogták a speciális oktatást Utazó gyógypedagógusok zárkóztatják fel a lemaradottakat A sajátos nevelési igényű gyerekek ellátása tel­jes körűvé vált és teljesen új, országosan is pél­daértékű formát kapott Békéscsabán ettől a tanévtől. Duray Miklósné, a kérdéssel foglalko­zó intézmény igazgatója szerint ez több dolog együttállásának köszönhető: a fennálló szük­ségletnek, a meglévő, az útkeresésben hosszú ideje élen járó helyi szakembergárdának és a fenntartói akaratnak. „Reméljük a rendszer tá­mogatottsága a szülői elégedettséggel is kiegé­szül majd” — fogalmazott az új nevén Vandházi Úti Iskola és Fejlesztőközpont vezetője. Békéscsaba A nyár elején született meg Békéscsaba város - mint fenntartó - közgyűlésének végleges dönté­se az összevont intézmény megalakításáról. - Többcélúvá váltunk ezáltal - mondta az igazga­tónő -, megma­radt az összetett is­kolai intézmény­egység, amely a ta­nulásban akadá­lyozott gyerekek­nek nyújt általános iskolai és speciális szakiskolai képzési lehetőséget. Azon­ban szeptembertől kiegészültünk egy úgynevezett „egy­séges pedagógiai szakszolgálattal” is. Ez - mint mondta - amellett, hogy tovább­viszi az iskola eddigi városi logopédiai felada­tát, négy új funkcióval is kiegészíti tevékeny­ségüket. A „korai fejlesztés” feladatuk gyógy­pedagógiai tanácsadást jelent olyan csecse­mőkortól hat éves korú gyermekek szülei szá­mára, akik mozgási, értelmi vagy beszédprob­lémákkal küzdenek. A második a mozgássé­rültek fejlesztése: a Napsugár óvoda és a Sza­bó Pál téri iskola szakembereit, úgynevezett konduktorait vették át saját személyi állomá­nyukba, és az említett helyszíneken folyik to­vább változatlanul a munka. A harmadik plusz feladat a gyógytestnevelés: itt is, az ed­dig is meglévő, a város különböző intézmé­nyeiben folyó munka folytatásáról, szervezé­séről van szó, az enyhébb mozgási problémá­kat kezelik. A negyedik, talán legnagyobb változás, az utazó szakemberhálózat megteremtése. Az isko­la gyógypedagógusai kijárnak ezentúl Békéscsa­ba közoktatási in­tézményeibe, és azokat a gyereke­ket segítik, akik - a szakzsargon így fogalmaz - „a pszichés fejlődés egyéb zavaraiban” szenvednek.­­ Az ilyen gye­rekek, lehetnek rendkívüli értelmi képességekkel is megáldottak, pusztán - legtipi­­kusabban - arról van szó, hogy számolási vagy olvasási problémáik vannak, amely javítható - tudtuk meg Duray Miklós­­nétól. VANDLIK JÁNOS Még a prophoz tartozik... Az intézmény pszichológusa és a pszichés problé­mák kialakulásának megelőzésében szerepet játszó mentálhigiénés szakember is az egyes iskolákat meglátogatva végzik munkáját. Csoportos foglalko­zást is szerveznek mindemellett, szülők részére a gyermekükkel kapcsolatban felmerülő problémák megoldására, pedagógusok esetében pedig a konf­liktushelyzetek kezelésére, eset­feldolgozási mód­szerrel is. Szakiskolájukban a tanulásban akadályo­zott diákok a kőműves, szobafestő, segédápoló, zöldségtermesztő, virágkötő szakmákat sajátíthatják el, és jövőre tervezik a parkgondozói szakirány meg­honosítását is. Erkel-vonat indulna a fürdővárosba? A MÁV és az önkormányzatok - kedvezmények az idegenforgalomban A MÁV Rt., a Magyar Turizmus Rt. vezetése, Pál Béla turiszti­kai államtitkár és a települések polgármesterei közösen ke­resték arra a választ Budapesten a napokban tartott rendezvé­nyen, hogyan tudnának együttműködni a jövőben. A MÁV fel­ajánlotta nemcsak a nosztalgia-vonatok rendszeres használa­tát, hanem azt is, hogy éljenek az önkormányzatok az utazá­si kedvezményekkel az idegenforgalomban. Gyula Dr. Perjési Klára, Gyula polgár­­mestere a rendezvény résztvevő­jeként elmondta, szó volt arról is, hogyan lehetne a vasútállomást az adott település címeres kapu­jaként kialakítani. A kistelepülé­seken, ahol megszűnnének a kis­posták, a MÁV jegypénztáraiban postai szolgáltatást is végezne. A nagyobb városokban a tourin­­form irodák is árusíthatnák a ked­vezményes vasúti jegyet, s a tourinform irodáknak lehetnének kihelyezett egységei a vasúti pá­lyaudvarokon. A MÁV felajánlot­ta a vasúti kocsikon belüli rek­lámhelyeket, a MÁV-újságban egy-egy régió bemutatását és kü­lönböző idegenforgalmi anyagok terítését szerződés alapján. Gyu­lán arra készülnek, hogy össze­hívják a kistérség polgármestere­it, turisztikai szakembereit, mi­ként tudnák felhasználni közö­sen a lehetőségeket. Folyik az Er­­kel-napok szervezése Gyulán, szeretnék, ha Erkel-vonat indulna a Nosztalgia Vasút Kft.-vel szer­ződés alapján, másrészt a MÁV- val is kötnek szerződést, hogy kedvezményes jeggyel utazhassa­nak Gyulára a vendégek. A leg­több vendég évek óta Budapest­ről, Pest megyéből érkezik Gyulá­ra. SZ.M. E-hivatalban korszerűbb ügyintézés Tizennyolc új alap-, két számítógéppel és egy projektorral gazdagabban Az eleki önkormányzat számítógépes hálózata rendkívül el­avult, ami nehezíti az ügyintézést. A helyzet hamarosan javul, mivel a város a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DaRFT) pályázatán forrást nyert az informatikai rendszer korszerűsítésére. Elek - Informatikai rendszerünkön túllépett az idő. Korszerűtlen­né, elavulttá vált, ami miatt az ügyintézés sem olyan gördülé­keny, mint kellene - mondta Pluhár László, Elek polgármes­tere. A fejlesztési tanács támogatá­sával azonban még az idén meg­változik a helyzet. A hivatal ti­zennyolc új alapgéppel, két hor­dozható számítógéppel és egy projektorral gazdagodik. Új szervert is kap az önkormány­zat, ugyancsak új hálózatot épí­tenek. A polgármesteri hivatal a felszabaduló régi gépeket a he­lyi iskoláknak szándékozik át­adni.­­ Szeretnénk az e-hivatal irá­nyába is lépéseket tenni, aminek jó alapja lehet a mostani beruhá­zás. Reméljük, az otthoni inter­net-elérhetőség is folyamatosan javul majd településünkön, így sokan akár otthonról is figyelem­mel kísérhetik majd az önkor­mányzathoz kapcsolódó ügyeik intézésének folyamatát - fogal­mazott a polgármester. __________ ________ K. E. Történelmet ír az idei költségvetés A magyarországi bérek 50 év múlva érik utol az uniósakat Körösladány jelenleg 1 milliárd 220 millió 847 ezer forintból gazdálkodhat. Az már most biztos, hogy a körös-sárréti nagy­község történetének az idei lesz a legmagasabb összegű költ­ségvetése. Körösladány Böjti János polgármestert a hónap elején Szegeden megműtötték, így távollétében Mező Zsigmond alpol­gármester vezette a körösladányi képviselő-testület legutóbbi ülését. Ekkor legfontosabb témaként az el­ső félévről szóló beszámolót tár­gyalták a településvezetők. Az első félévben a bevételeket 47 százalékban (615 millió 344 ezer forinttal), a kiadásokat 45 százalékban (585 millió 834 ezer forinttal) teljesítette a ladányi ön­­kormányzat. Ez összességében jó eredmény.­­ A magyarországi bérek vár­hatóan 50 év múlva érik utol az uniós béreket, mert a bérek nemcsak nálunk, hanem az EU- s országokban is folyamatosan emelkednek. Ami viszont ben­nünket érint, az örvendetes, hogy az önkormányzatnál és az intézményeknél a kötelező bér­emelések biztosítására sikerült „bérhikis” támogatást szerez­nünk — mondotta Kovács Imre, a pénzügyi bizottság elnöke. Az első féléves gazdálkodásról szóló beszámolót végül vita nél­kül fogadta el a képviselő-testü­let. _____ M. B.

Next