Békés Megyei Hírlap, 2004. február (59. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-12 / 36. szám

8. OLDAL Parmalat: még nincs elbocsátás A hazai Danone nyerhet az olasz cég válságán Budapest Elutasította a Parmalat Hun­gária Rt. csődeljárási kérel­mét a Fejér Megyei Bíróság, mivel annak benyújtását meg­előzte a hitelezők felszámolá­si kérelme. A társaság még mindig abban bízik, hogy a termelők visszavonják a fel­­számolási kérelmet. A cég ed­dig senkit nem bocsátott el. Míg az olasz Parmalat spanyolor­szági és portugáliai leányvállala­tainál stabilizálódott a helyzet, a magyarországi Parmalat Hungá­ria Rt.-nél veszélybe került a 450 munkahely, ám eddig egyetlen dolgozót sem bocsátott el a társa­ság - tudta meg lapunk olasz szakszervezeti forrásból, illetve a cég hazai leányvállalatától. A Fejér Megyei Bíróság tegnap elutasította a székesfehérvári Par­malat Hungária Rt. csődeljárási kérelmét, tekintettel arra, hogy annak benyújtását megelőzte öt hitelező felszámolási kérelme. A társaság február 2-án nyújtotta be csődeljárási kérelmét, az első fel­­számolási kérelem pedig január 29-én érkezett meg a megyei bíró­ságra. A felszámolási kérelmek közül hármat hiánypótlásra visz­­szaküldött a bíróság a kérelmező­nek, egy esetben pedig még nem járt le az a 8 napos határidő, ame­lyen belül a Parmalat nyilatkoz­hat a felszámolást kérővel szem­ben fennálló tartozásának elisme­réséről. Arról, hogy a felszámolást ké­rőnek mennyivel tartozik a cég, a bíróság nem kívánt nyilatkozni. A Parmalattól azonban megtud­tuk, hogy nem a legnagyobb be­szállítóról van szó. Annyi biztos, hogy a társaság összes lejárt tar­tozása megközelíti az egymilliárd forintot. A felszámolási eljárás megindí­tásáról a cég fizetésképtelenségé­nek vizsgálatát követően hoz majd döntést a bíróság. A társa­ság még mindig abban bízik, hogy a termelők visszavonják a felszámolási kérelmet, és akkor megindulhat a csődeljárás. A cég szakszervezeti bizottsá­ga szerint csak a felszámolási eljárással lehetne megőrizni a tár­saság működőképességét, és ezen keresztül az ott dolgozók munkahelyét. Ezért arra kérték a társaság vezetését, hogy fogadja el és ne akadályozza a beszállítók által kezdeményezett eljárást. A szakszervezet egyeztetése azon­ban nem hozott eredményt. A hazai tejpiac másik jelentős külföldi szereplője, a Danone ki­használhatja a Parmalat súlyos helyzetét, és növelheti részesedé­sét a piacon. A Danone Kft. for­galma 2002-ben 19,9 milliárd fo­rint volt, ez egyszázalékos vissza­esés 2001-hez képest. Az adó utá­ni eredménye, 16 százalékos nö­vekedéssel, meghaladta az 1,2 milliárd forintot. Magyarországon a Danone Kft.-nek - saját adatai szerint - 31,4 százalékos piaci ré­szesedése van a friss tejtermékek piacán, 62,8 a gyümölcsjoghurto­kén és 37 a desszertekén. A magyarországi bővüléshez háttérnek jól jön, hogy az anya­­vállalat stabil, és az idei évre 5-7 százalékos szerves növekedést vár az értékesítésben. A cég teg­napi közlése szerint tavaly ugyan­akkor 35 százalékkal csökkent a csoport tiszta nyeresége, első­sorban az egyszeri tételek vissza­esése miatt. ■ VMRAFIKA Megvetették a lábukat BÉCS Magas fordulatszámon pörögnek az Európai Unió bővítése utáni jó gazdasági együttműködés előké­születének motorjai - írja a Die Presse című osztrák napilap. Meggyőződésem, hogy az Ausztria keleti határainál találko­zó térségek rendkívül gyorsan összenőnek egymással - jelentet­te ki Peter Wrann, a Burgenlandi Gazdasági Kamara európai uniós kérdésekkel foglalkozó bizottsá­gának vezetője. A gazdasági együttműködés iránti érdeklődés kimondottan nagy, ezt bizonyítja a február 17-re tervezett találko­zó is a burgenlandi és a nyugat­magyarországi vállalkozásokkal. Mintegy száz résztvevőre számí­tanak. Elsősorban az építőipari cégek képviselői várhatók az eszmecserére, mert ez a szektor különösen fontos szerepet játsz­hat a lemaradás behozásában, s az osztrák vállalkozók az új beruházásokban, valamint a régi épületek szanálásában látnak lehetőségeket. Peter Wrann szavai szerint Ausztria keleti szomszédainál a lakóingatlanok iránt nagy az ér­deklődés. A mintegy 40 millió la­kosú Lengyelországban például nem építenek több házat évente, mint Ausztriában - fűzte hozzá Fritz Ebner, egy építőanyaggal foglalkozó cég ügyvezetője. S miközben Ausztriában egy la­kosra 60, addig a lengyeleknél mindössze 18 négyzetméter la­kóterület jut. Az osztrák vállal­kozó szerint Magyarországon nagyon hasonló a helyzet. Az együttműködés távlatait mutat­ja, hogy a félmilliós Pozsony és a 70 ezres Sopron lakosai együtt­véve többet tesznek ki, mint Bur­genland lélekszáma. Hasonlóképpen látja a helyze­tet Heinz Laschober, a burgen­landi főépítész központi anyag­­beszerzője is. Szerinte a magyar piacot nem lehet kellőképp föl- és megbecsülni. Már két eszten­dővel ezelőtt elkezdték az elő­készületeket, hogy felkutassák az együttműködés alapjait Ma­gyarországgal. GYU­LAY ZOLTÁN G­A­Z­D­A­S­Á­G­I T­ÜKÖR2004. Február 12., csütörtök ||| Büntetés helyett tájékoztatás Új módszerek a szoftverkalózok ellen Stratégiaváltás következett be a gyártóknak és viszonteladók­nak csak Magyarországon évi több milliárd forint kárt okozó illegális szoftverforgalmazók elleni küzdelemben. A bünte­tésről a tájékoztatásra, felvilágosításra helyezi a hangsúlyt a szoftverkalózkodás ellen küzdő BSA. A nemzetközi szerve­zet adatai szerint Magyarország szoftverillegalitási mutatója megközelíti az uniós átlagot. Budapest Magyarországon évente közel nyolcmilliárd forint kárt okoznak az illegális szoftvert forgalmazók a szoftvercégeknek és viszontela­dóiknak - derül ki a szoftverkalóz­kodás ellen küzdő nemzetközi szervezet, a Business Software Alliance (BSA) jelentéséből. Ennél lényegesen nagyobb azonban az a kár, amely az illegális szoftvermá­solás és -terjesztés kapcsán nem­zetgazdasági szinten keletkezik - hangsúlyozta érdeklődésünkre Najeeb Khan, az Adobe regionális vezetője. A másolt alkalmazások forgalmazói ugyanis nem adóznak bevételeik után, nem fizetnek tár­sadalombiztosítási hozzájárulást, s egyéb, a legálisan tevékenykedő cégektől megkövetelt járulékokat sem, így az állam is komoly bevé­teltől esik el. További kárt jelent a bizalomvesztés az egyes orszá­gok, régiók szoftverfejlesztő ipará­ra, s miatta a befektetők el is kerül­hetik az adott térséget. Najeeb Khan nemzetközi ta­pasztalatokat idézett, amelyek szerint a szoftverkalózkodás elleni küzdelemben kevésbé sikeres a szigorú tiltás és a büntetés, sokkal hasznosabb a közvélemény tájé­koztatása. Többet ér, ha sikerül rá­döbbenteni a felhasználókat arra, milyen előnyeik származnak a le­gális szoftver vásárlásából, és milyen káraik az illegálisak véte­léből. Nem magyar sajátosság tehát, hanem nemzetközi tendencia, hogy az illegális szoftverek elleni harcban az elrettentésről a felvilá­gosításra helyeződik át a hang­súly. Ennek eredményeként lassú szemléletváltás várható a szoftver­­használatban, közölte érdeklődé­sünkre Kafka György, a Trans- Europe Kft. ügyvezető igazgatója. E tendenciát jól szemlélteti, hogy a 2002-ben szerzői jogok megsér­tése miatt indított mintegy 20 ezer rendőrségi eljárás alig egy százalé­ka indult a BSA kezdeményezé­sére. A BSA Magyarországban az Adobe-ot képviselő cég vezetője hozzátette, a jövőben arra helye­zik a hangsúlyt, hogy a vállalatok­ban tudatosítsák, milyen káruk származhat abból, ha nem jogtisz­ta alkalmazásokat használnak. Kafka György a veszélyekről el­mondta, hogy a másolt szoftverek vírusokat hordozhatnak, illetve nem jár melléjük semmilyen tech­nikai támogatás, a használatot se­gítő kézikönyv. A BSA elmúlt években indított kampányainak és felvilágosító tevékenységének köszönhetően Magyarország szoftverillegalitási mutatója 45 százalékra csökkent. Széles sávon (is) előre külföldön is terjeszkedni kíván a Matáv Eredményes esztendőt zárt tavaly a legnagyobb magyar táv­közlési vállalatcsoport. Sikerült megállítani a vezetékes vonalszám csökkenését. A Matáv az idén is kiemelt feladat­nak tekinti a széles sávú internetezés bővítését. Budapest A piacnyitás következtében a Matáv minden szegmense ver­senyhelyzetbe került - mutatott rá Straub Elek elnök-vezérigazgató. A cég tavalyi tevékenységét össze­foglalva elmondta: „Eredmé­nyeink azt mutatják, hogy sikere­sen elértük kitűzött pénzügyi cél­jainkat. A vezetékes szegmens ki­emelkedő eredményeként köny­velhetjük el, hogy az év végére je­lentősen lassult a vezetékes vonal­szám csökkenése, a széles sávú, ADSL-csatlakozások száma pedig meghaladta a 100 000-et. A mobil szegmensben az erős verseny elle­nére a Westel megőrizte piacveze­tő pozícióját, s nemzetközi leány­­vállalatunk, a MakTel ismét sike­res évet zárt a hatékonyságnöve­lésnek, valamint a szigorú költség­­csökkentésnek köszönhetően. A jelenlegi szabályozói környezetet figyelembe véve arra számítunk, hogy 2004-ben a Matáv Csoport bevételei 600 milliárd forint körül lesznek, célunk hogy 40 százalék körüli EBITDA-rátát érjünk el.” Az idei célokat és feladatokat Straub Elek a következőkben ösz­­szegezte: igazodás az uniós szín­vonalhoz; a vezetékes vonalszám megőrzése, kedvezőbb díjcsoma­gok bevezetése; 200 ezer ADSL- előfizető; a vezető hely megtartása a mobiltelefóniában; a nem hang­alapú szolgáltatások növelése; a külföldi (délkelet-európai) terjesz­kedés megalapozása. A célok meghatározzák a beruházások jel­legét is. A Matáv ezek között ki­emelten kezeli a széles sávú inter­netezés műszaki feltételeinek javí­tását, azaz a felkészülést a több­szörösére növekvő forgalomra. Vasváriné Menyhárt Éva igaz­gató elmondta, hogy folytatódik 2004-ben a számhordozhatóság január 22-én elkezdődött beveze­tése. Május 1-jétől a számhordoz­hatóság kiterjed a mobiltelefonok­ra, s még az idén lehetővé válik az előfizetői szám továbbvitele díj­körzeten belül is, csak TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK GABONAÁRAK PÁLYÁZNI TANUL AZ ORSZÁG Magyarországon több tízezer ember tanulja meg a pályázást 2004 és 2006 között; a hárommilliárd euró EU- támogatás mellett ez lesz a Nemzeti Fejlesztési Terv egyik legfőbb hoza­­déka. Ezt emelte ki Baráth Etele poli­tikai államtitkár, amikor az uniós csatlakozás révén megnyíló külön­böző alapok lehetőségeit vázolta. Forrás: Budapesti Árutőzsde Gazdaság ÉS TÁRSADALOM LOVASVILÁGVERSENY BUDAPESTEN Amatőr lovas hajtók világver­senyét készíti elő a Nemzeti Ló­verseny Kft. A helyszín a Kin­csem Park. A társaság további nagy derbiket akar rendezni az idén, és továbbra is szeretné be­indítani az országos lovitévét. Ehhez azonban előbb meg kell kapnia a médiahatóság engedé­lyét. A nemzeti lovasprogramot előkészítő eseti parlamenti bizottság egyébként ma tárgyal­ja a magyar lóversenyzéssel kapcsolatos távlati fejlesztési el­képzeléseit. VÁLLALATOK ÉS PIACOK ELÉGEDETLEN IPARIÁRAM­­FOGYASZTÓK Az iparienergia-fogyasztók elé­gedettségi szintje a villamosener­­gia-szolgáltatással kapcsolatban rosszabb, mint a lakosságé. A Magyar Energia Hivatal szerdán ismertette az általa végzett fo­gyasztói elégedettségi felmérés eredményeit. Az Ipari Energia­­fogyasztók Fóruma ebből idézve rámutat: a szolgáltatás össze­tevőire - a zavarmentes szolgál­tatásra, a feszültségingadozások kiküszöbölésére, az üzemzavar­elhárításra - vonatkozó elvárá­sok nem teljesülnek eléggé. Díj erőforrás-fejlesztésért Budapest A Pannon GSM Távközlési Rt. Közép-Kelet-Európában elsőként nyerte el az Investor in People Dí­jat, amelyet az emberi erőforrás­gazdálkodásban elért eredmé­nyekért ítélnek oda. Az elisme­rést Klaus H. Rasmussen, a Pan­non GSM vezérigazgatója Nagy- Britannia magyarországi nagy­­követségén vette át szerdán. Az ünnepségen többen is hang­súlyozták, hogy a Pannon GSM az első olyan vállalat a közép- és kelet-európai régióban, amely­nek emberi erőforrás-gazdálko­dása e nemzetközileg legrango­sabb szakmai elismerésben ré­szesülhetett. Az Investor in People Díjat világszerte olyan szervezeteknek adományozzák, amelyek meg­felelnek az üzleti teljesítményt és a versenyképességet javító ma­gas szintű gyakorlati, a munka­erő-gazdálkodással és fejlesztés­sel összefüggő követelmények­nek. Ezt a követelményrendszert az Egyesült Királyságban 1990- ben alakították ki. A kritériumok kidolgozásában a Munkaügyi Minisztérium támogatásával olyan jelentős szakma és dolgo­zói szervezetek működtek közre, mint a Confederation of British Industry (CBI), a Trades Union Congress (TUC) és az Institute of Personnel and Development (IPD). A felmérések szerint azon vállalatok körében, amelyek tel­jesítik a követelményeket, javul­nak a működés feltételei: a cégek 80 százalékánál megnőtt az ügy­felek elégedettsége, 70 száza­lékuk pedig sikeresen növelte hatékonyságát. _____________________ ■ Az oldal a VILAGGAZDASAG alapján készült. A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP w­ww.vg.hu

Next