Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-21 / 43. szám

2005. FEBRUÁR 21. HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Okányban ötvenötmillióba kerülnek az intézmények tények Az állam nem biztosítja a teljes finanszírozást a különböző feladatok ellátásához Okányban az önkormányzatnak idén több mint 55 millió forint saját erővel kell hozzájárulnia az intéz­mények működtetéséhez, miközben a település 36 millió forráshiánnyal számol. Amennyiben az intéz­­mények feladatellátásához az állam a teljes összeget biztosítaná, akkor Okánynak egyáltalán nem lenné­nek anyagi természetű gondjai. Magyari Barna A hátrányos helyzetben lévő Okányt - csakúgy mint a tér­ség településeinek többségét - nagyarányú munkanélküliség sújtja. Ennek hatásaként a költ­ségvetés egy jelentős részét szociális célokra kényszerül költeni az önkormányzat. Mindezek mellett pedig az in­tézmények működtetéséhez je­lentős anyagi erőt kell biztosíta­nia a településnek. Az idei évi költségvetés összeállításakor is elsőrendű, ugyanakkor nehéz feladat az intézmények működ­tetésének biztosítása.­­ A gondot az okozza, hogy az állami normatíva és a leosz­tott feladat nincsen összhang­ban. Valamennyi intézmé­nyünk lényegesen kevesebb normatívát kap, mint amennyi a működtetésre kell. Az isko­lánk normatív támogatása 69 millió 549 ezer forint, a 102 millió 592 ezer forint kiadással szemben. Az intézmény saját bevétele 100 ezer forint, így itt 32 millió 943 ezer forint az az összeg, amelyet az önkormány­zatnak saját erőből hozzá kell tennie a működtetéshez. Az óvoda 39 millió 389 ezer forint­ból működik, normatívája vi­szont csak 24 millió 219 ezer fo­rint (a különbség 15 millió 170 ezer forint). A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat 12 mil­lió 59 ezer forintból működik, normatívája viszont 7 millió 977 ezer forint (mivel az intéz­mény saját bevétele 500 ezer forint, itt a különbség 3 millió 582 ezer forint). A művelődési ház és művészeti iskola 17 mil­lió 162 ezer forintból működik, normatívája 12 millió 17 ezer forint (saját bevétele 1 millió 600 ezer forint, így itt a különb­ség 3 millió 545 ezer forint). Te­hát az intézmények összes nor­matívája 113 millió 762 ezer fo­rint, saját bevételük 2,2 millió forint, így összes bevételük 115 millió 962 ezer forint a 171 mil­lió 202 ezer forint kiadással szemben. Egyértelműen kitű­nik, hogy községünknek 55 millió 240 ezer forinttal kell hozzájárulnia az intézmények működtetéséhez. Ha az állam leosztaná a feladatokhoz szük­séges pénzt, akkor ezt az össze­get fejlesztésekre fordíthat­nánk - hangoztatta Fekete Zol­tán polgármester. Az okányi önkormányzatnak jelen állás szerint az idei fel­adatok ellátására 537 millió 868 ezer forintra lenne szüksé­ge. Sajnos ez az összeg nem áll rendelkezésre: a költségvetés 36 millió 275 ezer forint forrás­hiánnyal számol. Intézményi működtetés Okányban 2005-ben Az intézmények teljes működtetési kiadása: 171 millió 202 ezer forint________ Az összes állami normatíva: 113 millió 762 ezer forint___________________ Az intézmények összes saját bevételei: 2 millió 200 ezer forint______________ A község saját erejéből a működtetéshez nyújtandó pénz: 55 millió 240 ezer forint Az óvoda Okányban 39 millió 389 ezer forintból működik, normatívája viszont csak 24 millió 219 ezer forint (a különbség 15 millió 170 ezer forint). Tízmilliárd mire elég Orosházán? megítélés Racionális vagy pazarló gazdálkodás a jellemző Nem élvezte a nyolctagú polgári frakció támogatását az idei költségvetés. Az orosházi képviselő-testület pénteki ülésén tárgyalták a városatyák a témát, ahol a majd 10 milliárd forintos költségvetés végrehajtása kapcsán az is elhangzott, hogy a pályázati források felkutatása mellett szigorú és tervszerű gazdálkodást várnak el minden érintettől. Csete Ilona Az intézmények felelős vezető­itől és a hivatali apparátustól, minden dolgozótól a költségve­tési egyensúly fenntartása ér­dekében racionális gazdálko­dást várnak Orosházán. A költ­ségvetési rendelet megalkotása előtt a polgári frakció részéről elhangzott észrevételekre­­2005-ig szól az az oktatási koncepció, Dominkó Sándor ja­vasolta, az igazgatók számolja­nak be, eleget tudnak-e tenni a változó elvárásoknak; Né­meth Béla pazarlásnak nevezte a marketingre szánt 15 milliót, a focistáknak megítélt 25 milli­ót és az Orosházi Életnek bizto­sított 30 milliót; Fehér Béláné a civilek lecsökkentett támogatá­sát tette szóvá. Fetser János el­mondta, a civil szervezeteknek is a pályázati lehetőségeket kell megragadniuk. A gyulai példával érvelt a polgármester, ahol sokkal többet áldoztak a marketingre, mint Orosházán. A városvezető a foci témára re­agálva úgy fogalmazott: ennek a költségvetésnek az idén a sport a nyertese. A napirend­hez szinte valamennyi ellenzé­ki képviselő hozzászólt, a pol­gári frakció tíz pontba foglalt módosító indítványait azonban a többség nem fogadta el, mondván, a játszóterek és az utak, utcák javítását, aszfalto­zását pályázati úton megoldják Orosházán. 5 Egy témára szűkült a szarvasi közmeghallgatás A kiírás szerint a 2005. évi költségvetés lett vol­na a fő témája a szarvasi önkormányzat által feb­ruár 17-én tartott köz­meghallgatásnak, a fel­szólalók azonban szinte kivétel nélkül valameny­­nyien csupán a január 1- jétől bevezetett új helyi adónemek ügyében fejtet­ték ki álláspontjukat. Né­­hányan helyeselték azt, a többség azonban a változ­tatás mellett érvelt. Lipták Judit Szebegyinszki János vállalkozó, a januárban kezdődött lakossá­gi aláírásgyűjtés egyik szerve­zője egy dossziét is magával ho­zott, melyben elmondása sze­rint 2400 szarvasi állampolgár aláírása szerepelt. Az aláírók valamennyien a kommunális adó helyébe lépő építményadó visszavonását kérik az önkor­mányzattól. A témában felszóla­lók többsége azt kifogásolta, hogy az önkormányzat nem tá­jékoztatta megfelelően a lakos­ságot arról, milyen változtatás­ra készülnek. Többen hiányol­ták ebben az egyéni választóke­rületek képviselőinek közremű­ködését. Hangot kapott olyan vélemény is, hogy a lakosság a megemelkedett adók fejében több fejlesztést várna a saját la­kókörnyezetében. Kiszely Mihály alpolgármes­ter elismerte, hogy a rendelet előkészítése során valóban tör­téntek kommunikációs hibák, ezekből azonban a jövőre vo­natkozóan is tanult az önkor­mányzat. Több képviselő fel­hívta a figyelmet arra, hogy a tájékoztatás hiányosságai miatt a 2400 aláíró közül vélhetően sokan nem voltak teljesen tisz­tában azzal, mit írnak alá. A közmeghallgatás végén a képviselő-testület ismét meg­erősítette azt a január 27-ei ülé­sén meghozott határozatát, hogy a bevallási ívek beérkezé­se, s az első tapasztalatok je­lentkezése után a helyi adóren­deletet újra napirendre tűzik, s amennyiben az bizonyos réte­geket valóban nagyon hátrá­nyosan érint, akkor végrehajt­ják a megfelelő módosításokat. Szeptemberig gyűjtik az aláírásokat Szebegyinszki János a közmeg­hallgatáson elmondta: tisztá­ban vannak azzal, hogy az idén nincs mód a rendelet visz­­szavonására, az aláírásgyűjtést azonban egészen szeptemberig folytatni kívánják annak érde­kében, hogy a következő évben a mostanitól eltérő adórendelt szülessen. Kevés felügyelő, sok tennivaló — Bár a panaszok száma 2004-ben tovább csök­kent, az ügyek bonyolult­sága, az eljárás időigénye nő — fogalmazta meg év­értékelő beszámolójában Kiss János, a Békés Me­gyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatója. Összesen 22,8 millió forint ér­tékben szabott ki bírságot a ta­valyi évben a Békés Megyei Fo­gyasztóvédelmi Felügyelőség. A veszélyes vagy lejárt termék ér­tékesítését megtiltó határozatok száma a 2003-as 144 esetről 59- re csökkent, viszont értéke nőtt: 1,12-ről 8,8 millió forintra. A 2004-es évben a központi elren­­delésű folyamatos vizsgálati té­mái a vásárok és piacok fokozott ellenőrzése, a reklámtevékeny­ség és a villamos termékek, illet­ve a gázkészülékek piac­fel­ügyeleti vizsgálata volt. Az éves értékelés szerint a piacokon az adminisztratív előírásokat rend­szerint betartották a kereske­dők, viszont a boltokhoz képest több termékekkel kapcsolatos hiányosságot találtak a felügye­let munkatársai. A számos helyi kezdeményezésű vizsgálat kö­zül a vendéglátóhelyeket a rend­őrökkel közösen keresték fel, a zöldség-gyümölcs értékesítést a növényvédelmi állomás bevoná­sával ellenőrizték. A jelentés ki­tér a felügyelőség létszámának kérdésére is. A statisztikai hiva­tal kimutatása szerint a megyé­ben 18 000 olyan gazdasági egy­ség működik, ahol az ötfős fel­ügyelői létszámmal rendelkező fogyasztóvédelem hatáskörrel rendelkezik valamilyen vizsgá­lat elvégzésére. ■ (fm) Hószünet a testületi ülésen költségvetés Füzesgyarmaton a fejlesztési féket berántották Több órán át, két szünettel (a második szünet techni­kai jellegű volt, mivel a nagy havazás miatt technikai problémák merültek fel a Füzes Televízió egyenes adásban való közvetítésével) tárgyalta a füzesgyar­mati önkormányzat idei költségvetését legutóbbi ülé­sén. A kemény viták után végül sikerült kompromisz­­szumra jutni. Magyari Barna A sárréti város idén 38 millió 908 ezer forint hitelt kénytelen betervezni költségvetésébe, s a legtöbb vitát ez a tény váltotta ki. Egyesek véleménye szerint ekkora anyagi terhet nem gör­gethet maga előtt az önkor­mányzat. Mások viszont úgy látták: nem ilyen súlyos a hely­zet, mivel a hitel elsősorba ab­ból ered, hogy tavaly jelentős fejlesztéseket kezdett a város. Bere Katalin képviselő meg­jegyezte: az idei évi költségve­tés nem tragédia, de egy kicsit be kell rántani a fejlesztési fé­ket, nem jut pénz pályázati ön­erőre. Várkonyi Imre polgár­­mester reagálásában elmondta: a féket nem eztán rántják be, az már korábban megtörtént. Hi­szen évről évre az önkormány­zatok kevesebb központi támo­gatást kapnak, miközben a fel­adatok növekednek. A város ve­zetése mindent megtesz annak érdekében, hogy az önkor­mányzat pénzügyileg stabilan működhessen. Néhányan úgy gondolták, a kiadásokat (főleg az intézmé­nyeknél) tovább kell csökkente­ni. Ám az a bizonyos „nadrág­szíj” sem húzható össze a vég­telenségig. Végül 1 milliárd 151 millió 387 ezer forint bevételi és ki­adási főösszeggel, 8 igen, 3 nem szavazattal és 2 tartózko­dással megszületett Füzes­gyarmat város idei költségveté­se. 1­1 t It

Next