Békés Megyei Hírlap, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-21 / 43. szám
2005. FEBRUÁR 21. HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Okányban ötvenötmillióba kerülnek az intézmények tények Az állam nem biztosítja a teljes finanszírozást a különböző feladatok ellátásához Okányban az önkormányzatnak idén több mint 55 millió forint saját erővel kell hozzájárulnia az intézmények működtetéséhez, miközben a település 36 millió forráshiánnyal számol. Amennyiben az intézmények feladatellátásához az állam a teljes összeget biztosítaná, akkor Okánynak egyáltalán nem lennének anyagi természetű gondjai. Magyari Barna A hátrányos helyzetben lévő Okányt - csakúgy mint a térség településeinek többségét - nagyarányú munkanélküliség sújtja. Ennek hatásaként a költségvetés egy jelentős részét szociális célokra kényszerül költeni az önkormányzat. Mindezek mellett pedig az intézmények működtetéséhez jelentős anyagi erőt kell biztosítania a településnek. Az idei évi költségvetés összeállításakor is elsőrendű, ugyanakkor nehéz feladat az intézmények működtetésének biztosítása. A gondot az okozza, hogy az állami normatíva és a leosztott feladat nincsen összhangban. Valamennyi intézményünk lényegesen kevesebb normatívát kap, mint amennyi a működtetésre kell. Az iskolánk normatív támogatása 69 millió 549 ezer forint, a 102 millió 592 ezer forint kiadással szemben. Az intézmény saját bevétele 100 ezer forint, így itt 32 millió 943 ezer forint az az összeg, amelyet az önkormányzatnak saját erőből hozzá kell tennie a működtetéshez. Az óvoda 39 millió 389 ezer forintból működik, normatívája viszont csak 24 millió 219 ezer forint (a különbség 15 millió 170 ezer forint). A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat 12 millió 59 ezer forintból működik, normatívája viszont 7 millió 977 ezer forint (mivel az intézmény saját bevétele 500 ezer forint, itt a különbség 3 millió 582 ezer forint). A művelődési ház és művészeti iskola 17 millió 162 ezer forintból működik, normatívája 12 millió 17 ezer forint (saját bevétele 1 millió 600 ezer forint, így itt a különbség 3 millió 545 ezer forint). Tehát az intézmények összes normatívája 113 millió 762 ezer forint, saját bevételük 2,2 millió forint, így összes bevételük 115 millió 962 ezer forint a 171 millió 202 ezer forint kiadással szemben. Egyértelműen kitűnik, hogy községünknek 55 millió 240 ezer forinttal kell hozzájárulnia az intézmények működtetéséhez. Ha az állam leosztaná a feladatokhoz szükséges pénzt, akkor ezt az összeget fejlesztésekre fordíthatnánk - hangoztatta Fekete Zoltán polgármester. Az okányi önkormányzatnak jelen állás szerint az idei feladatok ellátására 537 millió 868 ezer forintra lenne szüksége. Sajnos ez az összeg nem áll rendelkezésre: a költségvetés 36 millió 275 ezer forint forráshiánnyal számol. Intézményi működtetés Okányban 2005-ben Az intézmények teljes működtetési kiadása: 171 millió 202 ezer forint________ Az összes állami normatíva: 113 millió 762 ezer forint___________________ Az intézmények összes saját bevételei: 2 millió 200 ezer forint______________ A község saját erejéből a működtetéshez nyújtandó pénz: 55 millió 240 ezer forint Az óvoda Okányban 39 millió 389 ezer forintból működik, normatívája viszont csak 24 millió 219 ezer forint (a különbség 15 millió 170 ezer forint). Tízmilliárd mire elég Orosházán? megítélés Racionális vagy pazarló gazdálkodás a jellemző Nem élvezte a nyolctagú polgári frakció támogatását az idei költségvetés. Az orosházi képviselő-testület pénteki ülésén tárgyalták a városatyák a témát, ahol a majd 10 milliárd forintos költségvetés végrehajtása kapcsán az is elhangzott, hogy a pályázati források felkutatása mellett szigorú és tervszerű gazdálkodást várnak el minden érintettől. Csete Ilona Az intézmények felelős vezetőitől és a hivatali apparátustól, minden dolgozótól a költségvetési egyensúly fenntartása érdekében racionális gazdálkodást várnak Orosházán. A költségvetési rendelet megalkotása előtt a polgári frakció részéről elhangzott észrevételekre2005-ig szól az az oktatási koncepció, Dominkó Sándor javasolta, az igazgatók számoljanak be, eleget tudnak-e tenni a változó elvárásoknak; Németh Béla pazarlásnak nevezte a marketingre szánt 15 milliót, a focistáknak megítélt 25 milliót és az Orosházi Életnek biztosított 30 milliót; Fehér Béláné a civilek lecsökkentett támogatását tette szóvá. Fetser János elmondta, a civil szervezeteknek is a pályázati lehetőségeket kell megragadniuk. A gyulai példával érvelt a polgármester, ahol sokkal többet áldoztak a marketingre, mint Orosházán. A városvezető a foci témára reagálva úgy fogalmazott: ennek a költségvetésnek az idén a sport a nyertese. A napirendhez szinte valamennyi ellenzéki képviselő hozzászólt, a polgári frakció tíz pontba foglalt módosító indítványait azonban a többség nem fogadta el, mondván, a játszóterek és az utak, utcák javítását, aszfaltozását pályázati úton megoldják Orosházán. 5 Egy témára szűkült a szarvasi közmeghallgatás A kiírás szerint a 2005. évi költségvetés lett volna a fő témája a szarvasi önkormányzat által február 17-én tartott közmeghallgatásnak, a felszólalók azonban szinte kivétel nélkül valamenynyien csupán a január 1- jétől bevezetett új helyi adónemek ügyében fejtették ki álláspontjukat. Néhányan helyeselték azt, a többség azonban a változtatás mellett érvelt. Lipták Judit Szebegyinszki János vállalkozó, a januárban kezdődött lakossági aláírásgyűjtés egyik szervezője egy dossziét is magával hozott, melyben elmondása szerint 2400 szarvasi állampolgár aláírása szerepelt. Az aláírók valamennyien a kommunális adó helyébe lépő építményadó visszavonását kérik az önkormányzattól. A témában felszólalók többsége azt kifogásolta, hogy az önkormányzat nem tájékoztatta megfelelően a lakosságot arról, milyen változtatásra készülnek. Többen hiányolták ebben az egyéni választókerületek képviselőinek közreműködését. Hangot kapott olyan vélemény is, hogy a lakosság a megemelkedett adók fejében több fejlesztést várna a saját lakókörnyezetében. Kiszely Mihály alpolgármester elismerte, hogy a rendelet előkészítése során valóban történtek kommunikációs hibák, ezekből azonban a jövőre vonatkozóan is tanult az önkormányzat. Több képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a tájékoztatás hiányosságai miatt a 2400 aláíró közül vélhetően sokan nem voltak teljesen tisztában azzal, mit írnak alá. A közmeghallgatás végén a képviselő-testület ismét megerősítette azt a január 27-ei ülésén meghozott határozatát, hogy a bevallási ívek beérkezése, s az első tapasztalatok jelentkezése után a helyi adórendeletet újra napirendre tűzik, s amennyiben az bizonyos rétegeket valóban nagyon hátrányosan érint, akkor végrehajtják a megfelelő módosításokat. Szeptemberig gyűjtik az aláírásokat Szebegyinszki János a közmeghallgatáson elmondta: tisztában vannak azzal, hogy az idén nincs mód a rendelet viszszavonására, az aláírásgyűjtést azonban egészen szeptemberig folytatni kívánják annak érdekében, hogy a következő évben a mostanitól eltérő adórendelt szülessen. Kevés felügyelő, sok tennivaló — Bár a panaszok száma 2004-ben tovább csökkent, az ügyek bonyolultsága, az eljárás időigénye nő — fogalmazta meg évértékelő beszámolójában Kiss János, a Békés Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatója. Összesen 22,8 millió forint értékben szabott ki bírságot a tavalyi évben a Békés Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség. A veszélyes vagy lejárt termék értékesítését megtiltó határozatok száma a 2003-as 144 esetről 59- re csökkent, viszont értéke nőtt: 1,12-ről 8,8 millió forintra. A 2004-es évben a központi elrendelésű folyamatos vizsgálati témái a vásárok és piacok fokozott ellenőrzése, a reklámtevékenység és a villamos termékek, illetve a gázkészülékek piacfelügyeleti vizsgálata volt. Az éves értékelés szerint a piacokon az adminisztratív előírásokat rendszerint betartották a kereskedők, viszont a boltokhoz képest több termékekkel kapcsolatos hiányosságot találtak a felügyelet munkatársai. A számos helyi kezdeményezésű vizsgálat közül a vendéglátóhelyeket a rendőrökkel közösen keresték fel, a zöldség-gyümölcs értékesítést a növényvédelmi állomás bevonásával ellenőrizték. A jelentés kitér a felügyelőség létszámának kérdésére is. A statisztikai hivatal kimutatása szerint a megyében 18 000 olyan gazdasági egység működik, ahol az ötfős felügyelői létszámmal rendelkező fogyasztóvédelem hatáskörrel rendelkezik valamilyen vizsgálat elvégzésére. ■ (fm) Hószünet a testületi ülésen költségvetés Füzesgyarmaton a fejlesztési féket berántották Több órán át, két szünettel (a második szünet technikai jellegű volt, mivel a nagy havazás miatt technikai problémák merültek fel a Füzes Televízió egyenes adásban való közvetítésével) tárgyalta a füzesgyarmati önkormányzat idei költségvetését legutóbbi ülésén. A kemény viták után végül sikerült kompromiszszumra jutni. Magyari Barna A sárréti város idén 38 millió 908 ezer forint hitelt kénytelen betervezni költségvetésébe, s a legtöbb vitát ez a tény váltotta ki. Egyesek véleménye szerint ekkora anyagi terhet nem görgethet maga előtt az önkormányzat. Mások viszont úgy látták: nem ilyen súlyos a helyzet, mivel a hitel elsősorba abból ered, hogy tavaly jelentős fejlesztéseket kezdett a város. Bere Katalin képviselő megjegyezte: az idei évi költségvetés nem tragédia, de egy kicsit be kell rántani a fejlesztési féket, nem jut pénz pályázati önerőre. Várkonyi Imre polgármester reagálásában elmondta: a féket nem eztán rántják be, az már korábban megtörtént. Hiszen évről évre az önkormányzatok kevesebb központi támogatást kapnak, miközben a feladatok növekednek. A város vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy az önkormányzat pénzügyileg stabilan működhessen. Néhányan úgy gondolták, a kiadásokat (főleg az intézményeknél) tovább kell csökkenteni. Ám az a bizonyos „nadrágszíj” sem húzható össze a végtelenségig. Végül 1 milliárd 151 millió 387 ezer forint bevételi és kiadási főösszeggel, 8 igen, 3 nem szavazattal és 2 tartózkodással megszületett Füzesgyarmat város idei költségvetése. 11 t It