Békés Megyei Hírlap, 2006. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-26 / 147. szám
/ 2006. JÚNIUS 26., HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Az Idealisták a Realistákhoz Van mikor nagyon fáj az élet nekünk, Úgy nyögünk belül és néha kívül is. De lehet hogy az egészet képzeljük csupán... A világot ti viszitek előre, mi kívül állunk és bámulunk csak Nézzük, hogy itt hogy forog az idő önmaga körül, nézzük, és szenvedünk magunkban. Csendben, lassan visszafiatalodunk a halálba... Ó ha olyan boldogok lehetnénk, Mint amilyenné a lelketlen realizmus tesz titeket... (Lehet, fekete lenne a nyelvünk is már?...) Lőjetek agyon minket magunk helyett. Ellentmondásos életünkbe fojtsatok bele: Realisták! Legyetek ma velünk ellenünk. Az Idealisták önmagukhoz Hogyan? Hogyan törjön ki az Idealista az álmok gyűrűjéből? Hogyan tépik ki az optimizmus ostoba mocsarából? Hogyan élje túl a kudarcot, ha hozzászokott, hogy csak álmokban létezik? Hogyan fojtanak valóságba megcsömörlött álmokat? Hogyan nyer kulcsot az unalomléthez az, kit a hit áldása ver? És hogyan tanulhat meg álmodni néha az, aki mindent látni akar rendesen, ahogy van, és ahogy lett. Velkey Gábor 12/B békéscsabai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgarazdasági Szakközépiskola „AZ A VÁGY, HOGY TESSÉL AZ EMBEREKNEK, JOGOS, DE AZ, HOGY URALKODJ FELETTÜK, SÉRTŐ.” (JOUBERT) SÉTA Papírtekercstől az olvasóig nyomdalátogatás Lapkészítés érte csapatmunkában és pontosan Elérkezett a várva várt nap, június hetedike, amikor betekintést nyerhettünk Kecskeméten az Axel Springer nyomda munkájába. A korszerű, nagy teljesítményű gépekkel felszerelt nyomda neve: Szilády Nyomda Kft. Este 6 órakor indultunk autóbusszal a mezőkovácsházi kollégium elől. Az utazás során beszélgettünk, hogy milyen is lehet egy igazi nyomda. Én az amerikai filmekben láttam, hogy is néz ki egy ilyen „gépezet”, amellyel nap mint nap nyomtatják az újságokat. Amikor odaértünk, már éppen besötétedett. Beléptünk a hangárba, és elakadt a lélegzetünk ettől az összeszedettségtől. Először egy tájékoztatón vettünk részt, s amelyen részletes felvilágosí- | tást kaptunk a nyomda műkö- j déséről, azután körbevezettek minket az épületben, minden állomáson részletes ismertetést kaptunk a gépek működéséről. Olyan gigantikus méretekkel találkoztunk, ami lenyűgöző volt. Az épület központi része a négy emelet magasságú nyomdagép, amely négy nyomóegységből áll, és akár négy különböző lap nyomható rajta. A nyomdában talán a legfontosabbak közé tartozik a precizitás és a csapatmunka. Ha egy láncszem megakad a gépezetben, borul a megszokott menet, de a jól képzett szakemberek bámulatos gyorsasággal hárítják el a problémát. Sok emberre van szükség a csomagolórészlegen, a szortírozásnál, kötegelésnél, a papírtekercsek mozgatásánál. Az Axel Springer nyomdájában éjszakánként körülbelül 100- 120 ezer példányt nyomtatnak négy különböző megyei (itt készül a Békés Megyei Hírlap is), egy országos napilapból, hetilapból, az ezekben lévő különböző mellékletekből, továbbá rejtvényújságokból, regényekből. Nekem nagyon tetszett a nyomda működése, azon belül is a pontosság. Köszönjük a barátságos fogadtatást, a felvilágosítást, és hálásak vagyunk, hogy megtapasztalhattuk az újság útját a papírtekercstől a postaládánkig. ■ Párleti Szilvia mezőkovácsházi Hunyadi János középiskola Nyomtatás előtti színellenőrzés a vezérlőpultnál. Áldás vagy átok lehet a televízió? agymosás Hat az ifjúságra, az új generációra a töméntelen agresszió Szórakoztató? Talán! Kikapcsolódást nyújt? Talán! Erkölcstelen? Valószínű! Néha botránkoztató? Lehet! Áldás? Talán! Átok? Talán! Az emberek többsége nézi? Biztos! Ez a sok kérdés a televízió és az ebben sugárzott műsorok többségének jellemzője. Természetesként kezeljük, hogy mindennapjainkba férkőzött a szórakoztatóiparnak ez a terméke. Tény, hogy a kereskedelmi csatornák megjelenésével ott van az otthonunkban, a szemünk előtt a pornográfia, a gyilkosság, a paráznaság, a perverzió, az erkölcstelenség, az agresszió, az abnormalitás. A televízió szó szerint kikapcsol, mert ha leülünk elé, tényleg kikapcsol az elménk, és már-már mindegy milyen műsort nézünk is valójában, szinte agymosás részesei lehetünk. Véleményünk is a tévében látottakhoz igazodik egy idő után, és akkor az már nem is teljesen a mi véleményünk. Szerencsére azért még lehet látni a sok badarság között olyan műsorokat is, melyek tartalma oktat és nem butít. A gyermekek egy részének példaképe a valóságshow-k szereplője, vagy a véres akciófilm hőse, vagy akár a brazil szappanoperák valamelyik agyonajnározott alakja. Hogy miként is hat az ifjúságra, az új generációra ez a töméntelen agresszió, hogy mennyire ette be magát az erkölcstelenség a tudatalattinkba, az talán csak évek vagy évtizedek múlva fog kiderülni. Kétségtelen erénye, hogy láthatjuk, mi van akár a Föld másik oldalán és megtudhatjuk, mi történik embertársainkkal. Nem ítélhetem meg a televíziót, mert az nem az én feladatom, de meg kell(ene) az embereknek tanulni szelektíven tévét nézni, és minden embernek tudnia kell(ene) józanul mérlegelni, dönteni, hogy mit érdemes megnézni és mit nem. Elvégre ott az a (ki)kapcsoló... ■ Gregor Alexandra Békési Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Iskola és Gimnázium médiatagozatos tanulója ■< wmma! Hogyan bulizzunk? Tinik mulatnak, alkoholizálnak az éjszakai életben A fiatalok többsége hétvégenként eljár bulizni, szórakozni. Nem mindegy, hogy hány évesen kezdjük el, milyen helyszínt és társaságot választunk magunknak. Hiszen a mai világ egy részére jellemző a züllöttség. Könnyen keveredhetünk rossz társaságba, olyan emberek közé, akik nálunk idősebbek és tapasztaltak, jártasak az alkohol vagy a kábítószerek területén. Ha veszünk egy átlagos diszkót, igen nagy létszámmal találunk 15 éves, esetleg még ennél is fiatalabb bulizni vágyó „gyerekeket”. Igen, ők azok, akik könnyen bajba keveredhetnek. Már nem egyszer fordult elő, hogy illuminált, sőt, ami ennél is súlyosabb, drog hatása alatt kerültek haza. Hogy ezt miért teszik? Egyesek csak kíváncsiságból, tapasztalatszerzésből, mások úgy gondolják, hogy ezzel többek, vagányabbak lesznek és megint mások azért, mert enélkül már nem is érzik jól magukat. Elszomorító, szégyen és egyben szánalomra méltó az ilyen fiatal. Azért nem minden esetben maga a pórul járt a hibás. Már elegendő az is, hogy a poharunkat egy pillanatra őrizetlenül hagyjuk, és bárki belecsempészhet valamit az italunkba. A hatás majd csak később jelentkezik, de akkor már elkerülhetetlen az esetleges rosszullét, főleg ha a szervezetünk még nem találkozott ilyesféle anyaggal. Egy lényeges dolgot mégsem hagyhatunk ki, ami nem más, mint a mennyiség. Ha már mindenféleképpen inni szeretnénk, akkor azt kis mennyiségben tegyük meg. ■ Hevesi Anita sarkadi Ady-Bay gimnázium Az oldalt a SÉTA II. médiaprogram diákjainak írásaiból szerkesztette Bede Zsóka. Legközelebb ősszel találkozunk újabb fiatalokkal a SÉTA III-ban. A diákok írásai elérhetők még az interneten a www.bmhirlap.hu/seta, vagy a www.beo.hu/seta címen. Az első osztálykirándulásunk Erdélyben Négynapos mászkálás hegyen-völgyön által Több óra utazás után végre megérkeztünk. Ugyanott kaptunk szálláshelyet, mint tavaszszal. Az ismerős környezetben hamar kiismertük magunkat és fáradtságunk ellenére gyorsan kipakoltunk. A fölösleges energiával rendelkezők még elmentek este sétálni, ismerkedni Lippával. Másnap elindultunk meghódítani a Retyezátot. Itt a kitartóbbak felmásztak közel 1600- 1700 méterre, ahol havat is láthattunk a hideg vizű patak partján. A túra alatt kezdtük megismerni a két erdélyi fiút, kísérőinket, akik természetesen sokkal nagyobb biztonsággal ugráltak a hatalmas köveken, mint mi. Ellátogattunk a testvériskolánkba is (Téglás Gábor iskolacsoport), ahol beült mindenki egy általa választott tanítási órára, ami náluk 50 perces! Aznap délután elbuszoztunk Vajdahunyad várához és egy idegenvezető közreműködésével bejártuk a sok emléket őrző ódon utakat. Miután visszaértünk a szálláshelyre, a délutáni szabad program keretein belül néhányan felsétáltunk Déva várához. A hegy tetejéről könnyen áttekinthettük a várost, hogy mi hol található, így utolsó este elment az egész osztály - természetesen a felnőttekkel és az erdélyi srácokkal együtt - vacsorázni egy közeli étterembe. Utolsó nap sok fontos várost érintettük, mint például Gyulafehérvár, Kolozsvár. Parajdon leparkoltunk és lementünk a sóbányába. A föld alatti rendkívül egészséges túránkat a bánya legérdekesebb részével, a visszhangteremmel zártuk be. Utolsó megállóként célba vettük Körösfőt, ahol mindenki elkölthette megmaradt pénzét. A következő kényszermegálló már a határ volt. Itt nagy bánatunkra órákig kellett várakoznunk. ■ Pentaller Dorottya 9/B szarvasi Vajda Péter gimnázium A Retyezáton a patak és a sziklák próbára tették a csapat ügyességét, de a táj pótolta a fáradtságot.