Békés Megyei Hírlap, 2009. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-07 / 5. szám
2009. JANUÁR 7., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Tudásdepó a könyvtárak jobb szolgáltatásainak biztosításához Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár Tudásdepó Expressz címmel szeretné erősíteni képzési szerepét az élethosszig tartó tanulás érdekében. A városi könyvtár számtalan újítása mellett most erre talált pályázati lehetőséget. Hotoránné Fekete Gabriella igazgató elmondta, az a céljuk, ■ konzorciumi formában, összefogással vinnék sikerre a pályázatot az orosháziak, hogy a könyvtári rendszer jobb hatásfokkal szolgálja a minőségi oktatást. Szeretnék a távoli, 24 órán keresztül elérhető online szolgáltatások megvalósítását megoldani. Honlapjukon a közhasznú tartalmak megjelentetése is szándékaik között szerepel. A pályázat önerőt nem igényel, utófinanszírozású, az orosházi képviselők támogatták a könyvtári fejlesztést. Az Orosházi Kistérség Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszere mellett a battonyaiak is csatlakoztak a kezdeményezőkhöz. Folyamatban van a konzorciumi egyeztetés Csorvás és Tótkomlós vezetőivel. ■ Cs. I. Újra várják az önkéntes véradókat Orosházán Hihetetlenül hangzik, de 2008 utolsó napján, szilveszterkor több mint félszáz véradó jelent meg az orosházi véradó állomáson. Míg sokan a vigasságokra készültek, az áldozatkész emberek vérüket adták. Az 58 donor közül egy véradó jelentkezett életében először azért, hogy segítsen önkéntes vállalásával. Apró ajándék volt számukra a jutalom és a megvendégelés. Tóth Zoltánné, a Vöröskereszt orosházi területvezetője elmondta, az ünnepek után ismét lehetett vért adni. Ekkor már kevesebben érkeztek az állomásra. A vöröskeresztes szervezők további napokon, így szerdán a véradóba, 9-én a rendőrségre, 12-én és 14-én ismét a véradóba várják az önkénteseket. ■ Cs. I. HIRDETÉS á Megfejik a termelőket tejválság Rámegy a tehenészet, ha húsz forintot buknak literenként Napi több 100 ezer liter lefejt tejnek nincs gazdája hazánkban, sokan már 40 forintért adnak. Megyénkben is végveszélyben vannak a tehenészetek, hiszen literenként 15—20 forintot buknak. Nekik még örülniük kell, hogy van szerződésük. Nyemcsok László Harminchét éve dolgozik a szarvasmarha-ágazatban Rejtő József, a szarvasi Rózsási Kft. ügyvezetője, de ahogy tegnap mondta: ekkora tragédiát még nem élt meg. Literenként 82 forint a tejelőállítás önköltsége, a felvásárló 65 forintot fizet. De még ennek is örülniük kell, hiszen egészen a tavalyi év végéig azt sem tudták, lesz-e valaki, aki elviszi tőlük a tejet, korábbi partnerük ugyanis felmondta a szerződést. A kondorosi Fríz-Tej Zrt.-nél 20 forinttal több az ön- s költség, mint a felvásárlási ár. Krajcsovicz András vezérigazgató kiemelte, a múlt évben 81 fo frint volt a leadott tej átlagára, most 62 forintot kapnak érte. Ha így marad, idei veszteségük meghaladja a 100 millió forintot, ezt leküzdeni nem lehet. Szerződésük van, de csak egy hónapra. A felvásárló sem lát előre, mit hoz a jövő. Tény, hogy a Fríz-Tej még soha nem állt ilyen rosszul, nincsenek tartalékaik sem. Ezernyolcszáz szarvasmarhát pedig nem könnyű felszámolni egyik pillanatról a másikra. Geebelen Christopher, a csanádapácai tehenészet tulajdonosa közös megegyezéssel köszönt el korábbi felvásárlójától. A belga gazdálkodó tudta, ha ilyen felvásárlási árakon kell túladnia a tejen, becsukhatja az üzemet. Ezért Romániában keresett partnert, szállítójárműveket vásárolt, és a szomszédos országba viszi ki a tejet. Télire behajtják a legelőről a teheneket Romániában, így kevesebb a tej, ezáltal nagyobb a kereslet a magyar áru iránt — mondta a telep tulajdonosa. — Megbízható partnert találtam, és jóval többet kapunk a magyarországi felvásárlási árnál. Mindhárom tehenészet vezetője kiemelte, az ágazat attól szenved leginkább, hogy ömlik be az olcsó tej és tejtermék az Unió más országaiból a multik révén. Máshol nagyobb a támogatás, illetve a fejlettebb országok a felesleget vezetik le nálunk olyan termékekkel, melyekre jobb áron nincs kereslet. Hazánkban a tej- és tejtermék-behozatal meghaladja a 30 százalékot. - Túltermelési válság van, ugyanakkor az Unió megemelte a termelési kvótát két százalékkal, de ezzel sem mi nyerünk, hiszen még a mostani kvótát sem használjuk ki. A többlettermék viszont nálunk is lecsapódik - magyarázta Krajcsovicz András. A termelők kiszolgáltatottak azért is, mert a felvásárlók tudják: ez nem olyan áru, mint a gabona, amit a jobb ár kivárásáig raktározni lehet. Krajcsovicz András már a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányának elnökeként mondta, hogy sokan akár 40 forintért odaadnák a tej literjét, csak vigye el valaki. És hogy miben reménykednek? Krajcsovicz András szerint csak abban, hogy a tej átvételi ára emelkedik. Ésszerű magyarázat pillanatnyilag nincs erre, de valamiben bízni kell. Mielőtt a nagy tartályokba folyna a tej, leellenőrzik a minőségét. Képünkön Brusznyiczki Mihály gépi feje munka közben a kondorosi Fríz-Tejnél. A Extra minőségű tej, folyamatos ellenőrzés mellett HANYECZ SÁNDOR, a Fríz-Tej Zrt. tejkezelője elmondta: 3,8 százalékos zsírtartalommal adják át a tejet. A boltokban gyengébb zsírtartalmú tejekkel találkozunk, a fennmaradó zsírt a feldolgozók főként joghurtoknál, tejfölöknél hasznosítják. Brusznyiczki Mihály gépi feje kiemelte, mielőtt a nagy tartályokba gyűjtik a tejet, leellenőrzik a minőségét. Azt már Krajcsovicz András mondta, hogy 60 ember dolgozik náluk, és az ő munkahelyükért is küzdenek, amikor a talpon maradás eszközeit keresik. A legalapvetőbb ehhez, hogy a felvásárlási ár elérje az önköltséget. Hanyecz Sándor zsírellenőrzést végez. k i * 1 3 JEGYZET Csapnál dugul a csap megilletné egy fergeteges arcpirítás az oroszokat és az ukránokat a gázvitájuk miatt, de már azt sem tudjuk, hol fogjuk kisebbre a lángot, hogy azt a keveset is jól oszszuk be, ami Ukrajna felől érkezik. Tény, hogy Európában ritka kulturálatlanságra vall a két ország gázfronton nyitott viaskodása. Az oroszok letolvajozzák az ukránokat, azok tagadnak és mindent a másikra hárítanak. Tudjuk - főleg ily’ nagy horderejű -, energiaviták olykor súlyos nemzetközi konfliktusokhoz vezethetnek, és nem vitás, Európa vacogna tőle leginkább, nem furcsa? Az egymásnak feszülő két országnak mindig a leghidegebb teleken szottyan kedve szórakozni a gázszállítással. Három éve lassan, hogy az oroszukrán hadakozás nyomán 30 százalékkal esett vissza a gázszállítás a nyugat-európai országokba. Nálunk is akkor robbant a vita, miként lehetne kiváltani más úton, máshonnan szerzett energiával az akadozó orosz-ukrán importot. Addig-addig húzódott a politikai perpatvar, míg kitavaszodott, majd jött egy langyos tél, és már senki sem emlékezett arra, milyen válsághelyzetet idézhet elő egy csapdugulás Csopnál. A hideglelés azonban könynyen jön. Számolgatjuk a tartalékokat, állítólag megnyugtató mennyiség halmozódott fel a tározókban, de azért mégis reszketünk az energia-nagyhatalmak otromba játszadozásaitól. Miközben nekünk is volna hová fúrni, mert például a délbékési, makói térségben tetemes mennyiségű gázt rejt a föld mélye. Ha csupán annyit tennénk, hogy minden energiánkat a hazai kitermelésre fordítanánk, már enyhülne a helyzet. Nem lenne okos dolog megint csak a tavaszban bízni! LÁSZLÓ ERZSÉBET Az érszűkület gyógyításáért TALÁLMÁNY Az időben elkezdett kezeléssel elkerülhető a tragédia Az elmúlt években nem hiába kapott számos rangos nemzetközi nagydíjat, elismerést, sőt becsületrendet dr. Khaled Nashwan, aki Nashwan-Parasound nevű találmányával sikeresen vette fel a harcot a sokak életét megkeserítő érszűkület ellen. A sebészorvos-feltaláló olyan készüléket fejlesztett ki, mely gyógyulást eredményez a legtöbb érszűkületes beteg számára. Ezt több száz betegen elvégzett kezelések bizonyítják. A berendezés lényege, hogy infra hallható hangot és bizonyos frekvenciájú ultrahangot bocsát a beteg területre speciális frekvenciaütemben. A húsz napon át tartó, esetenként félórás kezelések többek közt a mellékerek keringésképzésére serkentik a szervezetet. Az ennek köszönhetően kialakuló érpályák átveszik a beszűkült főér funkcióját. Egyben javul az érfalak tápanyag-felvétele, azaz visszanyerik rugalmasságukat, ami jelentőséggel bír az érelmeszesedés késleltetésében és megelőzésében. Kérdésként merülhet fel, hogy mikor is kell érszűkületre gondolni? Nos, a tünetek széleskörűek. Ha valaki mással nem magyarázható végtagi fájdalmat érez, végtagjai sápadtak, hidegek, bizonyos távolságú sétát követően lábikragörcsei jelentkeznek, vagy lábfáradékonyság keseríti meg az életét, végtagjai gyakran zsibbadnak, fáradékonyság, szédülés, esetlegesen fülzúgás kínozza, akkor könnyen lehet, hogy érszűkület a diagnózisa. A legtöbben csak későn jönnek rá, hogy e betegség nehezíti az életüket, pedig az érszűkület korai stádiumban való felfedezése többnyire jobb esélyt biztosít a beteg számára. Az alsó végtagi érszűkület okozta üszkösödés szomorú végső kimenetele nem más, mint a végtag amputációja (csonkolása). A kockázati tényezők minimalizálásával, mozgással, helyes táplálkozással, a dohányzás elhagyásával, valamint a stresszes életmód lehetőség szerinti kiküszöbölésével nagyon sokat tehetünk annak érdekében, hogy a kockázati tényezőket csökkentsük, de természetesen akadnak „nehezebben kezelhető” örökletes tényezők is. Ha az érszűkület mégis előjön, akkor nem marad más, mint az orvosi megoldás. Jó hírrel szolgálunk, hogy a magyar állampolgároknak 50%-os kedvezményt adnak visszavonásig a békéscsabai és kecskeméti centrumban. ▲ A kezelésekkel kapcsolatos felvilágosítás: 70/210-15-13, 30/265-93-60, 20/327-68-35, 72/551-714. s