Békés Megyei Hírlap, 2010. október (65. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-11 / 237. szám

2010. OKTÓBER 11. HÉTFŐ - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP ...BATTONYÁSG Gyula. FELÚJÍTÁS. A nagy erőkkel zajló felújítási munkálatok miatt az Erkel Hotelben a Munkácsy­­szárny november 6-án bezár. Ugyanakkor a Dürer-szárnyat a tervek szerint 2011-ben megnyit­ják a vendégek előtt. Orosháza, vértanúk. A történel­mi emlékparkban emlékeztek a napokban az orosháziak az aradi vértanúkra. Térzenét adott a helyi fúvószenekar, majd dr. Dancsó József országgyűlési képviselő elevenítette fel az orosházi ese­ményeket. Megidézte azt az idő­szakot, amikor elkezdődött a megfélemlítés a környéken. Betil­tották a Kossuth-bankókkal való kereskedést és szigorúan tilos volt viselni a magyar honvédség és a szabadságharc jelképeit. Orosháza, könyvtárosok. Csatlakoztak az orosházi könyvtá­rosok is a Könyvtárút című projekt­hez. Az országos könyvtári napok keretében Békéscsabáról Pécsig jutottak el az utat érintő könyvtára­kon keresztül. Az orosháziak a ke­rékpáros megoldást választották: Székkutasig kerekeztek. Pusztaottlaka, elismerés, a te­lepülés érdekében kifejtett kitartó munkájuk elismeréseképpen em­léklapot kaptak a humánszolgálta­tó központ vezetői, Farkas István háziorvos, Tolnai Péter, a megyei közgyűlés alelnöke és Mokáné dr. Komlódi Eszter jegyző. Az emlékla­pokat Simonka György polgármes­ter, országgyűlési képviselő adta át. Szarvas, MUZSIKA. A zenei világ­nap alkalmából a hagyományok­hoz híven a Chován Kálmán Mű­vészeti Alapiskola növendékei idén is koncertet adtak. A rendez­vény helyszíne a Vajda Péter Mű­velődési Központ volt. Tótkomlós, koncert. Szokolay Dongó Balázs adott közös koncer­tet Fassang László orgonistával az orosházi evangélikus templomban. A népzenét, valamint népzenei ihle­tésű improvizatív zenét játszó, tótkomlósi születésű művész a Kár­pát-medencei folklór mélyebb ta­nulmányozása során kezdett nép­zene-feldolgozással foglalkozni. Végegyháza, BARANGOLÓK. Há­roméves a végegyházi Barangoló Közhasznú Egyesület. Programja­ik megvalósításához eddig mint­egy 2 millió forintot nyertek. Létre­hozták a civil kerekasztalt, a gyűj­teményes házat. Végegyháza civil életének meghatározó szerveze­tévé váltak. a'JWh 14- SW.­S. Jkr . , 1 . .­­ tó IMMLBMH HHMl ! Piacra kínált vagyon értékesítés Életet lehelnének a Békés megyei szellemházakba Olykor több tízmillió fo­rintért is árulják egyes belvárosi ingatlanjaikat a Békés megyében lévő­ ön­­kormányzatok. A legtöbb, vevőre váró épület évek óta üresen áll, hasznosí­tásukra, felújításukra vi­szont a településeknek nincs elegendő forrásuk. Hírlap-összeállítás Békéscsabán, a belvárosban több értékes ingatlan is eladásra vár - tudtuk meg Wittmann Lászlótól. Az önkormányzat stra­tégiai-fejlesztési osztályának ve­zetője elmondta, vevőt keres pél­dául a jelentős értéket képviselő, Szabadság tér 10. alatti ingatlan, melyben néhány éve még leány­­kollégium működött. Sokáig várt vásárlóra az Andrássy út 38. szám alatt található egykori óvo­da is, de a szükséges minimális felújítások után, heteken belül a Békéscsabai Kulturális Központ költözik ideiglenesen az épület­be. Később pedig várhatóan a Jankay-gyűjtemény otthonául szolgál a ház. A Szent István tér 8.,és 10. szám alatti ingatlanok is évek óta üresen állnak. Wittmann László elmondta, a belváros re­habilitációja kapcsán mindkét helyszínen homlokzat- és tető­szerkezet-felújítás várható. Utóbbinál pedig a kezelő, a Va­gyonkezelő Zrt. saját forrásból igényes irodák, illetve egy ki­­ülős hely kialakítását tervezi. A kistelepüléseknek a külön­böző szolgáltatások megszűné­se nyomán felszabaduló ingatla­nok hasznosítása okoz fejtörést. Ecsegfalván például néhány év­vel ezelőtt bezárták az öregek napközi otthonát. Az Ady Endre utcai, több mint 200 négyzetmé­teres ingatlan most is üresen áll. Az önkormányzat munkahely­­teremtési céllal többször is meg­hirdette bérbeadásra. Egyszer sikerrel is jártak, egy motorte­kercselő üzem működött itt né­hány hónapig, de aztán bezárt. Örménykúton 2006 szeptem­bere óta üresen áll az egykori ál­talános iskola épülete, a diákok Csabacsűdre járnak át. Az épü­letre azóta sem találtak bérlőt, bár többször is meghirdették. Mindeközben az állag megóvásá­ra költeni kell, a tetőszigetelést például már nem lehet halogatni. Békéscsabán a város nem szeretné áron alul elkótyavetyélni értékes épületeit, a Szent István tér 10. szám alatt saját forrásból ruházna be. Az orosházi belvárosban is több, értékes ingatlan várja sorsának mihamarabbi jobbra fordulását A LEGNAGYOBB ÉRTÉKŰ, üresen álló önkormányzati ingatlaná­tól sok éve szabadulna Oros­háza. Bagi László, a városfej­lesztési osztály vezetője el­mondta, a 736 négyzetméteres volt banki épületre 5-6 éve várják a vevőt. A város frek­ventált helyén lévő, egykoron szebb napokat is megélt ingat­lant 160 millió forintért kínál­ja. Ennél kicsit olcsóbb a főut­cai, volt műszaki áruház épü­lete. Évekig egy bérlő próbált ott gyorséttermet kialakítani, nagyon sok pénzt áldozott rá, ám a végleges megoldás nem született meg. - Elszámoltunk az illetővel, így a majd’ 300 négyzetméteres Kossuth utcai önkormányzati ingatlan is vevőre vár-nyilat­kozta Bagi László. Az értékbecs­lés értelmében ezt több mint 65 millióért szeretnék eladni. Akár szociális bérlakássá is átalakítható lenne a Képessy József utcai volt pártház, ahol évekig működött egy főiskolai kar. Úgy tudjuk, ha a város jó ajánlatot kap, az értékesítés is szóba jöhet. Orosháza főutcáján üresen várja sorsa alakulását egy épületrész. 5 EGYPERCES INTERJÚ Rockzenei vetélkedő Orosházán Rockzenei vetélkedőt szervez az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár és a Petőfi Művelődési Központ. A tava­lyi sikeren felbuzdulva, idén is a zeneszeretőket invitálják az ötletgazdák. Törköly Józse­fet, az október 28-ai vetélke­dő házigazdáját kérdeztük. - A műfajnak számos ama­tőr képviselője van Oroshá­zán, sok zenekar kap fellé­pési lehetőséget a városban. Mi a célja a vetélkedőnek? - Az, hogy a rockot szere­tők játékos formában vetél­kedhessenek. Kiderülhet, ki tud többet a műfajról, tehát fontos a játékos forma. Most is erre törekszünk. Az előző év legsikeresebb feladatait megtartottuk, lesz karaoke, zenefelismerés, videofelis­­merés, totó. Várható olyan feladat is, melyben visszafelé játszott zenét kell felismerni. - A tavalyi felhívás sokakat vonzott. Melyik korosztály volt nyitott és fogékony a rock iránt?­­ Kilenc háromtagú társa­ság nevezett, de akkor, a ver­seny estéjén is akadt még vál­lalkozó, így tíz gárda mérte össze tudását. Jöttek tizenéve­sek, meg az ötvenes, hatvanas éveiket élők közül is sokan. Igyekeztünk számukra fel­dolgozni az elmúlt ötven esz­tendő jelentősebb irányzatait a popzenétől a punkig, felvil­lantva jellegzetes külföldi és magyar előadókat a Beatles­­től a Kaukázus zenekarig. - Kik alkotják a zsűrit? - Pleskonics András, Mi­hály Zoltán és Zsedényi Péter kapott felkérést. ■ Cs. I. A villamosmérnöki tudományok fejlődtek a legdinamikusabban BMH-adattár Országosan Közép-Magyarország, a dél-alföldi régióban Csongrád megye a meghatározó kutatás-fejlesztésben A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2009-ben a gaz­dasági válság ellenére a kuta­tásfejlesztési (K+F) tevékenység a ko­rábbi éveknél is di­namikusabban fejlő­dött. Tavaly a K+F- ráfordítások összege 2008-hoz képest 12,3 százalékkal emelkedett, elérte a 299,2 milliárd forintot, a GDP 1,15 százalékát, ami 1990 óta a legmagasabb arány. Az adatok szerint a közel 2900 kutatóhelyen 52,5 ezren foglalkoztak kutatással és fej­lesztéssel 2009-ben, 4,5 száza­lékkal többen, mint 2008-ban. Békés megyében 31 kutatóhe­lyen 147 kutató, fejlesztő dolgo­zik 90 fős segédszemélyzettel. A kutatók iskolai végzettsé­ge lényegesen nem változott. Több mint háromnegyedük rendelkezett diplo­mával, közülük min­den harmadiknak tudományos fokoza­ta is volt. 2009-ben központi költségvetési forrásból K+F-cé­­lokra összesen 119,6 milliárd forintot fizettek ki, 5 milliárd­­dal többet az előző évinél. Vál­tozatlanul az általános tudás­szint fejlesztését szolgáló kuta­tásokra - ezen belül a termé­szettudományos kutatásokra - folyósították a legtöbb pénzt, és a felsőoktatás 2009-ben is prioritást élvezett. A K+F-ráfordítások pénzügyi forrásainak összetétele kismér­tékben módosult. Bár 2008-hoz hasonlóan továbbra is a vállalko­zások finanszírozták a kutatás­­fejlesztés legnagyobb hányadát - 139 milliárd forintot -, az el­múlt évek felfelé ívelő tendenciá­ját megtörve, részarányuk csök­kent, miközben az állami támo­gatás kismértékben emelkedett. A kutatásfejlesztési tevékenység tudo­mányági­ összetétele érzékelhetően válto­zott. A ráfordítások át­lagosnál gyorsabb nö­vekedése következté­ben a természettudományok és a műszaki tudományok részesedé­se nőtt a többi terület - elsősor­ban a bölcsészettudományok - rovására. Ez alapvetően két ága­zat, az informatika és a villamos­­mérnöki tudományok kiemelke­dő fejlődésének tudható be. Árnyalatnyit mérséklődött a kutatásfejlesztés erőteljes terü­leti koncentrációja. A kutatóhe­lyek közel fele továbbra is Kö­­zép-Magyarországon működött, ahol a kutatók több mint 60 százaléka dolgozott (20 751 fő), és az összes K+F-rá­­fordítás majdnem kétharmadát is itt költötték el (192 344 millió forint). A régiók közül a Dél-Alföld kutatásfejlesztési te­vékenysége fejlődött a leginten­zívebben, ezzel pozícióját is je­lentősen erősítette. A három me­gye között jelentős az eltérés, a régió kutatási és fejlesztési köz­pontja Csongrád megye, míg a legkevésbé Békés járul hozzá a K+F-tevékenységhez. ■ K. A. ■ Nőtt az álla­mi támoga­tás mértéke a kutatásfej­lesztésben. ■ Erősítettek a természet- és műszaki tu­dományok a kutatásban.

Next