Békés Megyei Hírlap, 2011. február (15. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-09 / 33. szám
2 iKHelyi'i Utazás 2011: közös standon Békés megye Március 3—6. között rendezik meg az Utazás 2011. kiállítást. A korábbi évektől eltérően, megyénk most egyetlen, közös standon mutatkozik be. Az okokról Glózik Klárát, a Békés Megyei Tourinform Iroda vezetőjét kérdeztük. — Miért döntöttek a közös bemutatkozás mellett? - Úgy gondolom, egységben az erő, azaz, ha egy település csupán néhány négyzetméteren mutatkozik be, akkor kevésbé hívja fel magára a figyelmet, mintha komplexen ismertetjük meg a közönséggel az egész térséget, így összekapcsolva kínálunk több programot, több látnivalót, s talán hosszabb időre is el tudjuk csábítani hozzánk a turistákat. — Mekkora területen mutatkoznak be a vásáron? - Egy 120 négyzetméteres standunk lesz. Ezen Gyula, Békéscsaba és Gyopárosfürdő külön installációval is látható lesz, mellettük a megyei Tourinform-iroda standján belül 11 kiállító kap helyet. Több település, továbbá az egészségturisztikai egyesület és a Békés Megye Falusi Turizmusáért Egyesület, valamint a szarvasi szilvanap, s a szintén szarvasi Regionális Színház Kft. is bemutatkozik. • Hogyan próbálják felhívni magukra a figyelmet? - Az installációban az újdonságokra próbálunk fókuszálni. Mozgókép, tévés kivetítések, pálinka- és kolbászkóstoló csalogatja a vendégeket. Minden napra jut valami a Békés megyei hungarikumokból. [ L. ]. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2011. FEBRUÁR 9., SZERDA GAZDASÁGI KÖRKÉP A diákok jövője a tét szakképzés Megyei céget és egyéni vállalkozásokat ismertek el Tizenkét céget, illetve egyéni vállalkozást tüntettek ki tegnap Békéscsabán a „Kiváló gyakorlati képzőhely” elismeréssel. A rendezvényen Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra oktatási és képzési igazgatója a szakképzésben várható változásokról szólt. Papp Gábor - Ma Magyarország a munkaerőpiacon elhelyezkedni szándékozó fiatalok fele a felsőoktatásból kerül be a rendszerbe. Folyamatosan csökkennek a diplomások elhelyezkedési esélyei - mondta a Békés megyei és az országos adatokat vizsgáló elemzésében Juhos János. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzésért felelős alelnöke kiemelte, a kedvezőtlen gazdasági és foglalkoztatási helyzetben a szakképzés szerepe egyre inkább felértékelődik. A diákok hatvan százaléka jelenleg iskolai tanműhelyekben szerzi meg későbbi szakmája gyakorlati ismereteit, míg negyven százalékuk külső gyakorlati képzőhelyeken - ecsetelte Juhos János, majd hozzátette, ezeken az arányokon mindenképpen változtatni kell, ahogy növelni szükséges a szakképzésben továbbtanulók arányát is. Az alelnök szólt a szakmunkás-ösztöndíj eddigi tapasztalatairól is. A kezdeményezés valóban ösztönző hatású, a diákok a hozzá beérkező visszajelzések szerint a korábbinál lényegesen komolyabban veszik tanulmányaikat, csökkent a lógások száma, javultak a tanulmányi eredmények. Dr. Szilágyi János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és képzési igazgatója, a szervezetük és a kormány közötti megállapodás kapcsán a szakképzés gyakorlatorientáltságának erősítését, a szakmai záróvizsgák konkrét gyakorlati ismeretek köré csoportosítását, az OKJ-s rendszer egyszerűsítését, ésszerűsítését, valamint a az ELISMERÉST a Csaba Metál Zrt., Gécs Norbert, a Körös Volán, Tarkovács Zoltán, a Fiume Zrt., Palkóné Zámbó Edit, Rácz László, Bunzel Lívia, Priskinné Fekete Adrienn, az Integrál Építőipari Zrt., Papp Tibor és a Csizmadia és Társai érdemelte ki. A vállalkozók és vállalkozások az utánpótlás nevelése terén a szakmájukban magas szintű oktató-nevelő munkát végeznek, segítik a fiatalok szakmai fejlődését, gazdálkodó szervezetek szakképzésben való érdekeltségének növelését is előrevetítette. Míg például Németországban a vállalkozások 25 százaléka vesz részt a diákok gyakorlati oktatásában, nálunk ez az arány alig éri el a három százalékot, holott a külső cégeknél felkészült diákok nagyobb számban találnak állásra. Éppen ezért, egyfajta üzenetként is adta át a program végén dr. Szilágyi János és Hódsági Tamás, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Kiváló Gyakorlati Képzőhely elismerést a területen legjobban dolgozó cégeknek, vállalkozóknak. Segítik a fiatalokat Azok a fiatalok, akik vállalkozásokhoz is járnak gyakorlatra, könnyebben helyezkednek el. Munkájáért tegnap Fiume Zrt.-t is elismerte a kamara. A 9. évfolyamra felvett tanulók létszáma Békés megyében Gabonamérleget kértek, a minisztérium válaszolt elegendő mennyiségű gabonaalapú takarmány áll rendelkezésre Magyarországon a takarmányozási igények kielégítésére, állítja közleményében a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A Baromfi Terméktanács új gabonamérleg készítésére kérte fel a tárcát, mivel a tanács szerint a takarmányhiány miatt visszafordíthatatlan események játszódnak majd le a piacon. A VM ugyanakkor most leszögezte, nem tervez állami gabonafelvásárlást, és szerintük Európában sincs hiányhelyzet. Saját szakmájukban elhelyezkedők aránya* Szakmacsoport Százalék Kiépítették a közműveket az ipartelepen, Békéscsabán Lassan a végéhez közeledik Békéscsabán az Északi Ipartelep infrastruktúra-fejlesztése. A Balassa utca melletti (az elkerülőt és az Ipari utat összekötő) területet építi be a város egy ■ Egy debreceni székhelyű cég nyomdaipari raktározás és kereskedelem céljából venné bérbe a csarnokot, 3000 négyzetméteres üzemcsarnokkal, amelyhez elkészül a feltáró út és az egyéb szükséges közművek. Hétszázhúsz méter szilárd burkolatú utat alakítanak ki, a teljes infrastruktúrával és zöldterület-fejlesztéssel. A kivitelező már lefektette az ivóvízhálózatot, valamint a szennyvízhálózat vezetékeit, elkészültek a távközlési alépítmények és kiépült a közvilágítás. A napokban behelyezték a gázvezetéket is. Ezt követheti valamikor tavasszal az új aszfaltburkolatú Balassa utca átadása. A közbeszerzési eljárás lezárulta után ugyancsak megkezdődött a 3000 négyzetméteres csarnok megépítése. ■ M. P. M. Lakásprogram a nagyszénási régi tanácsházán A nagyszénási önkormányzat évek óta próbálta megszerezni a magyar állam tulajdonában lévő régi tanácsháza 98 négyzetméteres ingatlanrészét. Korábban az önkormányzat jelezte vásárlási szándékát. Az állam elzárkózott. Jogi lehetőség 2009-ben adódott arra, hogy ingyen az önkormányzat tulajdonába kerüljön. Kérelmünket továbbítottuk, amelyet azóta az új képviselő-testület megerősített - mondta Nyemcsok János polgármester. A korábbi elképzelés az volt, hogy piaci, vásári tevékenység helyszínéül szolgál majd az ingatlan. — Most a legreálisabb cél a lakásprogram kapcsán az önkormányzati bér- és szolgálati lakások létrehozása. ■ Cs. I. Lefojtottak kacsákat, belefulladnak a tápárba a termelők baromfiágazat A túltermelés miatt a feldolgozók csökkentették az átvételi árat,közben többször drágult a takarmány A jelenlegi takarmány- és tápárak miatt jelenleg kilónként 260 forintnak kellene lennie a csirke felvásárlási árának, ehelyett 230 forintot fizetnek az átvevők. A feldolgozók azzal indokolják a nyomott felvásárlási árat, hogy főként a multiáruházaknál ők sem tudják érvényesíteni a magasabb árat. Információink szerint ömlik be a lengyel vágott csirke, az ottani termelők azt a baromfimennyiséget dobják piacra hazánkban, amit otthon nem tudtak értékesíteni. - Tény, hogy tavaly október környékén túltermelés volt a hazai baromfipiacon, emiatt a feldolgozók is csúszással vették át a csirkét - ecsetelte Medovarszki András békéscsabai termelő, a Baromfi Terméktanács elnökségi tagja. Emellett jöttek be vágott csirkeszállítmányok, és ez is a kínálati piacot erősítette, az átvételi árat pedig lefelé vitte. Ezután több lépcsőben emelkedett a takarmányok, tápok ára, télen az energiaköltségek is magasabbak. A termelők veszteségesen nem akarnak működni, ezért visszamondanak vagy lecsökkentenek naposcsibe-kihelyezéseket. Tudomásunk szerint főként a Dunántúlon fordult elő, hogy a csibéket nem vette át nevelésre a termelő, és emiatt lefojtották az aprójószágokat. Tizenháromezer kiskacsát ugyanakkor környékünkön, Szentesen is megsemmisítettek, mert a termelő ilyen takarmány-, illetve felvásárlási árak mellett nem volt hajlandó átvenni és felnevelni. A pecsenyekacsa-tenyésztés egyébként is halódik megyénkben, még jó feltételek között is drága az előállítása, és keveset fizetnek érte a feldolgozók. A csirkések a békéscsabai Barnevál halálát nagyon sajnálják, emiatt a csirkéjüket is kisebb hajdú-bihari feldolgozókba vagy Szentesre, Hernádra, Kisvárdára kell szállítaniuk. Kováts György kaszaperi termelő elmondta, hogy a takarmányár-robbanást nem követik az átvételi árak, a feldolgozók arra hivatkoznak, azért nem fizetnek többet, mert ők sem kapnak többet a kereskedőktől, áruházláncoktól. Kováts György kiemelte, a csirkére kilónként 31 forintos támogatást kaphatnának fele-fele arányban a magyar kormánytól és az uniótól, de ennek csak a töredéke érkezik el hozzájuk, az is nagy késéssel. ■ Ny. L: A csirkések keveslik az átvételi árat