Békés Megyei Hírlap, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-12 / 213. szám
2 i A NAP TÉMÁJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2011. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ újszülöttek különböző módszerekkel segítik a gyermekvállalást. Nehezen találnak munkát, a jelenleginél több anyagi támogatás kellene az anyukáknak. Kiszámítható életpálya, létbiztonság ösztönözheti a családalapítást. FELTÖLTIK A BABAKELENGYÉT Különböző formában igyekeznek kedvet csinálni a gyermekvállaláshoz a megyei önkormányzatok. Életfa, babakelengye, üdvözlőlevél, zászló a városházán, csak néhány ötlet, amivel az új jövevényeket köszöntik. Hírlap-összeállítás kétegyházán járunk Rákócziéknál, ahol a héthetes Réka Noémi a legifjabb családtag. - Tudatosan készültünk a gyermekvállalásra, a lakást házra cseréltük, hogy legyen udvar játszani, a munkánkat, a karriert is igyekeztünk úgy felépíteni, hogy meglegyen minden, mire megérkezik a baba - mondja Rákócziné Tripon Emese, bevezetve a gyerekszobába, ahol, nem meglepő, a rózsaszín dominál. A Rákóczi házaspár három gyermeket szeretne, de az első után még várnak pár évet — tudom meg a 28 éves anyukától. Rákócziné Tripon Emese a kétegyházi polgármesteri hivatalban dolgozik pályázatíróként, mellette önkormányzati képviselő is. Most, hogy kisgyermekkel van otthon, a hazai szabályozás furcsa fintoraként, nem jogosult a képviselői tiszteletdíjra. Ez is mutatja, hogy a gyermekvállalás támogatása még sok sebből vérzik Magyarországon. - Kétegyházán idén eddig 21 gyermek született - számolja össze kérdésemre Csumpilla Mariann védőnő, hozzátéve: az idei év születések szempontjából jobb volt, mint az előző kettő. - Január elsejétől tízezer forintos kelengyecsomaggal támogatjuk az újszülötteket, igyekszünk ezzel is segíteni a családoknak — emeli ki Kulcsó Istvánné polgármester. Kaszaperen néhány évvel ezelőtt vezették be a helyi „babakötvényt”. - Minden újszülött szüleit tízezer forintos támogatásban részesítünk, hogy hozzájáruljunk a kelengye vásárlásához, hiszen tudjuk, milyen sok a kiadás, ha egy kisbaba érkezik a családba - mondta Csürhés István. A település polgármestere sajnálja, hogy kevés kisgyermek születik, évente mindöszsze tizenöt-tizenhat. medgyesegyházán régi hagyomány, hogy a Mihály-nap tájékán megrendezett Medgyesegyházi Napok keretében, az ünnepi testületi ülésen köszöntik a település legifjabb polgárát. Ősszel pedig útjára indítják „Az én fám” akciót. Ha megfelelelő lesz az időjárás, az elmúlt három évben született kisgyerekeknek elültetünk egy-egy fát. A fa előtt kis tábla jelzi majd, hogy kié — tudtuk meg Ruck Márton polgármestertől. Az akciót minden évben folytatják. A fák a város közterületeit díszítik majd. Őshonos, hosszú élettartamúakat választanak, például hársot, platánt, tölgyet Hogy hová, mikor és milyen fa kerül, erről levélben értesítik a szülőket, akik akár az ültetésben is segíthetnek. Célunk sokrétű. Szeretnénk, ha a szülők és a gyerekek is magukénak éreznék a fát, gyakran kilátogatnának hozzá, rendben tartanák a környezetét. S reméljük, ha a gyerekek és a fák is csemetéből felcseperednek, majd büszkén mutatják a gyerekeiknek, unokáiknak az ő fájukat. S akiket majd másfelé visz a sorsuk, s talán rokonaik sem élnek majd itt, a tiszteletükre ültetett fa mégis hazavárja őket - mondta Ruck Márton. Felnőttként visszatekinthetnek arra a helyre, ahol megörökítették születésüket, nevüket - ez a gádorosi önkormányzat célja a Makovecz Imre által megálmodott, négyes facsoport, az életfa felállításával gádoros központjában. 2000-ben köszöntötték először az újszülötteket. A hagyomány azóta se szakadt meg, minden évben az előző év újszülötteinek a nevei kerülnek fel a faágakra. Dr. Prozlik László gádorosi polgármester úgy fogalmazott, ez az a hely, ahova vissza lehet térni, ahol biztosan megtalálja minden fiatal a nevét. Erősebb általa a kötelék, így az ember az övéit nem hagyja el könnyedén. - Ha valahová tartozunk, legyen az család, házasság, baráti társaság, osztály, munkahely, faluközösség, akkor van hova visszatérni. Ezeket a kötelékeket szeretnénk az idei falunapunkon is erősebbé tenni, majd negyven gyermek neve kerül fel az életfánkra és kapnak a családok emellé tartós ajándékot is. újkígyóson, a polgármesteri hivatalnál egy fehér babatappancsokkal ékesített zászlót húznak fel, ha új jövevény érkezik a városba. A közösség ezzel is szeretné kifejezni azt, hogy odafigyel a gyermeket vállaló családokra. Rákócziné Tripon Emese és Rákóczi Réka Noémi. A családban tudatosan készültek a gyermekvállalásra, a fiatal házaspár három gyermeket szeretne. Megkérdeztük: mi kell ma a gyermekvállaláshoz? Kecskeméti Katalin, békéscsabai álláskereső: — Létbiztonság, előre látható életpálya, ezek szükségesek ahhoz, hogy valaki bátran vállalkozzon a gyermeknevelésre. Mikor fiatal voltam, két gyermeket vállaltunk. Hogy ma mennyit vállalnék? Lehet, hogy egyet sem. KOSZTA KINGA HELGA, békéscsabai, gyesen levő anyuka: — Nehéz anyagilag. Havonta 25—30 ezret költök az alap babadolgokra. Munkahelyet nem találok. Ha kiderül, hogy kisgyermekem van, és egyedül nevelem, rögtön arra gondolnak, hogy mi lesz, ha megbetegszik, biztos kiesek a munkából. Csekély mértékben, de nőtt a keresztelések száma a Magyarországon és a Szeged-Csanádi Egyházmegyében ha csekély mértékben is, de növekedett az utóbbi években a keresztelések száma - derült ki a katolikus egyház statisztikáiból. 2009-ben 2497 keresztelő volt a Szeged-Csanádi Egyházmegyében (Békés és Csongrád megye), 1102 elsőáldozás és 733 bérmálás. E két utóbbi adat csökkenést mutat az előző évekhez képest, ami azt jelenti, hogy többeknek nem sikerült a keresztségben megkezdett utat tovább folytatni. Örvendetes viszont a felnőtt megtérők jelensége, akik komoly felkészülés után igazi döntést tudnak hozni Jézus és az egyház mellett, és felnőttként megkeresztelkedve, az elsőáldozásban és a bérmálásban is részesülve, az egyház életerős tagjaivá válnak — nyilatkozta akkor lapunknak dr. Kiss Imre, általános püspöki helynök. - Többet kereszteltünk idén a tavalyi év hasonló időszakához képest - mutatta be a 2011-es statisztikákat Kutyer Pál Gábor. A megyeszékhelyi lutheránus egyházközség igazgató lelkésze elmondta, először a rendszerváltás idején érzékeltek hasonlót, amikor az emberek felszabadultak az államnak ezt a területet érintő elnyomása alól. — A kommunizmus évei alatt böjtöltünk, mostanság viszont kezd beérni a gyümölcs, amit az elmúlt években ültettünk. Kialakult egy komoly gyülekezeti alap, ami katolikusoknál és az evangélikusoknál egyaránt, többen felnőttkorban térnek meg az egyház kebelére de mindenképpen lehet építeni. Vélhetően az akkoriban megkereszteltek gyermekei is erősítik a templomainkba járók számát — adott magyarázatot az elmúlt esztendők változásaira Kutyer Pál Gábor. Hangsúlyozta, például Békéscsabán hetven-nyolcvan fiatal alkotja az ifjúsági bázist, akik közül a legtöbben gyermekkoruk óta élnek a lutheri tanítások szerint. - Azonban még mindig a jövőt kell építenünk, nem pihenhetünk a jelenben - fogalmazott az evangélikus lelkész. Hozzátette, a Békéscsabai Evangélikus Egyházközségben eddig 63 keresztelőt tartottak. A magyarországi egyházaknál egyébként a keresztség nincs a csecsemőkorhoz kötve. Mielőtt a gyerek megkeresztelésére sor kerülne, a meg nem keresztelt szülő vagy a keresztszülőjelölt részesül a keresztségben. Egy felnőtt keresztelése természetesen másfajta előkészületekkel jár, mint egy csecsemőé. A felnőttnek előzőleg alaposan meg kell ismernie az egyház tanítását, hogy megválthassa Jézus Krisztusba vetett hitét. Itt nem mások tesznek hitvallást a megkeresztelendő helyett, hanem ő maga. A keresztség szentségének érvényét a honi történelmi egyházak kölcsönösen elismerik. Ha tehát például valakit katolikus vagy református templomban kereszteltek, az éppúgy lehet evangélikus gyermek keresztszülője. A keresztség hazánkban nincs a csecsemőkorhoz kötve, de ez a jellemző. I k i