Békés Megyei Hírlap, 2013. március (17. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-27 / 72. szám

10 FÓKUSZ 2013. MÁRCIUS 27., SZERDA igaz történetek Rhédey Claudia révén magyar vér is folyik az angol királyi ház tagjaiban. Blaha Lujza a biharugrai kastély jóképű urával, Bölöni Józseffel tartott fenn szoros érzelmi kapcsolatot. Erősek és törékenyek voltak, tudtak könnyezni, tűrni, érezni és temetni. KASTÉLYAINK HÍRES NEVES ASSZONYAI Amikor megyénk kastélyairól beszélünk, mindig azok stílusa, tervezője, építtetője, és elsősorban a ház ura kerül előtérbe. E nagy korszak képviselői mellett méltatlanul kevés szó esett, esik a kastélyok úrnőiről, asszonyairól, akik biztosították azt a hátteret, nyugodt légkört, gondoskodást, amely a napi életet elősegítette. Ezúttal nekik állítunk emléket. László Erzsébet E művelt, nagy munkabírású, kedves hölgyeket, úrnőket Szelekovszky László - aki megyénkben maradandót alkotott a természetvédelemben, és számtalan faragott emlékmű, kopjafa készítője szedte csokorba, de ez a csokor nem hiánytalan. A hölgyek tiszteletére a nevüket egy 13 méter hosszú platánfa törzsébe faragta meg Szelekovszky László, amelyet a lökösházi, felújított Bréda kastély parkjában csütörtökön a végleges helyére állítottak. Egy név nem került még fel az emlékoszlopra, mégpedig Damjanich János honvéd feleségéé, Csernovics Emíliáé. Az asszony az aradi tragédia idején Gyulán, az Almásy-kastélyban tartózkodott. Az aradi kivégzés után, 1849. október 6-án a férje holttestét, az éjszaka leple alatt ellopatta, és mácsai kastélyuk parkjában temettette el. Ez a kastély ma Románia területén van. Mielőtt Szelekovszky László segítségével sorba szednénk a hölgyek neveit, néhány gondolat egy-két különleges úrnőről. Nagy zeneszerzőnk, Erkel Ferenc feleségéről, Ádler Adélról tudjuk, hogy zongoratanárként több neves családnál tanított, többek között a szabadkígyósi Wenckheim-családnál, ahová hetente járt Gyuláról. Először 1880. január 5-én látogatott a kastélyba, utoljára pedig 1889. július 7-én. Összesen 328 alkalommal tanította zenei ismeretekre a Wenckheim-gyerekeket. A Battonya-Tompapuszta kastély Purgly Magdolna otthona, aki Purgly János lánya, Horthy Miklós kormányzó felesége volt. Kürtösön született 1881. június 10-én. Horthy Miklós kormányzóval 1901. június 22-én kötöttek házasságot Aradon. Négy gyermekük született. Magdolna sok közéleti feladatot látott el, több, mint 100 napközi otthont, 1300 hajléktalannak elegendő menedéket hozott létre a fővárosban. Az első világháborúban elesett tisztek családjai számára lakásépítési akciókat indított be. A dombegyházi Lonovics-kastélyban töltötte élete utolsó nyolc évét Gertenyesi Hollósy Kornélia Európa- és világhírű operaénekesnő. Lonovich József felesége volt, aki 1879-től Csanád vármegye főispánja lett. Az énekesnő 1854-től 1862-ig a Nemzeti Színház tagja és több európai nagyváros meghívottja volt. Dombegyházon hunyt el 1890-ben. A Kriptát halom sírboltjában temették el. E sírbolt teljesen megsemmisült a háborúk után. A művésznő Dombegyházon a környező települések fiataljait tanította népdaléneklésre. Rendkívül szép színházi fellépőruháit a dombegyházi plébániának ajánlotta fel, hogy miseruhákat varrjanak belőle a papoknak. Dr. gróf Üchritz Amadé Emil felesége, Bánhidy Stefánia a lökösházi Bánhidy-kastély úrnője volt. írónő, imakönyveket, regényeket írt. Művei között található az Isis papnője és a Szemiramis papnője. Egyetlen könyve maradt meg a háború után, az „Imák” című kötet. Fejérváry Celesztina a mezőberényi Wenckheim-kastély úrnője, lakóhelyének prominens személye, segítője, a királyi Erzsébet rend kitüntetettje (1849-1937). A Mezőberényi Jótékony Nőegylet védnöke volt. Édesanyja, Fejérváryné Kárász Karolina az 1848-49-es események utáni kényszerű amerikai emigrációból is támogatta Mezőberényt, 1890-ben bekövetkezett haláláig. Többek között 13 ezer 800 koronát adott a mezőberényi katolikus templomnak és a hozzá tartozó tanterem megépítésére, 1886-ban. A lelkészi lak megépítésére 4 ezer koronát adományozott. Horgoson árvaházat építtetett. Szendrey Júlia (Petőfi Sándor felesége) a mezőberényi Wenckheim-kastélyban működd A felsorolás nem teljes, és tiszteletet érdemelnek azok is, akik kimaradtak. Ők is ugyanolyan hősök és igazi nők, mint akikre e helyen emlékezünk. A kastélykorszak minden mozzanatában, hős és tragikus korszakában, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, vagy az I. világháborúban, az azt követő trianoni szerződés után, a II. világháború alatt is nők maradtak, helytálltak, és a világ legféltettebb, legdrágább részét, a családot összetartották, őrizték. Erősek és törékenyek voltak, tudtak könnyezni, tűrni, érezni és temetni." SZELEKOVSZKY LÁSZLÓ Példás gazdálkodás, tájkultúra és értékteremtés A kastélyok parkjaival kapcsolatban az arborétumszerű, a még ma is példaértékű gazdálkodás, az Európa-hírű mezőgazdálkodás, a kertészet, a malomipar és nem utolsó sorban egy ismételhetetlen tájkultúra idejéről kell beszélnünk. A kiváló földbirtokosok, politikusok sokszor ellenszolgáltatásként vállaltak részt az ország igazgatásában. Példaértékű és megyénk jó hírét növeli, hogy több, mint hét miniszterelnököt, jó néhány minisztert és képviselőt adott Békés megye az országnak. A kastélykorszak ideje alatt szabályozták folyóinkat, építették ki a vasúthálózatot, telepítettek erdőket és fasorokat, létesítették a legtöbb középületet, templomot és iskolát. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a legtöbb munkahelyet is ők teremtették. Azok számára, akik a birtokokon dolgoztak, cselédlakást, személyzeti lakást biztosítottak, de leány nevelőintézet tanulója, lakója volt 1838-tól 1840-ig. Batthyány Amália, gróf Batthyány Géza felesége és az 1849-ben kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök leánya, a Batthyány-Geiszt nagymajori kastély úrnője volt. A szabadkígyósi Wenckheim Krisztina 8 éves korában verssel fogadta Ferenc Józsefet és feleségét, Sisit, országjáró útjuk alkalmából. Vásárhelyi Júlia a lökösházi Bréda-kastély és egyben a világosi Bohus-kastély úrnője volt. Előtte Szőgyényi Antónia az 1849-es világosi fegyverletétel után élelemmel segítette a honvédeket, tiszteket. Bartók Elza, Bartók Béla húga, a vésztői Kertmegi kastély lakója, az akkori főintéző felesége volt. Rhédey Claudia a gyomaendrődi Csudaballa majorban élt, majd V. György angol király felesége lett. Az ő révén magyar vér is folyik az angol királyi ház tagjaiban. Telbisz Györgyi a medgyesegyházi kastély úrnője volt. Bolza Marietta a szarvasi Bolza kastélyban élt. Festészettel foglalkozott. Blaha Lujza a biharugrai kastély jóképű urával, Bölöni Józseffel tartott fenn szoros érzelmi kapcsolatot. Buchwald Franciska (Maderspack Károlyné - 1805-1855) az 1848-49-es forradalom és szabadságharc mártírja volt. Haynau Ruszkabányán megvesszőztette, mert Bem tábornokot fogadta egy napra. A Buchwald-családnak Dombegyházon és Battonyán is voltak birtokai, s egy kunhalom, a Livius-halom ma is őrzi hősnőnk fiának nevét. A geszti kastély birtokosait a Tiszák egyetlen Habsburg-hű tagjaként tartották számon. Tisza Lajos felesége Teleki Julianna volt. Férje akarata ellenére Lajos, Kálmán és László nevű fiaival részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. Minderről Jókai Mórnak A kőszívű ember fiai című regénye juthat az eszünkbe. Talán nem véletlenül. Tisza Jolán, Tisza István egykori miniszterelnök unokája is példát mutatott hazaszeretetből. Nem hagyták el férjével az országot a háború után. Geszten maradtak, ahonnan 1951-ben Füzesgyarmatra deportálták, négy gyermekükkel együtt. A gesztiek Tiszák iránti szeretetét bizonyítja az is, hogy a tiltás ellenére titokban élelmet vittek nekik Füzesgyarmatra. Mi sem bizonyítja jobban Tisza Jolán és a Tiszák emberségét, emberszeretetét, kedvességét, megbecsülésüket, megértésüket, mint a Békés Megyei Hírlap 1992-es újságcikke Magyar Mária tollából. Az írásban a geszti Tisza uradalom karácsonyairól ír, és arról, hogy a gróf és a falu ugyanazt az Istent imádta - jegyezte meg Szelekovszky László. A kétegyházi Almásy-kastélyban maradandót alkotott gróf Almásy Alajosné Festetics Erzsébet. Fiatalon ment férjhez. A kastély még emeletes volt, s a parkját is ekkor alakították ki a legszebb formájában. A legtöbb gazdasági épület is ez időben épült fel. A fiatal grófnő jó ízléssel alakította a parkot, illetve újabb és újabb terveket készíttetett, benne a teknősbékatavat, és sok-sok színes cserjét. A férje mindenben támogatta. Birtokaikhoz tartozott a kötegyáni, a sarkadi, a kétegyházi és a gyulavári terület is. A mintaszerűen alakuló birtok gazdálkodását hirtelen felborította, félbeszakította Festetics Erzsébet fiatalon, 28 évesen, tragikus körülmények között bekövetkezett halála. Férje szeretetét az is bizonyítja, hogy a parkban még ma is látható szökőkút közepén egy fekete márvány emlékművet állíttatott, „Vágyát mindannyiunknál hagyta" felirattal. A körösladányi Wenckheim-kastély asszonyai közül elsőként Orczy Terézia, báró Wenckheim József második felesége említhető. A bárónő a faluban katolikus templomot emeltetett a helyi hívek számára, melyet 1822-ben szenteltek fel. A tervező idős Czigler Antal volt. Ő készítette a család körösladányi sírkápolnájának terveit, melybe elsőként Orczy Terézia anyósát, Czekelius Karolinát temették el. Wenckheim Mária bárónő, orteneggi és ottensteini gróf Lamberg Fülöpné, aki csak a körösladányi tartózkodása idején használta az épületet, 1885-ben egy malomépületet ajánlott fel a községnek, kisdedóvó kialakítására. A gyulai Almásy-kastélyt, 1795-ös leégése után, Wenckheim Józsefné báró Grúber Terézia újraépíttette. A kastély 1800- ban újból leégett, de 1803-ig ismét újjáépítették, idős Czigler Antal építész vezetésével. Bartók Béla, testvére, Elza, Bartók nagynénje, Voit Irma és Bartók édesanyja. Hollósy Kornélia a dombegyházi Lonovics-kastélyban töltötte utolsó 8 évét.