Békés Megyei Hírlap, 2013. szeptember (17. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-21 / 221. szám

2 bíró Csabát indítja képvise­lő-jelöltként a Fidesz Békés­csabán, az 5. számú választó­­körzetben a novemberi időközi önkormányzati képviselő-vá­lasztáson - tájékoztatta lapun­kat Vantara Gyula, a Fidesz Bé­kés 1. választókerületi elnöke, Békéscsaba polgármestere. Bíró Csaba 1980-ban szü­letett Gyulán. A Szent István Egyetemen egészségturizmus szakon végzett. 2005 óta fog­lalkozik ifjúságpolitikával, 2010 szeptemberétől a Fideli­­tas Békés megyei elnöki poszt­ját töltötte be. Három éve tagja az önkormányzat pénzügyi, gazdasági és városfejlesztési bizottságának. Célja, hogy a kerületnek a jövőben is erős képviselete legyen. Vantara Gyula pénteken sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Békéscsabán, illetve a vá­lasztókerület településein 20 ezer 800-an támogatták alá­írásukkal a rezsicsökkentést. Zsigó Róbert Fidesz-szóvivő hazánk egyik legsikeresebb ak­ciójának nevezte az Orbán-kor­­mány rezsicsökkentés érdeké­ben hozott intézkedéseit támo­gató aláírásgyűjtést, amelynek során az íveket 2,2 millió ember látta el kézjegyével. ■ P. G. Házi füstölt húst és juhot is lopott a tizenéves fiatal több vagyon elleni bűncselek­mény elkövetésével gyanúsítja a Szarvasi Rendőrkapitányság azt a 17 éves fiatalt, akit csü­törtökön fogtak el. Szarvason csütörtökre virradó éjjel betör­tek egy lakatlan házba. Az el­követő átkutatta az épület he­lyiségeit, elvitt különböző tár­gyakat, élelmiszert és alkoholt. A közelben további két családi ház udvarára is bement. On­nan többek között házi füstölt húst és egy juhot is ellopott. A rendőrök elfogták azt a fiatalt, aki megalapozottan gyanúsítható a lopások elköve­tésével. Ellene hasonló vagyon elleni bűncselekmények miatt korábban is indult eljárás. Kez­deményezik előzetes letartóz­tatásának elrendelését. ■ CS. I. d 2013. SZEPTEMBER 21., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP A könyvnyomtatás, Gutenberg János korszak­­alkotó találmánya, 1473-ban indult hazánkban a budai Hess-nyomda rövid életű mű­ködésével. Békéscsabára négy évszázaddal később jutott el. Hírlap-összeállítás - 1873. szeptember 21-én kezd­te meg működését az első bé­késcsabai nyomda. Dobay János (1833-1896) gyulai nyomdatulaj­donos átmenetileg rendezte be fiókműhelyét az egykori Csetne­­­­ki-féle házban, a mai Munkácsy múzeum tőszomszédságában. A nyomdát öccse, Sándor, tanult szakember­ vezette - mesélt az ősidőkről Gécs Béla helytörté­nész, tipográfus. Az ideiglenes helyszín megszűnése után Do­bay Sándor új nyomdát nyitott a Búzapiac tér 10. szám alatti, Földszintes Fábry-házban ta­lálható bolthelyiségben. Hat esztendővel később újabb két intézmény nyüt, Takács Árpád, s a Povázsay testvérek kaptak iparengedélyt. Előbbi szintén a Búzapiac téren hozta létre vál­lalkozását. Szakképzett és gya­korlott személyzettel szerződ­tek le a munkákra, a legkisebb névjegytől a legterjedelmesebb fűzött kötetekig. Itt tanulta a mesterséget a kitűnő íróvá lett Bródy Sándor. Állítólag ügyesen kapkodta a betűket, és nyomda­gépet is biztosan kezelte.­­ Később az Aradról idekerült­­ SziJhelyszky József nyomdász lett s hosszabb időn át a cég tulajdo­­­­nosa és a Békésmegyei Közlöny­­ kiadója. Ő alapította aztán 1888- ban a Corvina nyomdát. Utóbbi­­ 1915-től Grúber Dezső tulajdo­­­­nában működött, a város egyik legjelentősebb üzemévé fejlődött. A Povázsay testvérek az evangélikus nagytemplom mögötti nádfedeles, alacsony, háromablakos családi házban indították nyomdájukat. Lász­ló és Sándor egyaránt tanulták a mesterséget. A nyomda in­duláskor főként apróbb, majd füzetes nyomtatványaival, ké­sőbb újság- és könyvnyomta­tással szerzett elismert szak­mai nevet. Hozzájuk fűződik az evangélikus szlovákság és az egyház részére készített sokfaj­ta nyomtatvány is. Emiatt szlo­vák betűkészletet is vásároltak. Rezsicsökkentés: húszezernél több támogató a csabai választókerületben Legendás békéscsabai nyomdászok évforduló Napra pontosan száznegyven esztendeje nyitott meg az első műhely A csabai nyomdászat kezdeti történetéhez tartozik az 1890 tá­ján létrejött Lepage- és a Gesmey nyomda tevékenysége is. Előbbi a Vasút utcán, a Békéscsabai Já­rásbíróság épületében működött. Laptulajdonosként ő indította a Békésmegyei Hírlapot. A békéscsabai nyomdászat egyik legendájának édesapja, Te­van Adolf 1903-ban vette át a Le­page könyvkereskedését. A Vas­út utcában, a piciny boltban, néhány szekrény agyonkopott betűvel, lábbal taposott ócska géppel kezdte meg működését a Tevan nyomda. Az alapító legidő­sebb fia, Andor (1889-1955) gyer­mekkorától apja üzletében tevé­kenykedett. Az apa, felismerve fia vonzódását a szakma iránt, Bécsbe küldte magasabb isme­reteket tanulni gyermekét. A Te­van nyomda 1912-ben kezdett könyvkiadással foglalkozni. El­ső, nagyszabású vállalkozásuk a Tevan Könyvtár sorozat indítá­sa volt. Kiadvá­nyaikban a ne­mes, de nem drága anyagok fel­­használása mellett tettek hitet, ízléses tipográfiára törekedtek. 1913-tól országos hírű könyve­ket is kiadtak, eredeti fametsze­tekről nyomott, illusztrációkkal gazdagon díszített, míves alko­tásokat hoztak létre. 1931-től a nyomda profilt váltott, átállt a csomagolóanyagok gyártására, főleg az induló pesti gyógyszer­­­tárak voltak megbízóik. A Tevan nyomda az államo­sítás után, 1950-ben Békési Nyomda Nemzeti Vállalat néven folytatta működését, továbbra is főként csomagolóanyagokat gyártott. Nem sokkal később, a gyomai nyomda beolvasztása után, felvették a Kner nyomda nevet. 1971-ben, egy hatalmas beruházást követően, a cég az ország legnagyobb csomagoló­eszközt gyártó üzeme lett. Ekkor élte fénykorát a vállalkozás, 850 embert foglalkoztattak. A céget 1992-ben privatizálták, nagy­méretű létszámleépítés kísére­tében. A finn tulajdonú Cofinec Kner Címkegyártó Kft. ezután több részletben kiárusította az üzemrészeket. A dobozgyártó gépsorokat Kecskemétre vitték, hátrányos helyzetbe hozva Bé­késcsabát, a város ezután egy időre kiszorult erről a piacról. Az ausztriai Marzek Etiket­ten GmbH hét és fél éve vásá­rolta meg a békéscsabai Kner Nyomdát, és akkor döntöttek arról, hogy fejlesztenek, a kö­zépméretű, technológiailag nem versenyképes üzemet korszerű­sítik. Kása István Zoltán, a bé­késcsabai Marzek Kner Packa­ging Kft. ügyvezető igazgatója emlékeztetett, hogy a mai helyi nyomdászat fő bázisa az 1960 és 2000 között működő Kner Nyomda volt. A városi cégek ki­vétel nélkül erre építve folytat­ják tevékenységüket.­­ A megyeszékhelyen szinte kizárólag csomagolóanyag-gyár­tás folyik, hagyományosnak ne­vezhető nyomdaipari termékeket Gyomaendrődön és Gyulán állí­tanak elő. A vállalatok szakem­berei, tulajdonosai szinte kivétel nélkül a Kner dolgozói voltak. - Piaci, gazdasági szemponto­kat figyelembe véve az iparági résztvevők ver­senyelőnye egy­részről a stabil tudásbázis, az elérhető szakember-utánpót­lás - magyarázta Kása­látván Zoltán. - Középfokú nyomdász­képzés megfelelő létszámban és szakmai színvonalon már szinte csak Békéscsabán folyik az országban. További, nem el­hanyagolandó előny, hogy a bé­késcsabai vállalatok kedvező költségstruktúrával és megfele­lően felett gépparkkal tudnak versenybe szállni akár a hazai, de főképpen a nemzetközi kon­kurenciával szemben. Bár a nyomdászat alapvetően a technológiáról szól, laikusok számára a szép könyvet, a díszes csomagolóanyagot jelenti. A mai vállalkozások már egyáltalán nem a technikai megoldásokra keresik a választ, hanem új ki­hívásként a gyártási láncokba automatikusan kapcsolódnak be úgy, hogy elektronikus kapcsola­tokon keresztül érkező informá­ciókra alapozva indítják a helyi termelést és a szállítást. Kása István Zoltán lapunk­nak kiemelte, a nyomdaiparnak Békéscsabán a jelenben és a tá­voli jövőben is helye lesz. Mind a magyar, mind a külföldi tu­lajdonban lévő vállalkozások hosszú távon, a helyi munka­erőre és tudásra építve képze­lik el a működésüket. ■ A nyomdaiparnak Békéscsabán a jelenben és a távoli jövőben is helye lesz. A Marzek Etiketten GmbH hét és fél éve vásárolta meg a Kner Nyomdát. Tevan Andor (1889-1955), Povázsay Sándor (1859-1948). Maradt három alpolgármester öntés Hutás-Csizmadia Ibolya lemondott, megválasztottákMegmentett régészeti leletek A tervezett napirendekhez ké­pest új témák is bekerültek a pénteki képviselő-testületi ülésre Orosházán. Egyperces néma felállással emlékeztek a negyvenöt esztendős korában elhunyt Pintér Tiborra, aki a Kossuth mezge egykori igaz­gatója volt. Majd dr. Dancsó József polgármester felolvasta Hutás-Csizmadia Ibolya főál­lású alpolgármester lemondó nyilatkozatát. Abban jelezte, települési képviselőként foly­tatni kívánja a munkát, ám főállású alpolgármesterként nem kíván dolgozni. A testület ezt elfogadta, s mielőtt a polgármester javas­latot tett volna egy társadalmi megbízatású alpolgármester­re, Fetser János az MSZP-frak­­ció nevében úgy reagált, az ál­lam sok feladatot elvitt, nincs szükség három alpolgármes­terre a városban.­­ - Folyamatban lévő beruhá­zások (ivóvízminőség-javító program, DAREH-társulás) ügyének további koordinálása indokolja a társadalmi alpol­gármester megválasztását - érvelt dr. Dancsó József, majd javasolta erre Hutás-Csizma­dia Ibolyát. Megválasztása után hosszas vita alakult ki a járandósága és a munkaideje körül, az el­lenzék ugyanis aránytalan­nak vélte azt. ■ CS. I. Munkácsy Értékes kincsek kerültek elő a beruházásoknál A csabai Munkácsy Mihály Múzeumban Megmentett örök­ség - Kincsek Európa szívéből címmel nyílt kiállítás tegnap, mely hétfő kivételével decem­ber 1-ig látogatható 10 és 18 óra között. Andó György igazgató kiemelte, hogy a tárlaton a ha­zai feltárások legjava látható. - A tárlat több szempontból is különleges - magyarázta dr. Kulcsár Valéria. A Magyar Régész Szövetség alelnöke el­mondta, a kiállítás anyagát 28 intézmény adta össze, ennek folytán gazdag, változatos, több korba kalauzol. Az újkőkor­­szaktól kezdve a török időkig láthatók szobormaradványok, használati edények, ékszerek. - Ezek olyan területekről kerültek elő, melyek érdekte­lennek tűntek - folytatta. Hoz­zátette, fontos a hagyományos ásatás, mivel felbecsülhetetlen értékekre bukkanhatnak a be­ruházásokat, különféle épít­kezéseket megelőző feltárások során. Olyan elrabolt kincsek is felfedezhetők a kiállításon, amelyeket fémdetektoros fosz­togatóktól foglalt le a hatóság. Sarkadról 2001-ben került elő egy 17. századból, török korból származó, aranydukátokból ál­ló lelet, amit egy edénybe rej­tettek. Gyulán pedig 2011-ben találták meg egy előkelő nő 6. századból fennmaradt sírhe­lyét, rengeteg ékszerrel. ■ L. B: Decemberig 1-ig látható a tárlat.

Next