Békés Megyei Hírlap, 2016. szeptember (71. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-17 / 219. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Maradt az eddigi cég a temetőben DÉVAVÁNYA Eredményesen ért véget az a közbeszerzési eljárás, ami alapján eldőlt, hogy a jövőben melyik cég üzemeltetheti a köztemetőt Dévaványán. Mint ismert, a korábbi közbeszerzési eljárás eredménytelen lett, ezért kellett egy újabbat kiírni. A képviselő-testület nemrég meghozott döntése nyomán az eddigi szolgáltató, a Gyulai Pietas Egyházi Temetkezési Szolgáltató Kft. nyert a 10 millió forintos ajánlatával - ez volt egyébként a legkedvezőbb. (fb) Földutakat stabilizálnak GYOMAENDRŐD Az önkormányzat 80 százalékos és a helyi ingatlantulajdonosok 20 százalékos hozzájárulásával megkezdődött a Polyákhalmi út, a Kör utca és a Kis utca földút stabilizálása. A beruházás során mintegy 1,1 kilométer út kőzúzalék terítéssel történő javítása és további egy kilométer út feltöltése valósul meg. A kivitelezés során megközelítőleg 800 köbméternyi vegyes földet mozgatnak meg, 825 köbméter kőzúzalék és 3300 négyzetméter geotextíliát építenek be. A munkálatok előreláthatólag szeptember 30-ig fejeződnek be. (pg) Nem mondtak le a falunapról KEVERMES Amikor az önkormányzat elhatározta, hogy a dinnyetermesztést is felveszi a mezőgazdasági termékek palettájára, akkor érte a települést egy súlyos jégverés. Lantos Zoltán polgármester elmondta, a természeti csapás jelentős bevételkiesést okozott, s megkérdőjeleződött az idei falunap sorsa. A programról ennek ellenére sem mondtak el. A kevermesiek felhőtlenül tudtak kikapcsolódni, és 350 literes bográcsban főztek babgulyást, mindenki ingyen falatozhatott. (est) 2016. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT Az „A nincs itt semmi érzéséből, a kincseket rejtő lehetőségekig, avagy a vidék is versenybe száll” címmel tartott előadást a közelmúltban a békési Kecskeméti Gábor Kulturális Központban rendezett konferencián Szabadkai Andrea. A MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesületét képviselő szakember számos bel- és külföldi példát is bemutatott. Papp Gábor gabor2.papp@mediaworks.hu BÉKÉS Az előadás címére utalva Szabadkai Andrea elöljáróban elmondta, az emberekben többféle sztereotípia él a vidékről. A negatív oldalon a „nincs itt semmi” érzete áll a munkanélküliséggel, a rossz közlekedési helyzettel, a szellemi, kulturális sivársággal, az unalommal megspékelve. A pozitív klisék között a kincseket rejtő lehetőségek, a szép tájak, a különleges természeti környezet, a csend, a nyugalom, a tudással teli hagyományok, a magas szintű élelmiszertermelés sorakozik. Hangsúlyozta, a lehetőségek kiaknázáshoz szükség van egy értéklátóra, ez lehet helyi személyiség, de nem egyszer előfordul, hogy egy kívülálló több mindent vesz észre. Innentől az innovatív ötletek, a helyi közösség, a helyi tudás, a gazdasági, kommunikációs minőségbeli és dizájnbeli profizmus elegye viszi előre az elképzeléseket. A szakember kiemelte, még a mezőgazdasági területeken sem szabad kizárólag az alaptermékekre koncentrálni, hiszen azt nem mindig lehet megfelelő áron értékesíteni. - A komplexitás, a hozzáadott érték biztosítja a jövedelmezhetőséget - hangsúlyozta Szabadkai Andrea, aki több kül- és belföldi példát is bemutatott. Elsőként az osztrák és francia vidéki turizmus életérzésre alapozó találmányáról, a szénafürdőről szólt. Az ausztriai turisztikai katalógusokban ezt a programot olyan felütéssel hirdetik, amelyben arra hívják a figyelmet, hogy az Alpok érintetlen térségében, a tiszta levegőn, vegyszer nélkül születik meg a 24 gyógynövényt tartalmazó szénafürdő alapja, ami azután valódi rekreációs és wellness-élményt nyújt. Ehhez természetesen tisztaság, rend és profizmus társul, és a dolog működik, a vendégek ko- Ötletek tucatjai Szabadkai Andrea a későbbiek ben is visszatért a feldolgozott termékek, a réspiacok kihasználására. Példaként említette a szivardobozba helyezett, a szivart mintázó kolbászokat, a kifejezetten esküvőkre készülő köszönőajándékokat, a Szedd magad akciókat, illetve a tudatosan vendégek számára összeállított különleges piknikcsomagokat. Kitért arra is, hogy Franciaországban egy tönkrement gazdaság területén az innovátorcsapat segítségével cseresznyeházat hoztak létre, ahol tanösvény, játékok, interaktív játékok várják az érdeklődőket, de a termékfejlesztés is rengeteg különlegességgel szolgál. Cseresznyefa-bútorok és eszközök sora kínálja magát, de minden étel és ital is cseresznyéből készül. Egy-egy területen vonzerőt jelenthet az is, hogy a helyszínt milyen közlekedési eszközökkel, például omnibusszal közelítik meg. Másutt a legendákra építenek, a Hortobágyon például nagyon szeretik a vendégek azt a teliholdkor megtartott folkprogramot, amikor egy gémeskútnál idézik meg a helyi tradíciókat, mely összegekért veszik igénybe a szénafürdő szolgáltatását. A wellness egyébként is hívószónak számít, amihez hozzátartozik a fürdő. Viszont, ahol nincs gyógyvíz, ott sem kell lemondani erről a lehetőségről. Itt jön be a képbe egyebek mellett a dézsafürdő, amit tökéletes környezetben lehet illóolajas gyógynövényekkel, tejjel vagy mézzel kínálni. M így egyébként a tejet sem az alapáron adhatják el a gazdák, a korábban említett komplexitás is létrejön - fűzte tovább a gondolatot, majd a kézművesség kérdését vette górcső alá. A kosár- és a vesszőfonás termékeit hatásosan árulják sok helyen, de az alap árucikkek mellett lehet például labirintust is készítenek, ami csapatépítő tréningek, az extrém folkérzés népszerű kelléke. Megfelelő marketinggel kínálva akár komoly pénzt is hajlandóak kifizetni érte a vendégek. Bármilyen meglepő, vagy talán nem is, de már a szalmára is sok helyen építenek. Akad olyan magyar település, ahol a rendezvények idején a szénapadlás a legmenőbb szállásforma, de például esküvői helyszínek egyre gyakoribb velejárója a széna, szalma. A kincseket rejtő lehetőségek kiaknázása állt a középpontban BÉKESCSAB II Pénteken nyílt meg a Csabagyöngye Kulturális Központban Ütő Gusztáv, Nógrádi Csilla, Mira Marencas és Baji Miklós Zoltán (utóbbiak képünkön a kiállítást megnyitó Mészáros Zsuzsa társaságában) Csillagösvényen elnevezé-sű tárlata. A kiállítás a Csaba királyfi ünnepe elnevezésű fesztivál kísérőrendezvénye. •mmsmiPím • . k ___ Évtizedek óta a Vöröskereszt helyi vezetője Elismerték a munkáját MEZŐKOVÁCSHÁZA A várossá válás 30. évfordulóján kapott Szentmiklósi Etelka több évtizedes elhivatott, példaértékű vöröskeresztes munkája kapcsán elismerést. 1993 óta a Magyar Vöröskereszt helyi területének vezetője, 1992-től pedig a megyei szervezet munkatársa, akit nagy munkabírás és kiváló csapatszellem jellemez. Több mint két évtizedes munkája során több ezer rászoruló emberen segített, sok család életét könnyítette meg a térségben. Nevéhez fűződik több bázisiskola megnyitása, valamint kezdeményezésére jöhetett létre az országban elsőként Mezőkovácsházán bázisóvoda. Irányítása alatt nőtt a taglétszám, a véradásszervezés eredményei lakosságszám arányosan jóval meghaladják az országos átlagot. Méltatásában elhangzott, munkája során jó kapcsolatot tart fent az önkormányzatokkal, közintézményekkel, civil partnerszervezetekkel, munkájáról kivétel nélkül elismeréssel beszélnek. Az utóbbi években nagy figyelmet fordított arra, hogy képezze magát, és megfeleljen az új kihívásoknak. A szakember munkája eredményeként Mezőkovácsháza város 2015-ben elnyerte a Humanitárius település megtisztelő címet. Cs. I. Szentmiklósi Etelka * Rendőrök és mezőőrök közösen a biztonságért OROSHÁZA Az orosházi mezőőrség a külterületek mellett belterületen is segíti a rendőrség munkáját: Gyökeresben, Szentetornyán, Rákóczitelepen, Kiscsákón, Monoron és Újosztáson is rendszeres a jelenlétük. A szolgálat - amely rendészeti feladatot ellátó hatóság kimagaslóan teljesített az elmúlt évben. Fő feladatuk a külterületek ellenőrzése, de emellett rengeteg feladatot látnak el Orosháza távolabbi, belterületein is, hogy ezzel is segítsék az Orosházi Rendőrkapitányság munkáját. Örömmel tapasztaltuk, hogy tavaly megalakult a mezőőrség. A szolgálatnál dolgozók elkötelezettek, lelkiismeretesen végzik munkájukat, ez számunkra nagy segítség. Együttműködésükkel hatékonyabban ellenőrizhetjük Orosháza kül- és belterületeit. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy mérséklődött a külterületen történt jogsértések száma - fogalmazott Czecher Péter rendőrkapitány. Körülbelül felére csökkent a bejelentett bűncselekmények száma a külterületeken és a kieső belterületeken. A mezőőrök jelzései segítik a rendőröket abban, hogy hamarabb információt kapjanak a felsorolt területeken történt eseményekről. A mezőőrség munkájáról Fejes Róbert szolgálatvezető elmondta, feladatunk a termőföldek, termények őrzése, külterületen lévő épületek állagmegóvása és minden olyan cselekmény ellenőrzése és biztosítása, ami a külterületeken zajlik. A rendőrséggel heti négy alkalommal közös szolgálatot látnak el belterületeken is. Cs. I. Munkában a mezőőrök Kártalanították a megyei földtulajdonosokat Határzáras kifizetések GYULA A Gyulai Járásbíróság és a Gyulai Törvényszék Gazdasági Hivatalának dolgozói az elmúlt hónapokban jelentős többletfeladatot teljesítettek sikeresen a tömeges bevándorlás miatt elrendelt, a magyar-román határszakaszra telepítendő ideiglenes határzárral kapcsolatban - tájékoztatott közleményében a Gyulai Törvényszék. Mint fogalmaznak, a kormány a tömeges bevándorlásra tekintettel az államhatár Békés megye területét érintő szakaszának ideiglenes határzárral történő védelméről döntött, a védelmi rendszer kiépítésének azonban feltétele, hogy az állam előzetesen kártalanítsa azokat a földtulajdonosokat, akik ingatlanán keresztül húzódik a határzár. A megyei kormányhivatal márciusban több mint ezer ingatlantulajdonos kártalanításáról hozott határozatot. A kártalanítások összegét, összesen 211 millió 680 ezer 558 forintot az Országos Rendőr-főkapitányság március 25-én bírósági letétbe helyezte a Gyulai Törvényszék letéti számlájára. A törvényszék elnöke a letéti ügyek gyors és hatékony intézésére munkacsoportot hozott létre, amelynek tagjai valamenynyien a napi feladataik mellett teljesítették a letéti ügyekkel kapcsolatos feladatokat. A közleményben kiemelték, a törvényszék minden szükséges intézkedést megtett, hogy a jogosultak minél előbb hozzájussanak az őket megillető kártalanításhoz. A beérkezett 1439 letéti ügy mindegyikét rövid időn belül befejezték. Az ügyek jelentős részében a kártalanítási összegek kiutalásáról döntött a bíróság, míg azokban az esetekben, amelyekben adatok hiányában ez nem történhetett meg, a bíróság a kártalanítási összegek őrzésbe vételéről rendelkezett. A Gazdasági Hivatal munkatársai szeptember 9-ig több mint 1057 ügyben intézkedtek összesen 194 millió 7 ezer 518 forintot utaltak ki. P. G. V