Békés Megyei Hírlap, 2017. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-02 / 178. szám

2­I MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Véget ért a sza­l­ma beta­ka­rítás BÉKÉS MEGYE A Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara megyei aratási koordinációs bizott­ságánál közölték, hogy a me­gyei gazdálkodók több mint 121 ezer hektáron végeztek a szalmabetakarítással és 142 ezer hektáron a tarló­hántással. Kozsuch Kornél, a bizottság elnöke elmond­ta, megvannak a megyei ho­zamok is, így búzából Békés­ben 93 ezer hektárnyi terüle­ten öt, őszi árpából 20 900 hektáron 4,9 tonna, repcé­ből csaknem 20 ezer hektá­ron 2,8 tonna az átlagtermés hektáronként. Ny. L. Kilenc diák dolgozik nyáron KÖRÖSÚJFAUI Kilenc fiatal je­lentkezett, hogy dolgozna a szünetben a diákmunkaprog­ram keretében - ismertette Szabó Csaba polgármester. A programban 16-25 év kö­zötti fiatalok tevékenyked­hetnek. A településvezető el­mondta, hogy előzetesen fel­mérték az igényeket, hányan vállalnának munkát. Ők egy-egy hónapon keresztül, napi hat órában dolgozhatnak az önkormányzatnál. L. B. Befejeződik a kerítésépítés BÉKÉSCSABA Korábban be­számoltunk arról, hogy a Páduai Szent Antal plébánia­­templom körül megújul a kerí­tés. A plébánia tájékoztatása szerint az elbontott és lesze­relt elemeket a megbízott vál­lalkozó megtisztította, felújí­totta. Kedden pedig az utolsó szakasz kerítéselemeit is el­kezdték a helyükre illeszteni, így egy újabb lépéssel került közelebb a templom ahhoz, hogy visszanyerje eredeti álla­potát. B. 0. Csak az önkormányzat ötmilliárdból fejlesztett Egy évtizede vált várossá Körösladány A körösladányi önkormány­zat megötszörözte vagyonát és több mint ötmilliárd fo­rint értékű fejlesztést való­sított meg a település város­sá nyilvánítása óta eltelt tíz évben. Egymást érik a helyi cégek, vállalkozások beru­házásai, és a munkanélküli­ség térségi szinten is kifeje­zetten alacsonynak számít. Papp Gábor gabor2.papp@mediaworks.hu KÖRÖSLADÁNY­­ Érdekesség, hogy annak idején a pécsi egye­tem keresett meg bennünket, hogy szakembereik véleménye szerint a település, mint tér­ségi foglalkoztató központ, al­kalmas a városi rang elnyeré­sére - emlékezett vissza a bő egy évtizede történtekre dr. Pelcsinszki Boleszláv alpolgár­mester, aki ebben az időszak­ban polgármesterként irányí­totta Körösladányt. - Az inf­rastruktúrát tekintve akkori­ban még közel sem érdemeltük meg a címet. A szennyvízháló­zatnak csak a fele készült el, a szennyvíztelep elavultnak, út­hálózatunk pedig eléggé foghí­jasnak számított, s középülete­ink állapotával sem feltétlenül dicsekedhettünk. Sok a fejlesztés, így aki Körösladányban dolgozni akar, az el tud helyezkedni. Dr. Pelcsinszki Boleszláv hangsúlyozta, az elmúlt tíz évben - nem csak a városi rangnak köszönhetően - sok minden megváltozott. Csak az önkormányzat több mint ötmilliárd forint értékű fej­lesztéseket valósított meg pá­lyázati forrásokból és önerő­ből. Az összes középület meg­újult, és új hőszigetelést ka­pott. Az energiatakarékosság jegyében elkészült fejleszté­sek eredményeként a fenntar­­­­tási és működési költségek je­lentősen csökkentek. A belte­rületi úthálózatot szinte teljes egészében sikerült kiépíteni. - Szinte biztos, hogy a vá­rosi cím inspirálóan hatott, és azt nem tudhatjuk, mennyit nyom a latban, hogy városként és nem nagyközségként nyúj­tottuk, nyújtjuk be pályázata­inkat - húzta alá. Kardos Károly - aki 2010 óta tölti be a polgármesteri tisztsé­get, a várossá nyilvánítás ide­jén pedig alpolgármesterként tevékenykedett - elsőként ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a település vagyona az elmúlt tíz évben öt-hatszorosára nőtt.­­ A várossá nyilvánítás egy fontos mozzanat volt a telepü­lés életében, ezen felül ren­geteg nyom a latban, hogy a mindenkori képviselő-testület egy irányba húz - ecsetelte. - A döntések túlnyomó része­­ akár komoly viták után, több­órás testületi üléseken de mégis mindig egyhangúlag születik. A polgármester szólt a hivata­li apparátus szerepéről is. - Raj­tuk is sok múlik, hiszen mindig megfelelően előkészített pályá­zatokat adunk be - tette hoz­zá. - Projektmenedzser-szerve­zeteket is csak azóta alkalma­zunk, amióta kötelező. Több pá­lyázat esetén saját magunk íro­gattuk még kézzel be a számo­kat, így mindenki képben volt valamennyi részlettel kapcso­latban. Talán ennek is köszön­hető, hogy valamennyi pályáza­ti projektünk minden egyes el­lenőrzést kiállt, soha nem talál­tak benne hibát. - Az önkormányzati fejlesz­tések mellett érdemes kiemel­ni, hogy a Magyar Közút két részletben felújította a 47-es belterületi szakaszát - folytatta a gondolatot. - Ezen felül a cé­gek, a vállalkozások is fejlesz­tenek, aminek eredményeként - legyen szó szakképzett vagy képzetlen emberekről aki Körösladányban dolgozni akar, az el tud helyezkedni. A mun­kanélküliség térségi összeha­sonlításban is alacsony. Kardos Károly polgármester: egy új korszak kezdődött 2007-ben a várossá válással Fotó: Imre György Tíz éve tartották a városavatót A városavató ünnepséget tíz évvel ezelőtt, 2007. július 6-án rendezték. - Véleményem szerint akkor egy új korszak vette kezdetét - fogalmazott Kardos Károly. A polgármester a teljesség igé­nye nélkül elmondta, az elmúlt évtizedben új orvosi rendelőt, óvodát és bölcsődét építettek. Megújult az idősek napközi ott­hona, a művelődési ház, az ál­talános iskola, és elkészült a szennyvízcsatorna-hálózat má­sodik üteme, a szennyvíztisztí­tó telep bővítése. Megvalósult a ravatalozó, a könyvtár, a sza­badtéri színpad és a sörkert rekonstrukciója. Ovifocipálya épült, lezárult a szilárdhulla­­dék-lerakó telep rekultiváció­ja. 2014 és 2017 között termő­földek vásárlására 505 millió forintot fordítottak. Belterületi útjaik felújítására, útalappal, majd aszfaltburkolattal való ellátására parkolók építésére ugyanezekben az években 521 millió forintot költöttek önerőből. 2017. AUGUSZTUS 2., SZERDA Cégtörlések: a megyében lényegesen jobb a helyzet BÉKÉS MEGYE Egyéves csökke­nő trend után az idei év máso­dik negyedévében újra növe­kedésnek indultak a cégtörlé­sek. Ráadásul a megszűnések mögött újra a felszámolások vannak felfutóban, tehát a cég­struktúra „fertőzöttsége” nö­vekedőben van. - Egy negyedévre 11 ezer cégtörlés hazai viszonylatban még átlagosnak is tekinthe­tő, ugyanakkor az a tény, hogy a felszámolási arány hosszú ideje tartó csökkenés után újra növekedésbe fordult, már elég komoly negatívumnak tekint­hető - mondta Pertics Richárd, az Opten céginformációs igaz­gatója. A 11 ezer cégtörlést ugyanis közel 3 ezer esetben előzte meg felszámolás, ami a megszűnéshez vezető eljárá­sok közül a legproblémásabb. 2017 második negyedévében 94 cég szűnt meg a megyében. A felszámolással megszűnt cégek száma negyedévenkénti 8 százalék körüli növekedést mutat az elmúlt három negyed­évben, amire az elmúlt 5 évben nem volt példa. Az induló felszámolások száma alacsonyabb, mint a le­zárulóké, ami azt jelzi, hogy a magas megszűnési szám majd csökkenhet a jövőben, de a helyzet azért e tekintet­ben sem felhőtlen. 2017 máso­dik negyedévében 1655 felszá­molás indult, ami 10 százalék­kal magasabb érték, mint az első negyedévben - olvasható az Opten által kiadott tájékoz­tatóban. A Békés Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara joghatás­körébe tartozó, nyilvántartott cégek megszűnésének szám­adatai nem követik az orszá­gos trendet. A 2016-os év azo­nos időszakához képest a meg­szűnést bejelentő cégek száma a kamarai adatbázisban jelen­tősen elmarad a korábbi átlag­tól - tudtuk meg Tóth Zsolttól, az iparkamara titkárától. Míg 2016 második negyedévében 198, addig 2017 második ne­gyedévében 94 cég szűnt meg a megyében. B. 0. Az ingatlan földszintjén a közétkeztetés kapna helyet, az emeleten irattárat alakítanának ki Új funkciót adnának a volt relégyárnak Gyulán GYULA Több pályázat benyúj­tásáról is határozott a közel­múltban megtartott rendkí­vüli ülésén a gyulai képvise­lő-testület. A testület döntött arról, hogy az önkormányzat 468 millió forintos támogatás el­nyerésére nyújt be pályázatot a volt telégyár épületének re­habilitációjára. A program ke­retében valósulna meg az évti­zedek óta funkció nélkül álló épület felújítása. A projekt ke­retében az ingatlan új hőszi­getelt nyílászárókat, külső hő­­szigetelést és magastetőt kap­na. A beruházás részeként az épületben közétkeztetési, va­lamint irattározási, raktáro­zási funkciónak teret adó he­lyiségeket alakítanának ki. A relégyár megvételére a kép­viselő-testület korábbi dönté­se értelmében az önkormány­zat már megtette ajánlatát. A fejlesztési elképzelés rész­leteivel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a földszinten építenék ki a közétkeztetéshez szükséges alap-infrastruk­­túrát­­ az épület bővítésével. Az emeleti szinten az önkor­mányzati közszolgáltatáshoz kapcsolódó irattári anyagok tárolásához szükséges helyi­ségeket alakítanák ki. A tető beépítésével pedig a tetőtér­ben kapna helyet a technoló­giai gépészet. A testület ennek kapcsán határozott arról is, hogy a köz­­étkeztetés fejlesztésére szin­tén pályázatot nyújt be. A 72 millió forintos támo­gatás elnyerése esetén a köz­­étkeztetéshez kapcsolódó és a működéshez szükséges eszkö­zöket szereznének be. A pon­tos tartalmat a Gyulakonyha Nonprofit Kft. munkatársai­val, valamint konyhatechno­lógus szakember bevonásával határozták meg. A grémium döntése értel­mében A helyi identitás és ko­hézió erősítésének támogatá­sára című felhívásra szintén pályázik az önkormányzat az Erkel Ferenc Kulturális Köz­pont és Múzeum Nonprofit Kft., mint támogatásban ré­szesülő konzorciumi partner bevonásával. A projekt bruttó összköltsége 62,5 millió fo­rint, és a támogatás intenzitá­sa 100 százalékos, így kedve­ző döntés esetén önerőre nem lenne szükség. A program kö­zéppontjában a közösségfej­lesztés állna. Mindhárom említett pályá­zatot a Terület- és Település­­fejlesztési Operatív Program részeként nyújtja be az önkor­mányzat. P. G. Komolyan számolnak a kihasználatlan épülettel­Fotó: Imre György

Next