Békés Megyei Hírlap, 2017. augusztus (21. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-02 / 178. szám
2I MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Véget ért a szalma betakarítás BÉKÉS MEGYE A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei aratási koordinációs bizottságánál közölték, hogy a megyei gazdálkodók több mint 121 ezer hektáron végeztek a szalmabetakarítással és 142 ezer hektáron a tarlóhántással. Kozsuch Kornél, a bizottság elnöke elmondta, megvannak a megyei hozamok is, így búzából Békésben 93 ezer hektárnyi területen öt, őszi árpából 20 900 hektáron 4,9 tonna, repcéből csaknem 20 ezer hektáron 2,8 tonna az átlagtermés hektáronként. Ny. L. Kilenc diák dolgozik nyáron KÖRÖSÚJFAUI Kilenc fiatal jelentkezett, hogy dolgozna a szünetben a diákmunkaprogram keretében - ismertette Szabó Csaba polgármester. A programban 16-25 év közötti fiatalok tevékenykedhetnek. A településvezető elmondta, hogy előzetesen felmérték az igényeket, hányan vállalnának munkát. Ők egy-egy hónapon keresztül, napi hat órában dolgozhatnak az önkormányzatnál. L. B. Befejeződik a kerítésépítés BÉKÉSCSABA Korábban beszámoltunk arról, hogy a Páduai Szent Antal plébániatemplom körül megújul a kerítés. A plébánia tájékoztatása szerint az elbontott és leszerelt elemeket a megbízott vállalkozó megtisztította, felújította. Kedden pedig az utolsó szakasz kerítéselemeit is elkezdték a helyükre illeszteni, így egy újabb lépéssel került közelebb a templom ahhoz, hogy visszanyerje eredeti állapotát. B. 0. Csak az önkormányzat ötmilliárdból fejlesztett Egy évtizede vált várossá Körösladány A körösladányi önkormányzat megötszörözte vagyonát és több mint ötmilliárd forint értékű fejlesztést valósított meg a település várossá nyilvánítása óta eltelt tíz évben. Egymást érik a helyi cégek, vállalkozások beruházásai, és a munkanélküliség térségi szinten is kifejezetten alacsonynak számít. Papp Gábor gabor2.papp@mediaworks.hu KÖRÖSLADÁNY Érdekesség, hogy annak idején a pécsi egyetem keresett meg bennünket, hogy szakembereik véleménye szerint a település, mint térségi foglalkoztató központ, alkalmas a városi rang elnyerésére - emlékezett vissza a bő egy évtizede történtekre dr. Pelcsinszki Boleszláv alpolgármester, aki ebben az időszakban polgármesterként irányította Körösladányt. - Az infrastruktúrát tekintve akkoriban még közel sem érdemeltük meg a címet. A szennyvízhálózatnak csak a fele készült el, a szennyvíztelep elavultnak, úthálózatunk pedig eléggé foghíjasnak számított, s középületeink állapotával sem feltétlenül dicsekedhettünk. Sok a fejlesztés, így aki Körösladányban dolgozni akar, az el tud helyezkedni. Dr. Pelcsinszki Boleszláv hangsúlyozta, az elmúlt tíz évben - nem csak a városi rangnak köszönhetően - sok minden megváltozott. Csak az önkormányzat több mint ötmilliárd forint értékű fejlesztéseket valósított meg pályázati forrásokból és önerőből. Az összes középület megújult, és új hőszigetelést kapott. Az energiatakarékosság jegyében elkészült fejlesztések eredményeként a fenntartási és működési költségek jelentősen csökkentek. A belterületi úthálózatot szinte teljes egészében sikerült kiépíteni. - Szinte biztos, hogy a városi cím inspirálóan hatott, és azt nem tudhatjuk, mennyit nyom a latban, hogy városként és nem nagyközségként nyújtottuk, nyújtjuk be pályázatainkat - húzta alá. Kardos Károly - aki 2010 óta tölti be a polgármesteri tisztséget, a várossá nyilvánítás idején pedig alpolgármesterként tevékenykedett - elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a település vagyona az elmúlt tíz évben öt-hatszorosára nőtt. A várossá nyilvánítás egy fontos mozzanat volt a település életében, ezen felül rengeteg nyom a latban, hogy a mindenkori képviselő-testület egy irányba húz - ecsetelte. - A döntések túlnyomó része akár komoly viták után, többórás testületi üléseken de mégis mindig egyhangúlag születik. A polgármester szólt a hivatali apparátus szerepéről is. - Rajtuk is sok múlik, hiszen mindig megfelelően előkészített pályázatokat adunk be - tette hozzá. - Projektmenedzser-szervezeteket is csak azóta alkalmazunk, amióta kötelező. Több pályázat esetén saját magunk írogattuk még kézzel be a számokat, így mindenki képben volt valamennyi részlettel kapcsolatban. Talán ennek is köszönhető, hogy valamennyi pályázati projektünk minden egyes ellenőrzést kiállt, soha nem találtak benne hibát. - Az önkormányzati fejlesztések mellett érdemes kiemelni, hogy a Magyar Közút két részletben felújította a 47-es belterületi szakaszát - folytatta a gondolatot. - Ezen felül a cégek, a vállalkozások is fejlesztenek, aminek eredményeként - legyen szó szakképzett vagy képzetlen emberekről aki Körösladányban dolgozni akar, az el tud helyezkedni. A munkanélküliség térségi összehasonlításban is alacsony. Kardos Károly polgármester: egy új korszak kezdődött 2007-ben a várossá válással Fotó: Imre György Tíz éve tartották a városavatót A városavató ünnepséget tíz évvel ezelőtt, 2007. július 6-án rendezték. - Véleményem szerint akkor egy új korszak vette kezdetét - fogalmazott Kardos Károly. A polgármester a teljesség igénye nélkül elmondta, az elmúlt évtizedben új orvosi rendelőt, óvodát és bölcsődét építettek. Megújult az idősek napközi otthona, a művelődési ház, az általános iskola, és elkészült a szennyvízcsatorna-hálózat második üteme, a szennyvíztisztító telep bővítése. Megvalósult a ravatalozó, a könyvtár, a szabadtéri színpad és a sörkert rekonstrukciója. Ovifocipálya épült, lezárult a szilárdhulladék-lerakó telep rekultivációja. 2014 és 2017 között termőföldek vásárlására 505 millió forintot fordítottak. Belterületi útjaik felújítására, útalappal, majd aszfaltburkolattal való ellátására parkolók építésére ugyanezekben az években 521 millió forintot költöttek önerőből. 2017. AUGUSZTUS 2., SZERDA Cégtörlések: a megyében lényegesen jobb a helyzet BÉKÉS MEGYE Egyéves csökkenő trend után az idei év második negyedévében újra növekedésnek indultak a cégtörlések. Ráadásul a megszűnések mögött újra a felszámolások vannak felfutóban, tehát a cégstruktúra „fertőzöttsége” növekedőben van. - Egy negyedévre 11 ezer cégtörlés hazai viszonylatban még átlagosnak is tekinthető, ugyanakkor az a tény, hogy a felszámolási arány hosszú ideje tartó csökkenés után újra növekedésbe fordult, már elég komoly negatívumnak tekinthető - mondta Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. A 11 ezer cégtörlést ugyanis közel 3 ezer esetben előzte meg felszámolás, ami a megszűnéshez vezető eljárások közül a legproblémásabb. 2017 második negyedévében 94 cég szűnt meg a megyében. A felszámolással megszűnt cégek száma negyedévenkénti 8 százalék körüli növekedést mutat az elmúlt három negyedévben, amire az elmúlt 5 évben nem volt példa. Az induló felszámolások száma alacsonyabb, mint a lezárulóké, ami azt jelzi, hogy a magas megszűnési szám majd csökkenhet a jövőben, de a helyzet azért e tekintetben sem felhőtlen. 2017 második negyedévében 1655 felszámolás indult, ami 10 százalékkal magasabb érték, mint az első negyedévben - olvasható az Opten által kiadott tájékoztatóban. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara joghatáskörébe tartozó, nyilvántartott cégek megszűnésének számadatai nem követik az országos trendet. A 2016-os év azonos időszakához képest a megszűnést bejelentő cégek száma a kamarai adatbázisban jelentősen elmarad a korábbi átlagtól - tudtuk meg Tóth Zsolttól, az iparkamara titkárától. Míg 2016 második negyedévében 198, addig 2017 második negyedévében 94 cég szűnt meg a megyében. B. 0. Az ingatlan földszintjén a közétkeztetés kapna helyet, az emeleten irattárat alakítanának ki Új funkciót adnának a volt relégyárnak Gyulán GYULA Több pályázat benyújtásáról is határozott a közelmúltban megtartott rendkívüli ülésén a gyulai képviselő-testület. A testület döntött arról, hogy az önkormányzat 468 millió forintos támogatás elnyerésére nyújt be pályázatot a volt telégyár épületének rehabilitációjára. A program keretében valósulna meg az évtizedek óta funkció nélkül álló épület felújítása. A projekt keretében az ingatlan új hőszigetelt nyílászárókat, külső hőszigetelést és magastetőt kapna. A beruházás részeként az épületben közétkeztetési, valamint irattározási, raktározási funkciónak teret adó helyiségeket alakítanának ki. A relégyár megvételére a képviselő-testület korábbi döntése értelmében az önkormányzat már megtette ajánlatát. A fejlesztési elképzelés részleteivel kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy a földszinten építenék ki a közétkeztetéshez szükséges alap-infrastruktúrát az épület bővítésével. Az emeleti szinten az önkormányzati közszolgáltatáshoz kapcsolódó irattári anyagok tárolásához szükséges helyiségeket alakítanák ki. A tető beépítésével pedig a tetőtérben kapna helyet a technológiai gépészet. A testület ennek kapcsán határozott arról is, hogy a közétkeztetés fejlesztésére szintén pályázatot nyújt be. A 72 millió forintos támogatás elnyerése esetén a közétkeztetéshez kapcsolódó és a működéshez szükséges eszközöket szereznének be. A pontos tartalmat a Gyulakonyha Nonprofit Kft. munkatársaival, valamint konyhatechnológus szakember bevonásával határozták meg. A grémium döntése értelmében A helyi identitás és kohézió erősítésének támogatására című felhívásra szintén pályázik az önkormányzat az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft., mint támogatásban részesülő konzorciumi partner bevonásával. A projekt bruttó összköltsége 62,5 millió forint, és a támogatás intenzitása 100 százalékos, így kedvező döntés esetén önerőre nem lenne szükség. A program középpontjában a közösségfejlesztés állna. Mindhárom említett pályázatot a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program részeként nyújtja be az önkormányzat. P. G. Komolyan számolnak a kihasználatlan épülettelFotó: Imre György