Békés Megyei Hírlap, 2017. október (21. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-20 / 246. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Segítik az első lakás vásárlását SARKAT Önként vállalt fel­adatként segíti az önkormány­zat azt, hogy a fiatalok hozzá­jussanak első lakásukhoz, ott­honukhoz - mondta dr. Mó­kán István polgármester. Hozzátette, hogy idén ed­dig kilenc kérelmet támoga­tott a képviselő-testület: nyol­cat korábban, egyet a legutób­bi ülésen. Mindegyik esetben 300 ezer forintot biztosítanak ingatlan vásárlásához. L. B. Informatikai eszközök érkeznek LESI! A geszti székhellyel és mezőgyáni kirendeltség­gel rendelkező közös önkor­mányzati hivatal 6 millió fo­rintot nyert informatikai esz­közök beszerzésére - mond­ta Fábián Zsuzsanna polgár­­mester. Ez lehetőséget biz­tosít arra, hogy az úgyneve­zett ASP-rendszerhez csat­lakozzanak, illetve, hogy a köztisztviselők képzéseken vehessenek részt. Geszt 1 millió forintot kapott arcu­lati kézikönyv készítésére, ez most folyamatban van. L. B. Társadalmi kihívás lehet az elöregedés Az MSZP Békés Megyei Területi Szövetsége csütörtökön sajtótájékoztatót tartott. Az eseményen dr. Kö­teles Lajos egyetemi tanár is részt vett, aki több olyan ku­tatás résztvevője volt, amely a nyugdíjasok helyzetével fog­lalkozott. Mint elmondta, az elöregedés az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb társadalmi kihívása. A kiutat pedig a különféle generációk közös érdekeire épülő új idős­politika és a nyugdíjrendszer kialakításában látja. B. C. Újakra cserélnék a régi ablakokat Dani Attila polgár­­mester elmondta: Mezőgyán is részt vesz egy olyan pályá­zaton, amit a kistelepülések támogatására írtak ki. Egy 1,6 millió forintnyi energeti­ kai korszerűsítésben gondol­kodnak. A gondozóház épü­leténél kicserélnék a nyílá­szárókat modernekre, mivel a mostaniak olyan elavultak, hogy szinte az üveg kiesik az ablakkeretből. L. B. Sok gondot okoz a távol-keleti méz a magyar piacon Nagy probléma a magyar termelők számára is az Unió piacaira áramló hamis kínai méz. A szakértők elmon­dása alapján a megtermelt méz 35 százalékát tudják eladni az uniós termelők. A Békés megyei szakembe­rek szerint a jelenlegi ala­csony ár is ennek a jelen­ségnek köszönhető. Busi Ottó otto.busi@mediaworks.hu BÉKÉS MEGYE Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke né­hány napja beszélt arról, hogy az éves méztermelés kéthar­madát, 25-30 ezer tonnát a ma­gyar termelők az uniós piacon adják el, ahol komoly verseny van olyan termelőkkel, akik nem fair körülmények között állítják elő a mézet. Árgyelán János, az OMME Békés megyei szaktanácsadója szerint van kereslet a mézre, vi­szont körülbelül harminc szá­zalékkal kevesebb az idei ár a tavalyihoz képest, a néhány év­vel ezelőttinek pedig csaknem a fele. Ez pedig főként az uniós piacra áramló távol-keleti dömpingnek köszönhető, ami lenyomja a magyar árakat is.­­ A kínai áru ugyanis nem az itthon megszokott méz, így jóval olcsóbban is tudják adni. Távol-Keleten ugyanis nem vár­ják meg, hogy a méhek érleljék be a mézet, hanem a híg nek­tárt sűrítik be mesterségesen, ami így aztán a beltartalmi ér­tékét is elveszti. A másik mód­szer pedig, amikor gyárakban, vegyi úton állítanak elő méz­nek mondott terméket, virágok és méhek nélkül. Egyértelmű, hogy ezek előállítása jóval ol­csóbb, ezek a termékek viszont lenyomják az igazi méz árát, és nehéz helyzetbe hozzák a való­di mézet termelő hazai méhé­szeket - osztotta meg a szakta­nácsadó. A gyulai Gyarmat Zoltán öt­ven családdal méhészkedik, ő jelenleg csak a hazai piacra ér­tékesít. Tapasztalatai megerő­sítik az OMME szaktanácsadó­ját, véleménye szerint is a kí­nai dömpingnek köszönhető, hogy a hazai méz jelenlegi ára jóval alacsonyabb az elvártnál. Olyan felvásárlási árakkal is ta­lálkozott már, ami - elmondá­sa alapján - a költségeket sem fedezi.­­ Ha az olcsó kínai mé­zeket nem lehetne behozni az Unió piacára, akkor az kihat­na a helyi felvásárlási árakra is, ez pedig nagy segítség lenne az igazi méhészek számára is - mondta el véleményét a problé­máról a méhész. Gyarmat Zoltán szerint is probléma a nem valódi méz beáramlása az uniós piacokra­Fotó: Imre Gy. EP-napirenden a­z Komoly megtiszteltetés, hogy én lehetek ebben a fon­tos témában a jelentéstevő az Európai Parlamentben, ám indokolt is, hiszen egy való­di méznagyhatalmat, Magyar­­országot képviselem - jelen­tette ki szeptemberben Erdős Norbert Békés megyei fideszes politikus. Az európai parlamen­ti képviselő felhívta a figyelmet, hogy a méhészeti ágazat egy­részt az európai mezőgazdaság szerves része, hiszen több mint 500 ezer uniós polgár számá­ra biztosít fő- vagy mellékjöve­delmet. Másrészt a növénym­­­ éhészet, a méhek­ nók 84 százaléka és az európai élelmiszergyártás 76 százaléka függ a méhek általi beporzás­tól. Az így előállított gazdasá­gi érték pedig lényegesen felül­múlja a megtermelt méz érté­két. A jelentés szerint a legna­gyobb problémát a hamisított méz EU belső piacán történő térnyerése jelenti, amely miatt elsősorban a nagy méztermelő tagállamokban a méz felvásár­lási ára a 2016-os év végére a felére esett a 2014-es árak­hoz képest. Ez reménytelen helyzetbe taszítja az európai méhészeket. 2017. OKTOBER 20., PENTEK Szakképzés: bemutatták a módszertani kézikönyvet BÉKÉSCSABA A Békés Megyei Kormányhivatal koordinálta a Munkaalapú tanulás a fel­nőttképzésben című Erasmus+ projektet, melynek zárórendez­vényét csütörtökön tartották meg a Csabagyöngye Kultu­rális Központban. Elhangzott, ebben partner volt két helyi, egy finn, egy olasz és egy né­met szervezet. A program cél­ja, hogy erősítse a szakképzés munkaerőpiaci jelentőségét, hogy a gazdaság növekedésé­nek ne legyen akadálya a szak­képzett munkaerő hiánya.­­ Szakítanunk kell az osz­tályteremre korlátozódó okta­tási formákkal - hangsúlyozta dr. Takács Árpád Békés megyei kormánymegbízott. Kiderült, a kormányhivatal célkitűzése az volt, hogy partnerei oktatá­si modelljei alapján kidolgoz­za egy, a felnőttek szakképzé­sében használható, munkaala­pú képzés komplex módszerta­nát. A Békésben kipróbált gya­korlatokból kézikönyvet állítot­tak össze. A rendezvény célja az volt, hogy az elkészült mód­szertant megismertessék az érintettekkel. K. S. E. Húszezren jártak már a hivatalban DÉVAVÁNYA A Békés Me­gyei Kormányhivatal Déva­­ványai Kormányablakában csütörtökön a húszezredik ügyfelet köszöntötte Dankó Béla országgyűlési képviselő, dr. Krizsán Anett, a Békés Megyei Kormányhivatal igaz­gatója, dr. Pacsika György, a Gyomaendrődi Járási Hivatal vezetője, és Valánszki Róbert polgármester.­­ Kissné Halasi Aranka az elkészült személyi igazolvá­nyát ment felvenni. Ünnepé­lyes keretek között vehette át az emlékplakettet, és az em­léklapot. Hetente 250 ügy­fél fordul meg nálunk, és jó pontszámokat kapunk az ügyfél-elégedettségi kérdő­íven - tájékoztatott dr. Smiri Sándor, a Gyomaendrődi Járási Hivatal hivatalvezető­helyettese. K. S. E. A Műszaki Egyetem is felmérte a lehetőségeket, a testület három verzióból választott Szálloda lehet az egykori egyes iskolából GYULA Több mint 470 millió fo­rintos kikiáltási áron hirdeti meg értékesítésre a gyulai ön­­kormányzat a volt 1-es számú iskolát - döntött csütörtökön megtartott ülésén a fürdőváro­si képviselő-testület. Az Almásy-kastély és vár kö­zelében található épület 2008 óta üresen áll. A város folyama­tosan igyekezett mindent elkö­vetni - az elmúlt hetekben is - az állagmegóvás érdekében azért, hogy az állapot romlását megakadályozzák. Dr. Görgé­­nyi Ernő polgármester elmond­ta, hosszú távú megoldást az épület értékesítése jelentene, nem elsősorban a vételár miatt, hanem azért, hogy az ingatlan olyan megfelelő funkciót kap­hasson, ami a város gazdasá­gi teljesítőképességének növe­léséhez, munkahelyek teremté­séhez is hozzájárulna. Az elmúlt, körülbelül egy év­ben a Műszaki Egyetem Köz­épület-tervezési Tanszékének doktoranduszhallgatói is fog­lalkoztak a kérdéssel, a szak­mai kérdések mellett megvizs­gálták a hasznosíthatósági le­hetőségeket. Egy kulturális rendezvényközpont, egy vízzel kapcsolatos múzeumi és kuta­tóközpont, illetve egy szállo­da létesítése merült fel. A gré­mium a legcélravezetőbbnek utóbbit tartotta. Felmerült, hogy az iskolatelek egy részé­ből egy új közterületet, egy utcát hozzanak létre 721 négy­zetméteren. Az önkormányzat így a fennmaradó 6243 négy­zetméteres ingatlant hirdeti meg eladásra, amit előzetesen szakemberrel felbecsültettek, így született meg a már emlí­tett 470 millió 621 ezer forin­tos kikiáltási ár. A határozat értelmében nyílt pályázatot hirdetnek, több ér­deklődő esetén versenyezte­tés útján dől majd el, ki lesz a tulajdonos. - A testület előreláthatólag decemberben dönthet a kér­désben - fogalmazott a pol­gármester. - Felmérjük a piacot, esetleges eredményte­len pályáztatás esetén pedig a testület dönthet arról, hogy egy professzionális céget bíz meg az értékesítéssel. A testület határozott arról is, hogy július 1-jétől a Gyufasport Nonprofit Kft.-t bízza meg lab­darúgásban is az utánpótlás­nevelési tevékenységgel. Az el­múlt évek­ tapasztalatai alap­ján célszerűnek tartják, hogy a városban működő valamen­­­nyi utánpótlás-nevelési feladat­tal egyetlen szervezetet bízza­nak meg. A határozat egyebek mellett ezért is született. P. G. Számos fontos kérdésben döntött a gyulai testület­Fotó: Kiss Z.

Next