Békés Megyei Hírlap, 2019. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-05 / 4. szám

2019. JANUÁR 5., SZOMBAT Drágábban juthatunk hozzá a krumplihoz is Jelentősen elmaradt a várt­tól tavaly a hazai burgonya- és vöröshagymatermés, és ez nagyban érezteti hatá­sát a fogyasztói árakban megyénk üzleteiben, piaca­in. Nem egy helyen már 240 forint a krumpli és 300 fo­rint a vöröshagyma kilója. Az ilyenkor szokásos külföl­di dömping is elmarad, így az árak nem csökkennek. Nyemcsok László laszlo.nyemcsok@mediaworks.hu BÉKÉS MEGYE Néhány év ki­hagyással újra zsákszámra vásárolták a közelmúltban a burgonyát és a vöröshagymát azok, akiknek van hol tárol­niuk. Ragács Tamás, a békés­csabai Mezőker zöldség-gyü­mölcs osztályának vezetője el­mondta, a folyamatosan emel­kedő árak miatt jól tették, akik „bespájzoltak”. Paulik István kondorosi burgonyatermesztő elmond­ta, az időjárás viszontagságai és a megfelelő vegyszerhatás hiánya miatt - utóbbinak az okát nem tudják - kevesebb és gyengébb minőségű burgo­nya termett megyénkben is. Mindenki igyekezett frissi­ben értékesíteni az áruját, hi­szen az átvételi ár közel dup­lája volt a 2017-esnek. Nemcsak a megyében, ha­nem országosan is kevesebb burgonya termett. Nem érte el hektáronként a 24 tonnát az át­laghozam az optimális 40 ton­nával szemben, így hiába volt a magasabb felvásárlási ár, a ter­melők jó, ha fedezni tudták a ki­adásaikat. Közben a német me­zőgazdasági minisztérium be­jelentette, hogy a burgonyater­més 25 százalékkal maradt el a szokásostól, és a gumók sokkal kisebbek lettek a vártnál. Dorcsinyecz Balázs, a Nem­zeti Agrárgazdasági Kama­ra megyei kertészeti osztályá­nak vezetője hangsúlyozta, az EU-ban évente mintegy 53 millió tonna burgonyát takarí­tanak be. Németország a leg­nagyobb termesztő, általában 10-12 millió tonnával áll az élen, idén azonban a német­lengyel síkságon hónapokig tartott az aszály és a forróság, így az ilyenkor szokásos kül­földi olcsó dömping elmarad. Földesi István kamuti gaz­da hangsúlyozta, igaz ez a vö­röshagymára is, mert kisebb a külföldi árualap. Ami pedig ér­kezik, jóval drágább a korábbi­aknál. A hollandok, németek sokkal korszerűbb tárolókapa­citással rendelkeznek, így csak „csepegtetik” kivitelre a porté­kájukat, tesztelik, mennyivel emelhetik hetente az áraikat.­­ Magyarország nem önellá­tó vöröshagymából, általában januárig tart ki a hazai, de a gyengébb termés miatt ez a leg­több helyen október végére el­fogyott - ecsetelte Földesi Ist­ván. Hozzátette, egyre ismer­tebb a közép-békési hagyma. Hat-nyolc éve kezdődött el iga­zán a hagymatermesztés újbó­li felélesztése Békésben. Kamu­son és Muronyban 200, Domb­egyházon 50, Újkígyóson 20- 25, Békésen, Dobozon és Békés­csabán mintegy 20 hektáron termelnek vöröshagymát, és máshol is vannak kisebb terü­letek. A 300 hektár feletti hagy­ma az országos termesztés több mint egyötödét teszi ki. Az előrelépés magában fog­lalta a gépesítést, az infra­struktúra fejlesztését, és így intenzívebb hagymatermesz­tés folyhat megyénkben. Egye­dül a korszerű tárolásban va­gyunk még hátrányban a fej­lettebb országokkal szemben. Jelentősen elmaradt a várttól tavaly a hazai burgonyatermés, és ez nagyban érezteti hatását a fogyasztói árakban Fotó: Imre György A tárolást fejleszteni kell Földesi István kitért arra, a tava­lyi extrém időjárás a hagymater­mesztők munkáját is megnehe­zítette, kisebb lett a termés, vi­szont magasabb az átvételi ár, mint 2017-ben. A kilónkénti 45- 50 forint helyett 80-100 forint között alakult. Ahogy a kamuti gazda fogalmazott, a mostani árakhoz a 2017-es termés kel­lett volna. A termesztőknek gon­dot okoz, hogy folyamatosan vonják ki azokat a hatóanyago­kat a forgalomból, melyek ha­tékonyak a gyomirtásban, így több kézi munka szükséges. Dr. Kulcsár László, az agrárka­mara megyei elnöke hangsú­lyozta, a termelői felvetéseket támogatva hagymamunkacso­portot hoztak létre, amely mű­ködésével az ágazat versenyké­pességének növelését célozza. Rendszeresen szerveznek fajta­­bemutatókat és konzultációkat. Elmondta, a tárolókapacitás nö­velése és korszerűsítése szüksé­ges, hogy a vöröshagyma minő­sége a betakarítástól számított legalább 5-6 hónapon keresz­tül, de akár tovább is a piaci igé­nyeknek megfelelő legyen. i MEGYEI KÖRKÉP ^ Zsebbenyúlós Nyemcsok László laszlo.nyemcsok@mediaworks.hu G­yerekként szerettük a Hagymácska című orosz rajz­filmet. Aztán a hagyma a zsíros kenyérre került, fel­nőttként meg a bogrács aljára, a pörköltalaphoz. A vö­röshagyma kedvencünk a rántottába is, nem véletlen, hogy figyeljük az árát. És most leesik tőle az állunk. A kilónkénti 300 forint nem hangzik jól, és ez tovább nőhet. A krumplit is szeretjük, bár én azt vallom, amíg hús van, a burgonyával csak óvatosan. Ugyanakkor olcsó termék volt a krumpli. Eddig. Most ennek is felment az ára. Hagymából és burgonyából is kevesebb termett, és nem csak nálunk. A külföl­diek sem vezetik le olcsón a feleslegüket, mert nincs. Vagy ami van, annak megkérik az árát. Régen zsákszámra vásá­roltuk Békésben a hagymát és a krumplit, ugyanis a be­takarítás után olcsón besze­reztük, és tudtuk hol tárol­ni. Aztán szép lassan hozzá­szoktunk, hogy frissen vettük, hiszen nemigen ment fel az ára. Ha valamennyivel drágább is lett a szezon után a bur­gonya és a vöröshagyma, nem nagyon foglalkoztunk vele, mert nem kellett sokkal mélyebben a pénztárcánkba nyúlni. A Hagymácska rajzfilmre legtöbben azért emlékszünk, mert csak az volt. Nem száz adóból választhattunk, azt néztük, amit a magyar tévén sugároztak. Most választhatunk, mit nézzünk, a zöldségesnél is megtehetjük ezt egy-egy terméknél. Van, ahol három-négy fajta burgonyát is árulnak. A mostani árak viszont óvatosságra intenek. Nemcsak azt figyeljük, melyik a sütni és a főzni való, hanem azt is, melyik a zsebünkhöz való. Hagymából és burgonyából is kevesebb termett. Négy szuvas foga van egy hatévesnek BÉKÉSCSABA Rábólintott a vá­rosi közgyűlés a legutóbbi ülésén a helyi esélyegyenlősé­gi programra, ami több mint 200 oldalas dokumentum, és a jelenlegi helyzet bemutatása mellett arról is szól, hogy mi­lyen intézkedéseket kellene hozni a rászorulók érdekében. A Fidesz-frakció képvisele­tében Paláncz György helyi képviselő sajtótájékoztatón el­mondta: az önkormányzat ki­emelt figyelmet fordít a hátrá­nyos helyzetben lévőkre. Fon­tosnak nevezte a cselekvési tervet és azt, hogy a rászoru­lók tisztában legyenek azzal, hol kaphatnak segítséget. A dokumentumban azt írták a romákra és a mélyszegény­ségben élőkre vonatkoztatva, hogy Csabán sok az olyan ön­­kormányzati lakás, ami elég­telen lakhatási körülménye­ket biztosít, ezért korszerűsí­teni kellene ezeket. A gyerme­kek esetében kiemelték, ma­gas a nem egészséges fogaza­­túak száma - hatéves korában egy átlagos magyar gyermek­nek csaknem négy szuvas foga van, egy svájcinak átlagosan 0,8 -, ezért ki kellene dolgozni valamilyen, szájhigiénére ne­velő programot. Elfogadták az esélyegyenlőségi programot Békéscsabán. A nők esetében kitértek ar­ra, hogy sok esetben nem vá­lik ismertté a családon belüli erőszak, és hogy a bölcsődei férőhelyek számának továb­bi fejlesztésével lehetne segí­teni a visszatérésüket a mun­ka világába. Az idősek kap­csán kiemelték: többen vár­nak arra, hogy bekerülhes­senek egy bentlakásos intéz­ménybe, ezért a szociális el­látórendszert hatékonyan, ra­cionálisan és a szükséglete­ken alapulva kellene működ­tetni. L. B. Idén ünnepli fennállásának hetvenedik évfordulóját az orosházi Justh Zsigmond könyvtár Nincs beiratkozási díj, több a szolgáltatás OROSHÁZA A város képvise­­lő-testülete elfogadta a Justh Zsigmond Városi Könyvtár 2019. január 1-jétől hatályos szervezeti és működési sza­bályzatát. Búzás Csaba igaz­gató lapunknak elmondta, mi­lyen változásokkal jár ez mos­tantól: például megszűnik a beiratkozási díj. - Az ingyenes beiratkozás teljessé teszi a küldetésnyi­latkozatunkban már két éve megfogalmazott gondolatot, miszerint megkülönböztetés nélkül, mindenki számára le­hetővé tesszük az általunk gyűjtött, megőrzött, feldolgo­zott és szolgáltatott dokumen­tumokhoz és az információhoz való szabad hozzáférést. Bizto­sítjuk az esélyegyenlőséget a társadalomból bármilyen ok­ból kiszoruló, hátrányos hely­zetű emberek számára. Bár a beiratkozási díjunk eddig sem volt magas, mégis sokakat visszatartott a könyvtárhasz­nálattól. A ráadás: 2019-ben lesz 70 éves a könyvtár, ezt fel­foghatjuk úgy is, mint a fenn­tartó ajándékát a szülinapra. Ezután jön a neheze: keve­sebb lesz az intézmény bevé­tele... - foggal bízhatunk abban, hogy az ingyenes tagsággal emelkedik a könyvtárhaszná­lók száma, így nő a számító­gép-használatból, irodai szol­gáltatásokból, könyvtárközi kölcsönzésből származó bevé­tel is, ezzel együtt a megvásá-A könyvtár szerint pozitív hatása lesz a meghozott döntésnek. volt dokumentumokat többen használják, többen kölcsön­zik, azaz jobban megtérül min­den dokumentumvásárlásra kifizetett forint. És ez csak az anyagi része. Ennél is fonto­sabb, hogy miként hat a társa­dalomra, ha több a könyvtár­­használó, azaz többen olvas­nak, művelődnek, kapnak se­gítséget az internethasználat­tól kezdve a pontos informá­ciók megszerzéséig, élnek va­lódi közösségi életet. Szerin­tünk pozitív hatása lesz a dön­tésnek. Büszkén mondhatjuk: jelentős számú, folyamatosan bővülő gyűjteményünk, szá­mos hasznos szolgáltatásunk, sok kisebb-nagyobb foglalko­zásunk, rendezvényünk van. Örülünk, hogy ezeket most szélesebb körben is megismer­tethetjük, a könyvtárat eddig nem használókkal is. Cs. l. Varga Edina és Sóki Dóra olvasók között Búzás Csaba könyvtárigaz­gató ad tájékoztatást A szerző felvétele i * (

Next