Békés Megyei Hírlap, 2020. február (24. évfolyam, 27-51. szám)

2020-02-15 / 39. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP Húsz családdal bővül a méhészet KASZAPER Tizenöt embert foglalkoztat az önkormány­zat a 2020-as évi közmunka­programban. A mezőgazdasá­gi programelem keretében fű­­szerpaprikát, kukoricát, nap­raforgót termesztenek a te­lepülés öt fóliasátrában. Kun László polgármester elmond­ta, idén szeretnének több fej­lesztést is megvalósítani, így kistraktort vásárolnának, va­lamint a negyven méhcsalád­ból álló állományt újabb húsz családdal bővítenék. Cs. I. Máltais munkatárs kapott elismerést OROSHÁZA Pusztai Ágnest, az orosházi „máltais” játszó­tér vezetőjét díjazta a napok­ban a Magyar Máltai Szeretet­szolgálat; az elismerést Koz­ma Imre atyától, a szeretet­szolgálat alapító elnökétől vet­te át. Ágnes a jótékonysági hálózat Dél-Alföldi régiója ál­tal, a Szakmaiság-Hivatás- Máltaiság címmel meghirde­tett pályázatra küldte be es­­­széjét, melyben arról érteke­zett, hogyan alakult át benne a munka hivatássá. Cs. I. Öt településről érkeztek szavalok OROSHÁZA A 20. Justh Zsig­­mond vers- és prózamondó versenyt hirdette meg nemré­giben a városi könyvtár. Búzás Csaba igazgató a megnyitón elmondta, február 16-án lesz 157 éve, hogy az Orosházá­hoz közeli Pusztaszentornyán megszületett Justh Zsigmond. Az elmúlt évek hagyományát folytatta a könyvtárak: író, iro­dalomszervező névadója előtt tisztelegve, születésének év­fordulója alkalmából idén is megrendezte a versenyt, mely­re a megye 5 településéről 21 diák nevezett 7 iskolából. Cs. I. TARHOS Dr. Varga Imre ne­gyed évszázadon át vezet­te az Egyesített Gyermek­­védelmi és Gyógypedagógai Intézetet Tarhoson, pedagó­gusként, gyógypedagógus­ként és emberként is ren­geteget tett a sérült, aka­dályozott és hátrányos hely­zetű gyermekek felzárkóz­tatásáért. A számos diplo­mával és tudományos foko­zattal rendelkező dr. Var­ga Imre címzetes főisko­lai tanárt egész életútja mi­att választottuk a hét em­berének. Papp Gábor gabor2.papp@mediaworks.hu­ ­ Mindig jó tanárok, kivá­ló pedagógusok vettek körül, s azt hiszem, hogy nekik fontos szerepük volt abban, hogy én is ezt a hivatást választottam - árulta el lapunknak a szak­ember. - Családunk Hajdú-Bi­­har megyei kötődésű, így az el­ső diplomám megszerzése után Komádiban helyezkedtem el ál­talános iskolai tanárként, majd miután úgy éreztem, hogy a családom számára Tardos jobb lakhatási lehetőségeket biztosít, megpályáztam az ál­lást, és a megyébe költöztünk. - A gyógypedagógia egy telje­sen más terület. Miként élte meg a változást? - Az intézet Békés megyei szinten egyedülállónak számí­tott akkoriban, hiszen a korai fejlesztéstől a felnőtté válásig egész életen átívelő gondosko­dást biztosított a sérült, akadá­lyozott gyermekeknek, fiata­loknak. Személy szerint nem szeretem a fogyatékos szót, hi­szen a kifejezés deficitre utal, miközben mindannyiunknak vannak hiányosságai. A fel­adatunk az volt, hogy a leg­teljesebb, legboldogabb élet­hez segítsük diákjainkat. Ké­sőbb hagyományos iskolát is kiépítettünk, hiszen hozzánk csatolták a bélmegyeri intéz­ményt, ahol állami gondozott gyermekek éltek. - Miben számított különleges­nek Tardos? - Az egyéni képességek­hez igazított fejlesztést tar­tom a legnagyobb erősségünk­nek. Akik önálló életet vol­tak képesek élni, azokat ah­hoz igyekeztünk hozzásegíte­ni, akik nem, azokat a relatív önállósághoz. A tarhosi intéz­mény akkoriban az országban egyedülálló továbbképzőkkel, munkára felkészítési lehetősé­gekkel, speciális szakiskolák­kal rendelkezett, amelyeken keresztül bebizonyítottuk, hogy a nálunk élő gyermekek is képesek értékeket teremte­ni. Budapesten boltunk is mű­ködött, a természetes anyagból készült termékeket miniszté­riumok is vásárolták.­­ A pedagógia egyik legnehe­zebb területét választotta... - Az első időszakban sok nehézséget kellett leküzde­ni, de rövid időn belül meg­találtam a hivatás szépsége­it. Emellett olyan szakem­bergárdával dolgozhattam, amelynek tagjai az akadályo­zott gyermekeket a legjobban tudták kezelni. Pedagógusa­ink tanárként, gyógypedagó­gusként, emberi humánum­ban, a másság elfogadásá­ban is élen jártak, szerették a gyerekeket, és nem mellesleg majdnem mindenki nemcsak egy, hanem több diplomával is rendelkezett. - Az intézet a tarhosi kastély­parkban működött. Ez előny vagy hátrány volt inkább? - A terület közel száz hold, amelyből 36 hold épületekkel, arborétumszerű parkokkal ellátott. Biztos vagyok abban, hogy ez a környezet hozzájá­rult ahhoz, hogy a gyerme­kek, fiatalok egészséges, nyu­godt, kiegyensúlyozott kö­rülmények között nevelked­hessenek. Persze megkaptuk a kritikát, hogy hospitalizált a környezet, de ezzel nem ér­tek egyet. Többet jártunk ki­rándulni, például a Balaton­ra, mint más iskolák. Az ott­honházakat is mi hoztuk lét­re először, ahol a nagy létszá­mú hálótermek helyett lakás­jelleggel lakhatnak a fiatalok. - 2003-tól a felsőoktatásban vállalt még nagyobb szerepet. Miért döntött így? - Már korábban is tanítot­tam, és bár nehezen váltam meg a tarhosi intézettől, egy másik ügy szolgálatáért meg­tettem. Tanítok a Szegedi Tu­dományegyetemen, külsős­ként a debreceni egyetemen, a szabadkai egyetemen, a Gál Ferenc Főiskolán. Szakterü­letem továbbra is az értelmi­leg akadályozottak szakpe­dagógiája. Örülök, hogy a jö­vő gyógypedagógusaival dol­gozhatok együtt. Dr. Varga Imre gyorsan megtalálta hivatása szépségeit Fotó: BMH Megélni a mindennapokat Szerencsés embernek tartom magam, mert megélhetem a mindennapi lét örömeit. Ne­kem is voltak nehézségeim, családi tragédiáim, de olyan erős kötelék fűz a családom­hoz, ami nagyon sokat jelent - mesélte. - Van egy csodála­tos fiam és lányom, egy tündé­­ri menyem, egy aranyos vejem és egy unokám, aki a puszta létével bearanyozza az élete­met. Kölcsönös szereteten és megértésen alapuló párkap­csolatban élek. Szívesen hor­gászok és vadászok, bár utób­bi nekem inkább a természet­tel való harmóniát jelenti, de legszívesebben szeretteimmel vagyok. Látogasson el hírportálunkra! BEOL.hu 2020. FEBRUÁR 15., SZOMBAT Töményt és több liter sört is megivott, balesetezett BÉKÉSCSABA Órákon át italo­zott, majd autót vezetett és bal­esetet szenvedett egy férfi Bé­késcsabán; az eset pár hete, ja­nuár 5-én 3 óra körül történt. A rendőrség az ügy vizsgálatát nemrég befejezte - közölték, hozzátéve: a rendőrség kezde­ményezte a férfi vezetési jogo­sultságának szüneteltetését. A férfi egy vendéglátóhe­lyen volt a barátaival, tömény szeszes italt és több liter sört is ivott, aztán úgy döntött, ha­zamegy. A Lencsési úton azon­ban autójával letért az útról és nekiment egy fának. Az al­koholszondás mérés eredmé­nye olyan magas érték lett, amely szerint a férfi bűncse­lekményt követett el. A vérvé­telt követő igazságügyi szak­értői vizsgálat ezt igazolta. A férfi elismerte, hogy itta­san vezetett. Elmondása sze­rint nagyon fáradtnak érezte magát, mindenképpen gyor­san haza akart jutni, ezért ült autóba. A rendőrség ittas álla­potban elkövetett járműveze­tés miatt indított nyomozást, és az ügy iratait a minap to­vábbította az ügyészségre.L. B. A dolgozók véleményére kíváncsiak MEZŐHEGYE A Nemzeti Ménes­birtok és Tangazdaság Zrt. me­nedzsmentje fontosnak tartja, hogy megteremtse munkavál­lalóik számára a vélemény­­nyilvánítás lehetőségét. Arra ösztönzik a dolgozóikat, mond­ják el a véleményüket, ötletei­ket, akár a közösségre vonat­kozóan, a vállalati szokások és kultúra, a munkahelyi kom­fort, az innovatív fejlesztések területén - olvasható a társa­ság közösségi oldalán. Az ötletek gyűjtésére min­den telephelyen elhelyez­tek ötletládát. Azokat havon­ta begyűjtik, kiértékelik. Az igazán kiemelkedő ötleteket pénzjutalommal díjazza a me­nedzsment. Mint írják, szeret­nék ezzel a módszerrel bizto­sítani, hogy a munkavállalók­tól kiindulva eljussanak az öt­letek a vezetéshez. Cs. I. A gyulai esemény mellé állt a város vezetése is, a bevételből rászoruló szervezeteket támogatnak Jótékonysági bált rendeznek a borlovagok GYULA A Szent Vince Borrend I. Országos Jótékonysági Bál­ját rendezik meg idén febru­ár 29-én (szombaton) a Vigadó­ban 18 órakor. A bál bevételét a Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítvány, a Kádas György Alapítvány és a Szent Ferenc Szegényei Alapítvány között osztják szét. Lukács Sándor fő­szervezővel beszélgettünk. - Honnan jött a jótékonysági bál ötlete? - kérdeztük a bor­rend nagymesterét, Békés me­gyei lovagi székének elnökét. - A lovagok, így a borlovagok életéhez hozzátartozott a múlt­ban, és nincs ez másként nap­jainkban sem, a rászorulók, az elesettek segítése. Jövőre lesz már 20 éve, hogy a megyé­ben működik a lovagi szék, je­lenleg csaknem 60-an tarto­zunk a borrend tagjai közé Bé­késben. Úgy gondoltuk, eljött az idő, hogy hagyományterem­tő szándékkal szép estét sze­rezzünk a bálon az egész or­szágból érkezőknek. Bemutas­suk egy kicsit a borrend tevé­kenységét, borait és a minősé­gi borgasztronómia lehetősé­geit. Egyúttal népszerűsítsük Gyulát és Békés megyét az ide­genforgalomban nem annyira erős időszakban. Emellett né­hány nappal a bál előtt érkezik haza, Gyulára a Békés Megyei Culinary Team olimpiai együt­tese, a csapatból nyolcan szer­vezetünk tagjai. Ők készítik el a vendégek számára a gála­vacsorát. Szintén borrendi ta­gunk Kepenyes Pál gyulai ze­nész, zenetanár, aki együtte­sével a talpalávalót szolgáltat­ja a rendezvényen. Az est jó hangulatához vendégfellépők is hozzájárulnak. - Egy jótékonysági rendezvény­nél sokat mond az is, hogy kik állnak a program mellé. - Valóban így van, és az est fővédnöke dr. Görgényi Er­nő, Gyula polgármestere, Far­kas Sándor, az Agrárminisz­térium miniszterhelyettese, a védnök pedig dr. Kovács Jó­zsef országgyűlési képviselő, valamint sok ismert vállalko­zás is. A Gyulai Vigadót azért választottuk helyszínnek, mert ez is emeli a bál rangját. - Miként állnak a báli belépők értékesítésével? - Helyből és például bor­rendi kapcsolataink révén ha­zánk számos pontjáról már időben megvették a báli belé­pőket, valamint főként az in­terneten keresztül szállást is találtak a vendégek. Korláto­zott számban még kaphatók belépők. A világhálónál ma­radva, aki beüti a rendezvény nevét, több helyen is megtalál­ja a konkrét programot. Ami még plusz lehet, Magyaror­szág legtöbb történelmi bor­vidékéről érkeznek vendégek, és természetesen nem üres kézzel jönnek.­­ A felajánlás összegét növel­heti a tombola bevétele is. Erre is készülnek?­­ Ahogy mondják, nincs igazi bál tombola nélkül. Több támogatónk is értékes nyere­ményeket ajánlott fel, tehát ér­demes tombolát vásárolni a jó ügy szolgálata és a nyerési le­hetőség miatt egyaránt. Ny. L. Lukács Sándor, a bál főszerve­zője Fotó: Felföldi Enikő

Next