Békés Megyei Hírlap, 2020. május (24. évfolyam, 102-125. szám)
2020-05-05 / 104. szám
12 MEGYEI KORKÉP Pestis, kolera és spanyolnátha tizedelte megyénk lakosságát egykoron A múltban Az elmúlt évszázadokban több súlyos járvány is pusztított Békés megye területén. 1738 és 1740 között a pestis, 1831-ben a kolera, 1918-tól pedig a spanyolnátha tizedelte a lakosságot. A tragikus eseményeket dr. Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója segítségével idéztük vissza. Papp Gábor gabor2.papp@mediaworks.hu BÉKÉS MEGYE Dr. Erdész Ádám elmondta, a török háborúkkal behurcolt pestis megyéről megyére terjedt. 1738 májusában megyénkben is megtették a szükséges óvintézkedéseket. Strázsák álltak őrt a települések határában, és csak jó passussal, útlevéllel mehettek be az érkezők. Minden héten megvizsgálták a pusztán lévő szállásokat, és a gyanús, illetve ismeretlen embereknek a vármegyét azonnal el kellett hagyniuk. Az óvintézkedések azonban nem tudták feltartóztatni a járvány terjedését. Június 15-én Gyulán, július 1-jén Csabán, szeptember 15-én Békésen ütötte fel fejét a betegség. Utóbbi helyen mintegy 200-an felzendültek azok ellen az intézkedések ellen, amelyek szerint a betegeket családjuktól elválasztva vesztegzáras házakba zárták, és a halottakat egyházi szertartás nélkül temették el. Végül a megye katonákat és 118 gyulai, csabai, valamint herényi fegyverest küldött ellenük, majd az engedetleneket és lázítókat elfogták. Mintegy hatezren haltak meg pestisben, Szarvason volt a legkevesebb áldozat A járvány a megyében csak 1740 elején szűnt meg, összesen 6648-an haltak meg, legtöbben a két Gyulán, összesen 1308-an, utána Békésen 1185-en. Csabán 169-en és Berényben 68-an. Endrődön 29-en vesztették életüket. Legkevesebb áldozatot, mindössze 18-at Szarvason szedett a járvány. Az eredményes védekezésben nem kis része volt a település tudós evangélikus papjának és a szigorú, helyi körülményekhez igazított védekezésnek. 1831-ben jött a kolera, azok fertőztek, akiktől a védelmet várták volna A nádor 1831. július 1-jén kelt rendeletével értesítette a megyét, hogy a Mármarosból Szolnokra sót szállító szekeresek behurcolták a napkeleti epekórsághoz hasonló nyavalyát, és elrendelte a katonai kordon felállítását. Az alispán már 3-án előírta az Ér, Berettyó és Tisza vizeinek vidékére nézve Kunszentmártonig kialakított záróvonal védelmét. Paradox módon azonban azok hozták a fertőzést, akiktől a védelmet várták. Július 9-én a Kecskemétről érkezett 45 főnyi ulánus katonaság tagjai közül kettő még aznap 6 óra tájban a kolera tüneteit kezdte mutatni. Az egyik másnap, a másik harmadnap meg is halt. Erre a hírre a kordont Gyomától Csorváson át a csongrádi határig terjedő vonalra helyezték át. 13-án azonban a szentetornyai pusztán levő Lebuki csárdában hárman megbetegedtek, és harmadnap meg is haltak. Orosházán július 23-áig kilencen hunytak el. Csabán július 25-én lépett fel a betegség. Gyulán augusztus 3-án jelentkezett a kolera. Békésen augusztus 4-ig már öt koleragyanús beteg halt meg. Tárcsáról augusztus 5-én jelentették az első megbetegedést. Füzesgyarmaton pedig augusztus 14-én kezdődött a járvány. Az orvosok tehetetlenek voltak, fűszeres bor fogyasztását tanácsolták A házakat, ahol betegeket találtak, lezárták, onnan nem jöhetett ki és be sem mehetett senki húsz napon át. A kolerában meghaltakat szertartás és hozzátartozók nélkül temették el. Az elhunytak ruháit, fehérneműit és ágyneműjét elégették, azok hamuját eltemették, a házat fertőtlenítették, ami egyik legjobb módjának a füstölést tartották. Az orvosok tehetetlenül álltak a betegséggel szemben. Józsa István Szabolcs megyei főorvos azt javasolta, hogy a beteget fűszeres forralt borral, meleg borogatással és dörgöléssel, árvacsalánnal való megcsapkodással minél előbb meg kell izzasztani. Morvai János plébános pedig azt ajánlotta, hogy a beteg „bodzavirág főtt levét igyon bőven, és takaródzzék be jól, hogy jól megizzadhasson.” A lakosság kezdettől fogva bizalmatlanul és ellenszenvvel fogadta „az urak rendeléseit”. Stummer János csabai főszolgabíró már július 18-án jelentette a megyének, hogy „a lelkipásztorok ellen a csabai nép a temetés miatt »felette zúg«”. Körösladányban a doktorokat vádolták meg, hogy megmérgezték a vizet a kutakban, hiszen, aki ivott belőle, meghalt. Az urakat is gyanúsították, hiszen elsősorban szegényebbek haltak meg. Békéscsabán háromszor annyi volt az elhunytak száma, mint Gyulán Füzesgyarmaton egyszerűen nem vettek tudomást a rendeletről. A temetések a hagyományos módon zajlottak, az emberek letagadták, ha hozzátartozójuk kolerában halt meg. A megye belátván, hogy a kordonok nem gátolják a járvány terjedését, augusztus 18-i közgyűlésén visszarendelte a kiállított őröket, és szabaddá tette a mozgást, egyedül a csoportosulást tiltotta. Az augusztus 21-i közgyűlésen Gyulán a betegek lakóházának lezárását is megszüntették. A megye vezetősége megriadva a lakosság nyugtalanságáról, a fosztogatásokról és rablásokról érkező hírektől. 1831. augusztus 21-i közgyűlésén a „nyomban ítélő hatalom”, azaz statárium engedélyezését kérte a királytól. A nádor a statáriumot egy évre engedélyezte, nemcsak a rablások és tolvajlások esetében, hanem a gyújtogatók, illetve netalán a kézlázítást és zendülést gerjesztőkre. Őszre dühöngte ki magát a kolera, sok ezer áldozatot követelve Békésben is. Gyulán közel hatszázan, Békéscsabán mintegy kétezren haltak meg. A járvány legismertebb hazai áldozata Kazinczy Ferenc volt. 1918-ban dühöngött a spanyolnátha, melyről azt tartották, nem veszélyes A spanyolnáthával kapcsolatban dr. Erdész Ádám több korabeli dokumentumot is megosztott lapunkkal. Gyula városában például egy hirdetményben számoltak be arról, hogy a járvány megjelent a településen is. „A spanyolnátha, ha a szükséges óvintézkedések megtételének és betartatnak, egyáltalán nem veszélyes és nem oly súlyos betegség, mint, amilyennek a közhit tartja, és nem is pusztító, de erősen fertőző természeténél fogva meg kell tenni minden intézkedést, mellyel a fertőzést elkerülni lehet.” - írták a közleményben. „A fertőzés ott terjed a legnagyobb gyorsasággal, ahol sok ember van együtt, s a közvetlen érintkezésből, lehelet átvételből, tüsszentés, köhögés útján terjed, tehát levegőn át való belélegzésből keletkezik.” A tömeges összejövetelek kerülését, a gyakori szellőztetést, az éretlen gyümölcsök fogyasztásának mérséklését egyaránt javasolták. A betegeknek kéthárom napi fekvést írtak elő, mely idő alatt a betegség magától elmúlik. Október 13-án már arról határoztak, hogy a gyógyszertárak vasárnap is tartsanak nyitva, hogy ne legyenek sorok, és ne terjedjen a járvány. Az iskolákat bezárták, volt olyan intézmény, amit később újranyitottak, de ismét bezártak. Voltak kereskedők, akik ügyesen reagáltak a helyzetre. A Békés című lapban olvashattuk az alábbi hirdetést: „Spanyol nátha ellen védekezik, ha naponta Marty Cognacot iszik”. A megyei áldozatok pontos száma nem ismert, ez még kutatás tárgyát képezi. is dúltak járványok A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk: BEOL.hu A spanyolnátha világszerte rengeteg áldozatot követelt, hogy Békésben pontosan mennyit, azt nem lehet tudni Illusztráció: Shutterstock A gyulai Erkel Ferenc Vegyeskar tagjai készülnek a leendő fellépésekre Egyénileg gyakorolnak a muzsikusok GYULA Az Erkel Ferenc Vegyeskar a kialakult helyzet ellenére is folytatja a munkát, igaz, ezekben a hetekben mindenki fegyelmezetten, egyénileg gyakorol. Persze eközben fellépéseket és a továbbképzésnek is tekinthető kórushétvégét egyaránt el kellett halasztani - derül ki a gyulakult.hu oldal tájékoztatásából. A beszámolót annak kapcsán készítették, hogy zajlik a munka az Erkel Ferenc Kulturális Központban működő csoportoknál. - Alapvetően senki sem keserű, mindenki teszi a dolgát, ahogyan tudja, a megváltozott körülmények közepette - fogalmazott Perlaki Attila. Az Erkel Ferenc Vegyeskar karnagya kifejtette, a próbáknak élőben van jelentőségük, jelen helyzetben egyedül tudnak gyakorolni a kórus tagjai. Ebben az is segítségükre van, hogy a szólamgyakorlatok az interneten is elérhetők. Van egy zárt Facebook-csoportjuk, melynek a segítségével tartják egymással a kapcsolatot, de ehhez természetesen a hagyományos telefonos segítséget is igénybe veszik. Mint mondta, a közeljövőre tervezett koncertek, fellépések elmaradnak, azokat vélhetően, a remények szerint ősszel tartják majd meg. A hagyományos karácsonyi koncertre októbertől fognak elkezdeni felkészülni. A karnagy bízik benne, hogy addigra rendeződik a helyzet. Sajnálatát fejezte ki, hogy a közelmúltban tartottak volna egy kórushétvégét, egy kvázi továbbképzésnek is tekinthető programot, amit a gyulai születésű Kertész Attila karnagy, címzetes egyetemi docens, a Magyar Kodály Társaság, valamint a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének elnökségi tagja vezetett volna. Természetesen ezt sem lehetett megtartani. P. G. Bíznak abban, hogy ismét együtt próbálhatnak majd Fotó: BMH 2020. MÁJUS 5., KEDD Üzeneteket várnak a májusfára CSABASZABADI A helyi szlovák önkormányzat idén is csatlakozott a Közösségek hete elnevezésű országos programhoz. A rendezvénysorozat részeként a Magyarországi Tájházszövetség virtuális kapunyitást javasolt a résztvevőknek május 1. és 17. között, amelynek fontos része a májusfa felállítása. A helyiek a Szlovák Közösségi Ház előkertjében állították fel a májusfát, amelyet e hónap 1. és 11. között bárki szabadon ékesíthet jókívánságokkal, szeretetüzenetekkel és egyéb díszekkel - tájékoztatta lapunkat a szlovák önkormányzat. V. N.