Békés Megyei Hírlap, 2021. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

2021-01-20 / 16. szám

2021. JANUÁR 20., SZERDA Békés megyei sportolók eredményei, sikerei az olimpiákon, 1. rész Már a kezdeteknél ott voltunk... OLIMPIA Ismét olimpiára ké­szül a világ. Csak remélhet­jük, hogy a vírushelyzet végre lehetővé teszi, hogy újra ös­­­szegyűljenek és megméret­tessenek a legnagyszerűbb sportolók. Az eddigi 31 nyári olimpián több tízezernyi kivá­lóság veselkedett neki, hogy elnyerje az olimpiai aranyér­met, hogy dicsőséget sze­rezzen hazájának, hogy meg­mutassa képességeit a vi­lágnak. A résztvevők - és gyakran dicsőséget szerzők - között szép szám­ban vol­tak Békés megyei kötődé­sűek is. Sorozatunkban arra vállalkoztunk, hogy olimpiá­ról olimpiára számba vegyük őket. A feltüntetett adatok a kutatások jelenlegi állását tükrözik. Szigeti Csaba szerkesztoseg@bmhirlap.hu I. Nyári Olimpiai Játékok, 1896, Athén Az ókori olimpiák előtt tiszte­legve az első játékokat Görög­országban rendezték. S bár nem konkrétan az athéni já­tékokhoz, ellenben általában az olimpiai eszméhez kapcso­lódó tény, hogy az újkori olim­piai játékok „atyja”, Pierre de Coubertin személyes jó ba­rátja volt a Békés megyei Pusztaszentetornyán született Justh Zsigmondnak. Az elő­kelő nemesi családból szár­mazó író, Justh, gyakori ven­dég volt Párizsban, ahol a kor legkiválóbb művészeivel, leg­népszerűbb társasági szemé­lyiségeivel, befolyásos politi­kusaival, arisztokratáival ta­lálkozott. A párizsi szalonok­ban ismerkedett meg Couber­tin báróval is. Kölcsönösen nagyrabecsülték egymást: le­veleztek, rendszeresen talál­koztak. A feljegyzések sze­rint 1892 telén Cannes-ban is, amikor Coubertin már „túl volt” a sporttörténelem szem­pontjából sorsdöntő, az óko­ri olimpiai játékok feltámasz­tását kezdeményező felhívá­sán... Sajnos Justh Zsigmond ekkor már nagyon beteg volt, 1894-ben (éppen Cannes-ban) meg is halt. Justh Zsigmond korábban járt Görögországban, rajongott a görög kultúráért, jól ismerte Pierre de Coubertin terveit. Nem kétséges, hogy a francia fontos szerepet szánt volna ne­ki az olimpiai eszme magyar­­országi elterjesztésében... II. Nyári Olimpiai Játékok: 1900, Párizs és III. Nyári Olimpiai Játékok: 1904, St. Louis Békés megyéhez kapcsolódó adatra a kutatások során eze­ken az olimpiákon nem akad­tunk. IV. Nyári Olimpiai Játékok: 1908,London Bár nem tartozik a „rendes” olimpiák közé, ám az 1906- os, úgynevezett soron kívüli olimpiára a jelentősége és ko­moly Békés megyei érintettsé­ge miatt érdemes visszaemlé­kezni néhány mondatban. A párizsi és különösen a St. Louis-i játékokon­­ a világkiál­lítások árnyékában - a sport, az olimpiai eszme közel sem kapta meg azt a figyelmet és megbecsülést, mint érdemelt volna. Elveszni látszottak a coubertin-i álmok. Ma már elfogadott tény, hogy az el­ső játékok tízéves évforduló­ja kapcsán rendezett „köztes olimpia” valójában megmen­tette a játékokat. A görögök nagyszabású versenysoroza­tot rendeztek Athénban. A vi­adal szervezettségében, han­gulatában és a résztvevők szá­mát tekintve végre újra méltó volt az olimpiához. Mi, Békés megyeiek pedig csak sajnál­hatjuk, hogy az 1906-os ese­mény nem kerül(het) a hiva­talos olimpiák közé, hiszen Athénban igen komoly sikere­ket értek el sportolóink. Pierre de Couber­tin személyes jó barátja volt Justh Zsigmondnak. A Kétegyházán született és az I. világháborúban a békés­csabai 101-esek között harco­ló atléta, Mudin István a hel­lén pentatlonban (antik öttu­sa) a második helyet szerezte meg úgy, hogy két számban is a legjobb tudott lenni. Bronzérmet kizárólag olyan sportemberek nyertek Athén­ban, akik Békés megyei kö­tődésűek. Mudin a hellén diszkoszvetésben állhatott fel a dobogó harmadik foká­ra. A Kovácsházi pusztákon (ma Mezőkovácsháza) szüle­tett Holubán Ferenc, valamint a szarvasi kötődésű dr. Tóth Péter kötöttfogású birkózás­ban, illetve kardvívásban vég­zett harmadikként. De akkor most London! A Békés megyei olimpiatör­ténet szempontjából ugyan­csak rendkívül fontos hely­szín. A modern sportok ha­zájának fővárosában rendez­tek először hivatalos nyitóün­nepséget, először vonultak fel a csapatok a nemzeti lobogó­juk alatt. A magyar olimpia­történet legelső zászlóvivője a korszak egyik legnagysze­rűbb atlétája, a soron kívü­li olimpia kapcsán már emlí­tett Mudin István volt. Mudin - a világ számára egyértelmű­vé téve, hogy Magyarország a Monarchián belül is önálló nemzet - a magyar koronás­címeres zászlóval­­ s­­ kivált­va Ferenc József nemtetszését - még véletlenül sem az elvárt Habsburg-, avagy Monarchia­lobogóval) vonult el az angol uralkodói páholy előtt. Mudin István mellett, a má­sik megyei vonatkozású, s ugyancsak atlétikában induló londoni résztvevő Mudin Im­re, István öccse volt. Mindket­ten Kétegyházán születtek, s az első világháborúban békés­csabai alakulatban szolgáltak. Kevésbé ismert tény, hogy míg István a magyar lobogót vitte, addig öccse a „Hungary” fel­iratú táblát tartotta a magas­ba a megnyitóceremónián. Dr. Tóth Péter aranyérmet szerzett Londonban. Londonban született meg az első Békés megyéhez köt­hető olimpiai bajnoki cím is, s ez dr. Tóth Péter nevéhez fű­ződik. A kiváló vívó családi kapcsolatai révén erősen kö­tődött Szarvashoz, édesanyja a településen született és nőtt fel. Tóth Péter gyakran nya­ralt a szarvasi rokonoknál, sőt a helyi sportegyesület (Szarvasi Vívóegylet) edzéseit is látogatta. 1951-ben Rákosiék kitelepítették Budapestről. Kamub­a került, majd pedig Békésre.­­Ám a vívótársada­lom összefogott az érdekében - s mint „az 1952-es olimpiai felkészülésében nélkülözhe­tetlen szakember” - alig több mint fél év után visszaköltöz­hetett a fővárosba.) Tóth Péter Londonban a kardcsapat tag­jaként állhatott a dobogó leg­felső fokára. Három olimpián szerepelt, kard és tőrvívásban egyaránt kimagaslóan teljesí­tett. Az első és az utolsó ma­gyar bajnoki címe között 27 év telt el. A Nemzetközi Vívó Szö­vetség alapító tagja volt (1913). Ugyancsak az utazócsapat­nak lehetett a tagja a Tótkom­lóson született egykori válo­gatott labdarúgó, Holits Ödön. A feljegyzések szerint ő volt az első magyar kapus, aki ve­tődve védett. Futballkarrier­­je közben olykor „átruccant” az atlétákhoz. Ruganyossá­gát kihasználva a távolug­rók között teljesített kimagas­lóan. Londonban is e szám­ban indult, a 14. helyen vég­zett. Holits a focival sohasem szakított, s az 1924-es párizsi olimpián a magyar válogatott edzőjeként vehetett részt, ké­sőbb pedig egy mérkőzés ere­jéig a nemzeti tizenegy szövet­ségi kapitánya is volt. V. Nyári Olimpiai Játékok: 1912, Stockholm A stockholmi résztvevők kö­zött ott találjuk az első olyan olimpiai szereplőt, aki Békés­csabán született, a birkózó Szoszky Andrást. A magyar csapat tagja volt az előző já­tékok kapcsán már említett Mudin Imre. (Érdekességkép­pen megemlíthető: nagy harc volt az atléták és a tornászok között, ki vigye a megnyitón a magyar lobogót. Az atléták jelöltje az ifjabbik Mudin volt. Ám a tornászlobbi erősebb­nek bizonyult, s végül Rittich Jenőt érte a nagy tisztesség.) A Békés megyei kötődésűek sorában ismét megtalálhatjuk dr. Tóth Pétert - aki koránt­sem mellesleg a kardcsapattal ismételten aranyérmes lett! Schlosser Imre, min­den idők egyik legnagysze­rűbb magyar labdarúgója, 1949-ben, fél éven át (janu­ártól júliusig) volt az Oroshá­zi MTK labdarúgócsapatának edzője, 60 évesen még mér­kőzést is játszott az NB II.-es együttesben, igaz, felkészülé­si meccs volt. „Slózi” 13-szor nyert magyar bajnoki címet a Ferencváros és az MTK szí­neiben, hétszer volt gólki­rály, a magyar válogatottban 21 éven át szerepelt - mind­ezzel abszolút magyar csúcs­tartó. Schlosser a nemzeti vá­logatottal az 5. helyen végzett Stockholmban, miután a vi­gaszdíjért kiírt döntő mérkő­zésen a magyarok 3-0-ra le­győzték az „ősi ellenséget”, az osztrákokat. Több volt ez, mint egyszerű győzelem... Csejthei Jelenffy-Tóth Zol­tán sportlövész a magyar ki­rályi honvéd Ludovika Akadé­mia befejezése után 1895 és 1898 között többek között Gyulán folytatott katonai szol­gálatot. VI. Nyári Olimpiai Játékok: 1916, Berlin Az első világháború miatt elmaradt. VII. Nyári Olimpiai Játékok: 1920, Antwerpen Bár a világháborút köve­tő játékokat megrendezték, a magyarokat, mint vesztes ál­lamot, nem hívták meg a ren­dezők. Mudin István és Imre vállára veszi a világcsúcsot dobott gerelyhajítót, Kóczán Mórt Békés megyei vonatkozású eredmények Londonban (1908) HOLITS ÖDÖN (atlétika, távolug­­rás): 14. helyezett, 6,545 m-rel a selejtezőben kiesett. MUDIN IMRE (atlétika, do­bószámok): 7. helyezett sza­bad stílusú gerelyhajításban (45,95 m); helyezetlen görög stílusú diszkoszvetésben, a se­lejtezőben kiesett; helyezet­len szabad stílusú diszkoszve­tésben (34,73 m), a selejtező­ben kiesett: helyezetlen súlylö­késben (12,84 m), a selejtező­ben kiesett. MUDIN ISTVÁN (atlétika, do­bószámok): 7. helyezett gö­rög stílusú diszkoszvetésben (33,11 m); helyezetlen szabad stílusú gerelyhajításban, a se­lejtezőben kiesett: helyezet­len súlylökésben, a selejtező­ben kiesett: helyezetlen kala­pácsvetésben, a selejtezőben kiesett. DR. TÓTH PÉTER (vívás): olimpiai bajnok a kardcsa­pat tagjaként (a csapat to­vábbi tagjai: dr. Földes Dezső, dr. Fuchs Jenő, dr. Gerde Osz­kár, Werkner Lajos); 5. helye­zett kard egyéniben (3 győze­lem); 40. helyezett párbajtőr egyéniben, az 1. fordulóban ki­esett (22-es holtverseny). Schlosser Imre (jobbra) a 100. Magyarország-Ausztria válogatott labdarúgó-mérkőzésen a Népstadionban Fotó: Bojár Sándor/MTI SPORT 13 Békés megyei vonatkozású eredmények Stockholmban (1912) JELENFFY-TÓTH ZOLTÁN (sport­lövészet): 52. helyezett revol­ver és pisztoly, 50 m verseny­számban, 348 körrel; 69. he­lyezett hadipuska, összetett egyéni, 300 m versenyszám­ban 718 (187+241+290) kör­rel; 78. helyezett hadipus­ka, 600 m versenyszámban, 54 körrel; 87. helyezett hadi­puska, 300 m versenyszám­ban, 48 (33+15) körrel. MUDIN IMRE (atlétika): 6. helye­zett súlylökésben (12,81 m). SZOSZKY ANDRÁS (birkózás, kötöttfogás): 24. helyezett (12-es holtversenyben), a 2. fordulóban kiesett pehelysúly­ban (60 kg). SCHLOSSER IMRE (labdarú­gás): 5. helyezett (vigaszdíjas) a magyar labdarúgó-válogatott tagjaként. DR. TÓTH PÉTER (vívás): olim­piai bajnok a kardcsapat tag­jaként (a csapat további tagjai: Berti László, dr. Földes Dezső, dr. Fuchs Jenő, dr. Gerde Osz­kár, Mészáros Ervin, Schenker Zoltán, Werkner Lajos); 6. he­lyezett kard egyéniben (2 győ­zelem); 9. helyezett tőr egyéni­ben, az elődöntőben kiesett (6-os holtverseny).

Next