Békés Megyei Hírlap, 2021. december (25. évfolyam, 278-303. szám)

2021-12-10 / 286. szám

2021. DECEMBER 10., PÉNTEK Turisztikai stratégiát készít az egyesület Várhatóan jövő január­ra elkészül a Körösök völ­gye több mint harminc, fő­ként Békés megyei telepü­lését érintő aktív turisztikai stratégiája. A dokumentum alapja lehet több, a közeljö­vőben megvalósuló fejlesz­tésnek és élményelemek létrehozásának is. Papp Gábor gabor2.papp@mediaworks.hu BÉKÉS MEGYE Térségünk ak­tív turisztikai lehetőségei iránt egyre nagyobb az ér­deklődés, ugyanakkor meg­figyelhető egy érdekes vál­tozás is, amiben vélhető­en a pandémiának is szere­pe lehet. A korábbi nagyobb, 20-30 fős csoportok mellett, illetve helyett leginkább csa­ládok, kisebb baráti társasá­gok érkeznek nagy számban - nyilatkozta lapunknak elöl­járóban Kálmán Tibor, Bé­kés polgármestere, a Körösök Völgye Natúrpark Egyesü­let elnökhelyettese és Pécsi Gabriella, az egyesület mun­kaszervezet­ vezetője. Mint megtudtuk, a natúrpark hó­napok óta komoly és összetett munkát végez a Körösök Völ­gye Aktív Turisztikai Straté­giájának kidolgozása érdeké­ben, csütörtökön is munka­­értekezletet tartottak, a hét elején pedig több mint har­minc település részvételével egyeztették a szakmai anya­got, ami egyszerre szól majd a Körösök völgye brand épí­téséről és az aktív turisztikai fejlesztésekről. Kálmán Tibor és Pécsi Gab­riella külön kiemelte, hogy térségünk lesz a negye­dik olyan régió hazánkban, amely rendelkezik majd ilyen stratégiával, eddig a Bör­zsöny, Dél-Zala és a Mátra ré­giójában készült hasonló do­kumentum. Várhatóan janu­ár végére pedig a Körösök völ­gye is csatlakozik majd ehhez a sorhoz. A négy régió aktív turizmusára előreláthatólag jelentős források állnak majd rendelkezésre. A Körösök völ­gye aktív turisztikai térség Sarkadtól Csongrádig, Túrke­­vétől Kondorosig három me­gyéből, Békésből, Csongrád- Csanádból és Jász-Nagykun- Szolnokból harmincöt telepü­lés együttműködését jelenti. A stratégia négy alapra, a kerékpáros, a vízi, a gyalo­gos és a lovas turizmusra fog épülni. Egyedi, hogy nálunk mind a négy terület beletar­tozik a dokumentumba. Kálmán Tibor elmondta, a támogatások úgynevezett vonalas fejlesztésekre adnak lehetőséget, vagyis több te­lepülésnek együttesen kell olyan programkínálatot fel­vonultatnia, amely alkalmas arra, hogy az ideérkezők több napot eltöltsenek térségünk­ben. Éppen ezért kiemelt sze­repet fog kapni a közös Körö­sök völgye brand, illetve az él­ményelemek és többfunkciós megállóhelyek kialakítása. A turisták utóbbi helyeken léphetik meg az úgyneve­zett jármódok váltását, vagy­is a gyalogos túra után példá­ul kerékpárra ülhetnek, a ke­­­rékpárról túrakenukba száll­hatnak. Természetesen mind­ezt kiegészítik a különböző lovas helyszínek, horgászati, kulturális és ökoturisztikai lehetőségek. Az egyesület munkatársai időközben több mint húsz ön­­kormányzat és civil szervezet együttműködésével már el is készítették az Aktívan a Kö­rösök vidékén­­ az Alföld rej­tett kincsei című kiadványt, ami az egyesület székhelyén kívül egyebek mellett az or­szág Decathlon-üzleteiben, a Tourinform-irodákban és az Aktív Magyarország inter­netes oldalon is megtalálható. Sokat tesznek a vidék- és gazdaságfejlesztésért egyaránt Pócsi Gabriella elmondta, hogy munkájuk során a vi­dékfejlesztést és a helyi gaz­daságot is támogatják. A na­gyon elismert Köröskosár bevásárlóközösség folyama­tosan, heti rendszerességgel működik, a Ligeti vásárt havi egy alkalommal rendezik meg. A Körösök Völgye Natúrpark Egyesület emellett a szemlélet­­formálásért is sokat tesz. Szá­mos környezeti neveléssel kap­csolatos programot szervez­nek, nagy sikerrel szervezik időről időre a Zöldülj, fordulj! vándorkiállítást, és kiadványo­kat is készítettek a legkiseb­beknek például arról, hogy mi­ért fontosak a helyi termékek. Ugyancsak sokat dolgoznak a tájhoz kapcsolódó természe­ti és kulturális értékek megőr­zéséért és megismertetéséért. 2019 óta jelenik meg újból a Kö­rösök Völgye Élménymagazin, amelynek legújabb lapszáma a közelmúltban került ki a nyom­dából, és Gyulától Mezőtúrig mutatja be a térség természe­ti, történelmi, gazdasági értéke­it. A Körösök Völgye Natúrpark egyébként hazánk legnagyobb területtel bíró natúrparkja. A na­túrpark munkaszervezete, az egyesület jövőre lesz 20 éves. Jelentősen javult Okányban a közlekedés biztonsága Elkerülő és bicikliút is épült OKÁNY Elkerülő utat, bicikli­­utat, parkolókat építettek an­nak a 400 millió forintos fej­lesztésnek a keretében, ame­lyet csütörtökön adtak át.­­ A beruházás növelte a köz­lekedés biztonságát - erről beszélt dr. Kovács József or­szággyűlési képviselő. Hiszen bicikliutat, kerékpárforgal­mi létesítményt alakítottak ki a legforgalmasabb szakaszo­kon, így a Hunyadi, a Kossuth és a Vasút utcákban, az elkerü­lő út tehermentesíti a belterü­leti szakaszokat. A projekt kap­csán a szemléletet is formálták, a gyerekeknek rajzversenyt hirdettek, és a legjobb alkotá­sokat csütörtökön jutalmazták. - Mert a település nagyot ál­modni - húzta alá Szívós Lász­ló polgármester a 400 milli­ós beruházás kapcsán. Sorol­ta: 485 méteren 5,5 méter szé­les elkerülő épült a Vasút utca és a kisnyéki út között. A Hu­nyadi, a Kossuth és a Vasút ut­cákban 1417 méteren építettek bicikliutat vagy festettek fel kerékpársávot. A községháza mellett 23 férőhelyes parkoló készült, a posta mellett öt meg­állóhelyet létesítettek, illetve felújították a meglévő parkoló­kat a Kossuth utcában. L. B. Dr. Kovács József és Szívós László adta át a fejlesztést Fotó: L. P. MEGYEI KÖRKÉP | 3 Múltkutatás Vásári Erzsébet erzsebet.vasari@mediaworks.hu M últunk egyben a jelenünk is, hiszen egész életünk arra épül. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy foglal­kozzunk vele. Ám, nem csupán kötelességből kutat­juk elődeinket. Hiszen egy régi tárgyat a kezünkbe fogva, vagy csupán távolabbról szemlélve is különleges érzések fog­hatnak el bennünket. Ugyanígy történhet persze akkor is, ha egy múltbéli településről készült képet nézegetünk, vagy csupán elolvassuk, esetleg meghallgatjuk egy régen élt hí­resség történetét. Mindez hatványozottan igaz akkor, ha kö­zünk is van ahhoz a bizonyos múltbéli dologhoz. Hasonlóképpen lehetnek ezzel a szarvasi TSM civil múlt­kutatók is, hiszen Czesznák Zsolt és Kelemen Gábor la­kóhelyük környékén folytat­nak önkéntes műszeres lelet­felderítést. Hobbijuk pedig a Tessedik Sámuel Múzeum segítségére is van, amelynek vezető régészével, Szarka Józseffel gyakran dolgoznak együtt az ásatásokon. Tevékenységük pedig nem mindennapi. Az utóbbi néhány esztendőben ugyanis több, igazán kü­lönleges leletre bukkantak, melyek között akadnak például 15-16. századi tárgyak, de még 4. századi éremkincsek is. Jelenleg egy elfeledett Árpád-kori faluhely felderítésén dol­goznak. Hozzásegítve mindezzel a jelenkor emberét ahhoz, hogy megtudja és megértse, hogy honnan származik, és mi­ként vált azzá, amivé lett. Jó, hogy élnek közöttünk olyanok, akik szenvedéllyel kutatnak értünk, és megosztják velünk a múltunk darabkáit. Jó néha visszanézni a jelenünkből a messzi múltba. Százan dolgoznak közmunkásként SARKAD A közfoglalkoztatási program és a város mezőgaz­dasági tevékenysége is szóba került a minap a képviselő­­testület ülésén. A közfoglalkoztatottak szá­ma évről évre csökken, ez jel­zi, hogy létesülnek munkahe­lyek Magyarországon - hang­súlyozta dr. Mókán István polgármester, emlékeztetve, 2014-ben még ötszázan dol­goztak a programok keretében Sarkadon, mostanra viszont a létszám alig éri el a százat. Kiemelte: Sarkadon olyan közfoglalkoztatási rendszert alakítottak ki, amellyel lehet eredményeket elérni és ér­tékeket teremteni. Ezek kö­zé sorolta a mezőgazdasági programot, a szántóföldi zöld­ségtermesztést; hogy beton­elemeket - térkövet, szegély­követ - gyártanak, hogy drót­fonatot készítenek, amiket az­tán fel tudnak használni; va­lamint, hogy a közterületeket is rendben tartják, szemetet szednek. Beszélt arról: vannak, akik késve, nem időben jelennek meg a munkahelyükön, illet­ve munkaidőben nem dolgoz­nak. Az igazolatlan hiányzá­sok után megvont munkabér jelenti az egyetlen visszatar­tó erő. Mezőgazdasági tevékenységgel komoly bevételre tesznek szert. A városvezető elm­­ond­­ta: a főállású csoport, illetve a közfoglalkoztatottak révén mezőgazdasági tevékenységet is folytat az önkormányzat, ezen a téren évről évre több tízmillió forintos nagyságren­dű nyereséget érnek el. A gré­mium elé került anyag szerint foglalkoznak Sarkadon árpá­val, búzával, napraforgóval, repcével, zabbal és kukoricá­val is; emellett tartanak juho­kat és sertéseket. L. B. HIRDETÉS ÜZLETBERENDEZÉS - TERVEZÉS - KIVITELEZÉS Igény esetén pályázati árajánlat-készítés

Next