Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1904. január-december (7. évfolyam, 1-53. szám)

1904-10-13 / 42. szám

— 313 15270, ikt. 1904. II. Valamennyi járási főszolgabírónak, Gyula város polgármesterének, Gyula város rendőrfőkapitányának és valamennyi községi elöljáróságnak. A magánfelek és hatóságok által a kir. bíróságok czimére küldött pénzküldeményeknek szabályszerű czimzése. Az alábbi belügyministeri rendeletet tudomásul vétel és alkalmazkodás czéljából közlöm Czimetekkel. Gyulán, 1904. évi szeptember hó 29-én. Dr. Fábry, alispán. Másolat: 53006 II-c. 1004. B­M. szám­i körrendelet. A magánfelek és hatóságok által a kir. bíróságok czimére küldött pénzküldeményeknek szabályszerű czimzése. (Valamennyi törvényhatóságnak.) Az igazságügyminister úr folyó évi május hó 17-én 14715. szám alatt kelt átiratá­ban felhívta figyelmemet azon körülményre, hogy a közel­múltban ismételve fordultak elő oly esetek, amelyeknél a kir. bíróságok czimére érkező pénzküldemények azon okból, mert a különböző hatóságok (u. m. árvaszékek, községi elöljáróságok, községi és körjegyzők s községi leltározó közegek stb.) a czimzésnél nem jelezték azt, hogy a küldemény „bírói letét“ tárgyát képezi, rendeltetési helyükre nem jutottak. Ennélfogva, hogy jövőre nézve ily a kincstárt is megkárosító esetek lehetőleg elke­­rültessenek, amidőn a (czim) figyelmét a következőkre felhívom : egyúttal utasítom, hogy jelen rendeletemben foglaltaknak, minél szélesebb körben való közhírré tétele iránt meg­­felelőleg intézkedjék. A bíróság vezetője által kezelendő pénzek és értéktárgyak meghatározása tárgyá­ban az 1882. évi julius hó 5-én 20763. I. M. szám alatt kelt igazságügyministeri rendelet következően intézkedett: 1. Átmeneti természetűnek tekintendő és a bíróság vezetője vagy saját felelősségére választott megbízottja által kezelendő : a) minden oly pénz vagy értéktárgy, amely elnöki intézkedés alapjául szolgál, vagy más bíróság vagy hatóság megkeresése folytán a bíróság által teljesítendő eljárásnál (tanú­kihallgatás, szemle stb.) a felek előtt felmutatandó ; b) valamely bírói eljárás költségének (szemle, végrehajtás stb.) fedezésére, továbbá az 1881. évi XVII. t.-cz. 87. §-a értelmében előlegül letett összeg; c) a per vagy vita tárgyát nem képező és kiszolgáltatandó díjak (tanú, tolmács, szakértői becsüs, hirdetési díjak stb.) és illetékek ; d) a jegyzőkönyvekre, telekkönyvi kivonatokra, okmány másolatokra vagy egyéb okiratokra alkalmazandó bélyegjegyek, úgyszintén bélyegjegyek hiányában az érintett czé­­lokra felhasználandó, vagy százaléki bélyegjegyek helyett azok beszerzésére a felek vagy bíróságok által postán küldött pénz ; e) peres vagy peren kívüli ügyekben hiányzó jelzeteknek a bírói ügyviteli szabályok értelmében pótlása alkalmából felmerült másolási díjak ; f) az örökhagyó rendjelei, amennyiben visszaszolgáltatandók ; g) hivatali általányból előlegezett összegek visszatérítése czimén befolyt összegek ; h) lelet­felvételi jutalékok; i) bűnjelek mint ilyenek ; j) rendbüntetést kiszabott és a kir. kincstárt illető pénzbírságok, továbbá a jöve­déki kihágási ügyekben befolyt pénzbírságok, ha azok az 1881. évi deczember hó 8-án 39805. I. M. szám alatt kiadott rendelet 6. §-a értelmében a marasztalt fél által a bíró­ságnál fizettetnek le, úgyszintén a pénzbüntetések addig, mig a fennálló szabályok szerint rendeltetési helyükre elküldetnek. 2. Minden a bírósághoz befolyó egyéb pénz és érték, bírói letétként kezelendő. E szerint kivételes a pénz vagy értéknek a bíróság vezetője által való kezelése, miért is a bírósághoz befolyó pénz és érték kezelése rendszerint bírói letétként tehát a kir. adóhivatalnál (állampénztárnál) mint birói letéthivatalnál történik. A letétkezelést szabá­lyozó 1881. évi 39425. I. M. számú rendelet 5. §-a szerint pedig a birói letét tárgyát a fél — kivéve az 1881. LX. t.-cz. 41. §-ának esetét — a kir. bíróságnál le nem teheti és olyant a kir. bíróság főnöke vagy más tagja el nem fogadhat, miért is a fél vagy hatóság az ily módon teljesített fizetésből származó esetleges hátrányos következményeket magának tulajdoníthatja. Szükséges tehát, hogy úgy a magán fél, mint a hatóság (kiv. közeg) a pénz vagy érték küldeményen (borítékon, czimzésen) már külsőleg szembetűnően jelezte, hogy a kül­demény „elnöki letét“-e vagy ..birói letét“-e? A „birói letét“ jelzésű (de azért bíróságra czimzett) küldeményeknek a letéthivatalok részére való kézbesítése iránt különben a meg­felelő intézkedések a birói letétek kezelését szabályozó rendeletben foglaltatnak. Budapesten, 1904. évi junius hó 17-én A minister helyett: Sándor s. k., államtitkár.

Next