Református gimnázium, Békés, 1885
edek alatt többet haladtak, mint az előbbi századokban összesen. Ennek oka főkép abban rejlik, hogy a természettudomány többé már nem egyes kiváltságosok tulajdona, hanem közkincs a melynek áldásaiban az egész emberiség részesül. Jellemző sajátsága — Tyndall szerint — az, hogy gyümölcsöző benne minden tény s minden uj felfedezés rögtön uj vizsgálódások csirája lesz. E mellett elmélet és gyakorlat folytonosan karöltve jár; a tudományos vizsgálódás eredményei nem maradnak puszta elméletek, hanem a gyakorlat emberei által az általános jólét előmozdítására megvalósíttatnak. Ez kitűnik a villanyosság tanainak s gyakorlati alkalmazásainak fejlődésénél is, mely fejlődés szoros kapcsolatban áll az összes természettudományok haladásával. A villanyosságnak különféle gyakorlati alkalmazásai között kétségkívül az electrikus világítás az, amely a laikusnak leginkább imponál. De ezen nincs is mit csodálkozni. Oly világításról, amilyen mai nap már sok helyen látható, 20 évvel ezelőtt még csak álmodni sem mertünk volna. Goethe utolsó szava: „Mehr Licht“ a jelenkor jelszava, nemcsak a szó átvitt, de szoros értelmében is. De amily nehezen sikerült a szellemi sötétséget eloszlatni, és oly nehéz volt a küzdelem a természeti sötétség és az emberi szellem között. Hogy eme küzdelmet megítélhessük s megláthassuk, mily nehezen sikerül az embernek a természeti erőket hatalmába keríteni s saját czéljaira felhasználni, kísérjük végig az elektrikus világítást tökéletesedésének egyes pázisain. 1821-ben Davy érdekes kísérletet tett 2000 Volta-elemből álló galván teleppel. A telep vezető sodronyait u. i. kihegyezett szén végekkel látta el s ezeket egymással érintkezésbe hozta. Mihelyt az electrikus áram a vezetékben keringeni kezdett, a széncsúcsok rögtön megtüzesedtek s midőn ezeket óvatosan egymástól eltávolította, köztük egy felfelé görbülő fényszalag keletkezett, a mely csak akkor enyészett el, midőn a széncsúcsok 7 cm. távolságban állottak egymástól. A széncsúcsokat egymáshoz közelítve, a fényiv újra megjelent. A fény itt azáltal jön létre, hogy az áram a rosszul vezető széncsúcsokon keresztül haladva, akadályra talál, minek következtében ezek megtüzesednek. Ha most a széncsúcsokat egymástól eltávolítják, az akadály még nagyobb lesz, minthogy a két széncsúcs közt levő légréteg szintén rész vezetője a villanyosságnak. De ha az eltávolodás bizonyos határon túl nem