Református gimnázium, Békés, 1934

Mielőtt magának az iskolának történetére áttérnénk, vázoljuk pár vonással annak a helynek a történetét, ahol ez az iskola keletke­zett és kifejlődött. Békés, bár kétségtelenül Árpád-kori hely, okmányokban elő­ször 1220-ban fordul elő (Bekues—Békés).­ 1329-től többször említik, de mint város csak 1405-ben fordul elő, mikor azt írják róla, hogy az egész megyében csak itt volt hetipiac, vagyis Békésnek volt egyedül vásártartási joga. Földesura volt 1404-től Maróthy János, aki több békési fiút (Deák Gellért és Bicze Gergely) kitaníttatott, hogy azután tisztjei­ként alkalmazza őket. A város ügyeit ekkor a bírón kívül 12 esküdtből álló tanács vezette. Ez 1452-ben városát nagy büszkén „civitas“-nak, lakosait megannyi polgároknak (hospes) nevezi. A Maróthyak kihaltával Békés is a királyra (Mátyás) szállott, 1482-ben pedig ennek fiára, Corvin Jánosra. Ez utóbbi volt a város földesura 1482—1504 között. 1504—10 Frangepán Beatrix, 1510—30 Brandenburgi György, 1530—34 Czibak Imre, 1534—52 között a Palóczy­­család, 1552—66 között maga a király, I. Ferdinánd. Mikor a király volt Békés földesura,­ tudjuk, hogy körülbelül mennyi volt a lakosok száma. 1552-ben Csarnával és Verebessel együtt 97 kapu után fizet adót, 1580-ban 130, 1562-ben 256, 1564-ben 415 kapu után. A kapu egy-egy családot jelent, egy családra átlag 5 lelket számítva, a lakosok száma a fenti időben 485, 680, 1280 2075. Gyula 1566-ban történt eleste után Békés is török birtok lett. Török földesura a szultán volt, magyar földesura továbbra is a király, vagy jobban mondva, az egri vár. 1596-ban a tatár portyázók Békést teljesen semmivé tették, úgyhogy az egészen lakatlanná vált. A lakatlan várost Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől Teleki Mihály és Nádudvary János kapják meg; ezt az adományt 1614-ben Bethlen Gábor is megerősítette. II. Rákóczi György idejében pedig Teleki II. Mihály, a későbbi nagyhírű kancellár lett Békés egyedüli földesura. Ebben az időben Békés lakosai egyszerűen szerződött emberek, szinte azt lehet mondani, bérlők voltak, akik az 1662—64-es években földesuruknak 200 tallért fizettek évente. A szabad elmenetellel bíró földmívesek összes ügyeit nem a földesúr bírája, hanem a városi tanács intézte. Ez adott bizonyítványo­kat, ez döntötte el a polgári peres ügyeket, ez teljesítette a bűnügyi vizsgálatot. Az 1683—99-iki felszabadító háború visszaadta Békésnek is régi szabadságát.­ 1683-ban még az erdélyi sereget élelmezi, 1688-ban a kurucok itt szállottak ki Gyuláról jövet hajóikból, hogy Kecskemét felé támadást intézzenek a király csapatai ellen. De nemsokára maguk a keresztény csapatok rombolják le és teszik lakatlanná, hogy a Gyulán levő törökség élelmezését lehetelenné tegyék, és így Gyula visszafogla­lását megkönnyítsék. Egyházi tekintetben Békés a váradi egyházmegye főesperessége volt. Az egész megyében Békés volt a leggazdagabb lelkészség. A XVI. 1 Karácsonyi: Békés vm. története. I.m. 1896. 2 Karácsonyi : i. m. I. K. 3 Karácsonyi : i. m. I. K.

Next