Polgári Leányiskola, Békés, 1940

50. esztendő Amikor iskolánk minden külsőséges ünnepség nélkül üli meg és emlékszik meg fennállásának 50. éves év­fordulójáról és amikor az első létszámú 10 tanuló helyett az 50. esztendőben magántanulókkal együtt 165-öt számlál az 1940—41. tanévben, örömmel kell megállapítani, hogy Békés nagyközség egyedülálló középfokú leányiskolája kul­­turmissziót terjesztett. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy ma a kisgazda, iparos és kereskedő osztálynak majdnem kizárólagos iskolája a mi iskolánk, melynek már tantervénél fogva is közel kell állni a gyakorlati élethez. A ma világa nem elégszik meg azzal, hogy annyit tudjunk, amennyit régen tudtak, ismereteinknek, tudásunknak többnek kell lenni és életre valóbbaknak. Amihez eddig a törvény szerint elég volt négy elemi iskola elvégzése, ahhoz ma négy középiskola kell. Enélkül sem gyakorlati, sem irodai, vagy tisztviselői pályán elhelyezkedni nem lehet. A mai ipartörvény előírja már a négy gimnázium, vagy négy polgári elvégzését azok részére, akik mesterek akarnak lenni. (Varrónő, szabónő stb.) Ma már kórházakba ápolónőnek csak négy középiskolával vesz­nek fel. Sok és sok esetet tudnánk felsorakoztatni, melyek mind a fentieket igazolják. De maradjunk ott, ahol elsősorban van helye a nők neki: az otthonban, a családban. Ahol az élet csakugyan száz és száz esetben próbára teszi még a jó háziasszonyt is. Itt van nagy szükség az iskolára. Az iskola adja meg neki az alapot arra, hogy induljon meg a családi élete. Miként nevelje vallásos, hithű, hazafias, idősebbeket tisztelő szellemben a magyar haza jövendő generációját. Itt szerez az iskolában bizonyos mértékben intelligens gondolkozást, mellyel családjának csak javát szolgálhatja. A négy polgárit végzett nő nem fog a még mindég fennálló kuruzslók, javas­­asszonyokhoz fordulni. Nem fog beteg gyermekének pálin­kás kenyeret, mákgubót adni, a vérző sebre különböző fer­tőző dolgokat rakni. A négy polgárit végzett nő, Isten

Next