Békés, 1869 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-10-02 / 1. szám
felesleges ezen fogalmaknak a sajtó vétségekre leendő helyes alkalmazásáról felvilágosítólag értekezni. Ezt tenni, néhány sorban megkísértjük. Az 1848-ki sajtótörvény 2-ik §-ja szerint, „sajtó utáni közlés alatt értetik: minden olyan [ közlés, mely vagy szavakban vagy ábrázolatokban, nyomda, kőnyomda s metszés által eszközöltetik és amelynek közzététele, a példányok akár ingyen kiosztásával akár eladásával már megkezdődött.“ Ezen §-nak fogalmából önkényt következik, hogy a sajtótörvényben elősorolt sajtóvétségek fogalmához a sajtó atomközlés mulhatlanul megkivántatik. Nem elég tehát, hogy valakiről be van bizonyítva, miszerint valamely iratnak mely sajtóvétséget tartalmaz, ő a szerzője, hanem arra nézve, hogy azon irat tartalmáért, sajtóvétség miatt, az esküdtszék által bűnösnek kimondathassák, mulhatlanul megkivántatik azon nyomtatványnak felmutatása melyben azon irat megjelent és annak bebizonyítása, hogy eme nyomtatványnak közzététele, a példányok akár ingyen kiosztásával akár eladásával már megkezdődött. Az emlitett sajtótörvény 13-ik §-a szerint, sajtóvétségért büntettetik a szerző; ha ez nem tudatnék, a kiadó; ha ez sem tudatnék a nyomda vagy metszde tulajdonosa. Ezen személyek tehát nem együtt és egyszerre, hanem alternative, a megállapított sorrend szerint idéztethetnek sajtópörbe s vétethetnek vád alá. Ezen sor szerinti felelősséget, mint a beszámítás alapelveivel ellenkezőt, az újabb törvényhozás elvetette és méltán, mert az igazság azt hozza magával hogy ne csak egyik a vétkesek közül, hanem mindegyik vétkes büntettessék. Ezért az újabb sajtótörvények, a fent említett személyeket nem alternative, sor szerint, hanem együtt s egyszerre rendelik sajtópörbe idéztetni. Ugyanis, jöhetnek elő esetek, midőn egy időszaki lapban megjelent czikk szerzője sajtópörbe idéztetvén, bebizonyítja, hogy a kérdéses czikk általa nem sajtó utján közlés végett, hanem csupán magánlevél gyanánt íratott, és annak sajtó utján közzététele, az illető időszaki lapnak szerkesztője által, az ő — szerző — akaratján kívül történt. Hogy ilyen s hasonló esetekben sem a közvádló sem az esküdtszék a törvény által megállapított sorrendhez kötve nincs és hogy a megejtett vizsgálat eredményéhez képest, a vád alá helyezés csak a tulajdonképeni vétkesre nézve történhetik, ez önként értetik s bővebb felvilágítást nem igényel. A fentebbiekből önként következik, hogy ha valamely sajtóperben a szerző ellen elmarasztaló ítélet hozatott, a többiek kik a sorrendben utána vannak, jelesen a kiadó, a felelős szerkesztő és a nyomdatulajdonos a fennforgó ügyben többé vád alá nem helyezhetők s el nem ítélhetők, — ha azonban szerző a vád alól fölmentetett, ekkor a sorrendben utána következők ellen a büntető eljárás folytathatik. Egyébiránt a beszámítás enyhébb a kiadóra és a nyomda vagy metszde tulajdonosra nézve, mert ezeknek a sajtóvétség elkövetésébeni közreműködésük inkább üzleti dolog, — súlyosabb a szerzővel, vagy az ezzel egy cathegoriába eső foldító’,a, — legsúlyosabb pedig a felelős szerkesztőre nézve, mert ez a lapjában megjelenő minden czikkről tudomással birni tartozik és ha valamely czikk fölvétele az ő tudtán kivül történik, ebbeli mulasztása vagy hanyagsága, vétkét még inkább sulyosbitja. állás nagykövetségre fog ’emeltetni, s ezen állásra ugyancsak b. Werther fogna kineveztetni. E szerint Werther visszahivatása kétséges, s így e körülményben keresni a fent jelzett közeledést nem lehet, ha csak az nem mutat arra, hogy a szövetségi követi állás most már nagykövetséggé növi ki magát. De annyi tény, hogy a politikai lapok mindenütt az Austria Poroszország között kötendő barátságról beszélnek, ezt variálják czikkeikben, levelezésben és sürgönyökben. E tárgyban legmegvilágitóbban ir a bécsi „Presse“ mely a különféle ide vonatkozó lőrékről igy nyilatkozik: „Az eddigi feszültség valóságos mellőzése csak úgy érezhetik el, ha a megállapodás érdekében egy újabb, tartható alapot fognak találhatni. Az eddigi differentiáls fő oka Délnémetországban rejlik, a vita ezen pontjaira nézve kell tehát egyezkedni. Ez csak úgy történhetik, ha mind Berlinben, mind Bécsben lemondanak arról, hogy imperatív befolyást gyakoroljanak a dél-német ügyek fejlődésére, ha Délnémetország önelhatározási jogát tiszteletben tartják és megengedik természetes fejlődésüket. Ha ezen gondolat mindkét részről elfogadtatik, akkor a barátságos szomszéd viszony nem csak lehető, hanem bizonyos is. Az ezen alapon bekövetkezendő kibékülésnek azonban még egy kritériummal kell bírnia, t. i. nem szabad a magyar osztrák monarchia barátságos viszonyát Francziaországhoz alterálni.“ — Francziaországban napról napra bonyolodottabb alakot ölt a helyzet s a bizonytalanság a legnyugtalanítóbb híreket szüli.Parisban majdnem egy hét óta beszélik, hogy a kormány államcsiágra készül. A főváros parancsnokává Montauban tábornok egy vadsággal határos szigorúságáról ismeretes férfiú fogna kineveztetni. A lapok a kamara összehívását sürgetik, de a kormány még nem határozta el magát mitevő legyen. — Spanyolországból szomorú hírek érkeztek. Barcelonában véres összeütközés történt a katonaság s az önkénytes csapatok között, melyek makacs küzdelem után szétszórattak, s lefegyvereztettek. A kormány elhatározta, hogy ezektől nem tűr el semmiféle republikánus tüntetést sem. Hir szerint a ministerium meg akarja hosszabbítani Serrano kormányzóságát egy évvel, miután nincs kilátás, hogy a trónt egyhamar be lehessen tölteni. Szegény Spanyolország! Eddig más kezek szórtak rád nyomorúságot most meg önmagadban hasonlottál meg. — Pápán közelebb követválasztás les denütt nagy feszültséggel néznek az erő elé. A jobboldal jelöltje Trefort Ágoston gyönkbeli birtokos — a baloldali Horn kinek nevet az ellenzék s különösen ennek< orgánuma a „Hon“ úton-útfélentromtóteUjy lesz a dicsőség? azt előre persze senki sem hatja; mind a két párt erősen biztatá Bfctfá mindegyik a maga jelöltjét hirdeti kiEpro Mindenesetre nyereségnek tartanók, fia ozszággyülés tagjainak szána egy olyi^Hírezettségű egyénnel szaporodnék, ning^Hfó ! — Jól esik ilyesmit hallani. I)« sept. 20-án tartott vasaikor a vendégl^aVlyosóján 600 írttal terhelt tárczát ltb .hitetes fogadós addig tudakozódott tulajdonosát— egy pesti majorost, f— meg ta, ki ekként szerencsésen visszanyerte elve pénzét. Ismétlő felhívás Gyula váro s ír|közönséhez! Folyó évi augusztus havában a fegMzet rútjaihoz tett felszólamlásomat mitől azuttal L fiúi bizalommal ismétlem, azon buzgó kérést tézem, hogy a kik az élőkor iránt kegyeidet íllék keblükben — a gyulai archeologiai tárai megalakulása végett ez évi október hó 4-én előtt 10 órára, közös tanácskozásul a hely elemi főiskolai múzeumba megjelenni sziveik jenek. Az Idősb Mogyoróssy János Külföldi szemle. A napi sajtó e héten keresztül folytonosan az Austria Magyarország és Poroszország közötti közeledéssel foglalkozott. E közeledés egyik legfőbb jele azon körülmény volna, hogy a porosz koronaherczeg (kinek mellékesen megjegyezve a königgrätzi végzetes ütközetben nagy része volt közelebb Bécsbe érkezend az udvar látogatására, hol hir szerint két napot fog tölteni. A másik jelző Werther bárónak a bécsi porosz követnek visszahivatása volna, miután Werther itt állítólag a bécsi udvarnál „iigrata persona“ volna. Ez utóbbi hir ellenében azonban a „Wanderer“-nek egy berlini távirata azt állítja, hogy a Bécsben levő éjszak-német szövetségi követi Újdonságok. — Az ujonczállítás Békésen tegnap befejeztetett, s ezzel az egész megyére nézve véget ért. — A Gyula város közönségét utóbbi időben annyira, foglalkoztatott tndóház kérdése is megoldást nyert. Ribáry ministeri osztálytanácsos, Nagy László vasúti felügyelő és több vasúti mérnök érkezett múlt szerdán városunkba, s ugyanazon napon a meghívott érdekeltek és számos hallgatóság jelenlétében úgy a város határán keresztül vonuló pályavonalon létesítendő átjáró és közlekedési mellékutak, mint a folyóvizekeni s egyéb hidak megállapítása után az indóház helye is kijelöltetett. A tárgyalás eredménye az lett, hogy sem a külső vásártér, sem pedig az úgynevezett „gyepmester tér“ nem fogadtatott el indóház helyül, hanem a református sirkert melletti szénáskert. A hidak között legfontosabb lesz a Fekete- és Fehér-Körösön építendő két híd. Az utak megállapításánál az illető földtulajdonosok kényelmére kellő tekintet volt. Már most óhajtandó, hogy a munkálatok mielőbb megkezdessenek, hogy elvégre Gyula városa is részesüljön a vasúti közlekedés áldásos élvezetében. — Hogy fáklyás zenét zene nélkül is lehet adni , arról a közelebb városunkban időzött látszert, püspök urnak egy ilynemű megtiszteltetése (?) tanúskodik. De a mellett, hogy ez alkalommal a zene mellőzve volt, még a fáklyákon is meglátszott mennyire igyekeztek az illetők a tiszteletnek kifejezést adni,— állván azok valamely más alkalomból megmaradt dirib-darabokból. Szerencsére a püspök nem a fáklyák mivoltát tekintette ezúttal, hanem a jóakaratot. Tiszteljük az illetőket és figyelmeztetjük, hogy máskor illőbb módon igyekezzenek a tiszteletet valamely kiválóbb egyén iránt kimutatni — vagy pedig hagyják abba. — Biharmegyében a szüret, és pedig a n.váradi és érmelléki járásban ebó 14,15 és 16-án — Belényes vidékén pedig 8-án veendi kezdetét. Vegyesek.V Egy nagy ember emlékezete. Septembe 14-én magasztos ünnepet ült a tudományom 1 . lat. Humboldt, Sándor, az újabb kor W,,.. , tót búvárja születésének századik évfordulójaija ‘ e nap, melyen a lángeszű, fáradhatatlan s r tevékenyebb emberek egyikéről elkékszetett a hálás utókor. A nagy ember 176. seiA ®’ született Berlinben és 1859. május 6-n, ugyanott. Ha valaki az emberiség dicsőségére működött, úgy bizonyo BalFnjffy^ volt az, ki csaknem egész életén k<tztül kadatlan munkássággal, példátlan^szeretett az emberi ismeretek gyarapításában fisában fáradozott. Öt éven át Amenta* zott, keresztül-kasul járván e világrészben tartományát, sokszor szenvedve, t. külözéseket koczkáztatva életét és mit egy czéltól vezéreltetve — a tudomás pilásától. Világhirű könyve a „Kosnuban foglalja az egész természeti világ halhatatlan emléke gyanánt maradt teje magas szellemének. A Miklós oroszt tál 1829-ben rendezett észak ázsiai tun> czélu utazásban szintén részt vett, s ez alkalmi mai kilencz hónap alatt 2320 mértföldnyi úti tett. Könyvet kellene írni, ha valaki e nagy ember érdemeit és hatását a tudományra fejtegetni akarná, vagy oly mindent magában foglal ismeretekkel bírnia, mint a minőkkel ő bírt — hogy megítélni tudja. Tőlünk idegen bár, de mert az egész emberiség büszkeségének mondható — a mienknek is tarthatjuk őt s ép oly kegyelettel ragaszkodhatunk emlékéhez, a minővel szülőhazája Németország ragaszkodik. A siami ikrekről. Olvasóink bizonyosan még élénken emlékezni fognak a grami ik.knnek föltünése oly nagy zajt ütött a á (Ty) kikről eddigelé alapos, részint azo.ib. . jlan dolgokat állítottak. Azt hisszük IU, egészen érdektelen egy tudományos f •l származó némely megbízható adatok e természeti tüneményről, mely adatai egy angol szaklapban tétettek közzel A siami ikrek kétségkívül termés« >.nak mondhatók, de semmi esetre sem mely mint sokan hiszik a boneztan a siológia közönséges törvényei alól létezne, hanem melynek rendkivüliség ‘ véletlen körülmények ritka egybetűl b'' áll. A tünemények, melyeket az erb férfiú az ikreken észlelt, mind olyant az átalános szabályok szerint az éle sen az emberi testben természetesek. fa szenved kétséget, hogy az egybekötő t ikét egymástól egészen különböző skintetben elválasztott lény. Különbületeik, véleményük, testi hogylétükbtól^zös bennük egyedül az, hogy 58 v Vb szoktak úgy cselekedni, mintha egyedi Az egyik olykor beteg, a másik ne