Békés, 1871 (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-01-26 / 8. szám
mal Gyula városában, legnagyobb mértékben bizonyosan ők is élvezendők, másrészt pedig mert ők maguk erejéből felsőbb iskolát különben sem állíthatnak, a várostól pedig csak közös városi felsőbb iskolára kívánhatnak áldozatot, legkisebb kételkedésünk sincs arról, hogy inkább áldozhatják azt egy közös felsőbb iskola helyiségül a közös felsőbb nevelési s oktatási intézet létesíthetése végett, mint egy közös tetemes adósság felvételével kívánják mind magukat, mind a többi hitfelekezetü társaikat indokolatlan szűkkeblüséggel terhelni, s vonalakodások által ezen, most kínálkozó kedvező alkalmat fel nem használva, a felsőbb iskolai nevelés ügyét bizonytalan időre továbbra is háttérbe szorítani. Hátra van még, hogy szóljunk arról is, hogy Gyulára a közszükség igényeinek legcélirányosabban megfelelőleg, minő felsőbb iskola alapítandó ? Erről azonban a jövő számban. Országgyűlési tudósítás, Jan. 19. Henszlmann Imre határozati javaslatot ad be, a nemzeti képtárnak tűz- és vízmentes helyiségekben leendő elhelyezése iránt. Stratimirovics György interpellálja a ministerelnököt, az újabb időben jelentékeny fordulatot vett külpolitika tárgyában. A porosz szövetségben a pangermanizmus terjeszkedése által veszélyeztetve látja Magyarország, s a vele határos keleti és déli népek érdekeit, s kérdi a miniszert, mily befolyást gyakorolt a kormány e szövetség létrehozásában, szándékozik-e ezen veszélyeknek a szövetség meghiúsítása által elejét venni, s ha meg nem akadályozhatná e szövetséget, szándékozik-e oda működni, hogy abból a francia nép szabadságharcára semmiféle hátrány se nöjje ki magát ? Jan. 21. Horn Ede a bankügyben interpellálja a pénzügyminiszert. P. Szathmáry K. pedig a honvédelmi miniszert, hogy szándékozik-e lépéseket tenni, úgy a honvédség, mint a közös seregnél a szolgálaton kívüli fegyverviselés megszüntetésére. Irányi Dániel: Határozati javaslatot nyújt be, hogy az államtitkárok és ministeri tanácsosok kivételével minden államhivatal vizsgálat és pályázat által töltessék be. Napirend: az 1871-ki költségvetés. Széll Kálmán a pénzügyi bizottság előadója szerint a kiadás 9 millió forint deficitet mutat. Simonyi E. határozati javaslatot nyújt be, mely szerint mondja ki a ház, hogy a ministerium által előterjesztett költségvetést részletes tárgyalás alapjául el nem fogadja. Ezután a kormány eljárását rostálja: Andrássy elnök s honvédelmi minister, de egyszersmind külügyeinket is ő vezeti, s így egy ember e három szakra tehetetlen. Kerkápolyt, mikor már jó honvédelmi államtitkár volt, megtették pénzügyministernek. Gorove mikor beletanult teendőibe elment a közmunka- és közlekedési ministeriumba, abc-ét tanulni. Szlávy is jó államtitkár volt, s most tanulhatja a ministeri abc-ét ő is. Kerkápoly Simonyinak felelve azt mondja, ha oly nagyon helyünkön voltunk előbbi állomásunkon, azt a képviselő úr akkor mondhatta volna még meg, s kár volt az elismeréssel addig várni, míg elmentünk onnan. Máriássy Béla: a ministerium nem tud kibontakozni a régi rendszerből, mindent megtart az átvett kormányformából, különösen a személyzetet még szaporítja is, úgy, hogy jelenleg e személyzet több mint 20 ezer emberből áll, és híven a régiekhez a deficitből is minden évben bőven kijut. Különösen sokalja az adót a jövedelemhez képest. A delegatiókból. Jan. 21. Napirenden volt a közös pénzügyministerium 1871-ik évre előterjesztesztett költségvetése. Az albizottság jelentése átalánosságban elfogadtatván a részletes tárgyalásra mennek át. A nyugdíjazásra nézve határoztatott, hogy az véve a képviselőházak elé tartozván, gondoskodjék a miniszer a t. hozó testületek útján annak szabályozásáról. A közös főszámszéket illetőleg a ministerium utasíttatik oda működni, hogy a főszámszék mielőbb függetlenül és az alkotmányosság elveinek megfelelőleg szerveztessék. A zárszámadást illetőleg az indemnitas megadatott. A háború. A harctérről folytonosan szomorúbb hírek érkeznek. Bourbaki, a köztársaság reménye, sebes futásban hátrál Werder győzelmes seregei elöl, Faidherbe futó hadát Goeben üldözi, Chanzy seregei már régen szét vannak verve, s csak roppant erőfeszitéssel lesz képes azokat összevonni. Ez a helyzet szomorú képe, s lehet, hogy a távírda a napokban még leverőbb hireket fog hozni. S így a legnemesebb törekvés, a csodával határos hősies kitartás és bátorság, a szabadság s a hazáérti harc talán rövid napok alatt a legszomorúbb kimenetellel fog végződni. E megrendítő hírek közt csak egy vigasztaló van, hogy t. i. Trochu f. hó 19-én tekintélyes haderővel Vinoy tábornok vezérlete alatt kitörést rendezett, melyről csak porosz sürgönyeink lévén, tisztán nem tájékozhatjuk magunkat, amennyiben azonban ismerjük a porosz sürgönyök őszinteségét, hajlandók vagyunk e kitörés eredményét jelentékenynek tartani, ugyanis egy versaillesi sürgöny a porosz veszteséget 400 emberre teszi, mely szám minden esetre kicsinyítése a valónak. Azonban, ha sokkal jelentékenyebb volna is e kitörés eredménye, reményeket még azon esetben sem meríthetnénk abból, mert az már eddig is bebizonyult, hogy a párisi őrség képtelen a porosz övét megtörni, s hogy kívülről többé nem igen várhat segélyt a szorongó főváros az a fentebbiekből könnyen kimagyarázható. E kitörés talán végső fellobbanó lángja volt az annyi lelkesedéssel bíró szabadsághősöknek. Külföld. Favre Gyula végre elindult londoni útjára a conferenciában részt veendő, s így mi sem akadályozza többé a conferenciát érvényes határozatok hozatalában. A béke kérdése azonban a porosz követ utasítása szerint nem fog felhozatni. A bajor kamara 102 szóval 48 ellenében elfogadta a versaillesi szerződéseket, s Antonelli bíbornok a pápa nevében azokat kívánatosoknak tartja, s talán e kijelentés bírt legnagyobb nyomatékkal a bajor képviselők határozatára. Azorosz királynak német császárrá lett kikiáltása ünnepélyén a német hadsereg valamennyi ezrede képviselve volt, zászlóik az oltárt vették körül, Bismark olvasá fel a proclamatiót, a király egy beszédet tartott; a badeni nagyherceg aztán felköszönte a császárt; Bismark altábornokká neveztetett ki. Legújabbak: Bécs, január 23. A „Tagespresse“ egy besanconi, e hó 23-áról kelt híre szerint a poroszok 21- én erőteljesen megtámadták Dijont. 12 óráig tartó győzelemdús csata fejlődött ki ebből, mely után a poroszok még aznap teljes fölbomlással vonultak vissza az egész vonalon. Garibaldi üldözi őket. Berlin, január 23. A királynak egy Saarbrückenben e hó 18-áról kelt hadi parancsa a hadseregnek a császári cím fölvételét jelenti ki, mi a német fejedelmek és német népek beleegyezésével történt. A hadparancs kiemeli, hogy a német sereg vitézsége és kitartása Németország belalakulásának művét hatalmasan elősegíté. Brüssel, január 22. Az „Independance“ jelenti Arlonból, e hó 22-ről: Longwy bombázása ma folyton tartott, a város centruma sokat szenvedett, az ostromlók pénteken megkísérlik a Chier fölötti nagy hidat légbe röpíteni, azonban a vállalat részben nem sikerült, az explózió rettenetes volt. Ugyane lap jelenti Lilléből, 21-ről Bessol tbk. nagyon megsebesülve ide hozatott; ez igen nagy veszteség az északi hadseregre nézve. Paulie d’Ivay tbk. itt van, Robin tbkról még semmi hír sincs. — Hírlik, hogy a poroszok Cambray minden pályaudvarát elfoglalták, és Rumilly (Cambray mellett) ostromlására készülnek. Brüssel, január 23. Párisi léghajóhírek e hó 21-ről jelentik: A lakosság hangulata az utolsó kitörések nem sikerülte miatt nagyon nyomott, s az elégedetlenség Trochyvel mindinkább növekszik. Levelezés. M.Berény jan. 20-án. Az árvíz tőlünk is megkívánta áldozatát, amennyiben egész Kereki vízben áll, az őszi vetések ott mind tönkre vannak téve, az épületek dűlőfélben vannak, és a kik ott lábas jószágaikkal tanyáztak, onnan mind elvonulni kénytelenittettek. Nehogy azonban csak tovább fűzzem a panaszokat, inkább azon tanítást látom kivonandónak ezekből megyénk mind azon községeinek elöljáróságaira nézve, kik az árvíz fenyegetéseinek kitétetvén, hogy ideje korán, nyáron tegyék és tétessék meg a kellő óvószereket és védeszközöket, az árvíz meggátolására, nehogy újra is azon szemrehányás illessen bennünket, hogy még a magunk kárán sem bírunk okulni. Folyó hó 8-án itt a nagy vendéglő udvarában, egy uri-rendbeli ősz férfiú felakasztotta magát, ki annyira előre látó volt szándékának végrehajtásában, hogy még fehér ruhájából is gondosan kivágta nevének jegyeit, melyekről nyomára lehetett volna jutni, ki legyen ő. Vendéglősünk el nem mulasztó azonnal a dolgot a „Hon“ hasábjain közhírré tenni, így azután kitudódott, hogy neve Gabridl János, szegedi lakos. Miután állítólag jómódú állapotban hagyta hátra számos tagokból álló családját, csak távolról sem sejthető, mi bírhatta a szerencsétlent ezen tettének végrehajtására. Fia és veje tegnapelőtt érkezvén ide, gondoskodtak rom. kath. szertartással történendő végtisztességtételéről. Karácsony óta színészeink vannak, Kőszegi Endre igazgatása alatt, kik kevés kivétellel mind meglehetősen jól játszanak. Elegendő tarka repertoirjuk van, és mind jelszavalásukat (mimika) mind előadásukat tekintve, megfelelnek közönségünk igényeinek. Nincs is panaszuk közönségünk részvétlensége ellen, amennyiben már ismételve fordult elő azon eset, hogy a nézőközönség helyet nem talált. Ezen körülmény bizonysága egyrészt annak, hogy maga M.-Berény, ezen három nyelvű lakossággal biró község mily fokban haladt a magyar nyelvben és az ez iránti rokonszenvben, másrészt pedig annak, hogy azon terem, mely különben táncvigalmainkra szolgál, csakugyan már szűk kezd lenni, mi a legutolsó f. hó 18-án tartatott táncvigalom alkalmával is nagyon nyomasztólag volt észlelhető. Ugyanis a jó kedvnek és a fesztelenségnek, mely abban nyilatkozott, csak azon egy hiánya volt, hogy a közönség alig fért meg a teremben, s ennek szűk és alacsony volta miatt a levegő annyira tikkadt és fojtó volt, hogy azt a táncolókon kívül még a világítás is megérezte. Legörvendetesebb újság egyébiránt az, hogy ma községünk házánál képviseleti gyűlés tartatott, melyben nagyságos Vadász Manó tanfelügyelő úr felszólítása következtében, községünk képviselő testülete egy felsőbb népiskola létrehozását nemcsak elhatározta, hanem egyúttal annak módjának megoldása és a szükségelt alap előteremtése végett egy bizottságot is nevezett ki, mely a három lelkész, Megele Bertalan, uradalmi kasznár, mint a ki mindaz iránt, a mi közönségünk javára van, melegen érdeklődik, Kis Sándor községünk bírája, a községi jegyző, a két orvos, valamennyi felekezet egy-egy tanítója, tekintetes Bonyhay Benjamin ur, mint e részben szakértő tanférfiu, Marmmerstein Mór, mint az izraelita felekezet képviselője és három közlakosból áll, úgy hogy minden fele