Békés, 1871 (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-02-23 / 16. szám

Országgyűlési tudósítás, Február 17. Napirend a kultusminister budget­­jének tárgyalása. Körmendi folytatólagos be­szédjében fájlalja, hogy a kényszer­oktatás végre nem hajtatott. A coelibatus megszüntetését ajánlja. P. Szathmáry Károly beszédében ifj. Pulszky beszédére válaszol. Tisza Kálmán szerint min­denekelőtt a tanulmányi alapokkal kell tisztába jönnünk, e nélkül a tanügy célszerűen nem lévén rendezhető, az egyetemi theologiai facultás eltör­lése mellett szól, s indítványozza, hogy a tanügyi bizottság mielőbb tegyen jelentést működéséről. N­y­á­r­y Pál ugyanez értelemben szól. H­e­n­s­z­l­­mann Imre Kat. javaslatot ad be, hogy a cultus­­ministeriumtól választassák el a vallásügy, s ideig­lenesen a belügyi tárcához tartozzék az, míg utóbb teljesen szüntettessék meg. Táncsics Mihály a tan- és nevelési reform ügyében indítványt nyújt be. S­i­m­o­n­y­i Ernő felkéri a kormány elnökét, hogy az oktatásügyi tárca betöltéséről adjon felvi­lágosítást, mely ügyben már különben is interpel­lálva volt. Ezután nem helyesli, hogy az új mi­niszer nincs jelen, hogy program­jával megismer­kedhettünk volna, s ez elmaradásban azt látja, hogy a miniszer nem tartotta meg a parlament iránti tiszteletet. S­z­i­l­á­d­y Á. egyetért előtte szólóval, s pártolja Tisza K. indítványát, s a neve­lés ügyében autonómiát kíván, Horváth Sán­dor szintén Schwarcz Gyula centralisatiója ellené­ben. T­a­n­á­r­k­y G. államtitkár védi Pauler el­maradását, hogy nagyobb inconsequentia lenne je­len lenni és nem felelni, mint jelen nem lenni. A vallás- és közoktatási tárca elválasztására még nem jött el az idő, előbb az egyházjavakkal kell tisz­tába jönni. A kényszer­oktatásra megjegyzi, hogy az foganatosittatik, s Nagy-Váradról ez ügybeni buzgalomért dicsérettel emlékezik meg. Február 18. Napirend : a cultusügyi budget foly­tatólagos tárgyalása. A tanulmányi ügyek igazga­tása rovatnál P. Szathmáry Károly megjegyzi, hogy e felügyelőségek, mint fölöslegesek, szüntet­­tessenek meg. Tanárky nem látja egészen fe­leslegeseknek ez állomásokat, különben úgyis ideig­lenesek. Hoffman P. és Schwarcz Gyula Szathmáryval egyértelemben szólnak. Tisza K. nem bánja, ha megmaradnak a tanfelügyelők, de teljesítsék kötelességeiket, hanem csakis ezt. V­á­­­r­a­d­y G. a tankönyveket roszalja. Tanárky a kormánynak a felekezeti iskolákhoz nem lévén semmi köze, könyveket sem adhat azoknak. V­u­­kovics S. erre megjegyzi, hogy a kormánynak lehetne mindemellett is gondja, hogy ily könyvek­ből ne tanuljanak, a tanfelügyelőkről szólva fel­hívja a kormányt, hogy ez állomásokra csak hiva­tottakat nevezzen ki. Vécsey Tamás hat­ javasla­tot ad be az á­ll­a­m­v­i­z­s­gák szabályozása tár­gyában, Ghyczy pártolja e javaslatot. — A pesti egyetem rovatnál Patrubány Gergely előhozza, hogy szüntesse meg a miniszer az orvos-egyete­men az orvos-sebészm­esteri tanfolyamot. Várady a hasonszenvi tanszék felállítását hozza emléke­zetbe. Tanárky kijelenti, hogy egy hasonszenvi tanár kinevezése minden órán várható. Schwarcz Gyula az egyetem hiányairól szólva felemlíti, hogy mivelődéstörténeti tanszéke nincs. Február 20. Andrássy miniszerelnök vála­szol Iványi - Stratimierovics interpellációjára. Na­pirend a közoktatási budget részletes tárgyalása. Hodossy I. a pesti egyetem költségvetésénél a tanári fizetések javítása mellett szól, H­e­n­s­z­l­­mann szintén. Hoffmann Pál indítványt ad be egy protestáns egyházjogi tanszék haladéktalan felállítása iránt. P­é­c­hy T. mind a Hodossy mind a Hoffmann indítványát a pénzügyi bizottsághoz kívánja utasittatni. Tisza K. Péchy szerint szól s megrótja a szélsőbal eljárását az indítványok szabálytalan beadásáért, s az általuk meg nem szavazott és mégis általuk szaporítandó budgetnél követett eljárásukért." Tanárky G. pártolja a tanári fizetések felemelését. A József-műegyetem rovatánál Török 8. és Várady G. annak mi­előbb Pestre leendő áthelyezése mellett szólnak. Szentpály Jenő ugyanez érdemben hat­ javaslatot ad be, Zsedényi Ede Budán kivánja hagyatni az egyetemet. — Irányi a közép- s elemi iskolák fe­­nyszéki módozata felöl interpellálja az államtitkárt, Tanárky kedvezőleg válaszolt. Várady ismét a tankönyveket hozza fel. Tisza K. erélyes intéz­kedésre hívja fel a kormányt ez ügyben. Péchy T. kivánja, hogy utasítsa a miniszer közegeit, mi­kép ily könyvek kiküszöböltessenek. A budai ta­­nítónő-képezde rovatánál Tisza K. Kat. javasla­tot ad be, hogy a kormány ezen képezdék felállí­tásánál lösulyt a női képezdékre fektessen. — E javaslat elfogadtatott. Febr. 21-én. A delegatioból. Olvastatik a német delegatio üzenete a 3 milliónyi számítási hiba tárgyában, me­lyet a német delegatio a magyar delegatio felhí­vására kijavított. Elnek jelenti, hogy a közös budget szentesítés végett felterjesztetett, de eddigelé nem érkezett vissza, úgy hogy annak kihirdetésére febr. 22-én délelőtt 9 órakor újra ülést kell tartani. Olvastatik a delegatio ülései alkalmával közre­működött gyorsírók folyamodványa tiszteletdijért. A delegatio a 20 gyorsírónak a 24 ülésért össze­sen 500 frtot szavaz meg. Egyéb tárgy nem lévén, az ülés­­ 11 órakor el­oszlott. Az összes párisi sajtó valószínűnek tartja a né­metek bevonulását Párisba; a nemzetőrség már felszólítatott töltényei beadására. Mint egy francia lap írja, a fegyverszünet után minden francia sereg szétbocsáttatik. Az érintett lap hozzáteszi, hogy ez a hadsereg teljes újjá­szer­vezése miatt szükséges volna. Trochy Bordeauxba utazott, a Finestre departe­­mentben történt megválasztását fogadta el.­­ A poroszok határozottan követelik a még ki nem szolgáltatott fegyverek átadását.­­ A párisi la­pok mindinkább követelik, hogy a nemzet­gyűlés Párison kívül ülésezzen. úgy írjunk róluk, mint otthonos bálkirálynékról, s ez estén mégis a szokottnál kellemesebb benyomás azt íratja velünk, hogy valahányszor látjuk min­dig több szépet kellemest és csínt fedezünk fel. Farkas Mariska beléptével az egész társaság figyelmét elfoglaló királynői alakja s csinos öltö­zékével. A Szánthó testvérek láttakor önkéntesen a rej­tőző kedves kis ibolya jutott eszünkbe. Topics Lujza­, Szakál Ilonka- s Habinay Gizellán is ugyancsak az előbbiek csinosságát találtuk. Cingulszky Józsefné, Novák Kamilné és Born­­hauser Antalné szokott csínnal növelék a társaság szépségét. S aztán volt jó kedv, vigság. De hát hogy is ne lett volna oly társaságban, a­hol annyi szép nő, a­hol annyi mulatni vágyó fiatal ember kere­kedett. Az esteli jó hangulat folyton növekedett ki világos kivkradtig. A hölgyek kedvesen emlé­keznek vissza ez estélyre, s hogy hány fiatal em­ber szive ver azóta sebesebben s forgat fejében ábrándos eszméket, azt csak a szivek és vesék vizsgálója tudhatná. S hogy egész legyen a kép, melynek festésében elég kopott ecsetet használok, felemlítem még, hogy Miska cigány zenéje nem csak a táncteremben, hanem szünet alatt is oly hangulatban tartá a je­lenvoltakat, s már ekkor különösen a nemes ifjú­ságot, hogy a jó kedv határai tíz mértfölddel tá­­gulának. S most hölgyeim­ szives emlékükbe e mulatsá­got, s a boldogító viszontlátásig isten önökkel. Kerekes András: Franciaországi események. Versaillesben a békealkudozások már megkez­dődtek, Bismark Favre Gyulával állítólag már kö­zölte a békeföltételeket, melyek ha csakugyan oly túlzottak, mint tudni akarják (az ismert terület át­engedésen kívül hét milliárd frank hadi kárpótlás) aligha fognak francia részről elfogadásra találni. A fegyver­szünetnek mártius 12-ig kért meg­hosszabbítása, a poroszok által megtagadtátok, mit annak tulajdonítanak, hogy a fegyverszünet második meghosszabbításából a poroszok nem húz­hattak olyan nagy hasznot, mint az elsőből. Ki­tűnt ugyanis, hogy a versaillesi főhadiszállás csak azon feltétel alatt egyezett bele a fegyverszünet­nek febr. 24-ig lett meghosszabbításába, ha Bel­fort kapitulál. Legújabbak: Bordeaux, febr. 20. A nemzetgyűlés ülése egy órakor nyittatott meg, a diplomatiai testület karzata teljesen el van foglalva, több mint 600 képviselő van jelen, és roppant tömeg nép. Az új ministerium következőleg alakíttatott meg: Dufau­­re igazságügy-, Favre külügy-, Picard belügy-, Simon-, közoktatásügy-, Lambrech kereskedelmi-, Leflo hadügy-, Pothouan tengernagy tengerészeti-, és Ravey közmunkaminister. Bécs, febr. 20. A „Wiener Abentpost“ határo­zottan visszautasítja a kormánynak tulajdonított al­kotmányellenes szándékokat, — s ezeket mondja : A ministerek, hivataluk elfoglalásakor az alkot­mányra tettek esküt, és programmjukban kinyi­­latkoztaták, hogy a törvényeknek teljes tiszteletet szerzendnek. A ministerek ennek folytán a legfőbb állami törvényt, az alkotmányt is meg tudandják oltalmazni, birodalmi tanác­csal egyetértve, a bel­­béke helyreállását siettetendik, és ezáltal az alkot­mányos élet folytonos kifejlesztését, valamint a bi­rodalom anyagi és szellemi erejének emelését elő­­mozditandják. Bécs, febr. 20. Az áradási központi bizott­ságnak ma tudtára adatott, hogy a császár ma meg fogja látogatni a fenyegetett város­részek menhelyeit; minden látszat szerint a fenyegető ve­szély ma már elmúlt. Versailles, febr. 19. Favre tiltakozott azon törvénytelenség ellen, hogy fegyverszünet alatt hadisarc vettetik ki. Bismark elismerte ennek tör­vénytelen voltát. London, febr. 19. A konferencia elhatároz­ta, hogy a Fekete-tenger idegen hadihajóknak megnyittassék, s visszaadta Törökországnak azon jogot, hogy más nemzetek hadihajóit bebocsáthatja a Dardanellákba. Oroszország megegyezett, de a porta vonakodik, csak két hadihajót akarván a Duna-torkolathoz bocsátani. Róma febr. 20. a jezsuiták készülnek Rómát odahagyni. Madrid, febr. 19. Zorilla ministerre, az egyko­ri kortes-elnökre ma reggel rá­lőttek, azonban sé­­rületlen maradt. A tettesek odább álltak és meg­menekültek . Versailles febr. 21. Thiers, Jules Favre­s a nemzetgyűlés 15 tagja Versaillesbe érkeztek mint békebiztosok. A nemzetgyűlés febr. 24-ig elnapol­ta magát. A belső feltételek, mint most már hiteles forrásból állítják, a következők: 2 milliárd tallér (7500 millió franc) hadi kárpótlás; Elsais és Né­­met-Lotharingia átengedése Metz és Thionville-lel együtt. Ha az ellenségeskedések újból kezdeteket vennék, a poroszok jégbe röpítik a párisi erődö­ket s a belső sáncokat, és bevonulnak Párisba. Bordeaux febr. 21. Oroszország elismerte a francia köztársaságot. Levelezés. M.­Berény, febr. 19. Örömmel sietek tudatni, hogy a m.-berényi ol­vasó-egylet által a francia sebesültek javára f. hó 16-án tartatott táncvigalom, részint felülfizetések, részint annak következtében, hogy a vendéglős Erős János úr, a franciák iránti rokonszenvénél

Next