Békés, 1871 (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-04-20 / 32. szám

Harmadik évfolyam: Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részére vonatkozó közlemények küldendők: főutca 186. szám, 32-ik szám. Gyula április 20-kán 1871. Kiadó hivatal: Nagy Ferenc könyvkereskedése , hová az előfizetési pénzek, hirdetések, hirdetési dijak és reclamatiók küldendők. KÉS Megjelen hetenként kétszer, vasárnap és csütörtökön. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. 1 Előfizetési feltételek: S“ egész évre fél „ negyed „ 6 frt — 3 frt — 1 frt 50 Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték 1 minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. A községi törvény. III. Azonban a nagy- és kis községek elöljáróinak hatásköre igen szűkre van szabva, — mert a piaci, vásári, építészeti rendőrséget, a gazdák és cselédek közötti ügyeket csak a rendezett tanácsú városok elöljárói kezelhetik és intézhetik, — következéskép, nagy községekben eme ügyekhez az elöljárók nem szóllhatnak. A Vl-ik fejezet szerint, nagy községben biró, másodbiró, 4 tanácsos, pénztárnok, jegyzők, gyám s esetleg orvos, képezik az összes tanácsot. Hát ügyész, mérnök, levéltárnok tartása nem engedélyeztetik? — Vagy nem volt szükség precíze megnevezni az elöljárókat, minőségök szerint, — vagy azt a szót legalább, általánosságban kellett volna kiterjeszteni, vagy végre, mint a rendezett tanácsú városoknál ahogy megjegyeztetett, a ponthoz záradékul lett volna teendő: „a nevezetteken kívül, a helyi viszonyok szerint, rendszeresített más tisztviselők is alkalmazhatók.“ Ennyi tisztviselővel ugyan a mi Békésmegyei nagyközségeinket kormányozni nem lehet. A 67-ik §. következetesen mondja, hogy a nagy községben, csak a bíró, jegyző, pénztárnok és közgyám húz fizetést. Bizony pedig az orvos, ügyész, mérnök fizetés nélkül nem szolgál. A községi képviselet száma is, igen csekélyre van, (nagy községekben 40-re) határozva. Vegyük a mi békésmegyei községeinket, hol 10 oly nagy község találtaik, melyek legkisebbje is 8,000 lakost számlál, — a legnagyobbika épen 30,000 lelken felül. — Ezek némelyike, mint megváltakozott község, úri jogokat gyakorol, nagy kereskedelmi forgalma, nagy vásárjai vannak, vasúti állomással bir, a népnevelés feletti ügyeletre szorittatik, sőt külön követküldési joggal van felruházva. Ezeknek valóban fontos házi, és átruházott ügyei lehetnek, s azokat oly gyenge tanáccsal s 40 képviselővel tartoznak intézni. Módjában lenne ugyan e községeknek, magoknak szélesebb hatáskört teremteni, ha hogy t. i. a rendezett tanácsú városok sorába lépnének, — de ez a közlakosság mostani fejlettsége mellett alig remélhető, — miután ez az államadó felénél többet fizetőktől függ, kik ama kedvezményt megérteni aligha akarják, s annak elnyeréséért folyamodni, aligha fognak. Azonban maradnak maguk, s az állam hátrányára azon kiskorú állapotban, melyben jelenleg tengődnek. A virilis szavazat eszméje, mint a megyei, úgy most a községi törvényjavaslat tárgyalásánál kemény próbát állott ki. Állíttatott, hogy ez a polgároktól jogokat vont el. Ha a szabad választás egyáltalában ki lenne zárva, akkor ez állítás helyt állna, — de a polgárok szabadságára lévén bízva a képviselő testület felét, választás utján betölteni, mindenki érvényesítheti választási jogát. A községekre van bízva, több vagy kevesebb képviselőt választani, a szerint, amint a szabad választás jogát, többre vagy kevesebbre becsülik, mit azok, utólag be is bizonyítanak. Cáfolatul felhozatott, hogy nem kell más országok példájára, hanem Magyarország eddigi joggyakorlatára hivatkozni. Habár állama is az, hogy a választás nálunk mindig, és szabályosan gyakoroltatott volna, de hisz a rendezés fogalma épen azt fejezi ki, hogy a természettől öröklött jogok, a társadalom javára és érdekében szabályoztassanak. A községeknek általában nem az a feladatuk, hogy minden áron politikai érdekeknek hódoljanak; ezeknek érdeke inkább a gazdálkodáson alapszik, — s így, a mint valamely iparvállalatnál, kinek több részvénye van, több szavazattal is bír, úgy méltó, hogy a községekben, kik legnagyobb terhet visznek, ott, hol az ő anyagi érdekeikről van szó, a tanácskozásból ki ne zárattassanak. Eme törvény által a szabad választás eszméje, de fáj &. Nézetek: a folyók szabályozására s az árterületek ármentesitésére nézve ajánlott különböző módozatokról, s különösen azon elvekről, melyek szerint lesz végrehajtandó a Körös-Berettyó folyók szabályozása, s árterületeik biztosítása, — tekintettel a már kész építményekre. Bodoky Lajostól. (Folytatás.) Valamely lefolyási keresztszelvényen, bizonyos időben keresztül ömlő víztömeg nagysága függ: a keresztszelvény területének,és a viz közép folyási sebességének nagyságától; s egyenlő e két tényező szorozatával, p. o. ha valamely víztömeg másodpercenként 4 láb utat tesz, 100 négyszögláb területű keresztszelvényen, másodpercenként 400 köblábnyi viztömeg halad keresztül. Ugyanezen vízmennyiség ugyanannyi idő alatt keresztül folyhat 80 vagy 200 négyszögláb területű szelvényen is, ha másodpercenként, első esetben 5 láb, második esetben 2 láb utat tesz; minélfogva ugyanazon vízmennyiségnek levezetésére kisebb keresztszelvény mellett nagyobb folyási sebesség, nagyobb keresztszelvény mellett, kisebb sebesség kivontatatik, mint ezt folyoknál naponta tapasztalhatjuk. Minden egy mederbe egyesitett, s helyesen vezetett viztömeg képez magának oly keresztszelvénnyel biró medret, mely az év legtöbb részében előforduló vízállás mellett lefolyó tömeg befogadására szükséges, s azt bővíteni nem áll hatalmunkban, mert a keresztszelvény megbővitése folytán sebességéből veszített folyó viz, — a felsőbb helyekről hozott iszapját elejtve, — medrét ismét a régi méretekbe állítaná vissza, miután pedig az iszaplerakodás legnagyobb mérvben a fenéken történik, — ezt folytonosan felemelve — az eddigieknél magasabb vizeket okozna, sőt a feljebb eső folyó részt is egészen elrontaná. Azonban a lefolyás gyorsítása mellett a mederképződést is nagyon elősegítjük, a lefolyó víztömeg másik tényezőjének a sebességnek növelése által. — Hogy pedig helyesen megítélhessük, mit kell e végett tennünk, tudnunk kell, minő okok? minő befolyást gyakorolnak, a medrekben folyó víz középsebességének módosítására. — Ennek kipuhatolására a missisippi folyónál s mellék vizeinél tétettek nagyszerű vizmérések. A 12 éven keresztül szakadatlanul folytatott vizmérések adathalmazából sikerült a folyómedrekben, s csatornákban folyó viz mozgási törvényeit, egész szabatossággal levezetni, s oly mennyiségtani képletek által előállítani, melyek a valósághoz, minden eddig használt képleteknél, sokkal közelebb álltnak. Ezen tapasztalatok szerint egyenletes sebességű, tehát egyenlő szélességgel, vízmélységgel, keresztszelvénynyel s egyenlő esettel biró folyó részen a folyó víz középsebességének nagysága függ: a keresztszelvénytől, a keresztszelvény kerületétől (meder feneke, oldalai s vízfelszínének szélessége), s a víz felszínének viszonyos esetétől; *) és pedig igen csekély különbséggel egyenes viszonyban van a keresztszelvény második, a viszonyos eset negyedik gyökével és fordított viszonyban a keresztszelvény kerületének másod gyökével.**) így a vízfolyási elmélet alapjával megbarátkozva, most már áttérhetünk a legelöl jelzett szabályozási módok bírálatára. I. A légköri csapadékokból származott ([ 0)0081 1,6 (•+ 1 P ’,4463)yf^2 1 6,945 p+W8 2) 0,09 £ 1,6 (a+ 1,4463)51 PIy *) Keresztszelvény területének nevezzük azon lapot, mely származik ha valamely test hossztengelyére merőlegesen elmetszetik. Folyóknál folyási keresztszelvény azon lap, mely származnék, ha a lefolyó viztömeg valamely pontnál folyási irányára merőlegesen ketté szeletnék. *) Viszonyos eset = a folyási irány két különböző pontján a vizszin magasságai közt levő különbség elosztva a két pont egymástóli távolával. **) Ha a keresztszelvény nalának összes hossza = a; meder oldalak és fenék va p ; víz felszínének szélessége = W; viszonyos eset = s; — ezen mennyiségeknek a folyó középszélességének (v) összefüggése következő képlet által fejeztetik ki: