Békés, 1871 (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-09-21 / 76. szám

Harmadik évfolyam, 76-ik szám. Gyula September 21-én 1871. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi ré­szére vonatkozó közle­mények küldendők: fő­utca 186. szám. Kiadó hivatal: Nagy­­ Ferenc könyv­­kereskedése , hová az előfizetési pénzek, hir­detések, hirdetési­ dijak és reclamatiók küldendők.BÉKÉS Hirdetések felvételnek : Gyulán a kiadó hivatalban; Pesten : Lang Lipót nemzetközi hirdetési­ irodájában (Erzsébet tér 9. sz.) Továbbá Neumann B. (Kígyó utca 6. sz.), és Singer Sándor (3 korona utca 5. sz.) hirdetési irodájában. — Hirdetési díjak : Három hasábos Garmondsor háromszori hirdetésnél 5 kr. Terjedelmes vagy többször megjelenő hirdetések kedvezőbb feltételek mellett vétetnek fel. — Kincstári illeték minden egyes beiktatásért 30 kr. — A „Nyilttér“ben a 3 hasábos Garmondsor dija 15 kr. Kéziratok: nem küldetnek vissza. Megjelen hetenként kétszer, va­sárnap és csütörtökön. Előfizetési feltételek: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ KÖZLÖNY. "S“*’’ egész évre fél Előfizetési felhívás „BÉKE­S“ 1871-ik év utolsó negyedére. Külön előfizetési iveket nem küldünk szét, hanem e helyen kérjük fel a t. kö­zönséget, hogy lapunkat továbbra is pár­tolni s a közeledő évnegyedre szóló előfi­zetéseket idejekorán a kiadóhivatalba be­küldeni szíveskedjék. E végből a postautalványozást, mint leg­célszerűbb módot, ajánljuk használni, jogaikat e megyében gyakorolni? — el­lenkező esetben e megyebeli legtöbb adó­fizetők névsorából ki fognak töröltetni. Kelt Gyulán sept. 18-án 1871. Kiadta: Hajóssy Ottó s. k. a szervezési küldöttség előadója. Békésmegyei szervező küldöttség al­bizottságának határozata értelmében ezen­nel köztudomásra hozatik, hogy a legtöbb egyenes államadót fizető honpolgárok 210- re terjedő előzetes megállapított névsora az albizottság által elkészíttetvén, ugyan az, valamint a kitöröltek sorozata és a m. k. adóhivataloktól beérkezett egyénenkénti ki­mutatások f. é. sept. 24-től okt. 8-ig Gyu­lán délelőtti órákban alólírott hivatali he­lyiségében, okt 8. 9. 10. napjain pedig az albizottság nyilvános ülései alatt délelőtt 10 órától 12-ig délután 8 tól 5-ig bárki ál­tal megtekinthető, és felszólamlások szin­tén ezen idő alatt élőszóval, vagy írásban fentiri helyen bejelenthetők, megjegyezvén, hogy a 210-re terjedő sorozat legalsó adó­összege — kitörlések esetére — körülbe­­lől 180 frt. Felhivatnak ennélfogva egyátalában a megye mindnyája adófizetői, főkép pedig az 1870. 42. t. c. 23. §-ban irt állam feleke­zeti, községi és magántanintézetek tanárai, a tudományos akadémiának tagjai, a folyó­irat és lapszerkesztők, lelkészek, ipar és ke­reskedelmi kamarák bel- és kültagjai, a magyar államban érvényes oklevéllel ellá­tott­ tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnö­kök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek és gazdatisztek, végre a nejeik avagy kiskorú gyermekeik vagyonát keze­lő férjek, illetőleg atyák, hogy jogaikra, a­mennyiben a törvény 23. §-ban foglalt ked­vezményt igénybe venni kívánják, a fentirt határidőben felszólamlás útján annyival in­kább felügyeljenek, mert ellenkező esetben ez alkalommal e részbeni jogaikról lemon­­dottaknak tekintetnek. Ugyanezen határidő alatt, azon legtöbb egyenes adót fizetők, kik Békés megyében összehrattak, de megyén kívül laknak, vagy bírnak, ugyanazon fent idézett törvény ér­telmében kötelesek bejelenteni: kivánják e Békés megye bizottmányának évnegyedes közgyűlése. Sept. 18-án és folytatva. Bizottm­ányi tagok kevés számmal vannak jelen. Elnök főispán ur a gyűlést 10 órakor megnyitván, mindenekelőtt a másod alispán emel szót. Előre bocsátja, hogy a megye első alispánja egészségi tekintetből távol lévén, neki jutott a feladat, a me­gye állapotáról a szokott jelentést megtenni. E je­lentését a következőkben adja elő. A közegészség­­ügy állapota utóbbi időkben kedvezőtlen volt; mint tudva van a váltóláz esetei nagy mérvben mutat­koztak, az utóbbi időkben azonban kevésbé. A közegészségügy érdekében átalában, valamint a szomszédos országokban uralgó cholera-járványnak netáni terjedése meggátlására a kellő intézkedések jó eleve megtétettek.­­ Mint örvendetes tényt jel­zi a másod alispán, hogy az alföld-fiumei vasútvo­nal csaba-nagyváradi része a közforgalomnak tény­leg átadatott; jelenti továbbá, hogy az aug. 6-án Csabán megtartott megyei dalárünnepély a majdan létesítendő e megyei „Szeretetház“ alapjára 1062 frt 20 krt jövedelmezett s ez összegről szóló taka­rékpénztári könyvet a halárünnepélyt rendező bi­zottság elnöke dr. Hajnal István oly kéréssel mu­tatott be, hogy azt a megye közönsége felügyele­te alatt kezeltesse. Végül jelenti, hogy a közbiz­tonság állapota teljesen kielégítő s ez örvendetes tény a királyi biztosként működő ifjú gr. Ráday Gedeon érdeméül rovandó fel. — Az ezekben elő­adott alispáni jelentésre a megye következőket ha­tároz : A közegészségügyi állapotra vonatkozó je­lentés tudomásul vétetik s az e tekintetben tett in­tézkedések helyeseltetnek. — A szeretetház részé­re befolyt pénz, illetőleg takarékpénztári könyv a megye felügyelete alá vétetik s a halárünnepélyt rendező bizottságnak készséges fáradozásaiért a me­gye részéről meleg elismerés szavaztatik. — Ifjú gróf Ráday Gedeon kir. biztosnak a közbiztonság érdekében kifejtett és országszerte közelismerésben részesülő üdvös működéséért, a megye jegyzőköny­vileg köszönetét fejezi ki s erről kir. biztos urat értesíteni rendeli.­­ Ezekután felolvastatott a me­gye másod alispánjának, mint a kebelbeli törvény­szék elnökének, időszaki jelentése a törvényszék működéséről. Tudomásul vétetik. — Következett a kormányrendeletek tárgyalása; ezek közül a je­­lentésbeket a következőkben emeljük ki. A bel­­ügyminiszer a megyeszervezés tárgyában készített munkálatot némely hiányok kipótolása végett be­­küldvén, az ezt tárgyazó rendelet a megrendelt kipótlásoknak a nyert utasitásokhoz képesti esz­közlésével a szervezési bizottságnak kiadatott. — Bittó István igazságügyminister ur kineveztetését tudatja, mit a megye örvendezéssel vesz tudomá­sul s minister urat feliratban üdvözölni határozza. — Következik egy végtelen sora a meghirdetés végett leküldött törvénycikkeknek, melyek meg is hirdettetnek. — A közlekedési minister úr a gróf Blankenstein testvérek és Füzes-Gyarmat község­nek a szeghalmi és füzes-gyarmati határban meg­gyűlt vadvizek tárgyában beadott panaszát azzal küldi le, hogy ez ügy kormányi elintézketése cél­jából egy a helyszíni állapotok megbírálására al­kalmas térkép szereztessék be. A kívánt térkép készítésére és annak utána bemutatására az illető panaszos folyamodók elutasittatnak. (Folytatása következik.) A horvát viszonyokkal a magyar kormány behatóan az országgyűlés elnapolása után foglal­kozik. Bedekovich horvát bán, Suhaj és a horvát főispánok a ministerelnök meghívása folytán már megérkeztek Pestre és Andrássy által fogadtatva egy értekezleten részt is vettek. A horvát viszo­nyokat illetőleg legközelebb határozott fellépés vár­ható. A királyhoz intézett folyamodványok. Újabban igen gyakran megtörtént, hogy magán­­személyek, testületek és más hatóságok által a cs. és kir. első főudvarmesterhez, vagy a főudvarmes­­teri hivatalhoz Ő Felségéhez leendő bemutatás vé­gett kérvények és folyamodványok nyújtattak be, dacára, hogy e folyamodványok, tartalmuk szerint e hivatal illetékességébe nem tartoznak. E folya­modók érdekében, írja a „Napló“, szükséges tud­ni, hogy Ő felségéhez intézett kérvények jövőre a legmagasabb kabinetirodához intéztessenek, mely egyedül van hivatva ily folyamodványok bemuta­tására. Országgyűlés, Sept. 14.Elnök:Somssich Pál, l­óra után nyit­ván meg az országgyűlést, több kérvények felol­vasása után, a szünidő alatt választottak mutatják be megbizó leveleiket. — Ezután elnök előadja Andrássy ministerelnök átiratát, melyben Gorove helyett Tisza Lajosnak közmunka és közlekedési miniszerré kineveztetését tudatja. Simonyi Ernő im­­parlamentárisnak tartja, hogy az uj minister nem a képviselőházból választatott; Andrássy védi el­járását s kijelenti, hogy e tekintetben ő felsége kinevezési jogának sem a törvény sem a gyakor­lat határokat nem szab. — Schwarcz Gyula és Simonyi Ernő interpellálják a cultusministert; első reflectálva mártius 15-ki interpellatiojára a place­­tum­ tárgyában kérdi a miniszert, hogy mit tett e tárgyban a nemzet megnyugtatására és szán­­dékozik-e a kormány, az egyetem, műegyetem, jogakadémiák, gymnasiumok és reáltanodák érde­kében reform intézkedéseket tenni; — utóbbi a fehérvári püspök által királyi jóváhagyás nélkül kihirdetett csalhatatlansági dogma tárgyában kérdi a miniszert, hogy a törvény e megsértéséért mi módon vett vagy veend elégtételt. — A ház költ­ségvetésének bemutatása után Tisza Kálmán kér­désére, hogy mi történik a házzal, elnök azo

Next