Békés, 1872 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-05-26 / 8. szám
Uj folyam. 3-ik szám Winkle Gábor könyvárus üzlete, V főtér, Prág-ház. J BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Dij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr. 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyílttól* Garmandsora 10 kr. í . ^ Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Gyula május 24. — Lapunk 2-ik számában felhívtuk iparosaink figyelmét az uj ipartörvényre, melynek értelmében az eddig fenti ított czéhek feloszlattak és ha akarják ipartársulatokká alakulnak, ez esetben külön alapszabályokat dolgoznak ki, és azokat a kereskedelmi ministeriumhoz felterjesztik. Az ipartörvény csak nagyon kis mérvben körvonalazza e társulatok feladatát, és alig hisszük, hogy az ott érintett néhány sorból valaki képes legyen ily alapszabályokat létesíteni. Az országos iparegyesület segítendő a bajon, kidolgozott egy alapszabály tervezetet, és azt a nevezett ministeriumnak be is mutatta, de attól választ még nem kapott, és így azt mintául még nem is terjeszthető. — A három hó, mely alatt e törvénynek életbe kellene lépni elmúlt, de eddig sikeresítéséhez még nem történt intézkedés. — Megyénkben a kezdeményezést Csaba ragadta meg, amennyiben egy ipartársulat létesítéséhez szabályokat dolgozott ki; — ezeket alább egész terjedelemben közöljük, szolgálatot vélünk ezáltal iparosainknak tenni, annál is inkább, mert többen ez ügyben kérdéssel is fordultak hozzánk, amelyekre akkor határozott választ nem adhattunk. — Szolgáljanak e szabályok előlegesen útmutatásul azoknak, kik kebelükben új ipartársulatokat létesíteni akarnak; — mi bizton hisszük, hogy az ipar- és kereskedelmiministerium részérőli késedelmezés csak azon okból történik, mert annak kebelében ily szabályok kidolgozása — figyelembe véve tán az országos iparegyesület tervezetét is — foganatba vétetett. A b.-csabai iparegylet alapszabályai. B.-Csaba városában lakó iparosok az 1872- dik évben szentesített ipartörvény korlátai között egy iparegyletet képeznek. 1. §. Ezen egyletbe bevétetnek a városban s a közel környéken lakó iparűzők. Czélja az egyletnek. 2. §. a) az ipart a kor követelményeihez képesti fokra emelni, b) a beteg és dolog képtelen egyesületi tagok és családjaik számára segélyezési forrást teremteni, c) az egylet segédei számára helyiségről gondoskodni, hol azok üres idejüket hasznos írások, rajzminták készítésével, vagy pedig tudományos előadásokkal tölthetik, d) tanítványok felvételéről, azoknak tanulási idejök alatti bánásmódról, szakképzettségükről és felszabadításukról gondoskodni. e) az iparügyletükből keletkezett peres ügyeknek az ipartörvényszék előtti elintézése. Az egylet tagjai. 3. §. Az egylet tagja lehet minden B.Csabán , a közel vidéken lakó feddetlen jellemű önálló iparos, ki bármely iparág kitanulását és társulatba leendő felvételét szakosztályi hiteles oklevéllel igazolni tudja és nevét akár magány, akár szakosztályi uton beíratja. — Az ipar nem folytatása, ha a fennebbi kellékek igazolhatók, akadályt nem képez, miután a közgyűlés tiszteletbeli tagokat is választhat Hatásköre. 4. §. Az egyletnek hatásköre kiterjed minden iparüzletre, iparczikkek készitésére, valamint Csaba város s a közel környéknek segéd- és tanítványok képző-intézetére. 5. §. Az eddigi czéhtársulatok szakosztályi czimet vesznek fel s mint ilyenek választanak a kebelekben létező tagok 10%-jét bizottsági tagokul 3 évre. Oly szakosztályoknál, melyek kebelekben többféle ipart képviselnek a bizottsági tagok számának meghatározásánál figyelemmel kell lenni. 6. §. Az így megválasztott bizottsági tagok saját maguk közül pénztárnokot és jegyzőt választanak mindenkor szavazat útján viszonlagos szótöbbséggel szintén 3 évre. Az elnök s alelnökök megválasztása a közgyűlésnek hagyatik fel. A szakosztályok maguk választják elnökeiket, kik a bizottsági gyűlésben előadó és szavazati joggal bírnak. 7. §. Az iparosok, segédek, kik a beteg és szűkölködő társaik segélyezésére elkülönített pénztárt kezelik és vezetik, külön osztályt képeznek, mindamellett a közigazgatásnak alá vannak vetve. Az iparos segédeket annyi osztályba lehet beosztani, ahány szakosztályt az egylet számlál; elnökét és pénztárnokát a szakosztály bizottsága saját kebeléből választja. 8. §. Az 1872. évi ipartörvény 98. §. értelmében ezen bizottság az osztályok hatásköréhez tartozó ügyeket vezeti és kezeli. Tanonczait a szakképzettségbe előmozdítja, vizsgálja és felszabadítja, vagy folytatásra szorítja. A felszabadulási okmányt az egyleti jegyző állítja ki, az osztály elnöke aláírja és pecséttel ellátja. 9. §. Minden tag a maga szakosztályába választó és választható s az egyetemes iparos közgyűlésekben szavazattal és indítványozási joggal bir. 10. §. A szakosztály belügyeibe a központi bizottság nem avatkozhatik, hacsak erre különösen fel nem hivatik. Évi járulékok: 11. §. Az évi járulékok minden év végén a jövő évre a főgyűlésen állapíttatnak meg és pedig az egylet kiadásainak arányához képest, minden egyleti tagra egyformán vettetik ki, mely járulékot a tagok évnegyedenként előre kötelesek az egylet pénztárába lefizetni. Az egylet igazgatása. 12. §. Az egylet ügyeit vezeti s igazgatja „Békés-Csabai központi bizottság“ címe alatt egy elnök, 2 alelnök 1 pénztárnok, egy rendes és két tiszteletbeli jegyző, valamint e szakosztályok által választott bizottság. Az elnökök is 3 évre választatnak. A bizottság tagjai első két évben sorsolás útján, később pedig a kitöltött működési idő szerint , részben évenkint kilépnek, a kilépők újra megválaszthatók. 13. §. A tisztviselőség a közbizalom kifolyása lévén, mint ilyen tiszteletbeli s dij nélküli. A tisztviselőség kötelességei. 14. §. Az elnök, ennek akadályoztatása esetén egyik alelnök vezeti az üléseket, felügyel a rendre hitelesíti 3 bizottsági taggal s egy jegyzővel a jegyzőkönyveket. Az egyletet valamely hatóság, vagy külszemély ellenében képviseli, a bizottság meghagyásából levelez. Utalványozza a megszavazott, valamint időközben a szükséghez képest 5 írtról szólló számlákat. Összehívja az egyetemes közgyűlést minden év első negyedében, a bizottsági üléseket minden hóban egyszer, azonfelül annyiszor a mennyiszer a szükség kívánja, vagy ha azt 30 egyleti, avagy 10 bizottsági tag írásba beadott ok mellett kéri. 15. §. A pénztárnok a bevételről és kiadásokról rendes naplót és főkönyvet vezet számadásait a bizottság kívánságára bármikor, az év végén pedig legfeljebb január végéig okvetlen bemutatja a netalán előforduló hiányt pótolni s a pénztárban levő 20 írton felüli összeget a helybeli pénztárba kamatozás végett betenni tartozik. Csak a bizottság által helybenhagyott s az elnök által utalványozott számlákat fizetheti ki. 16. §. A jegyzők vezetik sorrendben részrehajlás nélkül a gyűlések jegyzőkönyveit. A hitelesített jegyzőkönyveket megőrzik s a rendes jegyzőkönyvbe lemásolják. A kézbesítendő végzéseket kiírják, végre a kiállított okmányokat aláírják, ez utóbbit az írja alá, aki a jegyzőkönyvet felvette. Közgyűlésekben mindig két jegyző működik. 17. §. A bizottság tagjai kötelesek a gyűléseken megjelenni. A tárgyhoz lelkiismeretes legjobb meggyőződésök szerint hozzászóltam, szakosztályaikat rendre és és egyetértésre szoktatni. A bizottsági ülésekben hozott végzéseket érvényre emelni és a tagdíjakat a meghatározott időben az egylet pénztára javára behajtani. A társulat tartama: 18. §. A társulat tartama határozatlan időre szóll, azaz mindaddig mig azt az iparosok érdekei kívánni fogják. Vagyona soha szét nem osztható, előre nem látható rendkívüli időben azonban a bizottság ajánlata folytán a közgyűlés által kizárólag iparos célokra fordítható. Megyénk köréből, Főispán úr ő méltóságának szóbeli rendelkezése folytán megtartandó rendkívüli megyebizottsági közgyűlés határidejéül f. évi junius 3-ának d. e. 10 óráját tűzvén ki, erre a megyei bizottmány tagjai hivatalos tisztelettel meghivatnak. Tárgy: ö cs. és ap. kir. felségének az országgyűlésre egybehívó legmagasabb levele. Kelt Gyulán máj. 24-én. Jancsovics Pál alispán. — Az országgyűlés összehívásáról a belügyminiszter a következő rendeletet küldte meg a törvényhatóságoknak: „A magyar királyi felelős kormánynak az országgyűlés egybehivása iránti javaslatát ő császári és apostoli királlyi fölsége f. évi május hó 11-dikén kelt legfelsőbb elhatározványával elfogadni méltoztatván, az országgyűlést f. évi szeptember hó 1-ére egybehivókegyelmes királyi levelek a törvényhatóságoknak a napokban fognak megküldetni. Midőn erről a királyi meghívólevél kihirdetésének eszközlésére ad hoc tartandó közgyűlés idejekorán leendő egybehivása iránt kellő intézkedések megtétele végett eleve értesítem, egyszersmind megkérem, hogy a kormányzatára bízott törvényhatóság központi választmányánál oda hatni szíveskedjék, miként a képviselőválasztások úgy a kiválólag mezei gazdászattal foglalkozó választók érdekéből, valamint az országgyűlés kihirdetésével előre láthatólag fokozott mérvben megindítandó párttevékenységnek, s ezzel karöltve járó izgatottságnak minél rövidebb időtartamra szoríthatása tekintetéből is — még az aratási nagy munkaidő bekövetkezte előtt foganatosíttassanak. Gyula május 26-án 1872 Előfizetési díj: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. v ___> A választók összeírási lajstromát illetőleg pedig kérem szíveskedjék intézkedni, hogy az összeírásnak lehető sietséggel hozzám felküldendő egyik példánya egy oly kimutatás kíséretében terjesztessék föl, melyben az egyes községekben összeírt választóknak a képességi rovatok szerinti sommázata hibátlanul összeállítva, az egyes községek sommázatainak összeadásával pedig a törvényhatóság választóinak főösszege kimutatva legyen. — Budán, 1872. évi május 20-án. Tóth Vilnius. A tanfelügyeleti iskola-látogatás eredménye. (A b.-csabai tanító-egyletből.) Az 1868. XXXVIII. t. sz. 121. §-a elrendelvén a községi népiskola hetenkénti látogatását, ezen törvény alapján az 1869. jun. 6. kelt, ugyanakkor az iskolaszékek számára kiadott ministeri utasítás 41. §-a az iskolalátogató figyelmét különösen a következőkre irányozza: a megállapított tanterv és tanórák megtartása; a tantermeknek rend és egészség tekintetében való gondozása; a mulasztások figyelemmel kisérése; a tanulóknak taneszközökkel való ellátása; az iskola taneszközeinek kellő mennyisége, minősége és rendben tartása. Daczára azon ellenszenvnek, mely az iskolai törvények ellen a felekezetekben felvezetett, és azon félékeny léhaságnak, melyet az illető ministérium ezen törvények egész terén mutat, nem lehet tagadni, hogy ama törvények felekezeti iskola-ügyünkön is nem egy tekintetben lendítenek. Ilyen lendületnek tekintem nálunk, hol az iskolai felügyelésre egyházilag jogosult, sőt kötelezett pap e részbeni kötelezetségének, a népesség és iskoláink nagy száma miatt teljességgel nem felelhet meg, például azt is, hogy a gyakoribb iskolalátogatás joga és kötelessége az iskolabizottmány tagjaira kiterjesztetett. Hogy az iskolalátogató megfigyelési köre nálunk meghatározva nincs, abban én semmi bajt sem látok; nem látok részint azért, mert a dolog természete szerint a felekezeti látogatónak sem lehet más teendője, mint ami az idéztem utasításban a községnek elébe írva van; részint azért, mert ha a felekezeti látogató kezdetben a kellőnél szélesebb úton járna is, útját a gyakorlat szülte belátás okvetlenül összébb szorítaná. Ezen felfogásból következik, hogy amidőn a felügyeleti iskolalátogatás eredményéről beszélek, kiindulási pontul legnagyobb részben az említett miniszeri utasítás áll előttem, hogy tehát a találandó eredmény részleteinek azon akadályok elhárítása körül kell forogniok, amelyek az iskola czéljának elérését megnehezítik; valamint az is, hogy miután az egylet legközelebbi gyűlésén csak a helybeli, tehát felekezeti iskolalátogatást ítélte el, az én értekezésem is ezen iskolákra, legkivált pedig a protestánsokra lesz tekintettel, mivelhogy legjobban ezek szervezetét ismerem s mivelhogy a netalán nyerendő tanulság ez alapról is általánosítható. Ismétlések elkerülése végett mindenek előtt azon rendkivülségre kell rámutatnom, mely szerint nálunk a tanítónak, legalább a protestánsnak, az egyház és iskolai kormányzásba sem egyenes, sem képviseleti befolyása jelenleg nincsen; következőleg úgy iskolai, mint személyes dolgainak a kormányzó testületben való előterjesztése, megvilágítása, támogatása tekintetében mások jó tetszésére van hagyva, amely jó tetszés saját kétességén kívül még kétesebbé válik az által, hogy ama testület túlnyomó része sem a tanügy követel-