Békés, 1873 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-10-19 / 42. szám
Második évfolyam. Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Pesten Uansenstein és Vogler hirdetési irodájában (úri utcza 13. sz.) — Schwarcz testvérek nemzetközi irodájában fürdőutcza l-ső szám. és Bécsben Wolzeille 6—8. Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. —Nyilttér Garmandsora 10 kr. 42-ik szám. — Figyelmeztetés. Mindazon t. sr. ívtartók, kik a békésmegyei mmzeum megalapítása érdekében a Slaan Antal-féle régiségeknek adakozás utján történendő megvételére gyűjtő ívet kaptak, az eredmény megtudhatása és a nyilvántartás végett szíveskedjenek iveiket a békésmegyei Gyulán székelő takarékpénztárhoz beküldeni. Id. Mogyoróssy János ideiglenes elnök. Meghívás. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató-választmánya folyó ügyeinek elintézésére f. é. október 26-án d. e. 9 órakor Csabán ülést tart, melyre az illető választmányi tagok megjelenni kéretnek. Gerendás okt. 14. 1873. Az igazgatóság megbízásából: Mokry Sámuel, titkár. A Körös-szabályozás ügyében. Több oldalról és pedig avatottaktól hallottam, hogy nincs a megyében népszerűtlenebb ügy, mint a Körös-szabályozási ügy, azaz roszul mondom, nem az ügy népszerűtlen, mert az árvizek kártékony eshetőségétől való mentekezés maga népszerűtlen nem lehet, hanem népszerűtlenek azok, akik a Körös-szabályozási munkálatokat intézik annyira, hogy, mint én bekezdésemben, úgy mások is, szintén tévedésből, hajlandók magát az ügyet az intézőkkel összetéveszteni. S mi e népszerűtlenség oka? sok és lényeges. Nincs a kezelés körül meg a kellő nyilvánosság, mai nap, midőn annak szükségét és kötelességét az utolsó falusi népi bank is érezi, méltányolja, teljesiti. Az érdekeltek kettőt tudtak meg bizonyosan, egyet az intézőktől ukázképen, peremterre , hogy fizetségük ebben az esztendőben ennyi meg ennyi; a másikat a Köröstől, amidőn, dacára tetemes áldozataiknak, vetéseiket elviszi, hogy elvitte. S ez, legyen bármint, igen roszul van. Szoros kötelessége az intézőknek az érdekelteket kimerítő értesítésekkel ellátni, évről évre kimerítő budgetet közrebocsátani, évről évre számolni, hogy az előirányzat mikép foganatosíttatott. a budget alatt nem csupán pénzbeli számokat értve, hanem a sorban következő földmunkálatnak is helyét, kubikmennyiségét sat. pontosan kijelölni. Ilyennek kellene lenni év végével a számadásnak is. S ez nem elég, sajtó útján volna szükséges az érdekelteket a munka folyamatáról ismételve tájékoztatni, mi ha eddig megtörténik, számosan bízván benne, hogy hiszen meg van földjük óva, persze azt kiki csupán saját földjéről ítélvén meg, nem vet vala még mindig óvatlan földjébe őszit, melyet aztán az árvíz el is vitt, hanem bevárja a tavaszt, amidőn meglátta volna, ha vájjon veheti-e földjének hasznát vagy nem. Nincs mai nap kiváltság, uraim, senki javára, hanem van egy átalános, egyetemes a közönség javára, melynél fogva fel van jogosítva, hogy kivétel nélkül idejében kimerítőleg számoljanak azon terhekről, melyeket ő elég nehezen visel. Ha van joga bármely ügy intézőinek a közönséget igénybe venni, szoros kötelessége is van azt megnyugtatni adójának hova fordításáról. És ezen kötelesség alól a Közös-szabályozás intézői sem menthetik fel magukat, elég helytelenség volt azt eddig is nem teljesíteni, és e mulasztással nem csak magukat, amit maguknak tulajdonítsanak, hanem magát az ügyet népszerűtlenné tenni. Azt is hallottam, hogy pláne a számadások megvizsgálására nézve is nagy restantiában vannak, sőt ennél többet hallottam, azt, hogy az egész munkálat előleges tervezet nélkül intéztetik. No így aztán hogy várjon a közönség tájékoztatást oly intézőktől, akik maguk sincsenek tájékozva. Én valóban csodálom az érdekeltek türelmét, hogy már régen erélyesen fel nem szólaltak, és sikertelenség esetében a kormányhoz nem folyamodtak orvoslásért, hogy a fizetést egyenesen meg nem tagadták, mihez teljes joga van minden teherviselőnek , mihelyt pénzéről kimerítőleg idejekorán s mindannyiszor nem számolnak. Ezeket, ismétlem, nem mendemonda után írom, hanem többszöri illetékes forrásokból nyert értesülés alapján, s noha a társulatnak tagja nem vagyok, de mert a Körös-szabályozási ügy fontosságánál fogva érdekel, kötelességemnek tartottam e tekintetben felszólalni, s rámutatni oly kórállapotra, melyet, mint önütött sebet, a Körös-szabályozás intézőinek kétszeres kötelességök megorvosolni. Reök. — A Ilaan Antal régiséggyüjteményének adakozás utján történendő megvételére adakoztak. A 31-ik irén nogos Kárász Imre ur 20 frt. A 32-ik ivén Vésztőről: Ökrös Sándor 50, Tóth Mihály 40, Csüllög Mihály 20, Papp György 50, Petrovics Demeter 30, Ökrös P. István 10 krt. Reisner Jakab 1 krt, Forsner Ferencz 30, Bakacs Lajos 30, N. N. 50, Turbucz Ferencz 20, Bagó István 30, Varga István 10, Csüllög Gergely 30, Markás Sándor 30 kr. Összesen 5 forint 30 krajczár. A 36-ik ivén Czeglédi Lajos biró gyűjtő által Szeghalomról: Kiss Ferencz 50, Birizdó A. 50, Kardos Mihály 60, ifj. Kardos Ferencz 20, Czeglédi Lajos 20 krt. Összesen 2 forint. A 37-ik ivén Csató István és Bánothy József Gyula, október 19-én 1873 Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra Hat hóra Kilencz hóra, Egy évre lft 2 ft 3 ft 4ft gyűjtők által F.-Gyarmatról: Csánki Benjámin 50, Bélteki Lajos 40, Nagy Lajos 30, Csató István 50, Politzer Gábor 50 krt, Politzer Ernő 1 frtot, B. J. 20 krt. Összesen 3 forint 40 krajczár. A 38-ik ivén Szekeres Sándor biró gyűjtő által K.-Ladányból: Dr. Hajnal Albert 50, Szekeres Sándor 50, Stern Móricz 50, Lambach Károly 50 krt, Pflitzer testvérek 1 frtot, K. 50, Moll Ede 50 krt, Márton Mihály 1 frtot, Körösi János 50, N. N. 20, Egy valaki 30 krt Összesen 6 forint. A 40-ik ivén Flaskay István gyűjtő által Szeghalomról: Sál Károly 3 frtot, Konkoly Adorján 1.50 krt, ifj. Nagy József 2, N. N. 1, Kovács Mihály 1 frtot, A. J. 1.60 krt, Csat 1 frtot, Domokos József 50 krt, Flutorovics Péter 1 frtot, Seres József 50 krt, Flaskay Dezső 1, Kis T. György 1 frtot, Pfitzner 50 krt, Flaskay István 2 frtot. Összesen 17 forint 60 krajczár. Az eddig begyűlt összeg 600 forint 45 krajczár. Közli: A békésm. takarékpénztár. Megyénk köréből. Békés vármegye bizottságának folyó évi szeptember hó 29-én s folytatva tartott közgyűléséből. (Vége.) Gyula városa által a lesbeni vadászat korlátozására beadott szabályrendelete elfogadtatott. Gyula városa rendezésére alkotott szabályrendelet némi csekélyebb módosítások eszközlése végett visszaküldetett a jövő megyei gyűlésre újabban teendő beterjesztés végett. Papp József, Greiner Antal és érdektársainak, Féhn János, özv. Wallner Andrásné, Szabados Antal bérleti, és Winkler Ferencznek — két rendbeli — fellebbezéseik tekintetében, az elsőfokú Ítélet egész terjedelmében helybenhagyatik. Laczay József bizottmányi tagnak a cselédrendtartásban a cselédek felmondási határidejére Egy — igaz — szerelmi tragoedia. Van Budapesten sok oly szép, oly értékes s oly rémitő jövedelmű ház, melynek láttára önkénytelenül felébred a szemlélő, jobban mondva a bámulóban a mammon istene iránti imádat, s önkénytelenül felsóhajt: „oh istenem, ha ez a ház az enyim volna!“ — melynek láttára a másik, — habár mindennap százszor is látja, — még nem is tartja érdemesnek a mammon istenéhez felfohászkodni, hanem mindannyiszor egyenesen az ábrándozás édes élvezetébe süpped, s láttára elkezdi kegyetlenül számitni, mit tenne ő: „ha ez a ház az övé volna !“ Az egyik barátom, pl. mindig éjjel nappal galuskát enne; a másik pl.: egy távirdász barátom, így kiáltana fel: hajd barátom, én előttem mindig, éjjel nappal egy katlan forró marha leves állana, addig, amíg csak belé nem fűlnék; a harmadik pl.: egy ügyvéd-jelölt, de ki, mikorra e sorok megjelennek, már ügyvéd is lehet (sőt már az) úgy sóhajt fel: mindjárt megvenném a színháztéren levő fabódéban kiállított nagyszerű faragású borostyán szipkát; a negyedik vegyük fel, hogy orvos-növendék: a magyar-és hatvani utcza sarkán levő boltba szaladna be, hogy abból a nagyszerűen, ingerlőleg kikacsintó, vörös, puha, valódi török, 3—4 hüvelyk vastag czukor-rudból, mely hasonlít a kolbászhoz is, s olyan mint a fagylalt, nyúlós, mint a tészta, áttetsző, mint a kocsonya, (sultanine) hogy abból egy jó darabot csípjen le ; az ötödik: sörös-, a hatodik : boros-hordóban feküdne, míg a többi lovat, pipát, szép ruhát, szép lányt stb. talán tücsköt, bogarat is összevásárolna. (De miután e sorokban nem a különféle gustusok leírása, hanem más czélunk van — ha tán tetszenék e tárgy, úgy inkább majd máskor vennénk bátorságot ennek ecsetelésére.) De van aztán Pesten sok oly szép ház is, (nem értékes, sem jövedelmes) melyre a bámuló azt mondja: „hejh, itt szeretnék... lakni!“ Több ház van ilyen, kicsiny, egyszerű, de éppen egyszerűsége által kedves, csendes s oly barátságos, hogy az ember szive fáj, ha saját sötét, nedves, vagy igen magas, más meg igen is alacsony lakására gondol. Nem akarunk ilyen házat sokat megjelölni, s csak is egyet említünk fel, hogy bizonyosságot szerezhessen magának bárki, — s különösen azért is, mert igen közel esik tárcsánk tárgyához. Ily szép kedves ház a r. t.... utcza jobb felén fekszik. — Van ismét sok ház, mely oly rút, oly mord, oly visszataszító hogy félve sietünk el mellette. Ezek rendesen úgy néznek ki, — félre esik az útból, zárt s tisztátlan ablakú, zárt ajtajú, fél ölnyire aláesik az utczának, nappal soh’se látunk senkit sem jönni ki belőle, s rút, fekete, ránézős, redős, összekarczolt, ütött, vert, mintha legalább is egy évszázad bűnét, s büntetését hordaná homlokzatán. Ily csúnya házak szoktak szerepelni a rémes regényekben, vad barlangok s pusztai betyár-tanyák helyett. Pedig egy csúnya, egy feltűnő házra akarom én is épen forditani a kedves olvasó figyelmét, de — hála isten — ez nem oly szennyes, nem oly rút, mint minőt az elébb leirtam, azért a benne történtek sem lesznek oly rémesek. E hát nem is annyira csúnya, mint inkább feltűnő, alig hiszem, hogy bárkinek is, ki itt Pesten többször járt, fel ne tűnt volna. Nyitott ajtajú, sokan járnak ki és be, tán Están bácsi is ott lakik (vagy tán csak a szomszédban) — tehát víg is. És mégis csúnya és mégis feltűnő, s az embert kiváncsivá tevő. Nagyon jól ismerjük a budapestieknek azon jó, szép szokását, hogy a háznak minden zegezugát tudják, és jó áron tudják értékesíteni. Nincs az a kis hely, ahol egy kutya, vagy tán egy liba tud elaludni, hogy bérbe ki ne adnák, ez meg albérletbe, ez még lejebb adja, de persze feljebb áron, — ha két garassal — mi nem szokás — ad albérletbe. És e házon nem látszik meg az a kapzsiság, pedig látszik, hogy gém grófi ház. De lássuk már melyik ház az ? Kiált fel a türelmetlenül olvasó. Tehát lássuk. A r. t.... utczában fekszik, avval a szép kis egy emeletes házzal szemközt. Nemcsak az ajtója, hanem még a ház kapuja is nyitva. Udvara tiszta, látogatott, nyir, barátságos, sárga ház. Ah! de pardon ! hiszen nem sárga ? — mondja a ki feljebb néz. S ekkor látjuk, hogy egy egyemeletes ház előtt állunk, s rögtön találunk benne valami feltűnőt. A földszint sárga, egyszerű és barátságos, az emelet zöldre van festve, s régen. Feltűnő lesz bizonyára, hogy míg az alsó ablakok tiszták, — a felső emeletiek azon időtől, mióta az emelet festve lett, még mindeddig nem voltak soha megmosva. A zöld festék, a mint a meszeléskor az ablaküvegekre fecscsent, még ma is akképen áll rajta. Feltűnő lesz, hogy bárhányszor, bármely időben, bármely időszakban menjünk e ház előtt, a becsukott ablaktáblákat soha, de soha nyitva nem találjuk. Feltűnő lesz, hogy e ház urában vagy úrnőjében nincsen meg az a budapesti általános pénzkapzsiság ? hogy zárt szobákat tart kiadatlanul; — vagy tán ki van adva ? s a Gellért-hegy helyett a boszorkányok gyülhelye? — vagy valami