Békés, 1875 (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-05-23 / 21. szám
ismereteit, és az a munkaadóban, ha az értelmes emberi, okvetetlenül bizalmat keltő lenne. Ezen általam felsorolt bajok persze nem általánosak, mert vannak tisztes kivételek, de nagyon óhajtandó volna mind a munkások, mind a munkaadók érdekében, ha ezen bajok végkép elenyésznének. Skrabák Sándor, b.-csabai kőműves mester. Megyei közgyűlés május hó 10-én s a következett napokonkezett napokon. (Vége.) (Vége.) Az alispáni jelentésre vonatkozólag a következő határozatok hozattak: 1. Miután a közadók kivetését és behajtását feltüntető, s az illető pénzügyi közegektől időnként beérkező kimutatások, a községek által beadatni szokott hasonló kimutatásoktól rendszerint eltérő adatokat tartalmaznak, s ekként a valódi tényállásnak meg nem felelnek a pénzügyminister úr felkéretik, hogy közegeit a kérdéses kimutatások pontos szerkesztésére utasítsa. 2. Az alispán bejelentése szerint, a tankerületi tanfelügyelő a megyei iskolatanács működéséről szóló jelentését a fennálló szabályok ellenére beadni elmulasztván, köztudomás szerint pedig ugyancsak a tanfelügyelő a megyebeli tanügyi viszonyokra vonatkozó, s az iskolatanácshoz beadott kimutatását hiányosan és elégtelenül szerkesztvén , e tényekből azon meggyőződésre jut a megye, hogy a tanfelügyelő hivatalának betöltésére képtelen; minél fogva felkéri a közoktatási miniszer urat, hogy a tanfelügyelőt ezen állásától felmenteni, s helyébe egy avatottabb egyént kinevezni méltóztassék. 3. Az alispán azon intézkedése, mely szerint a járási csendlegényeket kivétel nélkül a járási székhelyeken csoportosította, azon okból, mivel ez intézkedés gyakorlati szempontokba ütközik, hatályon kívül helyeztetett, s a csendlegénység elhelyezésének kérdése a szolgabirák belátására bizatott. Az alispáni jelentés tárgyalása után a miniszeri rendeletek következtek. Ezek közül kiemeljük a belügyministerit, melyet az önkormányzati rendszerhez kötött remények megvalósitása tárgyában bocsájtott ki, s mely kinyomatni s a tisztikar ét a megye bizottmány tagjai között szétoszlatni határoztatott; továbbá kiemeljük a közgazdászat ministerét, a keleti marhavész meggátlásáról szóló 1374. évi XX. t. czikk életbeléptetése tárgyában, mely egy, az alispán elnöklete alatt a szolgabirák, a gyulai polgármester s a megyei mérnőkből álló küldöttségnek a végből adatott ki hogy a megye területén megjelölendő marhabajti utakat állapitsa meg. Végül kiemeljük még a kormány rendeletei közül a megyei székház kiépítési ügyében érkezettet, mely a felterjesztett tervei némi változtatását tárgyazza, és amelynek következtében a változtatások meg is tétettek. A pesti honvéd-kerületi parancsnokság arró értesítvén a megyét, hogy a mező-túri 7-ik honvéd-zászlóalj Gyulára áthelyeztetik ; miután a katonaságnak elhelyezése a fennálló törvények értelmében a megyék önkormányzati hatáskörébe tartozik, s miután a jelen esetben az áthelyező a megye előleges tudta és befolyása nélkül eszközöltetik, a honvédelmi ministerhez felirat intézte Az alispáni jelentésre vonatkozólag a következő határozatok hozattak : 1. Miután a közadók kivetését és behajtását feltüntető, s az illető pénz-11 ügyi közegektől időnként beérkező kimutatások, a községek által beadatni szokott hasonló kimutatásoktól rendszerint eltérő adatokat tartalmaznak, s ekként a valódi tényállásnak meg nem felelnek I < a pénzügyminister úr felkéretik, hogy közegeit a I < kérdéses kimutatások pontos szerkesztésére utasít Isa. 2. Az alispán bejelentése szerint, a tankerületi tanfelügyelő a megyei iskolatanács működésér < ről szóló jelentését a fennálló szabályok ellenére 11 beadni elmulasztván, köztudomás szerint pedig ugyancsak a tanfelügyelő a megyebeli tanügyi vi 1szonyokra vonatkozó, s az iskolatanácshoz beadott I kimutatását hiányosan és elégtelenül szerkesztvén , s e tényekből azon meggyőződésre jut a megye, hogy i a tanfelügyelő hivatalának betöltésére képtelen; minél fogva felkéri a közoktatási minister urat, s hogy a tanfelügyelőt ezen állásától felmenteni, s s helyébe egy avatottabb egyént kinevezni méltóztttassék. 3. Az alispán azon intézkedése, mely szerint a járási csendlegényeket kivétel nélkül a járási székhelyeken csoportosította, azon okból, mivel ez intézkedés gyakorlati szempontokba ütközik, hatályon kivül helyeztetett, s a csendlegénység elhelyezésének kérdése a szolgabirák belátására bizatott . Az alispáni jelentés tárgyalása után a miniszeri rendeletek következtek. Ezek közül kiemeljük a belügyministerit, melyet az önkormányzati rendszerhez kötött remények megvalósitása tárgyában bocsájtott ki, s mely kinyomatni s a tisztikar és a megye bizottmány tagjai között szétosztatni határoztatott; továbbá kiemeljük a közgazdászán I ministerét, a keleti marhavész meggátlásáról szóló 1374. évi XX. t. czikk életbeléptetése tárgyában, mely egy, az alispán elnöklete alatt a szolgabirák, a gyulai polgármester s a megyei mérnőkből álló küldöttségnek a végből adatott ki, hogy a megye területén megjelölendő marhahajtó utakat állapítsa meg. Végül kiemeljük még a kormány rendeletei közül a megyei székház kiépítése ügyében érkezettet, mely a felterjesztett tervek némi változtatását tárgyazza, és amelynek következtében a változtatások meg is téteztek. A pesti honvéd-kerületi parancsnokság arról értesítvén a megyét, hogy a mező-turi 7-ik honvéd-zászlóalj Gyulára áthelyeztetik , miután a katonaságnak elhelyezése a fennálló törvények értelmében a megyék önkormányzati hatásköréhez tartozik, s miután a jelen esetben az áthelyezés a megye előleges tudta és befolyása nélkül eszközöltetik , a honvédelmi miniszerhez felirat intéztetik, hogy jövőben a megye e részbeni önkormányzati jogát épségben tartani szíveskedjék. Az endrődi ismeretes zavargások megvizsgálására kirendelt küldöttség jelentése folytán határoztatok, hogy amennyiben a vizsgálat során kiderült, miként a községi képviselő testület és elöljáróság ellen benyújtott panaszok valótlanok és alaptalanok, a megye közönsége a panaszosok irányában a hamis vádaknak írásban és szóval történt terjesztése miatt rosszalását jegyzőkönyvileg fejezi ki, s a szolgabírót utasítja, hogy szigorú rendőri felügyeletet gyakoroljon a tekintetben, hogy jövőben hasonló veszélyes izgalmak elő ne idéztessenek. Egyébiránt a vizsgálati költségekben a folyamodványokat aláirt panaszosok egyetemlegesen elmarasztaltalak. Az orosházi szolgabiró azon bejelentése folytán, hogy a megyének Tót-Komlóson egy három holdas epreskertje és épülete van, mely birtokok telekkönyvileg is a megye nevére vannak jegyezve végzésbe ment, hogy miután előzőleg már kimondatott, hogy a megye tulajdonát képező mindazon épületek, melyekre hivatalai és tisztviselői elhelyezése tekintetéből szüksége nincs — elárusittassanak, annálfogva ezen tót-komlósi fekvőségek is eladatnak. E végből a pénzügyministerium felkéretik, hogy miután az épületet pénzügyőrök lakják, nem lenne-e hajlandó azt becsáron a kincstárhoz váltani; másrészről az orosházi szolgabiró utasittatott, hogy az epreskertet azonnal a megye tényleges birtokába vévén, annak bérbe adása iránt kellen intézkedjék. A szarvasi járás szolgabirája bejelenti, hogy a megye azon rendelkezésének, mely szerint Kondoros, Csákó és Kis-Kondoros pusztáknak önálló községgé alakítására nézve kiadott belügyminiszeri rendeletet foganatosítsa — eleget azért nem tehet, mivel a nevezett pusztákon még az esetben is, ha az ottan nem lakó birtokosok is beszámíttatnak, csak 31 főből áll a jogosított választók száma, egy a törvény által kívánt 32 képviselői és elöljárói tag, a választók egyeteméből ki nem telik. A megye e körülményeket a belügyministeriumnak feljelenti. A megye múlt évi zárszámadásai, az eddigek beérkezett községi számadások, s egy-két község pótköltségvetés, az állandó választmány véleménye alapján helybenhagyattak. A más megyéktől érkezett levelek közöt jelentős egy sem volt, s igy azok egyszerűen tudomásul vétettek. A legközelebbi közgyűlés határidejéül 1. év augusztus hó 2-ik s következő napjai tűzettek ki A békésmegyei régész- és művelődés történelmi egylet választmányi gyűlése. (Gyulán, 1875. május 10-én.) (Vége.) Hajóssy Ottó megyei főjegyző urnak jeles értekezése, megyénk közel múlt politikai viszonya és magatartására is élénk világot vetett. A csak még nem régiben is „legszabadelvübb megyéink egyiké“-nek nevezni szeretett Békés megye, századunk elején, a szabadelvűségnek épe nem volt termő talaja. Kitűnt ez a megyének azon magatartásiból is, hogy midőn 1809-ben a pénz devalvatii „az ország a fájdalom és keserűség hangos kitörésével fogadta__ Békésmegye azok közzé tartozott, kik a patens végrehajtását nemcsak fel nem függeszték, hanem azt minden ellenmondás nélkül elfogadták, s annak foganatot is szereztek.“ Hasonló szolgai engedelmességgel teljesiték az 1812-ik évi patent rendeletét is, melyben az újra kitört franczia háború folytatására, a megyéktől ujonczok állítása követeltetett. Az önmagával is tehetetlenné vált megye a politikai sülyedés és a hazafiatlan közönynek a történelem és az utókor által méltán megbélyegezhető jelét adá 1822-ben is, a midőn az adónak befizetése ezüst pénzben — tehát a forgalomban levő váltópénzjegyeknél harmadfélszer nagyobbrtékben — kivontatott, s Békésmegye rendei ekkor egyedüliek voltak az országban, kik a pátenst „jobbágyi hűséggel“ végrehajtók. A megyénket mélyen dehonestáló időben a megye főispánja báró Bedekovich Ferencz, s alispán Vidovich György királyi tanácsos volt ez utóbbi „kérlelhetlen ellensége minden újításnak erélyes eszköze a kormányhatalomnak.“ Ekkor érte a „pecsovicsizmus“ megyénkben aranykorát. A magyar nemzetiség és a magyar nyelv gye sem állottak különben kedvezőbben. Bedekovichot 1825-ben Lánczy József váltotta fel a főispánságban, aki bár művelt, képzett és törvénytudós férfi volt, de az előbbi irány uralkodott alatta is; — miután a megye ügyeinek felsőbb intézője és képviselője nem a főispán, hanem báró Wenckheim József — a kéhvári hatalmú „uraság“ volt. A szabadelvűség iránya felé hajolni 1830-ban kezdett csak a megye, s azontúl tisztviselői és szággyülési követei folyvást ezen párt férfiaiból választattak. Ezek közt emlité az értekezés Kovák Antal, Szombathelyi Antal, jelenlegi szeretett topánunk Tomcsányi József, s a politikai szereplését megyénkben megkezdett kormányelnök, báró Wenckheim Béla neveit, akikkel az új irány és szabadelvűség a megyében meghonosult és erősödött. Sok és fontos adatokat sorozott fel még az értekezés, bizonyítva azokat a leghitelesebb kútfőkkel, de a ma is élők tekintélyével is. Megyénk viszonyainak sokoldalú jellemzéséből, csak ezen politikai fejlődési irányt hallottuk felolvasáson, de ebből ítélve a többire, s az egész műre, még egyszer ismételhetjük, hogy valamint göngye volt az egylet eddigi felolvasásainak, úgy értékes kincse — mint első ilynemű dolgozat Megyénknek is. A felolvasáson nagyszámú hallgatóság s igen liszes hölgykoszoru volt jelen, kiknek szabad llgyen jövő alkalomra ajánlanunk, hogy ne a felolvasó mögött, hanem inkább előtte, vagy körülfeglaljanak helyet, — vagy ha úgy tetszik — a elolvasó ne a terem bejárásával szemben, hanem ?L a főjegyzői szoba felöl eső részen üljön ezután, miután akkor arczczal lehet az egész közönség lőtt, ami sokkal jobban venné ki magát. A felolvasás után vette a választmányi gyűlés kezdetét. Göndöcs Benedek apát-elnök úr jelenté , hogy békés megyei takarékpénztár, az egylet alapitó agjai sorába lépett, — örvendetes tudomásul véstett ; — az 1876. évben Budapesten tartandó őstörténelmi és embertani congressus“ rendező bizottságától megkeresés érkezett az egylethez, hogy mi által akarja magát majdan ott képviselni? — mire Haan Lajos alelnök ur indítványoza, hogy egy térkép készíttessék, melyen az őskori lelethelyek legyenek feltüntetve, ajánlkozván egyszersmind, hogy a térképet Sztraka Ernő mérnök úrral együttesen elkészitendik, — a gyűlés helyeslésével találkozván az eszme, egyszersmind az egylet által felkéremi határoztatok a megyei közönség, hogy minden oly helyet, a hol valami régiség találtatott, a lelet adataival együtt, úgy a megyében levő történelmi nevezetességű helyeket az egyleti alelnök ur tudomására juttatni sziveskedjék . — Benka Gyula szarvasi tanár urnak „Kristóffy György szarvasi néptanító élet- és jellemrajza“ czimü munkálatáról a bíráló bizottság jelentését az elnök úr beterjesztvén, az egylet által megkerestetni határoztatok Szarvas városa, hogy mikor óhajtanák és látnák czélszerübbnek az elfogadott, s Szarvas városára különös helyi érdekkel biró műnek felolvasását, a gymnasiumi tanév bezárási ünnepélyén, vagy a jövő tanév megnyitásakor ? — a már nagyobb részt teljesen kiállított díszoklevelek szétküldésével Party Ferencz egyleti pénztárnok ur bízatott meg. Bemutatta elnök úr a biharmegyei és délmagyarországi régész-történelmi egylet megküldött értesítőit, mely a mi egyletünk részéről az évkönyvvel fog viszonoztatni; — bemutattott a délmagyarországi régész-történelmi egylet által hozzánk áttett értekezése Schauer Adolfnak, a gyulai várnak egy ősrégi kutjáról, — az értekezés, tanulmányozás végett Haan Lajos alelnök urnak adatott át, hogyha érdemesnek látszanék, az egylet a további kutatásokat eszközölje; — a füzesgyarmati talált pénzek */a részének megnyerése iránt, — melyet gróf Batthányi Celestin megyei múzeumunknak ajándékozott — a pénzügyministerium az alispáni hivatal utján megkerestetni határoztatok ; — végül az elnök úr felhívására, az évi közgyűlés megtartási idejéül a jövő megyei közgyűlési napja — augusztus hóban — tűzetett ki. Zsilinszky Mihály titkár ur az évkönyv szerkesztésére nézve mondá el észrevételeit és terveit, mely osztatlan helyesléssel találkozott, — s egy becses kéziratról tön említést, melyet Csánky füzesgyarmati ref. lelkész ur — nyilvánosságra bocsátás végett, az egylet rendelkezésére adott, s ez a füzes-gyarmati ev. egyház története 1838-ik évig. Szerzője Gacsári István prédikátor. Az egylet anyagi helyzete folytán a kiny.öaratást egyelőre nem eszközölhetvén, autograph-könyomdán fog az egylet részére lemásoltatni. Party Ferencz egyleti pénztárnok ur jelenti, hogy az egyletnek ez ideig 6 alapitó, 113 rendes és 117 pártoló tagja van; — tagsági dijakból befolyt eddig................... 686 frt — kr. Egyesek által tett adakozásokból 712 frt 47 „ A megye adományából . . . 300 „ — „ Bevézetett összesen Melyből levonva a kiadásokat !1698 „47 „ 1590 „ ff A pénztárban levő készpénz 108 „47 „ Tagsági dijak után hátralékban van 49 „ ff A diszokmányok dijában beveendő 238 „ ff Tehát az egyletnek pénzvagyona 395 „ 47 „ Végül id. Mogyoróssy János tárlati igazgató úr olvasá fel, a muzeum örvendetes gyarapodásáról szóló jelentését. S ezzel a gyűlés esti */a 6 órakor véget ért. Miskey: „a könnyelmű, hiú és bizakodott* megalázó epithetonnal illettetett ,s.) Ugyanezen tespedő szellem nyilvánult megyénk rendeinél másnemű, s különösen a nemzeti nyelv művelése ügyében kifejlett mozgalmakra nézve is. Midőn 1793-ban Szabolcs megye a pesti magyar színészet előmozdítása tárgyában kereste meg megyénket, ez száraz egykedvűséggel jelenté ki, hogy „feleslegesnek” találja ez ügyben valamit tenni. 19) Bihar és Sáros megye azon megkeresésére, miszerint: „a megyék dolgainak magyar nyelven való folytatása, a nemzet diszét és közjavát eszközlő tárgy lévén,* Írjon fel Békás megye is a nádorhoz, hogy a megyék jegyzőkönyvei ne deák, hanem magyar nyelven szerkesztve küldessenek fel a dicasteriumokhoz — azon végzés hozatott, hogy „ezen nemes vármegyének rendei sem szükségesnek, sem illendőnek nem látják az indítványhoz járulni*. 20.) Hasonló fogadtatásban részesült Abaúj megye átirata a pesti nemzeti színészet állandóvá tételének előmozdítása tárgyában **.), és több más ily tárgyú más megyebeli megkeresés. Ellenben helyén látták megyénk rendét a kormányt felkérni, „hogy mivel azt tapasztalják, hogy a szabadabb neveltetés káros az ifjuságnak, és hogy mig a szerzetes papok voltak a nevelők és tanítók, addig az ifjuság a jó ercdlcsökben nagy előmenetelt tett,* tehát állíttassanak vissza több megszüntetett convictusok, va.) s önérzetükkel megegyezhetőnek találták, hogy a kormány azon rendeletét, miszerint külföldiek semmi bzíd alatt se vétethessenek fel nevelőkül a magánházakhoz, s hogy a kik az ifjúság mellett már tényleg ilyen alkalmazásban vannak „vigyázó szem alatt tartassanak” — készséggel végrehajtsák 23.) siettek ugyancsak a kormány felhívására tiltó végzést hozni, hogy a franczia nemzet termékei a megyében olvasmány vagy szini előadás tárgyai ne legyenek. 24.) Ilyen s ezekhez hasonló tények eléggé jellemzik megyénk politikai szellemét a múlt század vége és a jelen század elejéről, s a közlakosság műveltségi foka sem volt kedvezőbb. Előítélet vallási és egyéb dolgokban még akkor virágzásban volt a nép körében. 25.) A nép elmaradottságát e §| Megyei jkönyv. 1798. **.) U. a. 14.j Megyei jkönyv. 1798. Hl A katholikus céhek vonakodtak olyan egyént ke beinkbe felvenni, ki protestáns volt. Megyei jkönyv. 1802 .— Az előítélet egy másik nemét az is mutatja, hogy a gyulai timár ezék egy Ecsegi Ignácz nevű inast azért zárt Ida kebeléből, mert egy elhullott ló megnyúzása alkalmával, annak lábát tartotta. A dolog a vármegye elé került vén, az inas a ezékbe visszavétetni rendeltetett, azon jellemző indokolással, „hogy a sociális renddel nagyon ellenkezik, mikép ilyen dolog miatt (már a minőt t. i. Ecse Igi elkövetett) valaki olyan mesterségből zárattassék ki s a mely mesterségnek éppen tulajdona a dögök bőrével való bánás“. — (Megyeikönyv 1797.)rkölcsisége lazaságát az e korban erősen lábrakapott rablások és tolvajlások is mutatják. Ezek meggátlása végett a megye tett ugyan intézkedőeket, de kevés sikerrel,s kétséget nem szenved, hogy a közerkölcsiség e romlottsága nagyrészben , csaknem teljesen elhanyagolt népnevelésben keesendő. A szolgabirák nem egyszer figyelmeztetek a megyét e körülményre, kiemelvén a tanmód gyarlóságát s az iskolák elhagyatott voltát. 26) de l megye sokkal jobban el volt foglalva a csakjeut folyton tartó háborúk okozta közigazgatási eendekkel, semhogy egyébre is gondolhatott volna. Egyről azonban semmi körülmények között is itt feledkeztek meg megyénk urai, s ez : saját tekintélyüknek s kiváltságaiknak féltékeny megóvvsa, ami egyébiránt amaz idők szellemének intézményeinek természetes kifolyása. Ebbéli tuajdonságukkal csak kényuralmuk vetélkedhetett, melyet lépten-nyomon éreztettek a társadalom alább osztályával, s tekintve az idők szellemét, mehet természetesebb, mint az, hogy hatalmukat az alsóbb osztályai, a testi fenyíték képében éreztetek legnagyobb előszeretettel s igy leggyakrabban annyira, hogy még a közgyűlési jegyzőkönyvek végzései is csak úgy suhognak a bottól.27) Hogy “ U. a. 1792. H Számtalan példa van rá megyénk ez időbeli jegyzőkönyveiben, hogy közigazgatási ügyekben a megyei rendek a botozás büntetését maguk határozták el, sőt nem szolgabiró uraimék s „esküdttársaik“ jegyzőkönyvi megbízás nélkül is nagy bőkezűséget fejtettek ki a palota osztogatásában, az annyira megszokott dolog volt még a későbbi, sőt legújabb időkben is, hogy épp ezért rajtam kívül aligha fogja más is megemlítésre méltó dolognak tartani. Azt az előnyt azonban nem akarom elvitatni a palota korától, hogy akkor az igazságkiszolgáltatás kevesebb papírba került mint most; valamint az sem tagadható, hogy a hatósági tekintély csattanós alakban nyert kifejezést. De ne élczeljünk ezen, a nemes ember által annyira kegyelt institutió felett, melynek megszüntetését még közölünk is oly sokan azon meggyőződésben fájlalják, hogy a nélkül Magyarország nemsokára elpusztul. Semmi sem nehezebb, mint a kor eszméinek, szellemének befolyása alól magunkat emancipálni. Oly ragadósak azok, annyira megvesztegetik ítéletünket, hogy midőn különben káros uralmukat elfogadjuk és szolgálatukba szegődünk, ezt oly jóhiszeműséggel tesszük, mintha a legjobbat tennék.) Forduljunk el tehát őseink fent elmondott gyengéitől, s pártatlanságunk sugallatát követve, emeljük ki azt is, a mi megyénk egykori uralkodó férfiai iránt, az elismerés értelmét keltheti fel. (Folytatása következik.) in.) Megyei jegyzőkönyv 1801. A francziákat kisebbitő ilyen czimezések több helyt is találhatók a megye jegzőkönyvekben. «*.) u. a. 1793. »*.) (J. a. 1798. Ugyanott, egy esetben a beidézett feleken a közgyűlés folyama alatt hajtották végre a büntetést.