Békés, 1882 (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-22 / 43. szám

f 43-ik szám Szerkesztőség: Belváros 66-ik szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre..........I írt — kr. Félévre .............| | 50 Évnegyedre .... 1 1 25 |„ Egyes szám ára 10 kr. Gyula, 1882. október 22-én I. évfolyam Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. Q-TTTXXI.A.I SIFOIEA'T’-OXITJ'IB­UIVA.TALOS ZECOZIuÖ2ST-2'!E3. M­EGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Jantsovits Antil. Főmunkatárs: Oláh György. szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilt tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang Zsipót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Bukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. A kataszteri munkálatokhoz. 1. Lapunk folyó havi első számában közöltük a debreczeni kataszteri kerület tiszta jövedelmeinek fokozati tervezetéből a békés megyei három becslőjárásra vonat­kozó részeket, melyek a járási földadó bi­zottságok tagjainak „tudomás és tanulmá­nyozás“ végett lettek megküldve. Mennyi­ben vették tudomásul vagy tanulmányoz­ták a földadó bizottságok igen tisztelt tag­jai a velük közölt kimutatást, azt nem tudjuk, hanem hogy a debreczeni katasteri kerület egészében, és hogy a békés megyei három becslőjárás különlegesen is óriási összeggel nagyobb földadót fog fizetni a régi kataszter alapján kivetett szintén felette magas adójánál: eme állítá­sunkat már akkor és több ízben koczkáz­­tattuk, és hogy eme állításunk több egy­szerű kombinatiónál — mint azt megyénk épen úgynevezett irány­ad­ó körei hinni vélik — erre nézve szolgáljanak tanúságul a kezeinkben levő következő adatok: Magyarország összes művelési ágak alatt álló földterületének katasteri tiszta jövedelme volt az 1876. évi kataszteri ki­igazítás után 131,742,592 frt. Eme ös­­­szegnek 29 76/1 po kr. része képezi az ország tiszta föladóját, mely 39,206,595 frtra rúg. Az uj katasteri munkálatok s illető­leg új tiszta jövedelmi fokozatok alapján történt hivatalos hozzávetőleges számítás szerint Magyarország összes művelési ágak alatt álló földterületének tiszta jövedelme 181,018,059 frt, tehát kerek számban ki­fejezve ötven millióval több a kiigazítási munkálatok szülte tiszta jövedelemnél. Ezek szerint a kiigazítási munkálatok után egy kát., holdra művelési ágra való Petőfi életéből. Most, hogy Petőfi szobrának leleplezése különös mértékben fordította a lángeszű köl­tőre a nemzet figyelmét, úgy hiszem érdekelni fogják e lap olvasóit a következő adatok, a­melyek a korán elhunyt nemzeti dalnok jel­lemzésére szolgálnak, s a­melyeket saját köz­vetlen tudomásomból merítek. Ha nem csal emlékezetem, 184i­ vagy 42-ben volt, hogy Petőfi Sándorral Kerényi Frigyes közös barátunk lakásán Pesten elő­ször találkozom. Az ismeretség később, külö­nösen pedig 1848-ban a márcziusi napok alatt barátsággá fejlődött. Egykorúak voltunk s a szabadságért és jogegyenlőségért mind a ket­ten lelkesedtünk. A rend fenntartására, és ha kell, a nem­zet jogainak védelmére nemzetőrség alakul­ván, a pesti polgárok nem akartak a maguk soraiba zsidókat venni fel. Az ellenszenv, fáj­dalom, az ifjúság körében is nyilvánulván, en­nek szokott gyülhelyén az uri-utczai Pillwax­­(most Sója)-féle kávéházban heves vitákra adott alkalmat. Miről értesülvén, Petőfi meg én az Ellenzéki körből a megnevezett helyi­ségbe mentünk által, hogy a fiatalságot, mely különben velünk tartott, más nézetre bírjuk. A nagy számmal együttlevő ifjak éljen­zéssel üdvözöltek körükben. De alig lépett az egyik tőkeasztalra a népszerű költő s kezdte fejtegetni a szabadság és egyenlőség nagy el­veit, melyek sem születés, sem nemzetiség, tekintet nélkül 2 írt 75 kr., — az uj mun­kálatok alapján 3 frt 43 kr. tiszta jöve­delem esik. Az uj katasteri munkálatokra kive­tendő földadót a törvényhozás 40 millió forintban állapította meg. Megállapította a katasteri munkálatok végeredményének es­­m­erése nélkül előzetesen azért, hogy a munkálatok iránt mindenfelé bizalmatlan­ságot tanúsító földbirtokos közönséget meg­nyugtassa arról, hogy a kormány a ka­tasteri munkálattól nem vár emelést, csupán a földadónak földadó valódi tiszta jövedelme nyomán egymás közötti arányosabb szétosztását. Eme elvnek proklamálása és törvényre emelése volt a lépvessző, melyen a katas­tek­­us munkálatok iránt az ország csak­nem minden vidékén mutatkozó féltékeny­ség és bizalmatlanság megragadtak. A köz­vélemény meg volt és meg van nyugtatva: a kormánynak esze ágában sincs a föld­adót emelni, hiszen törvényben van a 40 milliónyi maximum megállapítva, a ka­taszteri munkálatok elleni vádaskodások tehát részint hírlapok sensatio vágyására, részben némelyeknek mindenáron való ellen­­zékeskedési hajlamára vezethetők mindössze a földadónak arányosabb vissza­­szét­osztásáról van szó, ami — eltekintve attól, hogy alig számbavehető bagatell dolog — mindenkinek egyúttal titkos remény forrás, hogy az arányosabb szétosztási jogczímen az ő földje fog kisebb adót fizetni. Ha figyelemmel kisértük a kataszteri munkálatok folyamán támadt egy időben csaknem személyességig terjedő s mint ilyennek a munkálatok eredményei is kocz­­káztató hirlapi támadásokat, lehetetlen lesz észre nem vennünk, hogy a legszenvedé­s a­ vallás között különbséget tenni nem en­gednek, száz meg száz torokból felhangzott a jelszó , nem kell zsidó! Hiába igyekezett a szónok, a­kit egyébiránt bálványozott az ifjú­ság, ezen elfogultságot eloszlatni, minden mon­datra csak az lett a felelet, hogy „nem kell zsidó!“ Petőfi boszankodva leszállóit a szószékül használt tekeasztalról. Utána én próbáltam szerencsét, de az én szavaimra is ugyanazon kiáltás hangzott vissza. Kedvetlenül hagytuk ott a kávéházat, Petőfi meglehetős kemény kifejezésekkel él­vén azok ellen, a­kik még a haza védelmére, sem akartak egyesülni a más hallású honfi­társakkal. Az Ellenzéki kör azonban, hogy elveit tettel is megpecsételje, a jelentkező tisztes­séges izraelitákat a saját tagjaiból alakított zászlóaljba befogadta. A következő évben 184g-ben budapesti kormánybiztos voltam. Egyszer csak betop­pan hozzám Petőfi, ilyetén szavakkal köszönt­vén be: „Eddig mindössze négy magyar tá­bornokot ismerek, s ime már hárommal össze­vesztem.“ Hát ugyan, kérdem, melyikkel tűztél már megint össze, barátom Sándor? — Klapkával. — S ugyan miért ? — Hát képzeld csak, mikor Debreczenen keresztülutaztam, illőnek tartottam nála, lévén ő most helyettes hadügyminiszter, jelentkezni. Elmondván ki vagyok és hogy egészségem helyreállítása végett szabadsággal Budára, ü lyesebb támadások sem tudtak többé a földbirtokos osztály nagy zöménél nyugta­lanságot kelteni ama percztől kezdve, ami­dőn a földadó — mint több ízben emlí­tettük 40 millió írtban lévén megállapítva, ezzel a földadó emelési vád lehetetlensége törvényhozásilag lett szentesítve. Békés vármegye különösen lépre ra­gadt jóhiszeműségével Földbirtokosai — birtokuk után — már a régi kataszter alapján is túl magas földadót fizetnek. Hogy néhány kezeinkben levő adatot felhasz­náljunk : Orosháza községében ma első osztályú szántóföld cat. holdanként 2 frt 66 kr. első osztályú kaszáló 1 frt 67 krt, első osztályú legelő 1 frt 41 krt, első osz­tályú szőlő 2 frt 86 kr. földadót fizetett ; oly nagy összegek, hogy az orosházi bir­tokosok teljes készséggel nyugodtak az uj kataszteri osztályba sorozás eredményébe, mert a kormány ünnepélyes nyilatkozatá­val szemben, hogy t. i. az az adóemelést perhorreskálja egy pillanatnyi kétségük sem lehetett, hogy az ő anélkül is túl magas földadójuk ha nem is fog le­­szállani (amit nagy része egyébként joggal vél remélni) de magasabb semmi esetre nem lehet. Lássuk és vizsgáljuk meg eme czik­­künk folyamán elősorolt hivatalos adatok alapján, hogy mennyire lehet Békés vár­megyének és specziáliter Orosháza község birtokos községének a földadó felemelni nem akarás törvényczikkben biztosított elméletében hinnie. A régi tiszta jövedelem minden fo­rintjának 293/4 százalék képezte földadóját. Az új becslési munkálatok 50 millió tiszta jövedelmi többletet eredményezvén, hogy a törvényhozásilag megállapított 40 millió­ért bejöjjön, a 181 milliónyi uj tiszta jó­hegyek közé utazom, a jó ember nem átal­­lotta azt mondani, hogy háború alatt csak végső szükség esetén kér a katona szabad­ságot. — Először is — viszonzom — ha nem lenne rá szükségem, nem is kértem volna sza­badságot, más meg nálunk, Erdélyben, már nincsen ellenség. — Hát azt a törzstiszti jelvényt mi jo­gon viseli, folytatá Klapka, holott ön csak százados ? — Csak nem lennék oly szemtelen, hogy pléhgallért varrassak az attillámra, ha nem illetne meg. — Ki nevezte ki őrnagynak, a hadügy­minisztérium erről mit sem tud. .— Bem tábornok nevezett ki. — A tábornokoknak nincs joguk törzs­tiszteket nevezni ki. Bem tábornoknak van joga a csatatéren őrnagyi rangot adni. Erre aztán, folytatá elbeszélését Petőfi, szelíd hangon kezdett beszélni velem a he­lyettes hadügyminister. — A költő Petőfi ön? — Én vagyok. — Ismerem költeményeit, azok igen szé­pek s ön számíthat pártfogásomra. — Mit, én számíthatok az ön pártfogá­sára ? Tudja meg, hogy én már akkor voltam tábornok a költők között, mikor ön még csak főhadnagy volt a katonák között. — Hogy mer velem igy beszélni ? — Hát csak úgy, mert a­mit mondok, az igaz. — Elé?! Megérdemelné, hogry bezárás­védelem minden adó forintjára 22 °­ C-on felüli összeg vetendő ki, így tehát Orosházán melynek első osztályú szántóföldje 8 frt 30 pkr. régi tiszta jövedelme után (per 29 76/l#0 °/,­ 3125l­oo ° lo) fizetett 2 frt 66 kr. földadót, ugyanama első osztályú szántóföldje az uj 13 frt 50 kr. tiszta jövedelem után fizetend csak 22 °­ 0 tólival számitva 2 frt 97 kr. földadót; első osztályú kaszállója mely 5 frt 20 pkr. régi tiszta jövedelme után (per 2976|100%:::3125/1000/o) fizetett 1 frt 67 krt, ugyanama első osztályú kaszá­lója 9 frt 25 kr. uj tiszta jövedelme után fizetend 22 °|0-val számítva 2 frt 31/2 krt. első osztályú legelője, mely 4 frt 30 pkr. régi tiszta jövedelme után (per 2976|1o0 °|0= 3125|ioo °/0) fizetett 1 frt 41 krt, ugyanama első osztályú legelője 8 frt 25 kr. uj tiszta jövedelme után fizetend 22 °/0-al szá­mitva 1 frt 81­­ krt; első osztályú sző­lője, mely 9 frt 10 pkr. régi tiszta jöve­delme után (per 2976|1o0%=3125/10fro/0) fi­­zetett 2 frt 86 krt, ugyanama első osz­tályú szőlője 13 frt 50 kr, uj tiszta jö­vedelme után fizetend 22 °­ C-tólival szá­mitva 2 frt 97 krt. Megjegyezzük, hogy az elősorolt mű­velési ágaknál előforduló magasb tiszta jövedelmi fokozatok daczára — pedig az adótöbblet már ezeknél is jelentékeny — nem annyira művelési ágak első osztályára sérelmes az uj becslési munkálat mint az alantas osztályokra. Első osztályú szántó, kaszáló vagy legelő kitűnő föld lévén végtére magasabb adót is elviselhet. Ha­nem ismét Orosházát véve elő, a hol a harmad osztályú szántó kat. holdanként 2 frt 30 pkr. tiszta jövedelem után 78 kr. földadóval lett eddig megróva, s mely harmad osztályú szántó az osztályba so­sam, igy csak azt mondom önnek, hogy nem fog Budára menni. — Már pedig én megyek. S avval ott hagytam. Szolnokra érvén, minthogy még mindig forrt bennem a méreg, leültem s oly levelet írtam annak a felcseperedett hadügyminiszter­nek, hogy tudom, nem teszi az ablakba.“ — No, édes barátom Sándor, jegyzem meg félig komolyan, félig mosolyogva, azt ugyan megtetted. El lehetsz készülve rá, hogy hadi­­törvényszék elé kerülsz, azért csak mond meg­ nekem, hol leszesz szállva a budai hegyek közt, hogy, ha tudakozódnak utánad, értesít­hesselek s elkerültessem elfogatásodat. Csakugyan úgy történt. Más vagy harmadnap reá a térparancs­nok jött hozzám kérdezendő, nem tudom-e, hol található Petőfi, mert parancsot kapott a hadügyminisztertől, hogy fogassa el és kisér­tesse Debreczenbe. — Igenis, tudom hol tartózkodik, Petőfi, de ne fogassa el, kérem, az nem szükséges. Én megüzenem neki s ő magától fog jelent­kezni a térparancsnokságnál s magától elmegy Debreczenbe. Jót állok érte. Úgy is lett. Petőfi elment Debreczenbe s tudtommal a haditörvényszék elé állítás elmaradt. Klapka szelíd természetű s legkevésbé sem haragtartó vagy épen boszuálló ember lévén, s talán azt is fontolóra vevén, hogy arra némileg maga is szolgáltatott volt okot, a katonai fegyelem elleni vétséget elnézte a lánglelkü költőnek. Irinyi Diniér. ” Melléklet: „ Ifjabb viszhang Dr. Fükszel Ármin úr válaszára." Dr. Kovács Istvántól. C- /Wto/Ui JfwHt /&%%. <r%*r- 2$ - Az-

Next