Békés, 1882 (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-02-12 / 7. szám
járás mellett nemsokára kénytelen leend búsan feljajdulni a magyar, hogy az ősi megyei rendszer, a közszabadságnak ezen egyik jelentékeny palládiuma „volt, de nincs!“ Békés megye közigazgatási bizottsága február havi ülését folyó hó 6-án tartotta meg. Jelen voltak : Beliczey István főispán elnöklete mellett Jancsovics Pál alispán, Márki Lajos főjegyző, Kertay Zsigmond t. ügyész, Nagy Károly árvaszéki elnök, Dr. Kovács István főorvos, Orosz László kir. adófelügyelői helyettes, Ilausz József kir. főmérnök, Cziffra Imre kir. ügyész, Bánhegyi István, kir. tanfelügyelő, Ambrus Lajos, Farkas Béla, Fejér Béla, Göndöcs Benedek, Dr. Hajnal István, Kalmár Mihály, Koller Imre és Varságh Béla bizottsági tagok. — Elnöklő főispán bejelenti, hogy Szucsu Béla bizottsági tag elmaradását betegsége által igazolja. — Az alispánnak havi jelentése, melyet közérdekű voltánál fogva alább egész terjedelmében közlünk, felolvastatván, ezen jelentésből kifolyólag 1. A kir. államépitészeti hivatal megbizatik, hogy a gyula-dobozi megyei útnak az alsó-fehér-körösi ármentesitő öbölzet töltéseire leendő áthelyezése, valamint fentartási aránya iránt a társulattal egyetértő megállapodásra jutni igyekezzék s javaslatát annak idején beterjessze. 2. A dobozi nagyhidtól a községig vonuló utón hiányzó lejtők létesitése, valamint az annak mentén levő vizládák eltávolítása iránt a folyó évi közmunkafelosztásnál, a kir. épitészeti hivatal által javaslatok teendők. 3. A gyulai sugárúti gyalogjárda Gyula város polgármestere által az 1917.—1881. számú határozat szerint egy hó alatt annál inkább helyreállítandó, mivel a határidő sikertelen lejárta után az ezen járda helyreállítására megszavazott 500 frt vissza fog követeltetni. Egyebekben az alispáni jelentés tudomásul vétetett. Tárgyaltatott Horváth Gyula körös-tisza-marosi töltésépítési kormánybiztos válaszirata a közigazgatási bizottságnak 1915.—1881. sz. a. kelt határozatára vonatkozólag. Ezen kormánybiztosi válasz azon része, mely a Körös-Tarcsa, Mező Berény és Békés községek terhére kivetett 4 kilométernyi gátvonal építési munkálatainak a vállalatba bocsájtott többi munkálatoktól leendő elkülönítését tárgyazza, megnyugvással fogadtatván, a békési járás szolgabirája felhivatik, hogy az említett vonalon alkalmazott munkásoknak a községek által fizetett és az általa megállapított egységárak kitüntetése mellett az árkülönbözetről kimutatást terjesszen be. A kormánybiztosi átirat azon részét illetőleg, mely továbbra is a kormánybiztosi jogkörhöz tartozónak jelzi a járási tisztviselőkkel való rendelkezést, ezen törvényes jogalapot nélkülöző, a közszolgálat érdekeit veszélyeztető s káros összeütközésekre vezető felfogással szemben kijelenti a közigazgatási bizottság, hogy az 1870. 42-ik tczikk értelmében a megyei tisztviselőkkel más, mint a vármegye s annak alispánja, s igy a kormánybiztos is, csak kivételes, közveszély által indokolt esetekben rendelkezhetik, s ebből kifolyólag meghagyja az illető járási szolgabiráknak, hogy a kormánybiztosi rendeletek közül csak azokat foganatosítsák, melyek részükre a megyei alispán utján adatnak ki. — A kir. ügyésznek a rabok létszámáról, egészségi- s munkaviszonyairól szóló havi jelentése tudomásul vétetik. — A kir. tanfelügyelő előterjeszti a gyulai polg. iskolaszék folyamodványát az ünnepi szünidők közelebbi meghatározása iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett, de a tanfelügyelő által visszautasított kérvényének felterjesztése iránt, mely kérvény a tanfelügyelő határozati javaslatának mellőzésével a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztetni határoztatott. — A csabai polgári leányiskolának ugyancsak a tanfelügyelő által előterjesztett 1880a-ik évi költségvetése, 5153 frt 99 kr. fedezettel, 5482 frt 86 kr. szükséglettel és 328 frt 87 kr. hiánynyal helybenhagyatik s a leányiskola adósságainak törleszthetése czéljából 3000 frt államsegélyre ajánltatik. — Orosz László adófelügyelői helyettes havi jelentése, mely szerint az egyenes adóknak 1882-ik évre eszközlendő kivetése rendes folyamatban van, a föld-, ház- és fegyveradóról szóló összesítések a pénzügyi minisztérium adó- és jövedéki számvevőségéhez már felterjesztettek, az I. és II. osztályú kereseti adó kivetési munkálatainak összesítése pedig legközelebb fog felterjesztetni, továbbá, hogy a megyében f. évi január hóban egyenes adó czimén 53,303rt 96 kr, tehát a múlt év január havához képest 16,828 frt 81 krral több, hadmentességi dijban pedig 6732 frt 64 kr, tehát 1734 frt 2 krral több folyt be, mint múlt évi januárban, holott 1881-ről a folyó évre 37 ezer forintnyi egyenes adóval és 11 ezer forint hadmentességi dijjal kevesebb maradt hátralékban, mint 1880-ról 1881-re, végre hogy Szarvas, Gyoma, Endrőd, Gerlapóstelek, Békés, Csaba, Doboz, Gyula-Vári és Kétegyháza községek adókezelése és pénztárai a múlt hóban általa megvizsgáltatván, rendben találtattak, — tudomásul vétetik. — Tárgyaltatott a kir. főmérnök január havi jelentése, melyből kifolyólag a |oboz-vésztői ut lapályos és járhatatlan részeinek tervszerinti, sürgős kiépítésére 1890 frt engedélyeztetik, s ezen összegből a gyulai járás szolgabirája kezeihez 890 frt, a békési járás szolgabirája kezeihez pedig 1000 frt kiutalványoztatik, utasittatván a járási szolgabirák a jelzett munkálatnak sürgősen leendő foganatosittatásara; a békési és gyomai megyei hidaknak vasanyagból leendő kiépitketese czéljából a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium felkéretni határoztatott, miszerint a m. kir. államvasutak gépgyára és a diósgyőri vasgyár igazgatóságánál a két hid építési költségeinek a megyei közmunka-alap terhére 10, évi részletekben és 5 ° C-os kamatláb mellett leendő törlesztését eszközölje ki. — A ro. kir. postaigazgató 11 k a Békésmegye területén fekvő távirdai állomások forgalmáról készített kimutatása, melyből kitetszőleg a sürgöny- és pénzforgalom, valamint a jövedelem is az 1881. év II. felében a Békésmegyében fekvő távirdaállomások nagyobb részét kivéve az egész távirdakerületben csökkent, továbbá azon jelentése, hogy Szentes és Füzes- Gyarmat között új távirdavonal építtetett, minek következtében Kun-Szent-Mártonban, Öcsödön, Szarvason, K.-Ladányban, Szeghalmon és Füzes- Gyarmaton uj állami táviróhivatalok nyittattak meg, — és hogy M.-Berény, K.-Tarcsa közt egy uj „visszatérő vezeték“ épült — tudomásul szolgál. — Körös-Tarcsa községének ugyancsak a postaigazgató által előterjesztett kérelme folytán, a községben egy levélgyüjtő szekrénynek a község költségén leendő felállítása engedélyeztetik. — Vésztő községének távirdaállomás felállítása iránt előterjesztett kérelme, véleményadás végett a debreczeni m. kir. távirdaigazgatóságnak kiadatni határoztatik. Nagy Károly árvaszéki elnöknek az árvaszék ügyforgalmáról s tevékenységéről szóló havi jelentését a bizottság azzal vette tudomásul, miszerint a kimutatott hátralékok mielőbbi elenyésztetését elvárja. A tiszti ügyész előterjeszti a közmunka- és közlekedésügyi miniszternek a b.-gyulai körgát-költségek kivetése tárgyában kelt, s a közigazgatási bizottság határozatának megváltoztatásával Gyula város képviseletének intézkedését helybenhagyó rendeletét, melyszerint ugyanis a háztulajdonosok a körgát költségeihez házaik értéke arányában tartoznak hozzájárulni ; — ezen rendelet foganatosítás végett Gyula város polgármesterének kiadatik. Hornan József és társai gyulai lakosok által Gyula város képviseletének a fogyasztási adó megváltása, kezelése és kivetése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott felebbezés az első fokú határozat fenntartásával elutasittatik. — Tárgyaltatott a gyulai polg. iskolaszéknek az igazgatói áltas mikénti betöltése tárgyában keletkezett — lapunk 4-ik számának tanügyi rovatában ismertetett — határozata és azon jelentése, miszerint eme határozathoz a tanfelügyelő hozzá nem járult. Az iskolaszéknek ezen határozata, mely szerint ugyanis az iskolaigazgatói állás három évenként a rendes tanárok által tanárrá választatásuk sorrendjében felváltva töltessék be, helybenhagyatik. (Ezen határozat ellen tanfelügyelő felebbezését jelenti be). Olvastatott Csaba község képviselőtestületének a főispánhoz beteljesített s onnan tárgyalás végett a közigazgatási bizottsághoz áttett folyamodása, mely szerint a Fehér-Körös gerlavészei holtmedrének elzáratását rendelő alispáni határozat ellen elkésve beadott és hivatalból visszautasított felebbezését felülvizsgáltatni kéri. — Ezen élénk vitát keltett s a 40—50 családból álló sikkonyi telepre nézve életkérdést képező ügyben a bizottság az elkésetten beadott felebbezés elfogadása után az alispánnak azon határozatát, mely szerint a régi Fehér-Körös gerlaveszei holtmedrének áttöltése egy zsilip felállításának kötelezettsége mellett megengedtetett, szótöbbséggel feloldotta, mert a megye közönsége e tárgyban már 1877 ben ily értelemben határozott s mert ezen meder eltöltése az élővízcsatorna megszüntetésének kérdésével együtt találtatott megoldandónak. A megyei főorvos havi jelentése, mely szerint a közegészségügyi viszonyok januárban javulást mutatnak, s a vörhenyjárvány is, mely kezdete óta a megyében 662 életet oltott ki, most már csökkenőben van, — tudomásul vétetik. — Az ülés számos egyéb magánérdekű ügy elintézése után esti 8 órakor ért véget. I. Közegészség. Közegészségi viszonyaink annyiban jobbra fordultak a múlt hóban, hogy a kór lefolyása szelídült s a betegedési esetek száma örvendetesen csökkent, minek következtében Mező-Berény községben a szünetelő iskolai oktatás újbóli megkezdése engedélyezhető len; ellenben kedvezőtlen jelenség, hogy a járványos betegségek oly községekre is kiterjedtek, melyek eddig kármentesek voltak; igy Füzes-Gyarmaton a himlő, Gerlapósteleken pedig a vörheny ütött ki. A kór állapot egyébiránt községenként következő : a. ) Békés-Csabán a járvány kiütése óta megbetegedett 1426, ebből meggyógyult 93b, meghalt 430, további gyógykezelés alatt maradt 60 egyén, vagyis múlt havi jelentésem óta a betegedési esetek száma 91-gyel a halálozások száma 20 szál szaporodott. b. ) Orosháza községben a 212 vörheny esetből halállal végződött 104 eset, vagyis közel 50% Ezúttal kötelességemnek ismerem múlt havi hason tárgyú jelentésemnek e járványra vonatkozó téves adatait kiigazítani. Ugyanis azon jelentésemben az időszaki kimutatás rovatainak elvetéséből származott számtani hiba folytán az orosházai vörheny esetek számát 253-ban, a halálesetek számát 145-ben tüntettem fel, holott az összes betegedési esetek száma csak 145, a halálozási esetek száma pedig mindössze is 45-re ment. Ezen helyesbított adatok szerint, a kór előbb jelzett veszélyes jellege jelentékenyen kedvezőbb szint nyer. c. ) Békésen a vörhenyjárványban megbetegedett 246, ebből meggyógyult 149, meghalt 70, további gyógykezelés alatt van 27 egyén, vagyis a betegülési esetek száma 45-tel szaporodott. d) Mező-Berényben 316 vörhenybetegülés eset fordult elő, elég szelíd lefolyással, minthogy a halálozási esetek száma csak 47-re ment alatt.Jelenleg e kórban 7 egyén van gyógykezelés e) Dobozon a vörhenyesetek száma 156, melyből meggyógyult 103, meghalt 45, gyógykezelés alatt maradt 8 egyén. f) Füzes Gyarmaton a himlő 16 esetben merült fel, következő lefolyással meggyógyult 6, meghalt 7, gyógykezelés alatt maradt 3 egyén. g) Gerlapósteleken szintén a vörheny jelentkezett 7 esetben, eddig a legszerencsésebb kimenetellel. b) Uj-Kígyóson 80 vörhenyesetből halállal végződött 25, gyógyulással 52, gyógykezelés alatt van 3. i) Szarvas városban a roncsoló toroklob egy-két esetben még most előfordul ugyan, annak járvány jellege azonban most már nincs. A hasznos házi- és gazdasági állatok egészségi helyzete kielégítő, kivévén Gyoma község lóállományát, melyben 146 rüh kóros eset merült fel. A megyei állatorvos az óv- és gyógyintézkedéseket a helyszínen foganatosította. (Folyt. köv.) ezen idő alatt Békés városa ne tegyen lépést, a földvári vasút tárgyában. A küldöttség a képviselő testület határozata értelmében, eljárásáról a vasúti bizottságnak fog jelentést tenni, ez határozand a továbbiakra nézve. Városunkban kivétel nélkül mindenki hőn óhajtja a vasutat, csak legyen már valamerre ; ha aztán választani lehetne és kellene pl. a békésföldvári, vagy békéscsabai szárnyvonal között : azt hisszük városunk lakosságának nagy és túlnyomó többsége az előbbit — t. i. a békésföldvári szárnyvonal eszméjét pártolandaná. A helyszűke nem engedi, hogy ezen terv előnyeit és amannak hátrányait ezúttal bővebben taglaljuk, csak azt jegyezzük meg, hogy Békés város jól felfogott érdekében, csak a földvári vonalat pártolhatjuk, ez legolcsóbb, nagyobb forgalomnak ígérkező, ámannak indóháza csak a városon kívül helyezhető el, márpedig elszegényedett városunknak, az indóházhoz vezető okvetlenül kiépítendő köút egy méterjét is nehezére esik elkészítenie, tehát oda kell törekednie, hogy az indóház lehetőleg a város központjához közel helyeztessék el, annyival is inkább, mert a számítás szerint, a vasút méterje kevesebbe kerül, mint a kőúté. Esdve kérjük az illetőket, kikre a vasútügy vezénylete bízva van, kövessenek el mindent, a vasút mielőbbi létrejöttére nézve, övék leend a város örök hálája. Sok csapás és adó sújtotta szegény községünknek elkerülhetlen szüksége van új jövedelemforrásra és támogatásra, a hosszú régi küzdelemben már már összeroskadozni készül az. E lapok hasábjain csak nem rég is emlegetett kis-jenő-mező-berényi szárnyvonal szerintünk — különösen a mi hozzánk közelebb eső részét illetőleg — (mely nálunk „kertes vasút“nak neveztetik) pénzhiánya miatt kivihetlen, de fenntarthatlan is, egyszerűen azért, mert nem lészen mit szállítani a vonala legnagyobb részén, de még azt a vízvédelmi partok szükségszerű emelése miatt, évenként újra kellene építeni. Nálunk az iránt már egyáltalában semmi érdekeltség sincs, beláttuk, hogy kevesebb és könynyebben kiállítható áldozattal czéljainknak megfelelőbb vasutat nyerhetünk. Vasútügyünk további fejlődéséről bátor leszek e lapok t. olvasóit értesíteni. Jázon. Alispán. jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának 1882. febr. 6-án tartott ülésében. Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes közigazgatási bizottság 1 A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak folyó évi január havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet, az 1876. évi VI. t. sz. alapján tisztelettel következőkben terjesztem elő. Levelezés. Békés, február 8. 1882. Tisztelt szerkesztő ur! Rég vajúdó vasút ügyünk ismét beszéltet magáról. A múlt napokban városunkban megfordult Horváth vasut-igazgató ur által, kérdezősködéseinkre adott biztatás folytán, a békési vasút (illetve békés-földvári szárnyvonal) ügye a képviselő-testület ülésén is szóba hozatott, egyszersmind határozatba ment, hogy amennyiben főispán úr is érdeklődik egy békéscsabai szárnyvonal eszméje iránt, sőt ezen szárnyvonalra nézve előmunkálatok is eszközöltettek, mielőtt a békésföldvári szárnyvonal kiépítése tárgyában lépések tétetnének, szereztessék alapos meggyőződés és biztos tudomás magáról főispán úr ő méltóságáról, van-e komoly kilátás és lehet-e reményt táplálni a békéscsabai szárnyvonalnak a közeljövőbeni kiépítésére nézve , az ez irányban tájékozást szerző küldöttségbe Csonka János biró, Szánthó Albert és Dr. Hajnal István, k. képviselő urak választattak meg. Egyszersmind az állandó vasúti bizottság elnökévé, nr. Hajnal Ábel nyug. esp. ur helyébe, ki rég tartó súlyos betegsége által akadályozva van ebbeli — annak idejében nagy ügybuzgalommal betöltött tisztében eljárni : Szánthó Albert közs. képviselő úr választatott meg, egyszersmind a bizottság uj tagokkal is szaporittatott. A küldöttség január 29-én járt megyei főispán urnál, ki is a küldöttség előterjesztésére — úgy hallottuk — azon értesítést adta, miszerint alaposan lehet — a Békést is érintendő Füzes-Gyarmat-csabai szárnyvasutnak a közelebbi időbeni kiépítését reményleni, megnevezé egyszersmind Móricz Pál orsz. gy. képviselő urat, ki ezen vasút kiépítése iránt élénken érdeklődik, s a ki annak érdekében a siker reményével fáradozik ; főispán ur egyszersmind felkéré a küldöttséget, hogy a mennyiben pár hét alatt ezen ügyben a végleges fordulat bizton bekövetkezik. Szeghalom, 1882. február 6. Tisztelt szerkesztő ur ! A szeghalmi kaszinó bálja 1 hó 4-én minden tekintetben kitünően sikerült, — s alig hisszük, hogy akár a vidéki kedves vendégek, akár a helybeliek között akadna egy is, aki elégedetlenül távozott volna. A mindenki által tisztelt és szeretett bálanya — Wittmann Ignáczné úrnő — mindenki irányában egyenlő előzékeny modora, és kedves figyelme által, oly kellemesen hatott az egész társaságra, hogy akár ismerős, szűk családi körben sem érezhettük volna jobban magunkat, s éppen ezért, mert senki sem érezhette magát a nagyvárosi bálok etiquettje által feszélyezve, már az első csárdásnak is. — Purcsi Jancsi kitűnő, lelkesítő zenéje mellett — nem akart vége szakadni ; — s a jó kedv folytonosan növekedett, míg a reggeli nap sugara elhalványította a gyertya világát, de nem a mulatók ragyogó jó kedvét. Annyi szép jelenséget láttunk a leányok koszorújában, valamint a nők körében, hogy bizony mondom, Paris úrnak is nehezére esett volna a választás, kinek nyújtsa ama bizonyos arany almát? — Könnyű volt a sorsa, mikor csak három bájos arczocska között kellett választania, — de jött volna csak a szeghalmi kaszinó bálba, tudom, reggelig töprenkedett volna valamely zugban nagy feladata felett, vájjon melyik rózsát válassza a sok rózsaszín lenge felhő közül, — vagy melyik fehér liliomot a fehér habfodrok között; — éppen úgy akadhatott volna az éj fekete fátyola alatt tündöklő ragyogó csillagokra, — s valamint mi, kik gyönyörködtünk az üde ifjúság bájos kellemén, nem tudtuk, és nem tudjuk magunkat elhatározni, melyiket illeti meg a sok szép között leginkább az elsőség, — úgy vihette volna vissza báránykái közé Páris úr is egyetlen egy arany almáját, mert az az egy vajmi kevés lett volna nagy feladata megoldásához. Valóban örömünk s büszkeségünk telik benne hogy a szeghalmi bálok oly jó emlékezetben maradtak azok között, kik néhány év óta köztünk mulattak; mert — úgy szeretjük hinni, _ annak, — és a rendkívüli jó útnak köszönhetjük, hogy még távolabb vidékről is, mint Török-Szt.Miklós, Vésztő, Déva-Ványa, és a távolabb pusztákról is, voltak kedves vendégeink, s reméljük hogy a febr. 4 iki bál, még jobb hírnevet szerez mulatságainknak, mert oly lankadatlan, fesztelen kedélyes jó kedvet mint itt láttunk, aligha találhatnánk bármely nagyvárosi bálban, ahol oly sokat adnak — kivált a nők — fényes drága öltözetekre.