Békés, 1882 (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-12 / 7. szám

járás mellett nemsokára kénytelen leend búsan feljajdulni a magyar, hogy az ősi megyei rendszer, a közszabadságnak ezen egyik jelentékeny palládiuma „volt, de nincs!“ Békés megye közigazgatási bizottsága február havi ülését folyó hó 6-án tartotta meg. Jelen voltak : Beliczey István főispán elnöklete mellett Jancsovics Pál alispán, Márki Lajos fő­jegyző, Kertay Zsigmond t. ügyész, Nagy Károly árvaszéki elnök, Dr. Kovács István főorvos, Orosz László kir. adófelügyelői helyettes, Ilausz József kir. főmérnök, Cziffra Imre kir. ügyész, Bánhegyi István, kir. tanfelügyelő, Ambrus Lajos, Farkas Béla, Fejér Béla, Göndöcs Benedek, Dr. Hajnal István, Kalmár Mihály, Koller Imre és Varságh Béla bizottsági tagok. — Elnöklő főispán beje­lenti, hogy Szucsu Béla bizottsági tag elmaradá­sát betegsége által igazolja. — Az alispánnak havi jelentése, melyet közérdekű voltánál fogva alább egész terjedelmében közlünk, felolvastat­ván, ezen jelentésből kifolyólag 1. A kir. állam­­épitészeti hivatal megbizatik, hogy a gyula-dobozi megyei útnak az alsó-fehér-körösi ármentesitő öbölzet töltéseire leendő áthelyezése, valamint fentartási aránya iránt a társulattal egyetértő megállapodásra jutni igyekezzék s javaslatát an­nak idején beterjessze. 2. A dobozi nagyhidtól a községig vonuló utón hiányzó lejtők létesitése, valamint az annak mentén levő vizládák eltávo­lítása iránt a folyó évi közmunkafelosztásnál, a kir. épitészeti hivatal által javaslatok teendők. 3. A gyulai sugárúti gyalogjárda Gyula város pol­gármestere által az 1917.—1881. számú határozat szerint egy hó alatt annál inkább helyreállítandó, mivel a határidő sikertelen lejárta után az ezen járda helyreállítására megszavazott 500 frt vis­­­sza fog követeltetni. Egyebekben az alispáni je­lentés tudomásul vétetett. Tárgyaltatott Horváth Gyula körös-tisza-marosi töltésépítési kormány­­biztos válaszirata a közigazgatási bizottságnak 1915.—1881. sz. a. kelt határozatára vonatkozó­lag. Ezen kormánybiztosi válasz azon része, mely a Körös-Tarcsa, Mező Berény és Békés községek terhére kivetett 4 kilométernyi gátvonal építési munkálatainak a vállalatba bocsájtott többi mun­kálatoktól leendő elkülönítését tárgyazza, meg­nyugvással fogadtatván, a békési járás szolga­­birája felhivatik, hogy az említett vonalon alkal­mazott munkásoknak a községek által fizetett és az általa megállapított egységárak kitüntetése mellett az árkülönbözetről kimutatást terjesszen be. A kormánybiztosi átirat azon részét illetőleg, mely továbbra is a kormánybiztosi jogkörhöz tar­tozónak jelzi a járási tisztviselőkkel való rendel­kezést, ezen törvényes jogalapot nélkülöző, a köz­­szolgálat érdekeit veszélyeztető s káros össze­ütközésekre vezető felfogással szemben kijelenti a közigazgatási bizottság, hogy az 1870. 42-ik tczikk értelmében a megyei tisztviselőkkel más, mint a vármegye s annak alispánja, s igy a kor­mánybiztos is, csak kivételes, közveszély által indokolt esetekben rendelkezhetik, s ebből kifo­lyólag meghagyja az illető járási szolgabiráknak, hogy a kormánybiztosi rendeletek közül csak azokat foganatosítsák, melyek részükre a megyei alispán utján adatnak ki. — A kir. ügyésznek a rabok létszámáról, egészségi- s munkaviszo­nyairól szóló havi jelentése tudomásul vétetik. — A kir. tanfelügyelő előterjeszti a gyulai polg. iskolaszék folyamodványát az ün­nepi szünidők közelebbi meghatározása iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett, de a tanfelügyelő által visszautasított kérvényé­nek felterjesztése iránt, mely kérvény a tanfel­ügyelő határozati javaslatának mellőzésével a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felter­jesztetni határoztatott. — A csabai polgári leányiskolának ugyancsak a tanfel­ügyelő által előterjesztett 1880a-ik évi költségvetése, 5153 frt 99 kr. fedezettel, 5482 frt 86 kr. szükséglettel és 328 frt 87 kr. hiánynyal helybenhagyatik s a leányiskola adósságainak törleszthetése czéljából 3000 frt államsegélyre ajánltatik. — Orosz László adófelügyelői he­lyettes havi jelentése, mely szerint az egyenes adóknak 1882-ik évre eszközlendő kivetése ren­des folyamatban van, a föld-, ház- és fegyver­adóról szóló összesítések a pénzügyi minisztérium adó- és jövedéki számvevőségéhez már felterjesz­tettek, az I. és II. osztályú kereseti­ adó kivetési munkálatainak összesítése pedig legközelebb fog felterjesztetni, továbbá, hogy a megyében f. évi január hóban egyenes adó czimén 53,303­­rt 96 kr, tehát a múlt év január havához képest 16,828 frt 81 krral több, hadmentességi dijban pedig 6732 frt 64 kr, tehát 1734 frt 2 krral több folyt be, mint múlt évi januárban, holott 1881-ről a folyó évre 37 ezer forintnyi egyenes adóval és 11 ezer fo­rint hadmentességi dijjal kevesebb maradt hát­ralékban, mint 1880-ról 1881-re, végre hogy Szarvas, Gyoma, Endrőd, Gerlapóstelek, Békés, Csaba, Doboz, Gyula-Vári és Kétegyháza közsé­gek adókezelése és pénztárai a múlt hóban általa megvizsgáltatván, rendben találtattak, — tudomá­sul vétetik. — Tárgyaltatott a kir. főmérnök január havi jelentése, melyből kifolyólag a |­o­­b­o­z-v­é­s­z­t­ő­i ut lapályos és járhatatlan részei­nek tervszerinti, sürgős kiépítésére 1890 frt­ en­gedélyeztetik, s ezen összegből a gyulai járás szolgabirája kezeihez 890 frt, a békési járás szol­­gabirája kezeihez pedig 1000 frt kiutalványoz­­tatik, utasittatván a járási szolgabirák a jelzett munkálatnak sürgősen leendő foganatosittatásara; a békési és gyomai megyei hidak­­n­a­k vasanyagból leendő kiépitketese czéljából a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium felké­retni határoztatott, miszerint a m. kir. államvas­utak gépgyára és a diósgyőri vasgyár igazgató­ságánál a két hid építési költségeinek a megyei közmunka-alap terhére 10, évi részletekben és 5 °­ C-os kamatláb mellett leendő törlesztését esz­közölje ki. — A ro. kir. postaigazgató­ 11 k a Békésmegye területén fekvő távirdai állo­mások forgalmáról készített kimutatása, melyből kitetszőleg a sürgöny- és pénzforgalom, valamint a jövedelem is az 1881. év II. felében a Békés­megyében fekvő távirdaállomások nagyobb részét kivéve az egész távirdakerületben csökkent, to­vábbá azon jelentése, hogy Szentes és Füzes- Gyarmat között új távirdavonal építtetett, minek következtében Kun-Szent-Mártonban, Öcsödön, Szarvason, K.-Ladányban, Szeghalmon és Füzes- Gyarmaton uj állami táviróhivatalok nyittattak meg, — és hogy M.-Berény, K.-Tarcsa közt egy uj „visszatérő vezeték“ épült — tudomásul szol­gál. — Körös-Tarcsa községének ugyan­csak a postaigazgató által előterjesztett kérelme folytán, a községben egy levélgyüjtő szekrénynek a község költségén leendő felállítása engedélyez­tetik. — Vésztő községének távirdaállo­­más felállítása iránt előterjesztett kérelme, vé­leményadás végett a debreczeni m. kir. távirda­­igazgatóságnak kiadatni határoztatik. Nagy Károly árvaszéki elnöknek az árvaszék ügy­forgalmáról s tevékenységéről szóló havi jelenté­sét a bizottság azzal vette tudomásul, miszerint a kimutatott hátralékok mielőbbi elenyésztetését elvárja.­­ A tiszti ügyész előterjeszti a közmunka- és közlekedésügyi miniszternek a b.-g­yulai körgá­t-költségek kivetése tárgyá­ban kelt, s a közigazgatási bizottság határozatá­nak megváltoztatásával Gyula város képviseleté­nek intézkedését helybenhagyó rendeletét, mely­­szerint ugyanis a háztulajdonosok a körgát költ­ségeihez házaik értéke arányában tartoznak hoz­zájárulni ; — ezen rendelet foganatosítás végett Gyula város polgármesterének kiadatik. Hor­n­­a­­­n József és társai gyulai lakosok által Gyula város képviseletének a fogyasztási­ adó meg­váltása, kezelése és kivetése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott felebbezés az első fokú határozat fenntartásával elutasittatik. — Tárgyaltatott a gyulai polg. iskola­széknek az igazgatói áltas mikénti be­töltése tárgyában keletkezett — lapunk 4-ik szá­mának tanügyi rovatában ismertetett — határo­zata és azon jelentése, miszerint eme határo­zathoz a tanfelügyelő hozzá nem­ járult. Az isko­laszéknek ezen határozata, mely szerint ugyanis az iskolaigazgatói állás három évenként a rendes tanárok által tanárrá választatásuk sorrendjében felváltva töltessék be, helybenhagyatik. (Ezen ha­tározat ellen tanfelügyelő felebbezését jelenti be). Olvastatott Csaba község képviselőtestületének a főispánhoz beteljesített s onnan tárgyalás vé­gett a közigazgatási bizottsághoz áttett folyamo­dása, mely szerint a Fehér-Körös gerla­vészei holt­medrének elzáratását rendelő alispáni határozat ellen elkésve beadott és hivatalból vissza­utasított felebbezését felülvizsgáltatni kéri. — Ezen élénk vitát keltett s a 40—50 családból álló sikkonyi telepre nézve életkérdést képező ügyben a bizottság az elkésetten beadott feleb­­bezés elfogadása után az alispánnak azon hatá­rozatát, mely szerint a régi Fehér-Körös gerla­­veszei holtmedrének áttöltése egy zsilip felállítá­sának kötelezettsége mellett megengedtetett, szó­többséggel feloldotta, mert a megye kö­zönsége e tárgyban már 1877 ben ily értelemben határozott s mert ezen meder eltöltése az élővíz­­csatorna megszüntetésének kérdésével együtt ta­láltatott megoldandónak. A megyei főorvos havi jelentése, mely szerint a közegészségügyi viszonyok januárban javulást mutatnak, s a vör­­henyjárvány is, mely kezdete óta a megyében 662 életet oltott ki, most már csökkenőben van, — tudomásul vétetik. — Az ülés számos egyéb magánérdekű ügy elintézése után esti 8 órakor ért véget. I. Közegészség. Közegészségi viszonyaink annyiban jobbra fordultak a múlt hóban, hogy a kór lefolyása szelídült s a betegedési esetek száma örvendete­sen csökkent, minek következtében Mező-Berény községben a szünetelő iskolai oktatás újbóli meg­kezdése engedélyezhető len; ellenben kedvezőt­len jelenség, hogy a járványos betegségek oly községekre is kiterjedtek, melyek eddig kár­­mentesek voltak; igy Füzes-Gyarmaton a himlő, Gerla­pósteleken pedig a vörheny ütött ki. A kór állapot egyébiránt községenként kö­vetkező : a. ) Békés-Csabán a járvány kiütése óta megbetegedett 1426, ebből meggyógyult 93b, meghalt 430, további gyógykezelés alatt maradt 60 egyén, vagyis múlt havi jelentésem óta a be­tegedési esetek száma 91-gyel a halálozások száma 20 szál szaporodott. b. ) Orosháza községben a 212 vörheny eset­ből halállal végződött 104 eset, vagyis közel 50% Ezúttal kötelességemnek ismerem múlt havi ha­son tárgyú jelentésemnek e járványra vonatkozó téves adatait kiigazítani. Ugyanis azon jelenté­semben az időszaki kimutatás rovatainak elveté­séből származott számtani hiba folytán az oros­házai vörheny esetek számát 253-ban, a halál­esetek számát 145-ben tüntettem fel, holott az összes betegedési esetek száma csak 145, a ha­lálozási esetek száma pedig mindössze is 45-re ment. Ezen helyesbított adatok szerint, a kór előbb jelzett veszélyes jellege jelentékenyen ked­vezőbb szint nyer. c. ) Békésen a vörheny­járványban megbete­gedett 246, ebből meggyógyult 149, meghalt 70, további gyógykezelés alatt van 27 egyén, vagyis a betegülési esetek száma 45-tel szaporodott. d) Mező-Berényben 316 vörhenybetegülés eset fordult elő, elég szelíd lefolyással, minthogy a halálozási esetek száma csak 47-re ment­ alatt.Jelenleg e kórban 7 egyén van gyógykezelés e) Dobozon a vörhenyesetek száma 156, melyből meggyógyult 103, meghalt 45, gyógy­kezelés alatt maradt 8 egyén. f) Füzes­ Gyarmaton a himlő 16 esetben me­rült fel, következő lefolyással meggyógyult 6, meghalt 7, gyógykezelés alatt maradt 3 egyén. g) Gerlapósteleken szintén a vörheny je­lentkezett 7 esetben, eddig a legszerencsésebb kimenetellel. b) Uj-Kígyóson 80 vörhenyesetből halállal végződött 25, gyógyulással 52, gyógykezelés alatt van 3. i) Szarvas városban a roncsoló toroklob egy-két esetben még most előfordul ugyan, an­nak járvány jellege azonban most már nincs. A hasznos házi- és gazdasági állatok egész­ségi helyzete kielégítő, kivévén Gyoma község lóállományát, melyben 146 rüh kóros eset me­rült fel. A megyei állatorvos az óv- és gyógy­­intézkedéseket a helyszínen foganatosította. (Folyt. köv.) ezen idő alatt Békés városa ne tegyen lépést, a földvári vasút tárgyában. A küldöttség a képviselő testület határozata értelmében, eljárásáról a vasúti bizottságnak fog jelentést tenni­, ez határozand a továbbiakra nézve. Városunkban kivétel nélkül mindenki hőn óhajtja a vasutat, csak legyen már valamerre ; ha aztán választani lehetne és kellene pl. a bé­kés­földvári, vagy békéscsabai szárnyvonal kö­zött : azt hisszük városunk lakosságának nagy és túlnyomó többsége az előbbit — t. i. a békés­földvári szárnyvonal eszméjét pártolandaná. A helyszűke nem engedi, hogy ezen terv előnyeit és amannak hátrányait ezúttal bővebben taglal­juk, csak azt jegyezzük meg, hogy Békés város jól felfogott érdekében, csak a földvári vonalat pártolhatjuk, ez legolcsóbb, nagyobb forgalomnak ígérkező, ámannak indóháza csak a városon kívül helyezhető el, már­pedig elszegé­nyedett városunknak, az indóházhoz vezető ok­vetlenül kiépítendő köút egy méterjét is nehezére esik elkészítenie, tehát oda kell törekednie, hogy az indóház lehetőleg a város központ­jához közel helyeztessék el, annyival is in­kább, mert a számítás szerint, a vasút méterje kevesebbe kerül, mint a kőúté. Esdve kérjük az illetőket, kikre a vasút­ügy vezénylete bízva van, kövessenek el mindent, a vasút mielőbbi létrejöttére nézve, övék leend a város örök hálája. Sok csapás és adó sújtotta szegény közsé­günknek elkerülhetlen szüksége van új jövedelem­forrásra és támogatásra, a hosszú régi küzdelem­ben már már összeroskadozni készül az. E lapok hasábjain csak nem rég is emle­getett kis-jenő-mező-berényi szárnyvonal szerin­tünk — különösen a mi hozzánk közelebb eső részét illetőleg — (mely nálunk „kertes vasút“­­nak neveztetik) pénzhiánya miatt kivihetlen, de fenntarthatlan is, egyszerűen azért, mert nem lészen mit szállítani a vonala legnagyobb részén, de még azt a vízvédelmi partok szükségszerű emelése miatt, évenként újra kellene építeni.­­ Nálunk az iránt már egyáltalában semmi érde­keltség sincs, beláttuk, hogy kevesebb és köny­­nyebben kiállítható áldozattal czéljainknak meg­felelőbb vasutat nyerhetünk. Vasút­ügyünk további fejlődéséről bátor leszek e lapok t. olvasóit értesíteni. Jázon.­ ­Alispán.­ jelen­tés. Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának 1882. febr. 6-án tartott ülésében. Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes közigazgatási bizottság 1 A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak folyó évi január havi állapotáról szóló rendsze­rinti jelentésemet, az 1876. évi VI. t. sz. alapján tisztelettel következőkben terjesztem elő. Levelezés. Békés, február 8. 1882. Tisztelt szerkesztő ur! Rég vajúdó vasút ügyünk ismét beszéltet magáról. A múlt napokban városunkban megfor­dult Horváth vasut-igazgató ur által, kérdezős­­ködéseinkre adott biztatás folytán, a békési vasút (illetve békés-földvári szárnyvonal) ügye a kép­viselő-testület ülésén is szóba hozatott, egyszers­mind határozatba ment, hogy amennyiben főispán úr is érdeklődik egy békés­csabai szárnyvonal eszméje iránt, sőt ezen szárnyvonalra nézve elő­munkálatok is eszközöltettek, mielőtt a békés­földvári szárnyvonal kiépítése tárgyában lépések tétetnének, szereztessék alapos meggyőződés és biztos tudomás magáról főispán úr ő mél­tóságáról, van-e komoly kilátás és lehet-e re­ményt táplálni a békés­csabai szárnyvonalnak a közel­jövőbeni kiépítésére nézve , az ez irányban tájékozást szerző küldöttségbe Csonka János biró, Szánthó Albert és Dr. Hajnal István, k. képviselő urak választattak meg. Egyszersmind az állandó vasúti bizottság elnökévé, nr. Hajnal Ábel nyug. esp. ur helyébe, ki rég tartó súlyos betegsége által akadályozva van ebbeli — annak idejében nagy ügybuzgalommal betöltött tisztében eljárni : Szánthó Albert közs. képviselő úr válasz­­tatott meg, egyszersmind a bizottság uj tagokkal is szaporittatott. A küldöttség január 29-én járt megyei fő­ispán urnál, ki is a küldöttség előterjesztésére — úgy hallottuk — azon értesítést adta, misze­rint alaposan lehet — a Békést is érintendő Füzes-Gyarmat-csabai szárnyvasutnak a közelebbi időbeni kiépítését reményleni, megnevezé egy­szersmind Móricz Pál orsz. gy. képviselő urat, ki ezen vasút kiépítése iránt élénken érdeklődik, s a ki annak érdekében a siker reményével fára­dozik ; főispán ur egyszersmind felkéré a kül­döttséget, hogy a mennyiben pár hét alatt ezen ügyben a végleges fordulat bizton bekövetkezik. Szeghalom, 1882. február 6. Tisztelt szerkesztő ur ! A szeghalmi kaszinó bálja 1 hó 4-én min­den tekintetben kitünően sikerült, — s alig his­­­szü­k, hogy akár a vidéki kedves vendégek, akár a helybeliek között akadna egy is, a­ki elége­detlenül távozott volna. A mindenki által tisztelt és szeretett bál­anya — Wittmann Ignáczné úrnő — mindenki irányában egyenlő előzékeny modora, és kedves figyelme által, oly kellemesen hatott az egész társaságra, hogy akár ismerős, szűk családi kör­ben sem érezhettük volna jobban magunkat, s éppen ezért, mert senki sem érezhette magát a nagyvárosi bálok etiquettje által feszélyezve, már az első csárdásnak is. — Purcsi Jancsi kitűnő, lelkesítő zenéje mellett — nem akart vége sza­kadni ; — s a jó kedv folytonosan növekedett, míg a reggeli nap sugara elhalványította a gyer­tya világát, de nem a mulatók ragyogó jó kedvét. Annyi szép jelenséget láttunk a leányok ko­szorújában, valamint a nők körében, hogy bi­zony mondom, Paris úrnak is nehezére esett volna a választás, kinek nyújtsa ama bizonyos arany almát? — Könnyű volt a sorsa, mikor csak három bájos arczocska között kellett vá­lasztania, — de jött volna csak a szeghalmi ka­szinó bálba, tudom, reggelig töprenkedett volna valamely zugban nagy feladata felett, vájjon me­lyik rózsát válassza a sok rózsaszín lenge felhő közül, — vagy melyik fehér liliomot a fehér hab­fodrok között; — éppen úgy akadhatott volna az éj fekete fátyola alatt tündöklő ragyogó csil­lagokra, — s valamint mi, kik gyönyörködtünk az üde ifjúság bájos kellemén, nem tudtuk, és nem tudjuk magunkat elhatározni, melyiket illeti meg a sok szép között leginkább az elsőség, — úgy vihette volna vissza báránykái közé Páris úr is egyetlen egy arany almáját, mert az az egy vajmi kevés lett volna nagy feladata meg­­oldásához. Valóban örömünk s büszkeségünk telik benne hogy a szeghalmi bálok oly jó emlékezetben ma­radtak azok között, kik néhány év óta köztünk mulattak; mert — úgy szeretjük hinni, _ an­nak, — és a rendkívüli jó útnak köszönhetjük, hogy még távolabb vidékről is, mint Török-Szt.­­Miklós, Vésztő, Déva-Ványa, és a távolabb pusz­tákról is, voltak kedves vendégeink, s reméljük hogy a febr. 4 iki bál, még jobb hírnevet szerez mulatságainknak, mert oly lankadatlan, fesztelen kedélyes jó kedvet mint itt láttunk, aligha talál­hatnánk bármely nagyvárosi bálban, a­hol oly sokat adnak — kivált a nők — fényes drága öltözetekre.

Next