Békés, 1883 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-06-03 / 22. szám

22-ik szám Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre.. .... 5 frt — kr. Félévre ......... 2 „ 50 „ Évnegyedre .. . » 25 » Egyes számára 10 kr.L _ A Gyula, 1883. juitus 3-án POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. II. évfolyam. vr~7~.—i Kiadó hivatal; Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. F. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang IÁpót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Megyei közügyek. Alispáni jelentés. Békésmegye bizottságának 1888. évi május hó 22-én tartott közgyűlésén. (Vége.) IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a tekintetes közgyűlés elé ezúttal bemutatott jegyzőkönyvek szerint havonta megvizsgáltatván, azok mindannyiszor kifogástalan rendben lévőknek találtattak. 2. A katonai területi rendezés folytán megyénkben is jelentékeny változások történtek, ugyanis eddigelé egészben a cs. és kir. 68-ik gyalogezred hadkiegészítési kerületéhez tartozott megyénk sorozó járásai közül a gyulai, csabai, békési, szarvasi, orosházai és gyomai, valamint a B.-Gyula város sorozó járás a cs. és kir. 101, a szeghalmi sorozó járás pedig Nagy-Váradon székelő cs. és kir. 37. számú hadkiegészítési kerületi parancsnoksághoz osztatott be. Ugyanezen változás következtében a 101. számú újonnan alakított gyalogezred egy zászlóalja s a hadkiegészítési kerületi parancsnokság B.-Csabán helyeztetett el. Ezenfelül megyénk területén tartja állandó szállását a cs. és kir. 14. számú huszárezred 6-ik százada Orosházán, továbbá a 7- és 8-ik számú honvédzászlóaljak és a m. kir. II. számú honvéd huszárezred 1- és 2-ik százada B.Gyulán laktanyákban elhelyezve. A katonai elszállásolási veszteségek fedezése czimén a múlt év végén kivetett 24,000 frtnyi törvényhatósági pótadóról alkotott megyei szabályrendelet a kormány részéről jóváhagyatván, annak alapján a pótadó községi és egyénenkénti kivetése eszközöltetett. A folyó évi ujonczállitás a gyulai, gyomai és orosházai, valamint B.Gyula városi sorozó járásban elnökletem, a békési, csabai, szarvasi és szeghalmi sorozó járásokban pedig a megyei főjegyző vezetése alatt következő eredménnyel fejeztetett be : Ujonczjutalék: kivettetett összesen 590, állíttatott 568, felüleg 1, hátralék 23. Póttartalék : kivettetett 153, állíttatott 83, felülegi hátralék 70, a honvédséghez beosztatott 164. Vagyis a hadképességi százalék megyeszerte 18 01 %• 3. Állami egyenes adók czimén a leirások után, a valódi tartozás 1882. évben 1.362,762 frt 12 frt tett ki, befizettetvén pedig 1.287,798 frt 22Va kr, az év végén 74,963 frt 89/,, kr. hátralék mutatkozott. Egybevetve ezen adatokat az 1881. évi eredményekkel kitűnik, hogy az 1882. évi valódi tartozás az 1881. évit 131,586 frt 56 krral meghaladja, minek oka nem az adóalap nagyobb megterhelésében, hanem azon körülményben keresendő, hogy az 1881. évi árviz által okozott károk következtében 136,365 frt adóleirás eszközöltetett; továbbá az 1882. évi befizetés kedvezőbb az 1881. évi szállításnál 84,723 frt 53 krral; ellenben a hátralék az 1881. évit 38,863 frt 1/2 krral felülmúlja. A foganatosított végrehajtási esetek száma a szolgabírák előtt 227 zálogolási és 20 árverési, a községi elöljárók előtt 27,443 zálogolási és 209 árverési eset; olyan eset, melyben ingatlan birtok elárvereztetésénk szüksége állott volna elő, egy sem merült fel. Az idei adóbefizetési eredmény következő: befolyt: január hóban 62,514frt79 kr, február „ 226,716072 ”,a márczius „ 32,348fJ29V április „ 42,863n f n Összesen 364,442frt83 kr, mely eredmény a tavalyi hason időszaki befizetésnél 53,261 frt 4/2 krral kedvezőbb. 4. A megye 188/a évi tanügyi viszonyainak megismertetésére szolgálnak a következő adatok. A múlt tanévben az iskolák száma 201 volt, még pedig 50 helv. hitvallású, 43 ágostai, 32 rom. kath., 13 izraelita, 5 gör. keleti felekezeti, továbbá 7 községi, 46 magán községi és 5 magán jelleggel. Tanköteles gyermek összeiratott 38.528, tehát 2000-rel több mint az előző tanévben, a tankötelesek számainak az összeírás szerinti évi emelkedése 1561, holott a szaporulat csak 604 Ezen emelkedés a népszámlálás legutolsó eredményével összhangzásba hozandó lévén : a tankötelesek száma az évi 1.35 °/C szaporulat arányában 38,52- ról 45,108 főre emelkedik. Ennek következése természetesen kedvezőtlen a tankötelesek és a tényleg iskolába járók közötti viszonyt kifejező százalékokra nézve, anélkül azonban, hogy abból a tényleges iskoláztatás alábbszállása lenne következtethető. Az ily módon kimutatott 45,108 tanköteles között volt mindennapi 30,082 és 15,026 ismétlő tanköteles. Ezek közül tényleg iskolába járt 28,675, vagyis a tankötelesek 63.56 °/0-a iskolába nem járt 16.433, vagyis 36.44 °/C. Részletezve : iskolába jár a mindennapi tankötelesek 80 °/C-a, az ismétlő tanköteleseknek pedig 29,80 °/o ka. Iskolamulasztásért megintésben részesült 7414, pénzbírsággal büntettetett 653, felmentetett 531,807 mulasztási nap. A tanítói állomások száma 281, ezek közül kettő üresedésben. A 279 tanító közül képesített 238, nem képesített 41. Egy tanítóra átlag 86 tanítvány jutott. Tanítási nyelv szerint a 201 iskolából magyar nyelvű 143, német 1, román tót 33, német-magyar 5, román-magyar 2, tót-magyar 14. Az iskolák évi jövedelme készpénzben és terményekben 179,833 frt volt, melyből tanítók díjazására fordittatott 139,937 frt, segédeknek 9259 frt, fűtésre, tisztogatásra és kisebb javításokra 12,722, tantermek felszerelésére 1805 frt, építkezésekre 14,042 frt. Szembevetvén ezen adatokat az 188 °/ évi tanév eredményével, kitetszik, hogy az iskolák száma kettővel szaporodott; új iskolaépület emeltetett 6, megszüntettetett 4. A tankötelesek száma 6287 fővel emelkedett, mely helyesb összeírás következtében az iskolalátogatók eddigi 74—75 ° C-a 53,56 ° C-ra apadt le. Az iskolalátogatás akadályai voltak: a lakosságnak a szétszórt tanyákon való tartózkodása; a községi elöljáróknak az ismétlő tankötelesek feljáratása körüli elnézése; továbbá azon ragályos és járványos kórok, melyek a megye nagyobb községeiben, jelesül: B.-Csabán, Orosházán, Szarvason és M.-Berényben uralkodtak, s melyek miatt az iskolák hetekig is szünetelni kénytelenek voltak. Ami a tanítási nyelvet illeti : az 1880-ik évben létezett 138 iskola, a következett tanévben 143-ra emelkedett; a német iskolák száma 4-ről 1-re, a tóté 37-ről 33-ra szállott le, román iskola volt 3, maradt ugyanannyi, tót-magyar volt 10, most 14; német-magyar volt 5, maradt ugyanannyi; román-magyar volt és van most is 2. Ami már most az 1879. évi XVIII. t. sz. mikénti végrehajtását illeti, tekintettel a törvény rendelkezéseire, melyek főképen az állami eszméből származó érdekek kielégítését czélozzák, e téren fő figyelmet érdemelnek tót nyelvű iskoláink, melyek az iskoláknak 20 ° o-át teszik. Eléggé örvendetes jelenség, hogy a Szarvas városi tót nyelvű iskolákban a magyar nyelv most már kivétel nélkül s a törvénynek megfelelő mérvben és módon taníttatik; viszont annál szomorúbb s mindenesetre komoly fellépést igénylő tünet az, hogy a csabai ágostai evang. egyház 11 tótnyelvü tanyai iskolája közül egyet sem alakított át a törvény értelmében. 5. Az árvaügyek állapotával a megyei árvaszék rendszeres évi jelentéséből fog a tek. közönség közelebbről megismerkedni; mindazáltal nem lesz talán felesleges a következő általános áttekintést nyújtó adatok csoportosítása. Az árvatárak önálló kezelésére fel nem jogosított községek központilag kezelt árvapénztárában 536 gyámság alatt lévő árva vagyona készpénzben 21,204 frtot 127» krt tett ki; ebből az év folyamán kiadatván 12,609 frt 437» kr, kezelés alatt maradt 8594 frt 60 kr; magán felek által kiállított kamatozó és nem kamatozó kötelezvényekben a bevétel volt 72,396 frt 51 II kr, ebből kiadatott 3830 frt 987» kr, maradt 68,565 frt 53 kr, vagyis az árvák központilag kezelt vagyona 77,160 frt 22 kr. A kamatozó tőkepénzek után 60 0-ával befolyt 4477 frt 60 kr, hátralékban maradt 1351 frt 77» kr. Az árvapénztáraik önálló kezelésére jogosított községek árvagyámpénztári állása ez, 8774 gyámság és 98 gondnokság alatt álló személy 260,790 frt 707» krnyi készpénz vagyonából 245,901 frt 77» kr. kiadása után az év végén kezelés alatt maradt 14,889 frt 63 kr. A magánfeleknél kamatozó és nem kamatozó kötvényekben elhelyezett 1.337,795 frt 64 krból kiadatott 103,568 , 817 kr. maradt 1.234,226 frt 812 kr. Ennélfogva a községi árva gyámpénztárakban Elmúlt 1. elmúlt 2 hónap s a tek. asszony szomorúan tapasztaló, hogy férje már nem akar ott reggelizni vele hol eddig; csókjai már nem kellenek, egyszóval már nem kedélyeskedik, a jó étel és italon kívül mi sem érdekli, szabadidejét házon kívül tölti, s a mi legborzasztóbb már — komót sapkát visel. Err j komótsapkát I. A fiatal férjek* nem is képzelik, milyen roszul néznek ki benne. De ha már nem bírnak ennek tudatával, legalább kérdenék meg nejeiket. A tek. asszony kérdés nélkül is figyelmeztette férjét e hátrányára, s az az elbizakodott ember, Isten földi helytartója nem hogy engedett volna neje óhajának, hogy t. i. ne viseljen komór sapkát, hanem még ráadásul ki is nevette érette. A kismenyecske egy ideig csak busult, busult, sirt-zokogott. S mikor látta, hogy már ez sem használ, bosszúra gondolt. Igen bosszúra, mely oly édes, oly boldogító . Ha te úgy, én is úgy, — gondolá, actio, reactiót szül. Legyen, te akartad igy ... Ha nem érdeklődői irántam, én is közönyös leszek; ha te elhanyagolsz, én meg másutt keresek kárpótlást. És úgy történt. A mulattató csakhamar megkerült. Biri Boldizsár személyében. A szép asszony elvetette a koczkát s a visszatérésre többé nem gondolt. S mindennek az a szerencsétlen komór sapka volt az oka. Bűrgözeli Flóriánná férje. Egy darab tragikomédia az életből. Elleste: dirisztó Ih/ELlslós. I. Tévedések kikerülése czéljából előre kijelentem, hogy e pipotya ember Bürgözdy Flórián volt, kit kartársai röviden csak Flórinak neveztek. Ügyvéd volt szegény 1.. E jelzőt azért használom, mert nem szorulván bele e pályához megkivántató geniálitás, — mi más időben többnyire keményszívűségben és kapzsiságban nyilvánul, — nem arravaló ember volt, — lévén neki olyan jó szíve, hogy együtt sírt-zokogott a végrehajtást szenvedettel. volt.Egyszóval nem mai időbe való ügyvéd Mikor a 4 X-et sok sírás-rívás után valahogy lemorzsolta s csinos vagyont gyűjtött, arra a vakmerő gondolatra vetemedett, hogy megnősül. Tisztelet erős elhatározásának, szándéka testtélen, s barátai állításaként elkövette a legnagyobb bolondságot, hogy t. i. megnősült. Hogy a házas élet ilyen sarkalatos ostobaság volna, én ugyan feltétlenül nem hiszem, — de ha e kasztbeliek állítása hitelt érdemel, — már pedig sokan, egyöntetűen mondják, — úgy mégis kell lenni valaminek a dologban. Sajátságos ! Míg a fiatal ember Hymen rózsalánczait nem ismeri, óhaja netovábbját nem olyan határozatlan színűt, szépen fejlett idomokkal, villogó szemekkel, s mosolygó ajkkal, ha t. i. nem férjével, hanem valamelyik barátjával beszél s előtte állandó ő. Ami a tekintetes urat illeti, az ő színe már egészen határozott. Se szőke, se barna, hanem olyan, mint a suviksz, tehát fekete. Némelyek ugyan nem tartják e czigányos színt — a mérsékelt égalj alatt valami bájolónak, — minek oka szerintem csupán ritkaságában rejlik. Hogy orra, füle, haja stb. stb. milyen volt , azt nem írom le, csupán anny.t jegyzek még meg, hogy a 7 szépségből vajmi kevés osztályrésze volt. Bájaival különben meg volt elégedve, azzal vigasztalódván, hogy a férfi, ha az ördögnél valamicskével szebb , az már elég. Hogy azt a szép asszonyt, ki e mellett még gazdag is volt, mi indok vezette arra, hogy ő nem éppen Adonis oldalbordájára legyen ? azt megmagyarázni magam sem tudom, de nem is igyekszem, jól tudván azt, hogy a nők szeszélyei végzetlenek ... A mézeshetek a körülményekhez képest elég boldogan folytak le. Flóri annyira belejött a svungba, hogy az ebédnél örökösen neje poharából ivott; sőt az a szerencsétlenség is megesett rajta, hogy a mézes reggelek pillanataiban megfeledkezve tárgyalásáról, — szerencsésen — elmakacsoltatott. De hiába ! kedélyes volt nagyon. Csókolta, ölelte oldalbordáját, míg végre arra a meggyőződésre jutott ő is, hogy nincs olyan édes csók, melynek el ne menne az íze; nincs olyan forró ölelés, mely fipricacci na ra llflk’