Békés, 1883 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-01-14 / 2. szám
2-ik szám Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre.. .. Félévre ..........•• 2 „ 50 „ Évnegyedre .. I » 25 „ Egyes szám ára 10 kr. _____ IM Nyi Iztér tára 10 kr.J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Impót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppellk A., Scholek Henrik, JSLoose Rudolf és Dukes Rt. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon, Gyula, 1883. január 14-én POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. II. évfolyam. -------------------------------^ Kiadóhivatal; Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. r L Előfizetési felhívás a „BÉKÉS“ 1883. évi folyamára. Az előfizetési ár, mint a lap homlokán is jelezve van, úgymint : marad a mult évi, Egész évre • •5 frt — kr, Félévre , . .3 frt 50 „ Negyedévre .1 frt 35 „ mely összeg legczélszerübben vidékről postautalványon „a „Békés“ kiadóhivatalához Gyulán“ czimzetten küldhető be. A lap mai számát nagyobb mennyiségben nyomatva nem csak minden eddigi előfizetőnek, de általam ismert több megyei egyénnek is megkültem, mi azonban az előfizetésre, vagy részemről bármi igény támasztására nem kötelező. — többi számok mentén a tolakodás vélelmétől is — csak az előzeteknek küldetnek meg ; minélfogva óhajtott esetben az előfizetés mielőbbi teljesítését kérem. Kelt Gyulán, 1883. január 12. Dobay János, a „Békés“ felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa. Megyei közügyek. .Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának 1883. jan. 8 án tartott ülésében. Méltóságos főispán ur ! Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak múlt évi deczember havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t. cz. alapján van szerencsém tisztelettel következőkben előterjeszteni. I. Közegészségügy. Leszámítván a Csaba és Szent-András községben szórványosan ugyan, de mégis az állandóság jellegével mutatkozó vörheny eseteket: megyénk egészségi állapota teljesen normális viszonyoknak örvend. Ezen általános kedvező helyzet mellett azonban, mintegy zavarólag lépett közbe a kéjelgési ügy körül felmerült többrendbeli panasz s illetőleg felderített visszaélés, melyeket, azok folytán tett intézkedésekkel együtt, az ügy közérdeke miatt, jónak látok a tekintetes bizottsággal következőkben megismertetni. Az „Orosházi Újság“ czimü hetilap 1882. évi 50-ik számában közölte ugyanis, Dr. László Elek Orosháza községi tiszti orvosnak a helyi prostitutio terjedése és meggátlása tárgyában a járási szolgabiróhoz intézett hivatalos jelentését, mely ezen ügy állását, oly sötét színekben tüntette fel s a hatóságnak ezen ügy körüli részvétlenségét annyira kirívóan jellemezte, miszerint a kérdésbe való beavatkozástól elzárkóznom nem lehetett. Kérdést intéztem tehát a járási szolgabiróhoz, 1 ör az iránt, váljon az orosházai titkos kéjelgési ügy rendezése tárgyában általam 1878. évi 176. évi. sz. a. és a közigazgatási bizottság által 1879. évi 1748 sz. alatt kibocsátott rendelkezések mi módon vannak végrehajtva? 2-or. A buja'-órnak a hírlapi közleményben jelzett elterjedése nem teszi-e kívánatossá az 1876. évi XIV. t. sz. szerinti szükségkórházak felállítását ? 3-or. A kór terjedésének egyik tényezőjéül megjelölt vasárnapi népmulatságok minő korlátok között engedélyeztettek. — Ezen kérdésekre nézve, a járási szolgabiró általában megjegyezte ugyan, hogy a kéjelgési ügy állított rendezetlensége túlzáson alapul, — de mert az egyes kérdésekre eléggé kimerítő és határozott választ nem tartalmaz; az ügy felderítése érdekében, ujabbi részletes feleletet kívántam, miről később a tekintetes bizottságnak jelentést fogok tenni; azt azonban már e hó 5-én 77. ikt. sz. a. elrendeltem, hogy az éjjeli kóbor kéjnők kézrekeritése, s a mennyiben bizonyos foglalkozással nem bíró idegenek lennének, eltolonczoztatásuk körül, szükség esetén, a kir. csendőrök közremunkálásának igénybe vételével is, a legerélyesebb eljárás alkalmaztassák. Értesülvén továbbá arról is, hogy a csabai „Fiume“ vendéglőben és a Gyula városi vendéglőkben és korcsmákban, a fenálló tilalom ellenére czelédszem alatt kéjnők tartatnak s azok, hatósági törvénynyel ellátva vannak: mind a csabai járás szolgabiráját, mind pedig Gyula város polgármesterét ezen tilalmazott állapot körüli igazoló jelentéstételre utasítottam. — A csabai járás szolgabirája a szóbanlevő állapotnak hatósági engedély mellett való fenállását elismervén, e tényt nem habozom visszaélésnek bélyegezni s mint ilyennel szemben, hatáskörömben intézkedni fogok ; a gyulai esetekre nézve még választ nem nyervén , elhatározásomban, a kifejlendők fognak vezetni. A hasznos házi állatok egészségi állapota kielégítő , noha Szarvas községből 3 takonykórban gyanús ló jelentetett be , melyekre nézve, a beteg megyei állatorvos helyett, Szarvas község állatorvosa teendi meg a szükséges óvintézkedéseket. II. Közbiztonság. A személybiztonság a lefolyt hóban egy esetben jön megzavarva és pedig Gyulán, a Megyeri Rozália által elkövetett gyermekgyilkosság által. A tettes a kir. törvényszék fogházában várja ítéletét. A vagyonbiztonság ellen 16 lopási eset követtetett el , melyből kiderittetett 11, nyomozás alatt maradt 5 eset. A régibb keletű lopási esetekből 4 derittetett ki. A megyei csendlegénység működését a múlt hó végével befejezvén, helyén valónak látom, a megye főcsendbiztosának zárjelentése alapján, az 1882. évi közbiztonsági állapotokról a következő adatokat előterjeszteni. Az 1882. év folyamán felmerült 299 bűnügy, 127 kihágási ügy, 1768 rendőri, 4 emberölés nyomozási, 24 öngyilkossági, 6 karhatalmi, 9 mezei rendőri, 66 rabkisérési, 23 tolonczozási és 3 egészségrendőri ügy. A megyei rendőrség által teljesítetett 466 őrjárat, a letartóztatott egyének száma 474 volt. A személybiztonság ellen elkövetett bűnesetek száma 6 volt, melyek közöl azonban tulajdonkép csupán 1 rablási eset terheli a személybiztonságot, mivel a többi öt esetben a pillanatnyi elhatározás s nem előre megfontolt gonosz szándék vezette a tetteseket. A vagyonbiztonság ellen 225 eset követtetett el 14.305 frt 77 kr. kárértékkel; a régibb keletű esetek ide számításával a rendőrség 12.068 frt 7 kr. kárértékkel 256 esetet derített fel, az év végén pedig 45 eset maradt nyomozás alatt 4891 frt 10 kárértékkel. Összehasonlítva ezen eredményt az 1881. évi adatokkal kitűnik, hogy : 1- ör a folyó évben a vagyonbiztonság elleni esetek száma 19-czel, a szenvedett kárérték 4246 frt 31 forral többre ment; ellenben 2- ot az 1882. évben kiderített esetek száma az 1881. évieket 31-el maghaladta. A felmerült vagyonbiztonság elleni bűncselekményekből volt házbetörés 8 és pedig 4 kiderítve, 4 nyomozás alatt; szarvasmarha lopás 1 eset kiderítve; lólopási eset 11, 21 drb ló eltolvajlásával, melyből kiderittetett 7 eset 14 lóval, nyomozás alatt maradt 4 eset 7 lóval; sertéslopás 18 esetben 95 drb sertés elidegenítésével; ebből kideríttetett 14 eset 77 drb sertéssel, nyomoztatik 4 eset 28 drb sertéssel; birkalopás 5 eset 13 darabbal, mind az 5 eset kiderítve; végül egy kiderített gyújtási eset. A többi esetek, jobbára ruházat, élelem és takományneműek, tehát az első szükségletek beszerzésére irányulván, enyhébb beszámítás alá jönek. A közbiztonság leggyengébb lábon állott az orosházai járásban, hol a lopási esetek által okozott kár, a megye egész területén felmerült károk értékének felét tette ki. Általában, a közbiztonság állapotáról a felsorolt adatokban nyújtott kép a közönséget meggyőzheti arról, hogy a megyei rendőrség feladatát híven és sikerrel teljesítette s a megszűnt intézmény jogos önérzettel fogadhatja el azon elismerést, melyet a megye közönsége működése iránt mindenkor nyilvánított. A megyei főcsendbiztos előterjesztésének zárszavaival fejezem be közleményemet: „Vajda Békésvármegye személy és vagyonbiztonsága fokozott javulást tüntetne fel jövőben is!“ Ill. Közutak. Védtöltések. A közutak a hetek óta tartó esőzések miatt teljesen járhatlan állapotban voltak s az útkaparók összes tevékenysége mindössze is, az úttesten meggyülemlett vizek levezetésére szorítkozhatott. A folyó év elejétől kezdve, utfelügyelőkül a járási szolgabirák javaslata alapján következő egyéneket neveztem ki : a gyulai járásba és B.Gyula város területére Sutyák Pétert; a csabai járás területére Bohus Györgyöt; a gyomai járás területére Dutkon Imrét; a békési járás területére Szenes Antalt; a szarvasi járás területére Rideg Mihályt (volt csendlegényt); az orosházai járás területére Foltiny Imrét (megyei volt csendbiztost); a szeghalmi járás területére Puskás János (volt csendlegényt.) Ha volt eset, midőn a megyei útkaparók irányában, hanyagságuk miatt a legszigorúbb fenyítéket kellett alkalmaznom, arra is van példa, hogy az átkaparók egyesei, szabályzati kötelességükön túlterjedő szolgálati buzgóságukért különös dicséretet érdemelnek. Ezen buzgóság bizonyára némi anyagi segélynyújtásban nyerne leginkább jutalmazást. Ilyen pénzbeli jutalmazásra ajánlom a tekintetes bizottságnak Lengyel György és Bálint György kétegyházai átkaparókat, kik a legnagyobb esőben is vonalaik rendbentartásán fáradhatlanul működnek. Az esőzések huzamossága s az azt követő olvadás okozta a Körösök hirtelen, nagymérvű áradását is. Nálunk, kiváltképen az első sorban fenyegetett gyulavárii és gyulai határon a gátvonal idejekorán kellő felügyeletben részesült ugyan; Bihar megyében azonban a Fekete-Körös jobbpartja két helyen, Arad megyében pedig a Fehér-Körös mindkét parton öt helyen kiszakadt, s ez utóbbiak közül a Székudvarnál történt jobbparti szakadáson kiáradt víz, a gyulavárii uradalmi kaszálókon keresztül a gyulai oláhréti földekre vetette irányát, mely a Fekete-Körös majdnem 2 méterrel magasabb vize miatt az úgynevezett Lévai-zsilipen még levezethető nem volt. Az arad-békési egyesített társulat központi igazgatóságának megkeresése folytán, a gyulavárii közerőt a szakadások elzárásához kirendeltem s egyúttal Aradmegye alispánját, az érdekelt aradmegyei községek közerejének kirendelése iránt megkerestem. A Kettős-Körös nagymérvű áradása a békési zsilipet is veszélyeztette, az arra gyakorolt erős víznyomás által, de a felső szakadások következtében előállott apadás a kétes helyzetet megszüntette. Aggályt okozott a Fekete-Körösből kiszakadt és Sarkad község alatt a kiskőrösi vagy Gyepes csatornán a hosszufoki csatornába irányult árvíz is; jó szerencse, hogy a lefolyt víz számításnál kisebb tömege, a fél veszélyt elő nem idézte. A békési járás szolgabirájának e hó 6-án vett jelentése szerint a kormánybiztosság által felépített k.-tarcsa-gyomai balparti védgát biztosítására semmi védanyag nem lévén készletben, a könnyen bekövetkezhető veszély elhárítása czéljából nyomban megkértem a kormánybiztos urat, hogy a szóban forgó védvonal biztosítására szolgáló védanyagról gondoskodjék, miről a közmunka és közlekedési miniszer urat is értesítettem. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a múlt hóban is megvizsgáltatván, azok kifogástalan rendben találtattak. 2. A községi közigazgatás terén újabb időben előfordult egyes visszaélések és szabálytalanságok azon feltevésre vezetvén megyei főispán ur ő méltóságát, hogy a kültisztviselők a községek feletti felügyeleti jogukkal nem elég eréllyel élnek, felhívást vettem tőle oly irányban, hogy ezen felügyeleti jog szigorúbb gyakorlása iránt intézkedjem. A vett felhívás folytán azonnal utasítottam a járási szolgabirákat, hogy járásuk minden egyes községét e hó 4 -ik napjáig meglátogatván, a közigazgatási állapotok s községi ügykezelés megvizsgálása után tegyenek hozzám jelentést a következőkről : vajjon nem fordulnak-e elő valamely hatósági beavatkozást igénylő mulasztások? A községhez befolyt pénzek rendszeresen a tűzmentes szekrényekben elzárva kezeltetnek e ? A községi számadások elkészítése és a községi háztartás körül nem forognak-e fenn szabálytalanságok? A községek el vannak-e látva a szükséges tűzoltó szerekkel ? továbbá a hatóságok területén létező községeket meglátogatják-e a szabályrendelet szerint havonkint s a községi és gyámpénztárak vizsgálása a szabályrendelet és törvény kivánta időközökben eszközöltetik-e ? Az ily irányban kívánt jelentések még csak részben érkezvén be, azok felett ezután fogok intézkedni. B.-Gyulán, 1883. évi január hó 7-én. Jancsovics Pál, s. k. alispán, Békésmegye közigazgatási bizottsága. Megyénk tevékeny főispánja elnöklete alatt folyó hó 8-ik napján tartotta meg a közigazgatás bizottság ülését. Mindenekelőtt a legközelebbi megyei közgyűlésen újonnan megválasztott bizottsági tagok szívélyes üdvözlése után a közigazgatási bizottság az 1883-ik évre újonnan alakultnak elnökileg kijelentetett , s ezután felolvastatván az alispáni jelentés, határoztatott, hogy az orosházi prostitutio ügyében az elrendelt vizsgálat eredményéről a közelebbi ülés elé az alispán jelentést tegyen. A kétegyházi útszakaszon működő két útkaparó részére fejenkint 5 frt jutalom megszavaztatott. A közmunka- és közlekedési miniszter felkéretni határoztatott, hogy a töltésépítési kormánybiztosságot, a gyoma békési szakasz partjainak gondozására s a gyomatárcsái vonalon védanyagok beszerzésére utasítsa.Egyéb részeiben az alispáni jelentés tudomásul vétetett. A fegyelmi bizottság megalakittatott, s annak tagjaiul Ambrus Lajos, Kalmár Mihály, Haász József, Székács József s póttagokul Keller Imre és Bánhegyi István bizottsági tagok választattak meg. A felebbviteli küldöttségbe Ambrus Lajos és Kalmár Mihály, póttagokul Keller Imre választatott, s a főispán által Ormos János, Haviár Dániel, póttagokul Dr. Hajnal István neveztetett ki. Az erdőügyi albizottság Keller Imre, Varságh Béla, Haasz József tagokból alakíttatott meg. Assinger Adolf csabai tanító. Békésen nyitandó 4 oszt. polg. leányiskola engedélyezése iránti folyamodványa a vallás- és közoktatási miniszterhez pártolólag felterjesztetni határoztatott. Tárgyaltatott K.-Ladány községe elöljáróinak jelentése, mely szerint az eddig községileg szervezve volt ismétlő iskola felekezetivé változtattatik át, s ezzel kapcsolatosan a r. kath. iskolaszéknek ez eljárás ellen emelt panasza. A közig. bizottság akként határozott ez ügyben, hogy a k.-ladányi ismétlő iskola községi szervezete jövőben is fenntartandó a községiskolaszék azonnal megválasztandó s a tanítók szokásos díjai rendesen kiszolgáltatandók.