Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-05-23 / 21. szám

21-ik szám. f—------------1 Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények külden­dők. Kéziratok nem adatnak vissza. V. évfolyam Gyula, 1886. május 23-án. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Szolnoky Zoltán. rr~r— Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetése­k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési Dorottya utcza 11. sz. a.; Rang irodáiban, a szokott előnyös árakon Előfizetési díj: Egész évre .. .... 5 Irt — kr. Félévre .......... Évnegyedre ..•• * n ^5 » l Egyes számára 10 kr. , A Nyilttér tára 10 kr. Töirvényhatósáági és községi közélet. Gróf Károlyi Sándor a békésmegyei hitel­intézetről. A szövetségbe lépett gazdasági egye­sületek nagygyűlésén mely e hó 17-én tartatott meg Budapesten, igen érdekes eszmecsere folyt a hitelszövetkezetekről azon jelentés kapcsában, melyet a hitel­szövetkezeti bizottság eddigi munkálatai­nak eredményéről tett, melyről azt his­­­szük lapunk olvasó­közönsége is tudomást szerzett a napi sajtóból. A vita­ során fel­szólalt Gróf Károlyi Sándor azonban — kinek tagadhatlan érdemei vannak e téren — felszólalásában a Békés megyében felállítandó hitelintézetről is nyilatkozván kedves szolgálatot vélünk teljesíteni ol­vasó közönségünknek, ha felszólalását s különösen felszólalásának a békés megyei hitelintézetről szólló részét a következők­ben röviden ismertetjük. A nemes gróf beszédének idevonat­kozó része így szól: A hitelszövetkezetek alakításában és ezek­nek az ország minden megyéjében minél nagyobb mérvű elterjesztésében található fel egyike amaz eszközöknek, melyekkel a deposzszodáló s a szoczi­­alizmust maga után vonó uzsorával szemben si­kerrel lehetne megküzdeni. A midőn pedig ezek­ről szólunk, mindenekelőtt tisztában kell lennünk hogy ekkor csakis a kisbirtokosoknak, kisiparo­soknak, zselléreknek és napszámosok hitelviszo­nyairól van szó. Elismervén, hogy az országnak más egyébb irányban hitelk­érdései körül lehetnek kiemelendő jó és megfordítva rész körülmények, de ezúttal mindazokat figyelmen kívül hagyva s merőben csakis a társadalom legalsóbb osztályainak bel­­viszonyaira tekintve, konstatálnunk kell, hogy ez idő szerint ez osztályok csakis mostohán része­sülnek hitelrendszerünk jótéteményeiben, a men­­nyiben ma csakis indirekt utakon szivároghat kö­zéjük a hitelszükségletük fedezhetésére igényelt pénzösszeg, míg ellenben egy, ez osztályokat ér­deklő helyesebb hitelszervezet közvetítő kizárásá­val egyenes uton nyújthatná azt a hitelt, a­mit ma az uzsorának sokszor legromlóbb alakjában kell igénybe venniük. A gazdakör, mely pár évvel ezelőtt e kér­dést komolyabb tanulmányává tette volt, ezen szempontból indult ki s az említett osztályokra vonatkozó hitel szervezését a hitelszövetkezetek hálózatának oly létesítésében kereste, a­mely ab­ban találná ideálszerü megoldását, hogy az or­szágnak minden falujában hitelszövetkezet s min­den nagyobb falu vagy mezővárosban, mint vi­déki központon, egy oly nagyobb hitelszövetkezet létesittessék, mely a szomszédos helységekben fiókokkal bírjon, s ezen főbb szövetkezetek az­tán más egyébb pénzintézetekkel üzleti összeköt­tetésbe­ lépve, úgy a maguk, valamint fiókintéze­teik számára hitelt aránylag olcsó áron szerezzenek. Kimondatott a gazdakörben azon elv, hogy a tőkegyűjtés, tehát az önsegély fő alapját ké­pezze a pénzforrásnak, s a szolidaritásnak egy korlátolt nemére alapított hitel — főleg a szö­vetkezetek keletkezésekor midőn a pénzgyűjtő? még elégséges — a kölcsönvételnek is meg fogja adni lehetőségét. A gazdaköri konc­epczió nem támadja meg a jelenlegi hitelrendszert, az országban dívó e részbeni szokásokat fenntartja, és csak ott akar hitelszervezetet létesíteni, a­hol az egyáltalában még nincs, — s a­hol ez idő szerint csak az uzsora létezik. Ezen felfogással szemben a közgazdasági válság nyomasztó hatása által szorítva, minden oldalról mindinkább törekednek a kamatlábnak mérséklésére — s kiemelve az országban dívó hitelrendszer hiányát úgy látszik mintegy kon­­kurrencziát akarnak létesíteni a részvény­tőkék­kel alakult pénzintézetek ellen. Ezen áramlatnak kifejezését találhatjuk ez idő szerint a békés megyei tervezetben, a­mely ugyanis egy oly megyei pénzintézetet czéloz, a­mely nem osztalékot kereső részvénytőkéből, ha­nem megyei pót-adókirovásból merítve alaptőké­jét,­ hitelképessé teendő takarékbetétek felvéte­lére, váltók és egyéb kereskedelmi papírok le­számítolására, lombard üzletekre stb., de jelzálog­­üzletekre azonban ki nem terjeszkedne. Ezen tervezett pénzintézet magasabb kör­ben mozog tehát, mint a gazdakör által kontem­­plált nagyobb és kisebb szövetkezetek, organiz­musa és működési köre más pénzintézetekéhez hasonlítva. A kamatláb mérséklését tűzi ki czélul a megye egész területén a társadalom mind­­n rétegének javára. Mindazontúl azonban a­nélkül, hogy megala­kulása esetén ezen intézet üdvös befolyását csak a legkisebb mérvben is kívánnám kétségbe vonni, mégis meg kell arra nézve jegyeznem, hogy az a társadalomnak azon legalsóbb osztályaira amelyre nézve a gazdaköri hitelszervezet akart volna ki­terjesztetni, áldást hozó lenni még­se fog, mert ezen osztályok hitelét ezentúl is csak­­ az eddigi közvetítő, az uzsorás fogja fedezni, ki ezentúl a megyei pénzintézettől bárha olcsón fogja is fel­venni a pénzt, de mindig kérdéses marad, ha vál­jon annak megfelelő olcsó kamatláb mellett fogja-e azt tovább adni. Az azonban semmi esetre se fog kérdés maradni, hogy az uzsorásnak hasznai és kárt okozó üzérkedései elmaradnának. Két, egymáshoz igen­ hasonló, de lényegük­ben egymástól eltérő konc­epczió előtt állunk tehát, melyek épen azért mert némely tekintetek­ben egymáshoz hasonlítanak egymással igen gyak­ran összetévesztetnek. A gazdakör propozícziói és a békésmegyei tervezettől eltérőleg egy külön nézet merült fel, a­mely a gazdakör módjára szintén nem szándé­kozik konkurrencziát csinálni a létező pénzinté­zeteknek, de emellett­­ odatörekszik, hogy a tár­sadalom legalsóbb osztályainak számára oly mó­don alkossa meg a hitelszövetkezeti szervezetet, a­mely által pótolva legyenek mindazon kellé­kek, amik a gazdaköri operátum hiányát képezik. Ezen közvetítő nézet Pest megyében került szőnyegre. E felszólalás méltatásába ezúttal nem bocsájtkozunk, a megye közönsége elta­lálta a helyes utat, melyet ez ügyben kö­vetni kell, midőn bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására, kötelességünknek tartjuk e bizottság működését élénk figye­lemmel kisérni, hisszük, hogy a kiküldött bizottság is el fogja találni a helyes utat melyet e kérdésben követni kell s néze­tünk újabban leendő fejtegetését fenntart­juk akkorra, mikor a kiküldött bizottság vé­leményéé javaslatát a megyéhez beterjeszt­­­sék és hogy azok a már jó karba helyezett fiffler-féle kaszárnyába helyeztessenek el. A je­lentés egyéb részében tudomásul vétetik. Békésmegye közigazgatási bizottságának az 1885. évi II. feléről szóló jelentése, miután az havonként a megyei lapokban már ismertetve lett a megye közönségével — ez alkalommal fel­olvasás mellőzésével egyszerűen tudomásul vétetett. A megyei árvaszéknek, az árvaügyek 1885. évi állapotáról szóló rendszerinti jelentése felol­­vastatvan, ennek alapján Haviár Dani m. bizott­sági tag indítványára utasittatik a m. árvaszék, hogy jövőben a községi árvapénztárakra vonat­kozólag hozott ki- és beutalványozó végzéseit az illető szolgabiró ezt követőleg az illető elöljáró­ság utján juttassa a közgyámok kezeihez, utasit­­tatván a községi elöljárók, hogy az ilynemű ár­vaszéki végzésekről nyilvántartási naplót vezes­­senek. A jelentés egyéb részeiben tudomásul vétetett. Ezen jelentésekkel kapcsolatosan Pikó Béla gyomai m. bizottsági tag azon indítványt teszi, miszerint a községeket terhelő ama intézkedés, mely szerint a községi árvapénztárak évenként egy többtagú bizottság által vizsgáltatnak meg — szüntettetnék meg, felhivatik indítványozó, hogy eme kérelmét a jövő őszi közgyűlés elé előzete­sen terjessze be, hogy érdemlegesen tárgyalható legyen. A tárgysorozat pontozatai megszakításával következik egy kellemesen meglepő intermezzo, jelesül tót-komlósi lakos gyógyszerész Tatay István m. bizottsági tag feláll, szót kér s kije­lenti miszerint f. évi márczius havában múlt el 25 éve annak, hogy ő folytonosan a békésmegyei megyebizottsági­ tagok sorában szerencsés a köz­ügynek szolgálni. Ez alkalommal huszonötéves megyebizottsági tagsága emlékére jubilálni akar, akkép, hogy a békés megyei tisztviselők nyugdíj­­intézeti alapjának növelésére letesz 100 frtot, a­mely összeget a megye főispánjának azonnal át is adott; másodsorban azzal, hogy egy 100 frtos alapítványt tett Tót-Komlós községében, melyről szóló a­lapitvány-levelet szinte átadta a törvény­hatóság elnökének. E száz forintos alapítványnak 6 °­ 0-át életében alapitványozó maga óhajtja ki­­ osztani Tót-Komlóson a magyar nyelvben legszebb előmenetelt tanúsító iskolás gyermekek között ju­talom díjul. Halála ut­án­­ alapítványa feletti őr­ködést és intézkedést Békés megye alispánjára óhajtja ruházni. A közgyűlés e kijelentést har­sány éljenzéssel fogadta és elnök kimondja a ha­tározatot, hogy a megye­­ hazafias lelkes nyilat­kozat-tettért és adományért jegyzőkönyvi köszö­netet szavaz. A m­egyei alispán ír meleg szavak­ban megköszöni az alapítványt. Következett a békés megyei törvényhatósági hitelintézet alapítása iránt beadott indítvány tár­gyalása. Az első felszólaló Beliczey Rezső volt. Nem kiván — úgy­mond — a tárgyhoz ér­demlegesen szólni, mert nézete szerint az ismert indokolásban a tárgy eléggé ki van fejtve. Felszó­lalásának czélja, hogy maga és indítványozó tár­sai nevében a törvényhatósági bizottság pártfogá­­sába ajánlja az indítványt, az eljárásra pedig azon módot, hogy egy 20 tagú bizottság küldessék ki az indítvány tanulmányozására. Ajánlja pedig azért, mert felteszi a bizottságtól, miszerint nincs senki, ki a nyomasztó közgazdasági helyzeten javítani nem akarna. Miután a közgazdasági hely­zetnek egészségesebb alapon való fejlődése főleg az igénybe veendő hitel kamatlábának kedvező voltától függ, azt következteti, hogy Békés megye bizottsága szívesen nyújt alkalmat arra, hogy a megye polgári az alapítandó hitelintézet útján ol­csóbb hitelhez jussanak. A 20 tagú bizottság ki­küldését pedig ajánlja azért, mert tudomása van arról, hogy számosan vannak, kiknek aggályai vannak az iránt, hogy a felállítandó hitelintézet a megye jogkörébe vonható legyen és aggályaik vannak az alapszabályokra nézve. Ezért kívánta, hogy a 20 tagú bizottságba nagyobbára olyanok választassanak, kik az indítványt ellenzik, mert felteszi a küldöttségtől, hogy félretéve a magán­érdeket, egyedül a közérdek szempontjából fogják a javaslatot tárgyalni. Ezután Vidovs­zky János biz. tag a közgyűlés általános figyelme mellett igen sikerült beszédet mondott, mely nagy higadtsággal előadott hatásos beszédre a főispán válaszolt s erős ér­vekkel támadta meg Vidovszky János fejtegéseit s kérte a megye közönségét, hogy tekintettel az uralkodó súlyos közgazdasági helyzetre, szoronga­tott viszonyokra nyújtson alkalmat arra, hogy e fontos kérdés a tett indítványhoz képest egy szű­­kebb körű s lehetőleg szakértőkből alkotott kül­döttség által tárgyalhassák, s az mondja meg le­het-e megyei hitelintézetet alapítani, s annak elő­terjesztéséhez képest határozzon érdemileg. A közgyűlés Ladics György, Haviár Dániel, Göndöcs Benedek nagy figyelemmel hallgatott be­szédet s Tatay János, Finta Ignácz felszólalásai után elfogadta az indítványt, s ehhez képest 25 tagú bizottság alakíttatott a beterjesztett indít­vány tanulmányozására s a hitelviszonyok javítá­sát czélzó javaslat kidolgozására s annak a leg­közelebbi közgyűlés elé leendő terjesztésére. A bizottság az alispán elnöklete alatt, Kertay Zsig­­mond, Ladics György, Göndöcs Benedek, Bartóky László, Horváth János, Salacz Ferencz, Hajnal István, Vidovszky János, Beliczey Rezső, Kovács István, Oláh György, Terényi Lajos, Szemján Kálmán, Keller Imre, Finta Ignácz, Fehér Béla, Deutsch Mór, Szabados József, Bandbauer György, Karassiay István, gróf Apponyi Albert, Zsilinszky Mihály, Haviár Dani, Veres József m. bizottsági tagokból alakíttatott meg.. Még nagyobb számban jeleyntek meg a bi­zottsági tagok a gyűlés második napjára A kar­zaton női közönség is volt. A közgyűlés 9 órakor vette kezdetét. Következett a tegnapi gyűlés jegyzőkönyvé­nek hitelesítése. Ez alkalommal felszólalt H­a­­v­i­á­r Dániel orsz. képviselő és megyebizottsági tag, kijelentvén, hogy a felolvasott jegyzőkönyv­ben a törvényhatósági hitelintézet alapítását tár­gyaló indítványra vonatkozó határozat nem hí­ven vétetett fel és nem úgy, a mint az elnöki székben kimondatott Az mondatott ki ugyanis, hogy az indítvány el van ejtve és a megválasz­tott bizottság teendője az, hogy módokról, esz­közökről tanácskozzék a hitelviszonyok javítása iránt és feladata, hogy enn­ok eredményéről véle­­m­ényes jelentését a közgyűlés elé terjessze. Az elnök megnyugtató kijelentése után azonban, hogy a felolvasott régiből mindez kiérthető, az meghagyatott. Az előző nap hozott határozatok hitelesítése után felolvastatott Party Ferencz megyei fő­pénz­­tárnok állásáról való lemondása, s az ennek foly­tán munkaképtelenségét igazoló, nyugdíjintézeti orvosbizottság véleménye, melynek alapján a me­gye közönsége a lemondást elfogadva, jegyző­könyvileg elismerését nyilvánítja a lemondott fő­­pénztárnok oly hosszú éveken át tanúsított, fá­­radhatlan lelkiismeretes munkálkodásáért, és el­­határoztatik hogy a nyugdíjintézeti alapszabály­zat értelmében Party Ferenczet megillető 1500 frtnyi összegnek a megyei tartalék-alapba be­­utalványozása mellett a tartalék-alapból évenként fizetendő nyug- illletve kegydíj élvezetében fogja részesíteni, lemondott tisztviselője élte fogytáig eddigi főpénztárnoki czimének továbbra is meg­hagyása mellett az épen általa díszessé átalakí­tott megye kertjének­­ és kerti udvarának to­vábbra gondozására is felkéretett. A kegydíjazást illetőleg hozott eme határozat jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz felterjesztetni rendeltetik. Az ekként megüresedett Pépén­­,tárnoki ál­lásra, egyedüli pályázó Bandbauer György me­gyei alszámvevő egyhangúlag közfelkiáltással megyei főpénztárnokká megválasztatott, ki ezen megtisztelő bizalmat nyomban meg is köszönte. A megüresedett megyei alszámvevői állásra pályáztak : Deimel Lajos, Jantyik Mihály és Den­­kofi Antal, kandidálva lettek mindhárman, az utóbbi Denhoff Antal, a választás megejtése előtt kérvényét visszavette, és így a név szerinti sza­vazás kérelmezése folytán az elrendeltetvén, a szavazatszedő küldöttség elnökéül a megyei al­ispán, tagjául Göndöcs Benedek és dr. Hajnal István ra. bizottsági tag urak küldettek ki. — A megejtett szavazás után Deimel Lajos kapott 103 szavazatot, Jantyik Mihály pedig 47-et, és így Deimel Lajos szótöbbséggel megyei alszámvevővé megválasztottnak ki­jelentetett. Petrovics János megyei állatorvos, állami állatorvossá lett kineveztetése lemondása folytán a megüresedett megyei állatorvosi állásra, egy­hangúlag közfelkiáltással Bajcsy Gusztáv, csabai okleveles állatorvos lett megválasztva, kivételesen hely adatvan azon kérelmének is, hogy lakhelyét Csabán jövőre is megtarthatja. A megye főispánja, a békési szolgabiróság­­nál alkalmazásban levő Boros Pál joggyakorno­kot tiszteletbeli szolgabirói segéddé kinevezi,, melyek után az újon megválasztott illetve kine­vezett tisztviselők, tiszti esküjüket a közgyűlés szine előtt azonnal letették. Az alispán indítványára, a most megválasz­tott megyei főpénztárnoknak a megyei pénztárak átadásával, a havonkénti pénztárvizsgálatot rend­szeresen teljesíteni szokott bizottság bízatott meg. A közgyűlés többi tárgyai leginkább admi­nistratív természetűek lévén, azok már lapunk­ban az ülést megelőzőleg részletesen közölve vol­tak, az állandó választmány véleményével együtt s így nem tartjuk szükségesnek azokról újabban referálni. Megyei közgyűlés. A legnagyobb érdeklődéssel tekintett me­gyénk közönsége tavaszi közgyűlése elé. A megye díszes tanácskozási terme egészen m­egtelt a gyűlésen résztvevő bizottsági tagokkal, s a tanácskozás iránt érdeklődő nagyszámú hall­gatókkal. Lelkesült éljenek közt fogadták a gyűlés­­teremben 10 órakor megjelent főúispánt, ki a fo­gadtatást szívélyes köszönettel viszonozva a köz­gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Mielőtt a tanácskozás megkezdetett volna a megye alispánja fájdalomtól áthatott lelkes sza­vakkal indítványozta, hogy a megye közönsége jegyzőkönyvileg fejezze ki részvétét, a közelebbi napokban elhunyt igazságügyminiszter felett s erről a gyászoló családot értesítse. Ezután felolvastatott az alispáni jelentés a megye állapotáról s az időközben tett nevezete­sebb alispáni intézkedésekről. Melynek alapján elnök indítványára utasit­­tatik a megye alispánja, hogy B.­Csabán 12 köz­katonának egyénenkénti elszállásolása melleztes- Lafrank mai számához fél iv melléklet van csatolva.

Next