Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-05-23 / 21. szám
21-ik szám. f—------------1 Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. V. évfolyam Gyula, 1886. május 23-án. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Szolnoky Zoltán. rr~r— Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési Dorottya utcza 11. sz. a.; Rang irodáiban, a szokott előnyös árakon Előfizetési díj: Egész évre .. .... 5 Irt — kr. Félévre .......... Évnegyedre ..•• * n ^5 » l Egyes számára 10 kr. , A Nyilttér tára 10 kr. Töirvényhatósáági és községi közélet. Gróf Károlyi Sándor a békésmegyei hitelintézetről. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek nagygyűlésén mely e hó 17-én tartatott meg Budapesten, igen érdekes eszmecsere folyt a hitelszövetkezetekről azon jelentés kapcsában, melyet a hitelszövetkezeti bizottság eddigi munkálatainak eredményéről tett, melyről azt hisszük lapunk olvasóközönsége is tudomást szerzett a napi sajtóból. A vita során felszólalt Gróf Károlyi Sándor azonban — kinek tagadhatlan érdemei vannak e téren — felszólalásában a Békés megyében felállítandó hitelintézetről is nyilatkozván kedves szolgálatot vélünk teljesíteni olvasó közönségünknek, ha felszólalását s különösen felszólalásának a békés megyei hitelintézetről szólló részét a következőkben röviden ismertetjük. A nemes gróf beszédének idevonatkozó része így szól: A hitelszövetkezetek alakításában és ezeknek az ország minden megyéjében minél nagyobb mérvű elterjesztésében található fel egyike amaz eszközöknek, melyekkel a deposzszodáló s a szoczializmust maga után vonó uzsorával szemben sikerrel lehetne megküzdeni. A midőn pedig ezekről szólunk, mindenekelőtt tisztában kell lennünk hogy ekkor csakis a kisbirtokosoknak, kisiparosoknak, zselléreknek és napszámosok hitelviszonyairól van szó. Elismervén, hogy az országnak más egyébb irányban hitelkérdései körül lehetnek kiemelendő jó és megfordítva rész körülmények, de ezúttal mindazokat figyelmen kívül hagyva s merőben csakis a társadalom legalsóbb osztályainak belviszonyaira tekintve, konstatálnunk kell, hogy ez idő szerint ez osztályok csakis mostohán részesülnek hitelrendszerünk jótéteményeiben, a mennyiben ma csakis indirekt utakon szivároghat közéjük a hitelszükségletük fedezhetésére igényelt pénzösszeg, míg ellenben egy, ez osztályokat érdeklő helyesebb hitelszervezet közvetítő kizárásával egyenes uton nyújthatná azt a hitelt, amit ma az uzsorának sokszor legromlóbb alakjában kell igénybe venniük. A gazdakör, mely pár évvel ezelőtt e kérdést komolyabb tanulmányává tette volt, ezen szempontból indult ki s az említett osztályokra vonatkozó hitel szervezését a hitelszövetkezetek hálózatának oly létesítésében kereste, amely abban találná ideálszerü megoldását, hogy az országnak minden falujában hitelszövetkezet s minden nagyobb falu vagy mezővárosban, mint vidéki központon, egy oly nagyobb hitelszövetkezet létesittessék, mely a szomszédos helységekben fiókokkal bírjon, s ezen főbb szövetkezetek aztán más egyébb pénzintézetekkel üzleti összeköttetésbe lépve, úgy a maguk, valamint fiókintézeteik számára hitelt aránylag olcsó áron szerezzenek. Kimondatott a gazdakörben azon elv, hogy a tőkegyűjtés, tehát az önsegély fő alapját képezze a pénzforrásnak, s a szolidaritásnak egy korlátolt nemére alapított hitel — főleg a szövetkezetek keletkezésekor midőn a pénzgyűjtő? még elégséges — a kölcsönvételnek is meg fogja adni lehetőségét. A gazdaköri koncepczió nem támadja meg a jelenlegi hitelrendszert, az országban dívó e részbeni szokásokat fenntartja, és csak ott akar hitelszervezetet létesíteni, ahol az egyáltalában még nincs, — s ahol ez idő szerint csak az uzsora létezik. Ezen felfogással szemben a közgazdasági válság nyomasztó hatása által szorítva, minden oldalról mindinkább törekednek a kamatlábnak mérséklésére — s kiemelve az országban dívó hitelrendszer hiányát úgy látszik mintegy konkurrencziát akarnak létesíteni a részvénytőkékkel alakult pénzintézetek ellen. Ezen áramlatnak kifejezését találhatjuk ez idő szerint a békés megyei tervezetben, amely ugyanis egy oly megyei pénzintézetet czéloz, amely nem osztalékot kereső részvénytőkéből, hanem megyei pót-adókirovásból merítve alaptőkéjét, hitelképessé teendő takarékbetétek felvételére, váltók és egyéb kereskedelmi papírok leszámítolására, lombard üzletekre stb., de jelzálogüzletekre azonban ki nem terjeszkedne. Ezen tervezett pénzintézet magasabb körben mozog tehát, mint a gazdakör által kontemplált nagyobb és kisebb szövetkezetek, organizmusa és működési köre más pénzintézetekéhez hasonlítva. A kamatláb mérséklését tűzi ki czélul a megye egész területén a társadalom mindn rétegének javára. Mindazontúl azonban anélkül, hogy megalakulása esetén ezen intézet üdvös befolyását csak a legkisebb mérvben is kívánnám kétségbe vonni, mégis meg kell arra nézve jegyeznem, hogy az a társadalomnak azon legalsóbb osztályaira amelyre nézve a gazdaköri hitelszervezet akart volna kiterjesztetni, áldást hozó lenni mégse fog, mert ezen osztályok hitelét ezentúl is csak az eddigi közvetítő, az uzsorás fogja fedezni, ki ezentúl a megyei pénzintézettől bárha olcsón fogja is felvenni a pénzt, de mindig kérdéses marad, ha váljon annak megfelelő olcsó kamatláb mellett fogja-e azt tovább adni. Az azonban semmi esetre se fog kérdés maradni, hogy az uzsorásnak hasznai és kárt okozó üzérkedései elmaradnának. Két, egymáshoz igen hasonló, de lényegükben egymástól eltérő koncepczió előtt állunk tehát, melyek épen azért mert némely tekintetekben egymáshoz hasonlítanak egymással igen gyakran összetévesztetnek. A gazdakör propozícziói és a békésmegyei tervezettől eltérőleg egy külön nézet merült fel, amely a gazdakör módjára szintén nem szándékozik konkurrencziát csinálni a létező pénzintézeteknek, de emellett odatörekszik, hogy a társadalom legalsóbb osztályainak számára oly módon alkossa meg a hitelszövetkezeti szervezetet, amely által pótolva legyenek mindazon kellékek, amik a gazdaköri operátum hiányát képezik. Ezen közvetítő nézet Pest megyében került szőnyegre. E felszólalás méltatásába ezúttal nem bocsájtkozunk, a megye közönsége eltalálta a helyes utat, melyet ez ügyben követni kell, midőn bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására, kötelességünknek tartjuk e bizottság működését élénk figyelemmel kisérni, hisszük, hogy a kiküldött bizottság is el fogja találni a helyes utat melyet e kérdésben követni kell s nézetünk újabban leendő fejtegetését fenntartjuk akkorra, mikor a kiküldött bizottság véleményéé javaslatát a megyéhez beterjesztsék és hogy azok a már jó karba helyezett fiffler-féle kaszárnyába helyeztessenek el. A jelentés egyéb részében tudomásul vétetik. Békésmegye közigazgatási bizottságának az 1885. évi II. feléről szóló jelentése, miután az havonként a megyei lapokban már ismertetve lett a megye közönségével — ez alkalommal felolvasás mellőzésével egyszerűen tudomásul vétetett. A megyei árvaszéknek, az árvaügyek 1885. évi állapotáról szóló rendszerinti jelentése felolvastatvan, ennek alapján Haviár Dani m. bizottsági tag indítványára utasittatik a m. árvaszék, hogy jövőben a községi árvapénztárakra vonatkozólag hozott ki- és beutalványozó végzéseit az illető szolgabiró ezt követőleg az illető elöljáróság utján juttassa a közgyámok kezeihez, utasittatván a községi elöljárók, hogy az ilynemű árvaszéki végzésekről nyilvántartási naplót vezessenek. A jelentés egyéb részeiben tudomásul vétetett. Ezen jelentésekkel kapcsolatosan Pikó Béla gyomai m. bizottsági tag azon indítványt teszi, miszerint a községeket terhelő ama intézkedés, mely szerint a községi árvapénztárak évenként egy többtagú bizottság által vizsgáltatnak meg — szüntettetnék meg, felhivatik indítványozó, hogy eme kérelmét a jövő őszi közgyűlés elé előzetesen terjessze be, hogy érdemlegesen tárgyalható legyen. A tárgysorozat pontozatai megszakításával következik egy kellemesen meglepő intermezzo, jelesül tót-komlósi lakos gyógyszerész Tatay István m. bizottsági tag feláll, szót kér s kijelenti miszerint f. évi márczius havában múlt el 25 éve annak, hogy ő folytonosan a békésmegyei megyebizottsági tagok sorában szerencsés a közügynek szolgálni. Ez alkalommal huszonötéves megyebizottsági tagsága emlékére jubilálni akar, akkép, hogy a békés megyei tisztviselők nyugdíjintézeti alapjának növelésére letesz 100 frtot, amely összeget a megye főispánjának azonnal át is adott; másodsorban azzal, hogy egy 100 frtos alapítványt tett Tót-Komlós községében, melyről szóló alapitvány-levelet szinte átadta a törvényhatóság elnökének. E száz forintos alapítványnak 6 ° 0-át életében alapitványozó maga óhajtja ki osztani Tót-Komlóson a magyar nyelvben legszebb előmenetelt tanúsító iskolás gyermekek között jutalom díjul. Halála után alapítványa feletti őrködést és intézkedést Békés megye alispánjára óhajtja ruházni. A közgyűlés e kijelentést harsány éljenzéssel fogadta és elnök kimondja a határozatot, hogy a megye hazafias lelkes nyilatkozat-tettért és adományért jegyzőkönyvi köszönetet szavaz. A megyei alispán ír meleg szavakban megköszöni az alapítványt. Következett a békés megyei törvényhatósági hitelintézet alapítása iránt beadott indítvány tárgyalása. Az első felszólaló Beliczey Rezső volt. Nem kiván — úgymond — a tárgyhoz érdemlegesen szólni, mert nézete szerint az ismert indokolásban a tárgy eléggé ki van fejtve. Felszólalásának czélja, hogy maga és indítványozó társai nevében a törvényhatósági bizottság pártfogásába ajánlja az indítványt, az eljárásra pedig azon módot, hogy egy 20 tagú bizottság küldessék ki az indítvány tanulmányozására. Ajánlja pedig azért, mert felteszi a bizottságtól, miszerint nincs senki, ki a nyomasztó közgazdasági helyzeten javítani nem akarna. Miután a közgazdasági helyzetnek egészségesebb alapon való fejlődése főleg az igénybe veendő hitel kamatlábának kedvező voltától függ, azt következteti, hogy Békés megye bizottsága szívesen nyújt alkalmat arra, hogy a megye polgári az alapítandó hitelintézet útján olcsóbb hitelhez jussanak. A 20 tagú bizottság kiküldését pedig ajánlja azért, mert tudomása van arról, hogy számosan vannak, kiknek aggályai vannak az iránt, hogy a felállítandó hitelintézet a megye jogkörébe vonható legyen és aggályaik vannak az alapszabályokra nézve. Ezért kívánta, hogy a 20 tagú bizottságba nagyobbára olyanok választassanak, kik az indítványt ellenzik, mert felteszi a küldöttségtől, hogy félretéve a magánérdeket, egyedül a közérdek szempontjából fogják a javaslatot tárgyalni. Ezután Vidovszky János biz. tag a közgyűlés általános figyelme mellett igen sikerült beszédet mondott, mely nagy higadtsággal előadott hatásos beszédre a főispán válaszolt s erős érvekkel támadta meg Vidovszky János fejtegéseit s kérte a megye közönségét, hogy tekintettel az uralkodó súlyos közgazdasági helyzetre, szorongatott viszonyokra nyújtson alkalmat arra, hogy e fontos kérdés a tett indítványhoz képest egy szűkebb körű s lehetőleg szakértőkből alkotott küldöttség által tárgyalhassák, s az mondja meg lehet-e megyei hitelintézetet alapítani, s annak előterjesztéséhez képest határozzon érdemileg. A közgyűlés Ladics György, Haviár Dániel, Göndöcs Benedek nagy figyelemmel hallgatott beszédet s Tatay János, Finta Ignácz felszólalásai után elfogadta az indítványt, s ehhez képest 25 tagú bizottság alakíttatott a beterjesztett indítvány tanulmányozására s a hitelviszonyok javítását czélzó javaslat kidolgozására s annak a legközelebbi közgyűlés elé leendő terjesztésére. A bizottság az alispán elnöklete alatt, Kertay Zsigmond, Ladics György, Göndöcs Benedek, Bartóky László, Horváth János, Salacz Ferencz, Hajnal István, Vidovszky János, Beliczey Rezső, Kovács István, Oláh György, Terényi Lajos, Szemján Kálmán, Keller Imre, Finta Ignácz, Fehér Béla, Deutsch Mór, Szabados József, Bandbauer György, Karassiay István, gróf Apponyi Albert, Zsilinszky Mihály, Haviár Dani, Veres József m. bizottsági tagokból alakíttatott meg.. Még nagyobb számban jeleyntek meg a bizottsági tagok a gyűlés második napjára A karzaton női közönség is volt. A közgyűlés 9 órakor vette kezdetét. Következett a tegnapi gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése. Ez alkalommal felszólalt Haviár Dániel orsz. képviselő és megyebizottsági tag, kijelentvén, hogy a felolvasott jegyzőkönyvben a törvényhatósági hitelintézet alapítását tárgyaló indítványra vonatkozó határozat nem híven vétetett fel és nem úgy, a mint az elnöki székben kimondatott Az mondatott ki ugyanis, hogy az indítvány el van ejtve és a megválasztott bizottság teendője az, hogy módokról, eszközökről tanácskozzék a hitelviszonyok javítása iránt és feladata, hogy ennok eredményéről véleményes jelentését a közgyűlés elé terjessze. Az elnök megnyugtató kijelentése után azonban, hogy a felolvasott régiből mindez kiérthető, az meghagyatott. Az előző nap hozott határozatok hitelesítése után felolvastatott Party Ferencz megyei főpénztárnok állásáról való lemondása, s az ennek folytán munkaképtelenségét igazoló, nyugdíjintézeti orvosbizottság véleménye, melynek alapján a megye közönsége a lemondást elfogadva, jegyzőkönyvileg elismerését nyilvánítja a lemondott főpénztárnok oly hosszú éveken át tanúsított, fáradhatlan lelkiismeretes munkálkodásáért, és elhatároztatik hogy a nyugdíjintézeti alapszabályzat értelmében Party Ferenczet megillető 1500 frtnyi összegnek a megyei tartalék-alapba beutalványozása mellett a tartalék-alapból évenként fizetendő nyug- illletve kegydíj élvezetében fogja részesíteni, lemondott tisztviselője élte fogytáig eddigi főpénztárnoki czimének továbbra is meghagyása mellett az épen általa díszessé átalakított megye kertjének és kerti udvarának továbbra gondozására is felkéretett. A kegydíjazást illetőleg hozott eme határozat jóváhagyás végett a belügyminiszter úrhoz felterjesztetni rendeltetik. Az ekként megüresedett Pépén,tárnoki állásra, egyedüli pályázó Bandbauer György megyei alszámvevő egyhangúlag közfelkiáltással megyei főpénztárnokká megválasztatott, ki ezen megtisztelő bizalmat nyomban meg is köszönte. A megüresedett megyei alszámvevői állásra pályáztak : Deimel Lajos, Jantyik Mihály és Denkofi Antal, kandidálva lettek mindhárman, az utóbbi Denhoff Antal, a választás megejtése előtt kérvényét visszavette, és így a név szerinti szavazás kérelmezése folytán az elrendeltetvén, a szavazatszedő küldöttség elnökéül a megyei alispán, tagjául Göndöcs Benedek és dr. Hajnal István ra. bizottsági tag urak küldettek ki. — A megejtett szavazás után Deimel Lajos kapott 103 szavazatot, Jantyik Mihály pedig 47-et, és így Deimel Lajos szótöbbséggel megyei alszámvevővé megválasztottnak kijelentetett. Petrovics János megyei állatorvos, állami állatorvossá lett kineveztetése lemondása folytán a megüresedett megyei állatorvosi állásra, egyhangúlag közfelkiáltással Bajcsy Gusztáv, csabai okleveles állatorvos lett megválasztva, kivételesen hely adatvan azon kérelmének is, hogy lakhelyét Csabán jövőre is megtarthatja. A megye főispánja, a békési szolgabiróságnál alkalmazásban levő Boros Pál joggyakornokot tiszteletbeli szolgabirói segéddé kinevezi,, melyek után az újon megválasztott illetve kinevezett tisztviselők, tiszti esküjüket a közgyűlés szine előtt azonnal letették. Az alispán indítványára, a most megválasztott megyei főpénztárnoknak a megyei pénztárak átadásával, a havonkénti pénztárvizsgálatot rendszeresen teljesíteni szokott bizottság bízatott meg. A közgyűlés többi tárgyai leginkább administratív természetűek lévén, azok már lapunkban az ülést megelőzőleg részletesen közölve voltak, az állandó választmány véleményével együtt s így nem tartjuk szükségesnek azokról újabban referálni. Megyei közgyűlés. A legnagyobb érdeklődéssel tekintett megyénk közönsége tavaszi közgyűlése elé. A megye díszes tanácskozási terme egészen megtelt a gyűlésen résztvevő bizottsági tagokkal, s a tanácskozás iránt érdeklődő nagyszámú hallgatókkal. Lelkesült éljenek közt fogadták a gyűlésteremben 10 órakor megjelent főúispánt, ki a fogadtatást szívélyes köszönettel viszonozva a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Mielőtt a tanácskozás megkezdetett volna a megye alispánja fájdalomtól áthatott lelkes szavakkal indítványozta, hogy a megye közönsége jegyzőkönyvileg fejezze ki részvétét, a közelebbi napokban elhunyt igazságügyminiszter felett s erről a gyászoló családot értesítse. Ezután felolvastatott az alispáni jelentés a megye állapotáról s az időközben tett nevezetesebb alispáni intézkedésekről. Melynek alapján elnök indítványára utasittatik a megye alispánja, hogy B.Csabán 12 közkatonának egyénenkénti elszállásolása melleztes- Lafrank mai számához fél iv melléklet van csatolva.