Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-10-10 / 41. szám
411 . szám Gyula, 1886. október 10-én V. évfolyamf----------- . Szerkesztőség: Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Hausenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Apót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre .. .. .. Évnegyedre .. Egyes szám Társadalmi és közgazdáiszEi bi liotilap p MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh György, munkatárs: Bodoky Zoltán. f------Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. 5 írt — kr. 2 « 5 ° » 1 . 25 » ára 10 kr. Nyilttér sora 10 kr. nyira meglátszik mindenünkön, még községeink és városaink külsején is. Mindenesetre vigasztaló, hogy ezen nagy fölébredés és kijózanodás, még idején, már megkezdődött. Dr. Kenedi Géza: Nemzetgazdasági ismereteink.*) A magyar társadalomban mi sem megy oly lassan, mint a gazdasági ismeretek terjedése. A nemzet zöme, bárhogyan elvegyült is gazdálkodásban, iparban és kereskedésben tökéletesebb nyugati fajokkal, még mindig a régi „lovagias“ korban él. Fő dolga a politika s mint nemzetünk nehéz időszakaiban, ma is az államföntartás fölösleges gondjai nyomják el a reálisabb művelődési törekvéseket. Akárhány szépműveltségű, sőt kiemelkedő emberünk van, aki belső és külső politikai kérdéseinkről órák hosszáig tartó okos beszédeket tud elmondani, de nincs tisztában még a legközönségesebb gazdasági fogalmakkal sem. Annál kevésbbé vannak állandó gazdasági meggyőződései. A politikai spekulácziót jobban értjük mint az egyszeregyet. így van ez az intelligencziánál, mely a latin tudományokban és politikában nevelkedik még ma is. Értelmiségünk zöme a gazdasági műveltségben annyira el van maradva, hogy szent borzadalom futja végig, valahányszor újságolvasás közben a lap azon rovatához ér, mely a „Közgazdaság“ vagy épen a „börzetudósítások“ feliratot viseli. Sőt a börzét nálunk igen sokan még ma is erkölcstelen intézménynek ismerik, amelyet legjobb volna egyszerűen eltörülni. Mindent összevéve, értelmiségünk irányadó zöme nemcsak hogy nyomában nincs még a szomszéd nyugati társadalomnak, hanem még a keleti kis államokkal, Szerbiával, Romániával sem bírja kiáltani a gyakorlati gazdasági ismeretek tekintetében a versenyt. A mi egyébként tönkrement és tönkremenő gazdaságainkban, nehézkes forgalmunkban s közepes vagyonosságunkban nagyon szomorú módon tükrözik vissza. Középnépünk még sanyaruabban áll Ezt a gazdasági ismeretek tekintetében egyenesen szegénynek és műveletlennek lehet mondani. A magyar paraszt csaknem kivétel nélkül még fogalommal sem bír azon kereseti forrásokról, melyeket szomszédja, az osztrák földmivelő, a mezei gazdaság mellet, többnyire családbeliei segélyével űzött ipar, vagy vállalkozás segélyével nyit magának. Gondoljunk csak a serfőzésre, vendéglő-tartásra s az apró kézművesség számtalan fajára, a melyek a kisebb terjedelmű mezei birtok mellett a több tagból álló család által akár házilag, akár önálló vállalatképen oly szépen űzhetők s amelyek oly szépen megférnek a föld időszakos művelésével. A pénzbeli vállalkozásról és helyes tőkebefektetésről nem is kell megemlékezni, mert ez valóban már megszilárdult gazdasági műveltségeket, reális képességet, biztosságot s a gazdasági erények nem közönséges mértékét tételezi föl. Más államok társadalmai azonban megmutatták, hogy mindezek a kisebb műveltségü embereknél is, némi tanulás és hosszasabb gyakorlat utján kellő mértékben elérhetők. Hasonló képességek és erkölcsök kifejlesztése természetesen mindenekelőtt gyakorlattól függ. Viszont azonban ott, a ahol azok még tulajdonképen föl sincsenek ébresztve, a hivatás a felelősség legnagyobb része az iskolára és irodalomra nehezedik. Ezeken fekszik a fősúly jelenleg Magyarországban is, ahol a hírlapok és politikai iratok óriási sokasága mellett, még a művelt társaság zöme sem volt képes kiemelkedni az „uzsoráskodás“ ősi posványából a gazdálkodás és okos, öntudatos és tervszerű munka tisztásaira. Annyira kiskorú még a mi társadalmunk e tekintetben, hogy egyenesen a gazdasági nevelés és oktatás első elemeire szorul rá. Nagyban és egészben ez a tájékozatlanság uralkodik nálunk mindenütt és minden gazdálkodásra nézve, ami nem földmivelés. Sőt tudvalevő dolog, hogy a földmivelés körül is nagy a gazdasági képességek és erények hiánya. Nem a föld megmunkálását értem ezzel, — mert abban otthon vagyunk, — hanem a termények helyes megőrzését, biztosítását, eladását, a jövedelmek helyes beosztását a háztartásnál hosszabb időre, a takarékosság szabályait, az életmód gazdaságosságát, a tőkegyűjtést, a vagyon szaporítását s megannyi apró tennivalóját a gazdálkodásnak, mely szilárd meggyőződéseket, józanabb szokásokat, nagy mérsékletet s a munkaerő helyes fölhasználását illeti. A gazdasági s különösen a nemzetgazdasági ismeretek hiánya okozza e nagy visszamaradást. S innen van az, hogy míg a napi sajtó évente ezerszer sürgeti a társadalmat az iparra, kereskedésre, vállalkozásra, addig az egyének és családok nem is fogják föl kellőképen, mit jelent ez; a gimnáziumok és a jogi tanintézetek túlszapora népessége nem fogyatkozik. Végre maga, iparos és kereskedő világunk is rászorult az alpasabb gazdasági ismeretekre. E részről azonban a tanulás és gazdasági tökéletesedés szükségét nem kell fölébreszteni. Itt mindössze csak a gazdasági értelem és öntudat nagyobb kiműveléséről van szó, mely eddig jóformán elmaradt. Ily helyzetben nem csak indokolt volt, hanem egyenesen szükséges az ipari és kereskedelmi tanintézetek fölállítása. A közoktatási minisztérium azonban remélhetőleg tovább is megy egy lépéssel s nemsokára végleges szervezetet ad ezen intézeteknek, sőt amire szintén nagy szükség van, azokat országszerte jelentékenyen szaporítani is fogja s ez által vidékenkint a hasznosabb tevékenységekhez vezeti a gymnáziumoknál és az egyetemen elpazarlott erőfölöslegeket. Sőt a gazdasági irányban czélszerű volna az elemi iskolákat is nagyobb mérvben belevonni. Az irodalom azonban, — eltekintve a sajtótól s a politikai irodalomtól, — még mindig nem áll a szükség színvonalán. Nálunk a gyakorlati, könnyen érthető nemzetgazdasági és hasonló kézikönyvekben és más ilynemű iratokban fölötte nagy a szegénység. A magángazdálkodáshoz szükséges irodalmi termékek száma is végtelenül csekély és fölötte kuszált; a nép számára pedig csaknem semmi írva, ami gazdasági értékkel és hatással bírna. A gazdasági ismeretek gyakorlatias és népszerű terjesztése tehát az első szükség. Addig pedig, amíg társadalmunk javarészénél a túlságos politizáló hajlandóságok és a könnyű uralkodás veszedelmes kívánságának helyét az általános gazdasági műveltség és erkölcs nem foglalja el, addig ugyan hiába számítanak arra bárhol is, hogy mostani megkötött és szegény állapotából a nemzet zöme áttérjen a czélszerű munkára, iparra, kereskedésre és helyes gazdálkodásra, melyek hiánya any Alispáni jelentés 1886. évi szeptember hó 27-ki megyetörvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésre. (Folytatás.) III: Közmunka- és közlekedés. A közmunka-váltságdíjak az utóbbi időben meglehetős serényen terjesztetnek be a községek által, s remélhető, hogy úgy az általam s a közigazgatási bizottság által is kibocsátott sürgető felhívások folytán a még be nem terjesztett hátralék is, mely 30,947 frtot tesz ki, rövid időn be fog fizettetni. A közmunka pénztár jelenlegi állaga : 147,807 frt 72 kr. bevétel. 132,398 I 55 kiadás, és 15,409 frt 17 kr. maradvány készpénzben. 37,602 frt 31 kr. bevétel. 30,900 | — 1 kiadás, 7,602 frt 31 kr. maradvány kötvényekben. A természetben lerovandó közmunka a szór ^osi munkaidőben a lakosság kímélése mellett, legnagyobb részt le lett szolgálva, a hátralék pedig az ősz folyamán fog felhasználtatni. Az idén foganatba vett nagyobb építkezések befejezésükhöz közelednek. A békési kőútnak a vasúti állomástól a váróházáig terjedő s a szerződés szerint az idén kiépítendő része teljesen elkészült, sőt az egész malomvégi útszakasz is át lett adva a forgalomnak. Ezen útszakasz elkészítése fejében eddig 28,500 frt lett kifizetve a vállalkozó Eibenschitz és Glasner czégnek. A békési kőutnak házilag épített műtárgyai, u. m. az élővíz csatornán átvezető hid, a fekete-körösi áteresz, két boltozott és három vascsöves áteresz szintén teljesen elkészültek. A tavaszszal előfordult jégzajlások folytán a nagyobb körösi hidak s nevezetesen a gyulavárii, gyulai és békési hidak elé a közigazgatási bizottság határozatából jégtörők építtettek s azok a felülvizsgáló bizottság által már át is vetettek. A tavaszi jégzajlások által elsodort dobozi lúd újjáépítése megkezdetett. A munkálat azonban több közbenjött akadály miatt lassan halad, sőt e hó eleje óta teljesen szünetel. Az építési akadályok a vállalkozó, Scher Konrád s a vállalkozó szállítója, a Glasner-czég között előállott perlekedés folytán támadtak, mely perekből kifolyólag a híd építési anyagai a szállító által bíróikig lefoglaltattak. A lefoglalás felfolyamodással támadtatott meg, s mivel a törvényhatóságok közérdekű építkezéseinek tárgyai a végrehajtási törvény szerint bírói zárlat alá nem vehetők, a zárlat a felfolyamodás folytán feloldandó, a híd építésénél az akadály annak folytán azonnal megszünenid. A mint különben értesülök, a birói zárlat, a kir. tábla által, mely ez ügyben a végső fórumot képviseli, már fel is oldatott, úgy hogy a hid építtetése már a legközelebbi jövőben minden akadály nélkül folytatható, s tekintve, hogy a czölöpözés már kis hiján kész s a hid följárói is elkészültek, s hogy a többi szükséges épitési anyag mind a helyszínen van, még október hó folyamán befejezhető lesz. A forgalom fentartásáról komp-közlekedés által van gondoskodva. A kisebb javítást igénylő hidak és átereszek jó karba helyeztettek. A békési nagy lúd, élővíz hid és büngösdi híd kisebb helyreállításai pedig munkába vannak. Az utak a lefolyt négy hó alatt általában jó karban voltak. A szükséges javítások időnként megtétettek. Az endrődi útnak vasúti feljárói, a remetei híd feljárói kijavíttattak, a doboz-mezőberényi út feldomboríttatott, a gyulavári útnak javítása pedig homokolás által kísértetett meg. A megyei épületeknek a folyó évre előirányzott javítási munkálatai befejeztettek. A megyei szervezési szabályrendelet 4-ik §-a 6-ik pontja értelmében kötelességemet képezi a megye felügyelete alá helyezett védtöltéseket minden év őszén beutazni, s a tapasztalt hiányok orvoslására a társulatok figyelmét felhívni. Ez évben a szervezési szabályrendelet eme rendelkezésének nem tettem eleget, amennyiben a közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter úr e közgyűlésen tárgyalás alá veendő folyó évi 26.028. sz. rendeletével ezen beutazást feleslegesnek jelentette ki , a megyei szervezési szabályrendeletnek a hivatott rendelkezés elhagyására irányuló módosítását javasolja. Kötelességemnek tartván elsősorban mindenkor a megye törvényhatóságának rendelkezéseit követni, s a megye közönségére nézve felette fontosnak tartván azt, hogy a Körösök felső vidékének gátjai a megye által is felülvizsgáltassanak, a miniszteri rendelet daczára is be óhajtottam utazni a kérdéses gátakat, miután azonban a helybeli kir. folyammérnökség segédletét a gátak vizsgálatához megtagadta , a szakközeg nélkül kellő sikerre nem vezethető vizsgálatot kénytelen voltam elhalasztani. A megyében megejtett rendszeres körutam alkalmával tapasztalván, hogy a Doboz községén és határán elvonuló fekete-körösi holt meder párolgó fenék vizével a közegészséget veszélyezteti, a közmunka- és közlekedési miniszter úrnak ez ügyben kelt rendelete alapján a járási főszolgabírót felhívtam, miszerint a szanazugi rozzant fazsilipnek biztos szerkezetű zsilippel való helyettesítése s a holt medernek élővízzel leendő ellátása tárgyában intézkedjék. E felhívásom folytán a régi fazsilip eltávolíttatott, helye azonban, anélkül, hogy a helyzet közegészségügyi kívánalmainak megfelelően a holt medernek élővízzel való ellátásáról uj zsilip által gondoskodva lett volna, betöltetett. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak és alapok az 1870. évi XLII. t.-cz. 58. §, illetve az 1886. évi XXI. t.-cz. 68. §-a alapján havonta rendszeresen megvizsgáltattak, s azok mindannyiszor rendben levőknek találtattak. A legutóbb folyó hó 21-én megtartott vizsgálat alkalmával a pénztárak állaga készpénzben 26,184 frt 83 kr., kötvényekben 280,314 frt 96 kr. volt. 2. A megyei szervezési szabályrendelet 4-ik §-a értelmében a községi ügykezelést úgy a főszolgabírói hivatalokban s Gyula városánál, valamint az összes megyebeli községeknél megvizsgáltam. A szolgabiróságoknál az ügymenet legnagyobb részt kielégítő volt s kívánalmat nem igen hagyott fenn. Különös feladatommá tétetvén a megyei pénzkezelésről szóló miniszteri szabályrendelet által a szolgabirói pénzkezelésnek ellenőrzése, ezt többszöri vizsgálatom tárgyává tettem s arról győződtem meg, hogy egyes szolgabíróságoknál a pénzkezelési szabályrendelet ide vágó VIII. fejezete rendelkezéseinek , az ipartörvény pénzkezelési rendelkezéseinek nem mindenben tétetik elég. A tapasztalt hiányosságok orvoslása iránt rendeletileg intézkedtem. A községi ügykezelés körüli vizsgálataim alkalmából tett észrevételeimet vázlatosan a következőkben ismertetem meg a tek. bizottsággal: a) B.Csaba községében a pénzügykezelés körül a múlt években megejtett vizsgálataim alkalmával tapasztalt szabályellenességek közül többeket megszüntetve s a kezelés körüli hiányokat orvosolva találtam, mindazonáltal megjegyzem .) E figyelemre méltó czikket a „kereskedelmi és pénzügyi szemlé”-ből vettük át. Ezzel akarjuk bemutatni a kitünően szerkesztett , hézagot pótló folyóiratot, melynek kereskedőink s iparosaink igen nagy hasznát vennék, s melegen ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Szerk.