Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-11-10 / 45. szám

f 45-ik szám. Cryula, 1889. november 10-én VIII. évfolyam ------------------------^I Szerkesztőség: Főtér Dobay János kereske­dése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiziratok nem adatnak vissza. MEGJELENIK MINDERT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos:­­DoToq.37­ János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetése­k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban.L Nyilttér apra 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdő-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa Előfizetési dij: Egész évre.........1­5 írt — kr. Félévre ...............2 »50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. __________ÁJL Társadalmi és közgazdászati hetilap JA hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Tanyai iskolák. ii. Múlt számunkban jeleztük, hogy vé­leményt mondunk, hol találjuk legczélsze­­rűbbnek a tanyai iskolák felállítását, első­sorban foglalkozva a jelenleg felállítani szándékolt két tanyai iskolával, az eperjesi és szabadkaival. Ha pénzügyi oldalát tekintjük az eper­jesi iskolának, kétségtelenül leghelyesebb volna az eperjesi város birtokon vagy a szomszédban levő Wagner birtokon felál­lítani, hol meglevő czélszerü épület is van; ez azonban Eperjes szélén fekszik s távol az egész pusztai lakosságtól; és ha a vá­ros — mi legczélszerübb lenne — épüle­tet emelne, bár ez sem egész központ, pedig Eperjesen a földvétel nehéz, mert az ott levő birtokosok többnyire ott lak­nak, és birtokából senki sem szeret, ha­csak 300 f ölet is adni, és ebben idegen birtokost tűrni; a bérlet nem ajánlható, mert az iskola nem egypár évre, de örök időkre épül, és így annak a város szerzett tulajdon birtokán kell lennie. Mi tehát ha­tározottan az Eperjest átszelő 20 méteres út megfelelő pontján óh­ajtnánk, mint vá­rosi birtokon, de a foglalókat onnan ki kellene küszöbölni, mert biz ez az út né­mely helyen csak 12—15 méter széles, kivált­ott, hol város atyák a gazdák. A szabadkai iskolának a „Pomana“ kút körüli felállítását nem tartjuk czél­­szerűnek, mert ez Szabadkának egész szé­lén, más határbeli dűlőben fekszik; sok­kal helyesebbnek véljük a kétegyház a­­csabai országút közepe táján a 2-ik híd körül, mert Szabadkát ez az út középen választja el, a sűrűen épült tanyák elég gyermek contingenst adnának, és ott is az országútra, mely elég széles és oly magaslatokkal bír, hol biztosan lehet épí­teni, tehát nem idegen területre. A fentebb már költségvetésbe vett és felállítani Vendelt két iskolán kívü­l, még legalább három tanyai iskola fokozatos felállítására lenne szükség, és itt első­sor­ban a „Kolbászfalu« igényelheti azt, mely már rendszeres községnek nevezhető, és a­mely a város minden terheihez hozzájá­rul ; — itt a Csíkosér felőli részen lenne az felállítandó, hogy a Csíkosér-szeregyházai gyermekek részesülhessenek oktatásban, mert a külsőségek e részein legkevesebb 100 gyermek nélkülözi az iskolai oktatást. A második szükségelt iskola felállí­tása a Siórétnek vasúti részén innen levő valamely pontján lehetne a csabai és len­­csési utak között, a biczerei, széleséri, sióréti, lencsési és gyerkehelyi lakosok­nak, hová még a kálváriai szőlők lakosai­nak gyermekei is járhatnának. A legal­kalmasabb pont megválasztása a hatóság gondja lenne. A harmadik vagyis inkább ötödik ta­nyai iskola felállításának helyéül legczél­­szerű­bbnek a Farkashalmot véljük, és ide járhatnának a németbenedeki és kispili, urasági szőlő­vidék lakosainak gyerme­kei ; — itt telek­vásárlásra szükség nincs, mert a Farkashalom oly nagy, hogy azon igen czélszerü iskola­épület lenne emel­hető, mellette pedig oly közterület van, mely besövényezve a tanítónak kerthe­lyiséget is adhatna. Az idők folyamán ez iskolák, fek­vésüket tekintve együtt okvetlen kevés leendnek, kivált ha a kiköltözködési kedv és a városbeli szabadulás vágya fokozó­dik, mint évek óta ; — de két évtizedre elégnek gondoljuk ; — a jelenleg véle­ményezettek pedig úgy vannak elhelyez­ve, hogy egymástól távol, a közbeeső ré­szekben szervezendők csakugyan czélsze­­rűen lesznek későbben is elhelyezhetők. tanyai Ha a jövő évi költségvetésben két iskolának felállításába mentünk, haladjunk a jövő három év mindenikében egybe csak — és ha ezt tesszük, neve­lésügyünk néhány év múlva el fogja érni azon magaslatot, melyre törekedni pol­gári és emberi kötelességünk. Gyula városa legtöbb adót fizető városi képviselőinek névsora az 1890. évre. 1. Békésmegyei takarékpénztár .­­ 4403*66 2. Gróf Wenckheim Antal örökösei 3556*97 3. Gróf Almásy Kálmán .... 2264*57 4. Grimm A József...............................2116*84 5. Gr. Wenckheim Károly . . . 1276*57 6. Göndöcs Benedek lelkész II. . . 1056*— 7. Ferenczy Alajos kamarai tag II. 900*76 8. Róm. kath. egyház..................... 737*17 9. Wagner János......................................651*67 10. Lux Gyula mérnök II.................... 639*38 11. Braun Mór............................................610*61 12. Winkler Lajos gyógyszerész II. . 533*88 13. K. Schriffert József..................... 528*01 14. Végh József................................ 523*11 15. Széchenyi Lajos lelkész II. . 522*44 16. ifj. Kohlmann Ferencz kam. t. II. 518*42 17. Keller Imre ügyvéd II................... 503*14 18. Lukács Károly ...... 484*92 19. Dr. Erkel Rezső orvosi okt. II. . 472*— 20. Gerlein Reichart........................... 449*58 21. Miskucza György........................... 444*29 22. özv. Schriffert Józsefné ! . . 418*47 23. Winkler Ferencz........................... 407*55 24. N. Szabados Antal..................... 396*53 25. Szikes Márton . I . 1­­ . . 389*19 26. Ludvig Mihály................................ 387*59 27. ifj. Endrész András..................... 364*94 28. Szilágyi István......................­ 349*95 29. Kalmár Mihály ügyvédi oki. II. . 341*60 30. Védel Károly ügyv. oki. II. . . 337* — 31. Léderer Lajos kam. tag II. . . 333*06 32. Ladics György ügyvéd II. . . 322*68 33. özv. Jándz Ferenczné .... 321*25 34. Löffler Mór ... . . ... 316-80 35. Bodoky Mihály gyógyszerész II. . 313*— 36. Czinczár József ...... 312 05 37. özv. Prág Albinná...................... 305*45 38. Hoffmann Mihály ügyvéd II. ! . 39. Bogár Lázár...........................291*42293*68 40. Szabó András........................ 287*36 41. Kozics Pál . . ...... 282*56 42. Sánta János................................ 275*53 43. Moldoványi Gyula ügyvéd II. . 266*28 44. özv. Nuszbek Józsefné .­­. .. ... 264*52 45. Szent-Mihályi Lajos mérnök II. . 257*16 46. Schuszter János................... 254*25 47. Kempf József...........................251*01 48. Schriffert József.................. 247 79 49. Gőg András........................ 245*68 50. Helv. hitv. egyház............. 244*22 51. Csausz Lajos....................... 243*06 52. ilj. Uferbach János............. 53. Nagy Jenő gyógyszerész II. . 242*49 . 240*— 54. Hoffmann Rezső.................. 239*26 55. Schriffert István.................. 234*36 56. Berudek István.....................231*60 57. özv. Reinhart Józsefné .... 230*76 58. Jantsovits Emil ügyvéd II. ! . 229*— 59. Bezsán József lelkész II. . . . 60. Mogyoróssy Ferencz................214*12225*80 61. Stefánovics Péter................214*11 62. Démusz József.......................... 212*84 63. Góg Péter............................ 209*24 64. Illés József .­­.......................... 205*92 65. Kádár Henrik....................... 200*32 66. Reisner Zsigmond....................196*98 67. özv. Bodoky Károlyné .... 195*46 68. Dr Berényi Ármin ügyvéd II. . 69. Örley Mária..........................194*90195*— 70. Gombos György.....................191*54 71. Kimpián János.....................190*75 72. Zöld­y János ügyvéd II. ... 189*68 73. Pettner János............................... 188 08 7. Almanach.* Már-már azt hittük, hogy az Almanachok kora örökre lejárt minálunk. A sajtó rohamos fejlődése általában egyre kisebb területre kez­­dé szorítani a szépirodalmi könyveket s az utolsó tiz évben még gondolni is alig mertek kiadók arra, hogy a kedves emlékezetű Al­­manachokat fölkeltsék mohlepte sírjaikból. — Körülbelül így okosodtak: minek almanach, mikor a napi sajtó elárasztja a közönséget re­gén­nyel, novellával, tárczával ? Vajjon van-e nálunk még publikum, mely kedvelt íróit, a­kikkel külön-külön mindegyre találkozik, együtt is szeresse látni. Ez a kérdés sok fej­törést okozott kiadóknak és íróknak egyaránt, mígnem a Singer és Wolfner kiadó­ czég, szö­vetkezve Mikszáth Kálmánnal, mert és nyert. A közönség hamar megadta a választ. Igenis, szereti együtt látni kedvelt íróit. A Mikszáth-féle Almanach váratlanul fényes si­kert aratott első föllépéssel, s ma már az Al­manach a legnépszerűbb szépirodalmi könyv Magyarországon. A magyarázat igen egysze­rű: az Almanach a régibb és újabb írói nem­zedék legjobbjainak a találkozója. S mert va­lamennyi nem találhat helyet egyszerre, min­den esztendővel újabb meg újabb, a közönség előtt azonban nem ismeretlen név vegyül a régibbek közé. Minden esztendőben 14—15 el­veszeiő találkozik az Almanacaoan s mese egy nálunk szokatlanul nagy számú közön­ségnek. A magyar írók általában — fájdalom­ — még mindig szenvednek az ősrégi magyar betegségben, de csodák csodája, mihelyt ar­ról van szó, hogy az Almanach közönségénél­ kell inni, levetkőzik e betegségeket s igaz, becsület kérdésévé teszik, hogy az Almanachba a legszebb dolgukat írják meg a legszebben, a legtöbb gonddal. Mert egy napi­lapban a sok­ mindenféle közlemény közt elvész a gyenge hirtelenében összehányt-vetett dolgozat is, om­ az Almanachban valamennyi igy­ekszik kitenni magáért tudván, hogy nem olyan közönség elé lép, a­mely csak olvas, de a mely leírál is Valóságos nemes verseny az, melyre kelnek íróink, — öregek és ifjak — minden eszten­dőben egyszer. Ennek természetesen a közön­ség örül a legjobban. Innen van aztán, hogy az Almanach évről-évre e­melkedik, nemcsak érdekességben, de irodalmi értékében is. Előttem fekszik az 1890-re szóló Alma­nach, a harmadik évfolyam e nagybecsű vál­lalatból. S mindjárt kellemesen lep meg, hogy Mikszáth szellemes előszava után Jókai, a ma­gyar költők fejedelme, nyitja meg a sort. Jó­kai mindig érdekes, most különösen az, mert csakugyan beváltja fenyegetését az aradi höl­gyekkel szemben: vázát adja ama színművé­nek, melynek aradi nők lesznek a hősei. Az aradi nők voltak t. i. a­kik fölfogadták, hogy Jókaitól, a 25. §. megszavazása után, nem ol­vasnak többet. De egy regényírón bajos ki­fogni, főként ha az a regényíró Jókai. Mind­járt megfenyegette (?) az aradi nőket, hogy csak azért is drámát ír, melynek ők lesznek a hősnői s mint az Almanachban jelzi, e ked­ves fenyegetését tényleg be is váltotta. Hogy tapsolnak majd e drámának az aradi hölgyek, csupa öröm lesz látni. — Jókai után mindjárt egy fiatal leány : Tutsek Anna. A szerkesztőtől mindenesetre szép figyelem vett, hogy a nagyobb közönség előtt most először föllépő fiatal leány kezét a Jókai kezébe teszi. Ám, hogy magára is biz­tosan menne, azt mindenki el fogja ismerni, a­ki elolvassa a „Reggeltől estig“ czimü költői szép novellát. Uj név e helyen a Márai Károlyé is, de pompásan beillik az élők illő társaságba. Egy kis vígjáték játszódik le előttünk egész­séges humortól pezsgő novellájában. Csak je­­lenetezni kellene, s kész a vígjáték, méltó társa a „Virágfakadás“-nak, mely ma is reper­­toire-darabja a nemzeti színháznak. Megint egy új név: Justh Zsigmond. Egy pár éve, hogy feltűnt e fiatal író, ki nemcsak az életben, de az író­világban is méltó helyet foglal el az előkelőségek közt. A­ki „A két Ernesztiná“-t elolvassa, annak kedvenczévé lesz Justh Zsigmond, ki nemcsak éleslátású megfigyelő, de ügyes elbeszélő is. Nem csak színez, de mesél is s alakjai valósággal el vannak lesve az életből. Több uj alak nincs az Almanachban. A többivel találkozott az olvasó az Almanach­nak vagy első, vagy második évfolyamában. Újra találkozunk a régi gárda egy jelesével : Vadnai Károlylyal, kinek Bolla Nella, sajátsá­gos czimü novellája a szabadságharcz és az azt követő sötét korszakból veszi érdekes tár­gyát. Bolla Nella vén leány s megindító tör­ténetét mondja el: hogyan lett azzá. A hölgyvilágot, Tutsek Annán kivül. Be­­niczky­né­ Bajza Lenke és Gyarmathy Zsigáné kép­viselik. Beniczkyné idegen földön játszat le egy romantikus, érdekes meséjű történeteit míg a Gyarmathy Zsigáné története („Házasság, hadverés Isten dolga") az ő kedves Kalota­­szegjén játszódik le s egyike az Almanach leg­szebb darabjainak. Most jön a fiatal gárda. Peletei István, a rajzok kitűnő mestere (Az öreg legény.) Tóth Béla az ő Gülbabájával, aztán Bársony­­ István, a „Szabad ég alatt" írója, ki nemcsak a leírá­sokban, de a mesélésben is nagyhirtelen el­sőrendű íróvá lett, Rákosi Viktor, kit sokkal többen ismernek Sipulusz néven, Hevesi József, ki ezúttal egy jóizű humoros történettel mu­tatja be magát — s legeslegvégül a szerkesz­tő Mikszáth : „Jus gladii" ez. pompás történe­tével. Természetesen úgy illett, hogy a szer­kesztő maradjon utolsónak. Könnyű neki úgyis tudják róla, hogy nem utolsó. De elég ennyi az „ismertetésből”. Most hadd beszéljen a szerkesztő s hadd lássuk, mit írt a könyve elé előszónak: Egy pár Teleky-tragédia hevert az asz­talomon az Almanachba szánt rajzok és no­vellák mellett. — Egy este, ki hitte volna, beszélgetni kezdtek a kéziratok egymás közt, vagy hogy csak álmodtam én azt. — Hol vagyunk ? — szólalt meg egy sárga b­éka­­gédia.— A bírálónál — felelte egy másik író­— Uj biró, rossz biró. De hogy jutott be ez az ember az Akadémiába ? A kéziratok elkezdtek kaczagni. S olyan bántó ízetlen az, mikor a ko­nor, méltóság­­teljes tragédiák röhögnek. — Hogyan jutott be? ha, ha, hal Nehéz beteg volt, azt hitték az akadémikusok: „No, ” Almanach az 1890. évre. Szerkeszti Mikszáth Kál­mán. Egyetemes Regénytár V. és VI. kötete. Singer és Wolfner kiadása. Ára díszkötésben 1 frt.

Next