Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-09-11 / 38. szám
38-ik szám. Gyula, 1892. szeptember 18-án. XI. évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre ! 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. 1»© ® ÜSgai Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDÉZT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: DDo‘toa37‘ Tem.© s. 4831 KW Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. szám, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. szám, Eckstein Bernert fürdő-utcza 4. szám, Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. szám, Blockner J. IV. ker. Sütő utcza, Fischer J. D. IV. ker. Hatvani utcza 1. szám alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon A kilenczven éves Kossuth- A megváltó születésének ünnepét minden évben nagy kegyelettel, mély, tiszta áhítattal ünnepli meg a keresztyén világ. És ama napon mindenfelé harangok zúgása, ájtatos szivek zengő zsolozsmája hirdeti, hogy a rabszolgák millióit Isten gyermekeivé emelte, a testet öltött Ige és a küzdő emberiség álma ott lebeg a glóriától sugárzó jászolbölcső felett. Ránk magyarokra nézve a szeptember 19-ike majdnem ugyanazon jelentőséggel bír, mint a keresztyén világra a szent karácsony ünnepe. E napon adta a gondviselés a magyarnak azt a férfiút, kit Kossuth Lajos néven jegyzett föl a történelem a véget nem érő idők számára. Van-e igaz magyar ember, kinek lelkében e napon ünnepi hang ne csendülne meg, mikor jogos vágyainak leghatalmasabb képviselője, szabadságának, függetlenségének legnagyobb apostola születésnapjának 90-ik fordulóját érte el ? Ifjúkori üldöztetései, az osztrák börtön levegője, a legszentebb, legigazabb ügy elbukása után a hazátlanság negyvennégy évig hordozott fája, keserű érzete nem tudták elemészteni ; magas kort ért el, mint ama bibliai alakok, kiket erényükért hosszú élettel jutalmazott meg a gondviselés. Eljön e napon a történelem géniusza, s míg egyik kezével megkoszorúzza azoknak sírját, kik a hazáért meghaltak, a másikkal a halhatatlanság glóriáját szövi a turini remete homlokára. És megzendül a hírnek harsány tárogatója, oda harsogva a világnak, hogy a vén Kárpátok bérczei között egy büszke nemzet él, mely diadalmasan állott meg az idők hullámverései fölött és a mely soha, sem számban, sem szellemben erősebb nem volt, mint, a mióta bűbájos szavú Mózese elvezérelé a szabadság Ígéret földjére! És fellobban a hazaszeretet tiszta lángja, hogy milliók szivét gyújtsa fel, hogy a ki e szent földön ál, aki csak mozdulni is bír, küzdjön lankadhatatlanul, mint a tévé s törekedjék arra, hogy édes hazája, Magyarország dicső és boldog legyen! Igen, ünnepünk van holnap! Születésnapja Kossuth Lajosnak, annak a nagy embernek a ki visszaadta hitünket, a ki lelke volt a magyar történet legtündöklőbb napjainak! Az ő mindenható szavára bomlott ki a magyar kezében a századok diadalmas harczain megtépett zászló, az a zászló, melyre egy nagy nemzet evangéliuma volt írva, három szóból álló evangélium : „Egyenlőség, szabadság, testvériség.“ Igen, ünnepünk van holnap! Kilenczvenedik születésnapja nemzetünk legnagyobb prófétájának, kinek szavára egykor, mint Ezekiel látomásában, megmozdultak a harcz mezőkön az elesett ősapák széthullott csontjai és a csontok megelevenedtek, hogy szellem harczaikban megoltalmazzák a jogaiban koldussá fosztott magyart! Ünnepeljünk tehát ! Hadd távozzék szivünktől e napon a mai rideg kor bántó skepsise s hadd álmodozzunk arról a regekorról, mikor még az önfeláldozás bűvölő ereje egy Kossuthot tudott adni a nemzetnek! S tegyünk szent fogadást ez ünnepen, hogy szivet mérgező idegen áramlatoknak nem engedünk utat többé, és sem kegy mosolyért, sem hatalomszóra jogainkat el nem adjuk, hanem óvni fogjuk azzal a tiszta lánggal, mit 0 gyújtott meg szivünkben ! Gyula városa pedig, melynek a nagy hazafi díszpolgára, csak önnmagát becsüli meg, ha ez ünnepélyes alkalommal üdvözli őt, kívánva, hogy a magyar nemzet nagyságának és dicsőségének élő eszményképe Kossuth Lajos még sokáig éljen Békés vármegye közigazgatási bizottságának f. év szeptember 12. és 13-án tartott rendes üléséről. Jelen voltak: Reiszig Ede főispán elnöklete alatt Jancsovics Pál alispán, dr. Fábry Sándor főjegyző, Nagy Károly árvaszéki elnök, Oláh György főügyész, dr. Kovács István m. főorvos, Cziffra Imre kir. ügyész, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, a kir. államépítészeti hivatal képviseletében Weisz Zsigmond kir. mérnök, Steineckker Gábor folyamszabályozási kir. főmérnök, Gaszner Pál kir. pénzügyigazgató, Zlinszky István közgazdasági előadó, Terényi Lajos, Keller Imre, Hoffmann Mihály, Szucsu Béla, Kalmár Mihály, dr. Hajnal István, Jancsovics Pál, Vidovszky János és Ladics György bizottsági tagok. Vádolj tovább csak... (Mutatvány szerzőnek sajtó alatt levő kötetéből:) Vádolj tovább csak, hogy már nem szeretlek, Hogy hitvány léha pillangó vagyok, Mely szerelemmel csilig ma egy virágon, De szárnya holnap más bimbón ragyog. Vádolj tovább, hogy elvetem szívemből A régi álmok szent emlékeit. Hogy ajkadon dal már hiába zendül, Mert nincs varázsa, többé nem hevít. Beszélj, beszélj! csak ontsd ki egy viharban, Mi lelked csöndjét messze kergeté ! Én hallgattam nyugodtan, mosolyogva, Bár fáj, hogy majd megőrülök belé. De azt ne tudd !... A fájdalom hulláma Könnyen törik meg büszkeségemen Sújthat reám ajkad ezernyi vádja, Nevetve mondom, hogy nem fáj nekem. Kit annyi küzdelembe vitt a végzet, És össze nem tört a vihar alatt, Elbírja még e bánatot szivében S panaszhang érte ajkán nem fakad. Nem, nem panaszlok! Hát könnyelmű vádban Tépd újra föl szívemben a sebet ! Éretted akkor is csak agy imám van: A jó Isten bocsássa meg neked! Sírsz. Lelkemet megrázza zokogásod, A múltat látja fölzavart szived ; És százszorosán éget minden emlék, Mert elveszített édennek hiszed. Telkedbe csendül még a régi dalból Egy-egy bűbájos, édes töredék, S megátkozod a hangokat, mik akkor Ártatlan szívedet megmérgezék. Oh, mért tép’d a múltak koszorúját, Melyben gyönyör volt minden rózsaszál ? ! Oh, mért gyújtod a templomot magadra, Hol egykor boldogan imádkozál?! Hiszen, ha fáj nekünk az élet harcza, Ha fáj, hogy nincs már rózsa, csak tövis: Olyan volt egykor a boldogság arcza, Hogy tűrhetünk most érte többet is, És azt hiszed, hogy mert arczomról eltűnt Az ifjú álmok boldog mosolya, Szerelmem is eltűnt örökre véle És lángot vetni nem fog már soha ?.. Nem látod a napot?.. Mi gyakran rejti Sötét felhők mögé titkon magáti S a földet az kétségbe mégsem ejti, Mert igy is érzi áldó sugarát ! És te ne tudnád, hogy érted van itten A borús felhő homlokom felett? S azért töröd meg lelkem vádjaiddal, Mert szárnyaszegett dala néma lett? Hisz az nekem fáj: Oh, hogy lelkesülnék Még egyszer, újra, zengő szavai ! De vége már... A tavasz tovatűnt rég!.. Oh, édes, édes, elsírt dalaim!.. Légy hát nyugodt!.. És ne vádolj, szívemnek Első, utolsó gyönyör álma, te! A férfinak nincs ihlete már dalhoz: Emésztő harczba dobta végzete. E harcz, e harcz olyan nehéz, de érted Kaczagva hordom mindenik sebét ! Oh, mit nekem a fényes örökélet, Ha itt, ha itt érted szenvedhetek ?1.. És majd, ha karom meglankad, kifárad, S a harczban összetörve elbukom, S a végső dal enyésző hangja rezdül Halál lehétől hülő ajkimon : Sírva, zokogva ontod* majd e daltól Hideg arczomra forró könnyedet; S kétségbesett szíved megérzi akkor, Hogy milyen végtelen szerettelek ! Szabó Jenő. Az alispáni rendszerinti havi jelentés tárgyalása során felhivatik a vármegye alispánja, hogy intézkedjék, miszerint a foganatba vett kolera elleni óvintézkedések továbbra is fenntartassanak, felhivatott továbbá arra nézve, hogy az egyes községekben található medreket a kir. folyammérnökség közben jöttével vizsgálja meg a tekintetben, hogy a közegészségre nézve mennyire veszélyesek, és hogy szükség esetén miként lehetne azokat fris vízzel ellátni, mely megbízatásának eredményéről véleményéé jelentését annak idején terjessze elő, az alispáni jelentés egyebekben tudomásul vétetett. Az árvaszéki elnök rendszerinti havi jelentése azzal vétetett tudomásul, hogy az abban feltüntetett nagyobb mérvű hátralékok miatt, az illető előadók ellen a vizsgálat már elrendelve van, s hogy a restancziák feldolgozása érdekében, a munkaerő szaporítása iránt véleményes javaslattételre a vármegye alispánja felhivatott Gyula város árvaszékének ottan az 1891-ik julius 1 től 1892. julius 1 ig gyámhatósági intézkedések alá jutott hagyatéki ügyeknek miben állását feltüntető kimutatása, a belügyminiszterhez felterjesztetett. A szarvas városi gyámpénztárnál sikkasztás folytán fennálló 44902 frt 18 kr károsodási összeg miként fedezése tárgyában hozott képviselőtestületi határozatot beterjesztő főszolgabírói jelentés helyeslőleg tudomásul vétetett. A vármegye főorvosának a közegészségügyi állapotokról szóló rendszerinti havi jelentése megnyugtatóig tudomásul vétetik. A békésvármegyei közkórháznál egy, az ellenőrzési teendők teljesítésével is megbízandó, 500 frt évi fizetés és 100 frt lakbér illetménnyel javadalmazandó irnoki állás rendszeresítése elhatároztatik. A kir. ügyésznek, a felügyelete alatt álló börtönök állapotára vonatkozó havi jelentése tudomásul vétetik, az elmúlt augusztus havában 84 fő és 12 nő volt a rablétszám. Kétegyháza község az iránti kérelme, hogy ottan egy csendőrségi őrség szerveztessék, méltányolva a felhozott fontos indokokat, a vármegye közgyűléséhez pártolóig tétetik át. A M.-Berény-szarvasi közlekedési út fenntartási költségeinek fedezése tárgyában hozott s megfeledbezett alispáni határozat indokainál fogva helybenhagyatik. Nogáll László és Hegedűs Lajos gyulai lakosok, laktanya járulékaik után kivetett késedelmi kamatok fizetésének terhe alól felmentettek. A gróf Wenckheim család mint kegyuraság terhére, a gyulai róm. kath. parochia és a róm. kath. nagy templom körül kiépített járdák után Gyula városa által kivetett 252 forint 41 kr és 988 frt 46 kr hozzájárulási költség leiratik, s utasittatik Gyula város tanácsa, hogy ezen kivetést a jóváhagyott szabályrendelet 12. 15. 18. §§-ai rendelkezéseinek megfelelően eszközölje. Kaviár Dani szarvasi lakosnak mint az ottani közbirtokosság elnökének tőkekamat adó ügyben felebbezése, a m. kir. pénzügyi közigazgatási bírósághoz felterjesztetett. Szénássy József gyulai lakos az ellene követelésbe vett 41 frt 64 kr laktanya járulék fizetése alól felmentetik. Rosenbaum Nándor és érdektársainak Körös-Ladány község képviselőtestülete által a fogyasztási béradó kivetése és beszedése tárgyában hozott határozata elleni felebbezése illetékességből, a törvényhatósági bizottság közgyűléséhez lett áttéve. A kir. pénzügyigazgatóságnak az adóügyek állapotát feltüntető havi jelentése, mely szerint az elmúlt augusztus hónapban a befizetéseket a múlt év hasonló havi befizetésekhez viszonyítva, az egyenes adóknál 669 frt 091/a kr, a hadmentességi adóknál 451 frt 92 krral kedvezőbb eredmény mutatkozik, tudomásul vétetett. Adóügyekben egyesek által beadott több rendbeli kérelmek és felfolyamodások is nyertek ezúttal elintézést. Kir. tanfelügyelő rendszerűik havi jelentése tudomásul vétetik. Öcsöd községében kisdedóvoda intézet fenntartására szükséges összeg előállítása czéljából 3u/0 pótadó kivetése és beszedése elrendeltetik. A berettyó-uj-gyarmati telep tanítói állomásnak betöltésére választó gyűlésre elnökül nr. Szilágyi Márton ev. ref. lelkész küldetik ki. A magyar nyelv terjesztése czéljából alakított küldöttség véleményes jelentése alapján a magyar nyelv sikeres tanításáért Dankó Sámuel szarvasi ág. helv. ev. leánytanitó és Brúzik Lajos szarvasi anyai tanító, ajánltatnak a vármegye törvényhatósági bizottságánál a közművelődési alapból 50—50 frt jutalomban való részesítésre. Utasittatik Csaba község elöljárósága, hogy ottan a felállítandó kisdedóvó intézet helyiségének kiszemelése, felszerelése és a kisdedóvó női állás pályázat útján betöltése iránt az iskolaszékkel egyetértőleg haladék nélkül intézkedjék s október 9 ik ide jelentését tegye meg. Nagy Lajosnak orosházi polgári iskolai tanárai és Gürtler Károlynak orosházi tanítóul lelt megválasztása jóváhagyatik és megerőssittetik. Utasittatik a gyomai járás főszolgabirája, hogy a gyomai ismétlő- és iparostanulók számára még a nyár folyamán gondoskodjék egy megfelelő tanteremről és annak kellő bebutororozásáról és felszereléséről. A csabai polgári leányiskolának 1891/2. tanévi fenntartására 2500 frt államsegélyt kiutalványozó miniszteri rendelet, Varságh Béla iskolaszéki elnökkel közöltetik. Gyula városában a kisdedóvóda felállítása ügyében beadott költségelőirányzat a vallás miniszterhez felterjesztetik. Schlauch Lőrincz róm. kath püspök úrnak a Békésvármegye területén levő róm. kath. iskolák körül észlelt hiányok orvoslása ügyében tett átiratára, utasittatik a kir. tanfelügyelő, hogy azok mikénti orvoslását figyelemmel kisérvén, az év végéig községenkénti tüzetes jelentését tegye meg, kiemelve a netalán még orvosolatlanul maradt hiányokat is. A békési iparostanulók iskolájának 189/a. tanévi számadása 847 forint 75 kr bevétellel s ugyanannyi kiadással, a dobozmegyeri községi iskola 189’/a tanévi számadása 418 frt 37 kr bevétellel, 348 frt 70 kr kiadással, helyben hagyattak. K.-Ladány község elöljáróságának, ottan a már fennálló kisdedovóda mellé meg egy kisdedovóda felállítását elrendelő határozat ellen beadott felebbezése, kellően felszerelés végett visszaadatott. Szarvas község képviselőtestületének 192. kgy. számú határozata, mely szerint ottan a társulati kisdedóvodát a község fogja átvenni, tudomásul vétetett. Vallás- és közoktatásügyi miniszternek leirata alapján, Gyulafi Endrének a gyulai polgári iskolai ideiglenes tanárai lett megválasztása, jóváhagyatik. Az állam építészeti hivatal főnökének rendszerinti havi jelentése, mint különösebb intézkedést nem igénylő, tudomásul vétetik. Keller Imre és Hoffmann Mihály bizottsági tagok indítványára, a bizottság a belvizek rendezésének kérdése ügyében ez idő szerint érdem-