Békés, 1898 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-16 / 3. szám

Anyakönyvi ügyek: A belügyminiszter a köz­­igazgatási bizottságnak hozzá intézett felterjeszté­sére kijelentette, hogy a gyulai anyakönyvi hiva­talnál tapasztalt rendkívüli sok munkára való te­kintettel hajlandó az államkincstár terhére Gyulán egy második anyakönyvvezető-helyettesi állást szer­vezni­ . Ugyancsak a belügyminiszter a szeghalmi anyakönyvi hivatalhoz Horváth Gyulát helyettes anyakönyvvezetővé nevezte ki. Lótenyésztők figyelmébe. A honvédelmi mi­niszter a cs. és kir. katonai csikótelepek részére alkalmas méneket akarván nagyobb számban köz­vetlenül a tenyésztőktől beszerezni, felhívja hir­­detményileg a lótenyésztő gazdaközönséget, hogy a kiknek alkalmas, legalább 158 cm. magas 3 éves méncsikóik vannak és ezeket eladni akarják, ezen körülményt legkésőbb 1898. évi január 31 ig a legközelebbi állami sóavató bizottsághoz, a békés­megyeiek tehát a Szegeden székelő 11. számú bi­zottsághoz, a ló származásának és árának meg­jelölésével jelentsék be. A bejelentések alapján a csikók vizsgálata később fog megtörténni és az alkalmas mének készpénzfizetés ellenében meg­vásároltatnak. A gyulai Józsefvárosi földésztársulat január 9 én tartott bálja alkalmával befolyt összesen 110 frt 20 kr., kiadás volt 30 frt 90 kr , tiszta marad­vány 79 frt 30 kr. Felülfizettek : F. Schriffert József 3 frt, Gerlein Reinhardt 2 frt, Hoffman Alajos, ifj. Miskucza György 1.50—1.50 kr, özv. Pettner Ist­vánná, id. Magyar István, K. Schriffert József, Endrész András, Hoffmann Ferencz, Japport József, F. Schriffert István, Kempf Mátyás, Szikes Márton 1—1 frt. Ad. Schriffert József, Magyar Ferencz, özv. Japport Andrásné, özv. Groh Mihályné, M. Schriffert József, E. Schriffert József, Pettner József, Gróh József, Schriffert Mihály, ifj. Ludvig Mihály, P. Kern József, Wiltmann János, Kempf József, Wiltmann József, Groh Ferencz, Groh Márton, özv. Kempf Józsefné, Stóth József, Exner Ferencz, Ravay Gábor, Ulich Mihály, Herodek István, Sál Gyula 50—50 kr, Pécsi Imre­ 30 kr, ifj. Ulich Antal, Schriffert I. Mihály, Schriffert Mátyás, Rapport József 20—20 kr, ifj. Groh Ferencz 10 kr. Mely szives felülfizetésekért köszönetet mond a rendező bizottság. A sertésvész gyógyítása. Tannenbaum Ignácz orosházi fényképész, — a mint ő állítja, — fel­találta azt a régen keresett szert, a­mely a sertés­vészt megszünteti. Tannenbaumot Budapestről fel­szólították, hogy : „a sertésvész­ ellen sikeresen hasz­nált gyógyszerének leírását és alkalmazási módját leírva, kellő minta kíséretében küldje fel a buda­pesti állatorvosi akadémiára felülvizsgálás czéljából Mondanunk sem kell, hogy valamint a sertésvész elleni egyéb csodaszerekkel tettük, ezt is nagy szkepszis­szel fogadjuk, noha az is igaz, hogy a ta­lálmányok nagyobb részét nem a professionáli szakértők, hanem laikusok találták fel. Halálozás. A vármegye tisztikarának egy régi buzgó tagja dőlt ki a közügy munkásainak sorából. Praznovszky Ferencz, a szarvasi járás szolgabirája e hó 8 án vasárnap meghalt.­­ Az elhunyt egyike volt a vármegye legrégibb tisztviselőinek és több mint két évtizeden át szolgálta a vármegyét. Min­denkor lankadatlan szorgalommal szolgálta a köz­ügyeket és a halálát okozó hosszú ideig tartó be­tegséget is szolgálata közben szerezte, a­mikor a nyolczvanas években az árvízvédelmi munkálatok­nál meghűlt. A vármegye a halálesetről a követ­kező értesítést adta ki: Békés vármegye törvény­­hatósága fájdalommal jelenti, hogy hosszú időn át volt buzgó tisztviselője Praznovszky Ferencz szolga­biró és tb. főszolgabíró Szarvason, 1898. évi január hó 9-én elhunyt. Áldás emlékére! Az elhalt tiszt­viselő temetése Szarvason nagy részvét mellett ment végbe. A ravatalra sokan, köztük a vármegye tiszti­kara is koszorút helyeztek, a temetésen pedig a tisztikar képviseletében Krcsmarik János szarvasi és Rohoska Mihály gyomai főszolgabirák vettek részt. Özvegye és több árvája gyászolja az el­hunytban a család fentartóját.­ Baleset vagy öncsonkítás. Egy szentesi illető­ségű közhonvéd a laktanyában egy szekeresével balkezének hüvelyk és mutató ujjait levágta. Ala­pos gyanú van — noha erősen tagadja— hogy szán­dékos öncsonkítás esete forog fenn, így akarván a tettes a „gyöngyélet“-től szabadulni; a­mi pedig, ha rábizonyul, akkor nemcsak hogy czélját nem érte, hanem még pár esztendei rabsággal is meg kell toldania a katonai szolgálatot. Az öncsonkító honvédet különben egyelőre a megyei kórházba szállították gyógykezelés végett. Kilenczezerhatszáz forintos zsebmetszés. Egy kétségbeesett ember futott csütörtökön Budapesten a főkapitányságra s elpanaszolta, hogy elloptak tőle kilenczezerhatszáz forintot. Dajdukat Gerő szarvasi kereskedő a károsult, aznap érkezett a keleti pá­lyaudvarra. Pénztárczája belső kabátja zsebében volt, télikabátját pedig begombolta, a­mikor leszállt a vonatról. A kijárónál két uriruhás ember ütkö­zött össze vele. — Pardon. Ezer bocsánat, mondották az ismeretlenek. — Kérem, nem tesz semmit, felelte a kereskedő. Egy perczczel később észrevette, hogy téli kabátja nincs többé begombolva, s hogy kilencz­ezerhatszáz forinttal terhelt tárczája eltűnt. Az a gyanúja, hogy az udvarias ismeretlenek a tolvajok. A fővárosi rendőrség keresi őket. Sorshúzás. Az 1877-ik évben született ifjak sorshúzása folyó hó 26-án délelőtt 10 órakor lesz a városháza nagytermében, melyre az érdekeltek azzal hivatnak meg, hogyha személyesen meg nem jelenthetnek, helyettük szüleik, rokonaik, ilyenek nem létében egy városi tanácsos fog sorsot húzni Talált tárgy. A napokban egy szőrme férfi karmantyú szállíttatott be a rendőrkapitányi hiva­talba. Igazolt tulajdonosa ott átveheti. Tűz. Tarkó Andrásnak az Oláhréten 3 öles hosszú fa oszlopokon állott zsindely fedelű színje este 9 óra táján kigyuladván leégett. A tüzeset oka kétségtelenül gyújtogatás. Az épület biztosítva volt. A csabai kaszinó évi közgyűlését­ vasárnap tartotta meg Varságh Béla elnökletével. Az elnöki jelentés részvéttel emlékezik a kaszinó halottjairól, kiknek emlékét Szalay József indítványához képest jegyzőkönyvben örökítették meg. A számvizsgáló bizottság pontos vezetést tüntet föl. A költségvetés a régi keretben mozog, de Keleti Ignácz dr. óhaj­totta, hogy a tagdíjakat 12 írtban vagy végleg határozzák meg s vegyék alapszabályba, vagy szál­lítsák le, de határozat nélkül az ideiglenesnek mondott állapot fönn nem tartható. A többség azonban alapszabályon kívül a tagsági díjnak továbbra való fenntartása érdekében határozott. Németh Lajos korelnöksége mellett megejtetett a tisztikar választása s elnökké egyhangú éljenzéssel Varságh Béla választatott. Alelnökké Steller Árpád, ügyészszé dr. Sailer Vilmos, közös tisztté Donner La­jos választattak. A választmányból öt tag lépett ki, akik azonban újra megválasztattak. A számvizsgáló bizottság sorában az a változás lett, hogy Sailer Vilmos dr. helyébe dr. Hüke Lajos választatott. A jelentések során örömmel vétetett tudomásul, hogy a kaszinói Arany alapítvány kiegészíttetett az Ele­ven Újság rendezése által; a szives közreműködők­nek köszönetet mondtak. A mezőberényi gazdakör, a­mely immár 4 esztendeje vezetője a hazafias mozgalmaknak s a­mely egylet volt az első a kormány üdvözlői kö­zött, mikor a magyar tisztképző intézetek létesít­­tettek, folyó hó 9-én tartotta meg évi tisztújító közgyűlését. Miután az egyleti számadások hely­ben hagyattak, az uj tisztviselőket választották meg.. Elnök utólag Horváth János, alelnök Braun J. Ádám, jegyző Bauer Károly, pénztáros Winter Ádám, könyvtáros Braun Miklós lettek. A választ­mányba : Hoffmann Ádám, Renner Péter, Hoffmann Mihály, Belenczéresi József, II. Braun Ádám, Hoff­mann ,I. András, Ailer András, Braun Ádám, Speck Márton, Fontor Márton, Braun T. Márton és Winter József választottak meg. A kör a gyű­lés folyamán elhatározta, hogy a Strasser-féle há­zat megveszi és ezen terv kivitelére bizottságot küldött ki. Az orosházi függetlenségi kör a napokban tartott tisztújító ülésén megválasztottak: elnök Sin Sándor, alelnök Horváth Mihály volt községi gazda, jegyző Fürst János, aljegyző Zs. Szabó András, pénztáros Kiss Ferencz, ellenőr Szabó Sándor, könyv­táros Vecsey György. A közgyűlés elnök indítvá­nyára Veres József esperest díszelnökül, Kossuth Ferencz, Justh Gyula, Endrey Gyula és Eötvös Károly országgyűlési­­ képviselőket, továbbá dr. Bikádi Antalt és Okályi­­ G. Adolfot disztagjainak választotta. Nyugalomba menő járásbiró, Suluc Sándor, a békési kir. járásbíróságnak két évtizeden keresztül járásbirája, — korára való tekintettel — beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét. A békési jog­kereső közönség a társadalmilag is méltó közked­veltségben álló derék bíró különben jól kiérdemelt nyugalomba vonulását őszinte sajnálattal fogadta. Vadászatok. Báró Wodianer Albert, gyoma­­endrődi uradalmában a szokásos téli vadászatok e hó 3-­ 4- és 8-án tartattak meg, összesen 1139 nyúl és 1 héját lőttek. A vadászaton részt vettek : dr. Lukács György főispán, Biró ezredes, dr. Fábry Sándor alispán, dr. Zöldy János főorvos, Deimel Lajos főszámvevő, Ghicy Albert százados, Steinecker Gábor főmérnök, Sztraka György és Ambrus Sándor, főszolgabirák, továbbá Fazekas és Matuska, kik mindnyájan Kherndl György jószág­igazgató vendégszerető házának vendégei voltak. — Békésen Geiszt Gáspár a város erdejének bérlője, e hó 9-én rendezett vadászatot. A hét tagból álló társaság 298 nyulat, 141 fáczánkakast lőtt. Lőttek azon kívül egy hófehér fáczánkakast is. A ritka példányt Geiszt Gáspár kitömeti és a megyei mu­zeumnak fogja adományozni. A szeghalmi földmívelő gazdakör január 9-én délután közgyűlést tartott. Mező Sándor, a kör­nek elnöke nyitotta meg a közgyűlést, szívélyesen üdvözölve a tagokat. Dániel András pénztárnok számadását tetszéssel tudomásul vették. Majd a tisztujítás következett. Mező Sándor elnök alig mondotta ki, hogy visszalépni szándékozik, lelke­sedéssel éljenezték s az érdemes elnök kénytelen volt a kérelemnek engedni. Alelnök lett egyhangú­lag Sipos Mihály, pénztárnok Dániel András, könyv­táros Kerekes Lajos és jegyző B. Nagy András. A választmányba Koós Mihály, Ambrus János, V. Fodor Mihály, Landesberg Lipót izr. rabbi, Bo­ros M. István, T. Elek Mihály, Somogyi Sándor és P. Hegyesi István egyhangúlag megválasztattak. Este igen kedélyes lefolyású közvacsorához ültek. Nagy Lajos lelkész igen sikerült hazafias, nagy­hatású pohárköszöntőt mondott, úgyszintén Sipos Mihály is. Lelkészi installáczió Csabán. Csaba városa rég volt tanúja oly fényes ünnepségnek, mint a minő impozáns módon folyt le vasárnap, jan. 9-én Nemes­­key Andor Csaba uj plébánosának beigtatása. A beigtatás hivatalos aktusát Grócz Béla endrődi es­peres-plébános végezte. Remek beszéd kíséretébe­­ nyújtotta át az uj plébánosnak a plébános jogait és kötelmeit jelképező kulcsokat és evangéliumi könyvet. Szép volt a beszédnek az a része, mely­ben a csabai plébános helyzetéből kifolyó haza­fias ra­ssióról emlékezett meg. „Nem szükséges, úgymond, téged erre figyelmeztetni. Elég, ha azt mondom, te katholikus pap vagy; annak az egy­háznak fia, melynek a magy­ar állammal való vi­szonya nem békekötésből keletkezett, mely együtt született a magyar állammal és együtt vér­zett.“ Te Deum végével az uj plébános mondott szent beszédet, melyben nagy hatással szólott a lelkipásztornak híveihez való viszonyáról. A szent beszédet ünnepélyes mise követte Kuy Antal es­peres plébános, Bedák Mátyás kondorosi plébános, Molitor Tádé, Serly Viktor káplánok segédkezése mellett. Mise után a róm. kath. egyháztanács és iskolaszék küldöttségét fogadta. Egy órakor 40 terítékü ebéd volt, a melyen a pezsgőnél a házi­gazda fiúi szeretettel éltette akárh egyház büszke­ségét, Nagyvárad egyházmegye főpásztorát, Schlauch Lőrinczet. Eltette továbbá a jelenlevő főispánt és a helyben állomásozó közös hadsereg parancsno­kát, Lászkievics ezredest. Általános figyelem kö­zött szólott Lukács György főispán. Ő, úgymond, reméli, mert igy tanulta megismerni a kath. papot, hogy azt a krisztusi szeretetet, melynek pásztori működését irányítania kell, szolgálatába adja a hazafiságnak s azon nemes türelemnek, mely a különböző vallásfelekezetek közt egy városra mindenkor a jótékonyan ható egyetértést biztosítja. Koren Pál ev. lelkész bizonyos nemes irigységgel van az uj plébános iránt; oly hívek lelkiatyja lett, kiknek minden felekezet hívei felett álló buzgósága lélekemelő. Könnyű lesz szerető atyja lenni azok­nak, kik nemes, vallásosan érző gyermeki szívvel közelítenek felé. Élteti a róm. kath. híveket. Beszél­tek még Kuy Antal, Szászkievics ezredes, Korossy váron főjegyző, Sztraka György főszolgabíró, ki az­ uj plébánosban Csaba város társadalmának egy ve­zéroszlopát üdvözli. A kedélyes ebéd késő este ért véget. Veszett kutya. Szarvason a hét folyamán Barnás Mihály vasúti hivatalnok kutyája megveszett és meg­mart három gyermeket, nevezetesen Barnának 4 éves kis­fiát, Fecske Márton 15 éves fiút és Benczúr Juczt II éves leányt, a­kiket gyógykezelés végett azonnal felvittek Budapestre a Hőgyes-féle intézetbe. Mivel a veszett kutya több más kutyát is meg­mart, a szarvasi elöljáróság — a vész tovább ter­jedését megakadályozandó — a legszigorúbb intéz­kedéseket tette meg, t. i. az utczán járó összes ku­tyákat agyon fogja lövetni. Műkedvelő előadás Csabán. A csabai műked­velők a múlt vasárnap azaz 9 év műkedvelői szini előadást rendeztek. Színre került a Toloncz. A fő­szerepet Angyal Liszkát Such Juliska játszotta s kellemes, csengő hangjával, temperamentumos elő­adásával sok tapsot érdemelt. Nagyobb szerepet játszott még Nagy Zsigmond, aki Mravcsákot az iszákos, elzüllött mesterlegény szerepét kitünően alakította. Az előadást táncz követte, mely csak a reggeli órákban­ ért véget s a lakoma során az előadás rendezőjét Miklós Gyula hírlapírót éltették. A jég áldozata. Békésen Juhos János korcsolya egyleti munkás hétfőn a korcsolya egyleti pavilion tetején lévő zászlót akarta megigazítani, de meg­csúszott s a több méternyi magasságból oly szeren­csétlenül esett le, hogy mindkét keze csuklóban eltört. Betörés. Csabán Engel Miksa fűszerkereskedő üzletébe vasárnap reggel virradóra eddig ismeretlen tettesek betörtek s onnan körülbelül 200 frt értékű fűszert, dohányt, szeszes italokat, czukrot, stb. elvit­tek. Az éjjeli őr 12 órakor még sértetlenül találta az üzlet zárait. Valószínű tehát, hogy a tettesek jól ismerték a terepet és hogy milyen biztosan érezték magukat, bizonyítja az, hogy munka közben hat palaczk sört is bekebeleztek. Ennelt különben nem először éri már ez a kétes szerencse, már két év előtt is betörtek üzletébe. Most azonban meg van az a vigasztalása, hogy üzlete biztosítva volt a „Hazai általános biztosító részvény társaság“-nál, mely intézet kárát egészen megtérítette. Általánosan tudott dolog, hogy mindennemű köhögés és tüdőbajnál a csukamájolaj az egyedüli és biztos szer, melyet az orvosi kar különösen azóta kezd ismét a gyakorlatba bevenni, amióta Zoltán Béla fővárosi gyógyszerész a már minden gyógyszertárban kapható teljesen szag és íz nélküli Zoltán-féle csukamájolajat forgalomba hozta. Főrak­tár Békésen Winkler István gyógyszerésznél, Bo­doki Mihály „veres-kereszt“ gyógyszertárában Gyulán. 269. 11-16 A héten megtörtént az is a városban, hogy az ellenzék lett haspárt. Tudniillik a gyulai kaszinó asztaltársaságát akarják szétrobbantani az által, hogy indítványt tettek az iránt, hogy a kaszinó ne tartson ez után vendéglőst. Ez pedig az asztaltársaság ha­lálát jelentené. Vasárnap, mikor ezek a sorokba napvilágra kerülnek, akkor fognak dönteni eb­ben a dologban, a­mi nem annyira élet-, mint inkább ételkérdés.* * * A­mi pedig az uj esztendőt illeti, a­mely elnevezés ugyan már nem illik rá, nem lehetünk vele megelégedve. A folytonos borult idő, a nagy ködök és a még nagyobb sár egészen le­hangolná teszi az embert. Engem is lehangolt, nem is írok többet. _Pj„ Gyulai élet. Már akár mit is mondanak az emberek, én azt tartom, hogy az Isten legmostohább gyer­mekei az újságírók. Nem értem a vezérczikkeze­­ket, a gazdasági rovat vezetőjét vagy azokat a boldog embereket, a­kik tárczákat írnak, hanem a szó legszorosabb értelmében vett újság­írókat jó magyarsággal kifejezve, az újdondászokat.. Nyáron, mikor a publikumnak egyéb dolga nincs, mint hogy újságot olvasson,­­értem azokat a boldog halandókat, kiknek a kegyes sors meg­engedte, hogy fürdőkre járjanak), akkor nem történik semmi s a szenzácziókat legfeljebb für­dés közben vízbe fúlt gyerekek és a mértéktelen dinnye­evéstől mérsékelt cholera nostrast kapott emberek képezik. Mit tegyen ilyenkor a szegény riporter? Kénytelen hasábos közléseket adni az időjárásról, a porról sopánkodni hogy meleg van, stb, stb. Persze a nyájas olvasók ekkor dühös olvasókká válnak és szidják az újságíró körmét, hogy minek rontja a szép fehér papirost olyan unalmas tárgyak megírásával, mint a fentebb­­ tisztelt nyári thémák. Télen ellenben, mikor egymást éri a sok bál, eljegyzés, téli kabát lopás, disznótor, jég­ünnepély stb., a­miknek hallatára a czeruzáját hegyezi a jóérzelmű újságíró, nem olvas senki újságot, mert vagy a fentebb tisztelt bálák, jég­ünnepélyek stb. stb. fáradalmait pihenik az em­berek, vagy pedig azon törik a fejüket, hogy egy nagyobb hitelművelettel rendezzék a hosszú far­sang alatt összezilált pénzügyi viszonyaikat. Már pedig az ilyen emberek nem szoktak újságot olvasni.* * * De hát én optimista vagyok és minden jól és s­ok önfeláldozást tételezek fel a nyájas ol­vasókban s bízom, hogy el fogják olvasni a téli Gyulai életeket is s azért csak írom a hét króni­káját a mint következik. * * * A­mi pedig Némethy József dr. alügyész urat illeti, én haragszom rá. Igenis, haragszom rá és p­edig két okból. Először is haragszom rá azért, mert a múlt hét szombatján tartott és a múlt vasárnapi számban közzétett felolvasása olyan hosszú volt, hogy az én szép krónikám­­ pedig versbe volt szedve — kimaradt a lap­ból. Másodszor pedig haragszom rá azért, mert szellemes és kitűnő humora felolvasásában ne­vetségessé tette az idegen szavakat használó ifjakat, pedig én a mai krónikát úgy akartam megkezdeni hogy: Kisztihand nagyságos asszo­nyom, mille pardon hogy.........stb. stb.^ Azonban, nehogy még a kaszinóból kiiga­­zittassam, elhagyom ezt a thémát. Nem hagyhatom azonban szó nélkül azt, hogy felolvasásában egy rossz vicczet megresz­­kírozott (azaz hogy : kézrebocsájtott) és ebből ki­folyólag arra kérem őt, hogy szíveskedjék a saját maga orrát meghúzni, mert tavaly egy kaszinó­estélyen azt a javaslatot tette, hogy: Aki pedig rossz vicczet mond, huzassék meg az orral! Nem szabad azonban mindig a múltról be­szélni, d­e a jövőt is kell szemlélni. Nem beszélek tovább a kaszinó mulatságról, hanem figyelmez­tetem a tánczra vágyó ifjúságot a fehér­ kereszt bálra. Sok viszontagságon ment már ez a bál keresztül, míg megegyezésre tudtak jutni a fe­lett, hogy melyik napon rendezzék, az igaz, de ennek az az oka, hogy a rendezőség azt akarja, hogy a legjobban sikerüljön. * * * * * * Irodalom. Felhívás előfizetésre. Mint kezdőiró, ki isme­retlen a nagy közönség előtt, csak több nevesebb író és jó barátaim ösztönzésére kísérlem meg, hogy előfizetést hirdessek: „Hófehérke“ czímű költői el­beszélésemre, s azt a sokfelől igénybe vett olvasó­­közönség szíves érdeklődésébe és jóakaratába ajánl­jam. Költői elbeszélésem tárgyát a mesék világából vettem, abból a bűvös, bájos tündérországból, mely­ben az „Argirus“ hősei is éltek!... Könyvem áp­rilis hóban, közvetetten a húsvéti ünnepek előtt fog megjelenni csinos füzetben. Előfizetési ára egy fo­rint, melyet a mű kiadójához Dobay János könyv­­kereskedésébe (Gyula, Békés megye) márczius else­jéig kérem beküldeni. Gyűjtőknek tiz előfizető után egy tiszteletpéldán­nyal szolgálok. Gyula, 1898. január 10. ifj. Nuszbek Sándor. Olcsó könyvtár, szerkeszti Gyulai Pál, kiadja a Franklin Társulat. A népszerű vállalatnak ismét két kötete (383 —384) hagyta el a sajtót. Mind a­­kettő eredeti magyar munka. Az egyik Csengery Antaltól »Jellemrajzok« (383), melyben irodalmunk és politikai közéletünk három kiváló alakjának jel­lemzését kapjuk Csengery Antaltól, a magyar pub­­liczisztika fényes tollú munkásától. Nagy Pál, Beöthy Ödön és Szentkirályi Móricz képei annak a nagy korszaknak a képéből domborodnak ki, melynek ha nem is legnagyobb alakjai, de úttörő munkásai vol­tak, a­kiknek neve méltó az utókor becsülésére. Eötvös, Kossuth, Desewffy József és Kazinczy ma­guk teremtették korszakukat. Csengery kitünően érti, mint kell kidomborítani az egyéniségeket legkifeje­zőbben jellemző vonásokat, életük és munkásságuk ama momentumait, a­melyekből a jellemrajz töké­letessé lesz. E nemben kevesen érnek föl irodal­munkban Csengeryvel. Könyve méltó arra, hogy az iskolában mint a magyar mű próza mintáját olvas­sák, méltassák. Ára 30 kr. — A másik Pálffy Al­bert regénye: »Ne hallja hitét az anyjának«, mely a magyar regényirodalom ama kevés terméke közül való, melyek a napi termelés szinvonalán felül emel­kednek. Pálffy eddig legszívesebben a negyvenes— ötvenes évek korából vette regényeinek tartalmas, jól kik­­rekített meséjét. Most a modern társaságba vezet és egy kedves szerelmi történet keretében jól mutatja be annak jellemző alakjait Nem a modern írók fejtetőre állított lélektanával, külső hatást ke­reső furfangával dolgozik; regénye épúgy megfelel a jó regény irodalmi követelményeinek, mint a jó­­izlésü olvasó magasabb igényeinek. Az érdekes és terjedelmes könyv tetszetős nyomású, ára 50 kr. Törvényszéki csarnok. Csalárd bukás miatt vádot látott Muk­ai Ignácz, a­ki Gyomán folytatott üzletével 1896 márczius hó 2- án jutott volt csődbe. A nevezett bukását a Mul­tas Adolf gyulai c­ég áruraktárának megvásárlása idézte elő, mely ügyleten 8 ezer forintnál is több vesztesége volt. Minthogy azonban Multas Ignácznak teljes jóhiszemű eljárása úgy gyomai üzletének ve­zetése, mint az érintett gyulai üzlet megvásárlása és értékesítése körül, a f. hó 10-én megtartott vég­tárgyaláson kiderült, a vád fenntartható nem volt, miért is a kir törvényszék felmentette. Multai vé­dője Bródi Adolf ügyvéd, illetve ennek helyettese Szőnyi Béla ügyvédjelölt volt. Megkésett fecske. így lehetne nevezni Nagy Lajos m. herényi legényt, a mennyiben felette 5 év előtt elkövetett bűncselekményért, melynek többi tettesei már régen lerázták magukról a börtön po­rát is, csak a múlt héten ítélkezett a kir. törvény­szék, mivel eddig előkerithető nem volt. Még 1892 év Szilveszter éjjelén történt ugyanis, hogy a m.­­berényi legények korcsmáról-korcsmára való zarán­­doklással búcsúztak az ó évtől. E közben éktelen danával vonultak át a piacztéren is, nem kis mér­tékben háborgatva a békésen alvó lakosság nyugal­mát. Midőn ezért Filári Endre rendőrbiztos és Pla­­vecz rendőr felszólították őket, hogy „csendesebben vigadjanak“ — nemcsak nem engedelmeskedtek a rend embereinek, hanem el is verték őket. Ezen hatóság elleni erőszaknak minősülő virtuskodásért a többi legények annak idején 3—6 havi fogházat kaptak, a megkésett fecske Nagy Lajos pedig a­ki szintén tettleg is bántalmazta a rendőröket, 4 havi fogházzal kötötte be. A leleményes Bartos, Bartos András csabai gazdaembernek szekerét, 2 lovát és nagyobb men­­­nyiségü búzáját biróilag lefoglaltatták a hitelezői. Bartos uram azonban leleményes ember lévén, ki­eszelte, hogy ezen a bajon könnyen lehet egy füst alatt segíteni, mert a vastengelyü kocsi megbirja a búzát, a jó vérü lovak pedig a megterhelt szekeret, felpakolt tehát s meg sem állt, a­m­ig a lefoglalt dolgokon túl nem adott úgy, hogy a végrehajtó az árverés napján azoknak hűlt helyét találta. Mivel pedig senkinek sem szabad a maga olyan dolgával, a mely bírói zár alatt áll, rendelkeznie a nélkül, hogy atfenyitő bírósággal meg ne gyűljék a baja, — Bartos uram is meglakolt leleményességéért, mert a törvényszék — figyelembe véve még,s a szá­mos enyhítő körülményt — sikkasztás miatt egy heti fogházra ítélte és ezenfelül egy évig hivatalt se viselhet Bartos. Csőd: Héjasi József csabai nürinbergi keres­kedő csődöt kért maga ellen, mivel passivái 7000 frtra rúgnak, s aktívái alig vannak. A gyulai kir. törvényszék el is rendelte a csődöt. Csődbiztos Ba­logh Samu, tömeggondnok: dr Margócsy Miklós, helyettese dr. Kohn Mór.

Next