Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-09 / 23. szám

dosítani, habár egészen kiirtani nem, mert ez az állat az emberben, a­mely a felnőttben csak más alakban, de minden esetre mutatkozik — azért a játékszerek anyaga ne legyen elpusztít­hatatlan. Hadd rontsa, bontsa azt a gyermek, ha vágya készteti. Sokszor ezen vágy nem tisztán állati, hanem belevegyül a kíváncsiság az érdek­lődés is és ezek a szellemi fejlődés legbiztosabb előmozdítói. A­mikor a gyermek széjjel szedi játékszerét, megfigyeli, hogyan tevődött az egyik rész a másikához, akkor a gyermek tanul. Ebből aztán önként következik, hogy a gyermek ke­zébe ne adjunk drága játékszert mindaddig, míg ő neki a tárgyak értékéről tiszta fogalma nincs. Hogy a játékszerek változzanak, arra gondot kell fordítani, de ezen változtatás ne legyen gyakori. Szükséges, hogy a gyermek a játék­szerét megkedvelje, megszeresse, de ez csak ak­kor történik, ha vele sokáig foglalkozik, ha bizo­nyos kellemes érzések fűződnek a játékszerhez, hogy pl. ezen játékszert születése napján kapta, vagy valamelyik kedves rokonától, vagy jutal­mául valamely különösen szép cselekedetének. Nagyon kívánatos, hogy az anya és az apa is érdeklődjenek a gyermek játékai iránt és hébe­­korba ők is vegyenek részt a gyermekjátékaiban Még egy szempontból szükséges a játék­szereket megítélni. Tudvalevő, hogy a festékek mázok stb. méregtartalmúak is lehetnek; a szí­nes léggömbökről a franczia orvosi akadémia kimondta, hogy arzéntartalm­ú gázok vannak bennük, a­mi még a levegőt is megmérgezi, annál inkább árt, ha a gyermek szájához veszi, hogy felfújja. (­Ifjúság és Egészség, III. évf. 12. szám.) De más oknál fogva is veszedelmes lehet a játékszer a gyermekre nézve. Azért jól nézze meg és jól gondolja meg a szülő, hogy gyermekének mit ad játékszerül. Schfin József, Schönbrunnban, 1901. évi május hó 26-én. Ferencz József: Gróf Széchenyi Gyula.“ A közigazgatási bi­­­­zottság holnap tartandó rendes ülésén fogja Lukács rokonszenv és ragaszkodás, amit népszerű sunka városunk iránt tanusit, noha ez az érzület György főispán átadni a lovag-keresztet Zlinsz Istvánnak. Fehér-Kereszt. A tagok által igen élénken látogatott választmányi ülést tartott tegnap d. u. békésvármegyei fehér-kereszt egyesület választmá­nya. Az elnöki tisztet gróf Almásy Dénesné dr. Lukács György társelnökök töltötték be. A szép számban megjelent választmányi tagokat dr. Lukács György főispán elnök melegen üdvözölvén, áttért a választmány a gyűlés tulajdonképeni tárgyára jövő évi költségvetés megállapítására. A múlt év kiadásokról, valamint a jövő 1902-ik év szükségle­teinek előirányzatáról szóló jelentéseket dr. Ku Pál igazgató főorvos terjesztette elő, külön-külön indokolván meg minden egyéb tételt. Az egyesület jelenleg 520 gyermeket gondoz, kiknek gondozása a múlt évben mintegy 30000 koronába került, de a költségek legnagyobb részét a központi fehér kereszt egyesület fedezte. A jövő évi költségvetés közel 38000 koronában irányoztatott elő, e tétel­ből a gyermekek ruházatára 10000 korona vétetett előirányzatba. A költségvetési előirányzatot a vá­lasztmány változtatás nélkül fogadta el s így ter­jeszti azt fel a ma d. u. 4 órakor tartandó köz­gyűlés elé. A gyűlésen részt vettek: gróf Almásy Dénesné, Liczy Viktorné, Dutkay Béláné, Keller Imréné, Schröder Kornélné, Léderer Lajosné­ Márky Jánosné, dr. Lukács György, dr. Fábry Sándor, dr. Márky János, dr. Ladics László, Keller Imre, dr. Berkes Sándor, Deimel Lajos és dr. Kun Pál az egyesületi menhely igazgatója. Az egyesület titkári és pénztári állapotáról szóló jelentések a ma d. u. 4 órakor tartandó közgyűlésen fognak előterjesztetni, melyre a központból Tabódy József cs. és kir. kamarás is leérkezik a fővárosból. A Békésvármegyei Fehér-Kereszt Egyesület folyó hó 9-én ma délután 4 órakor a vármegyeház kisebb tanácstermében évi rendes közgyűlést tart, melyre az egyesületi összes tagok tisztelettel m­eg­­hivatnak. Gyula, 1901. évi junius hó 5. Dr. Lukács György, elnök. Gróf Almásy Dénesné, elnöknő. A színkör építése mondhatni teljes befejezést nyert, a belső munkálatok, a páholyok, karzati színpad és zsinórpadlás készen vannak, csupán az ülőhelyek beállításának és a villanyvilágítás beve­­­zetésének egy része marad a jövő hétre, így tehát a vállalkozók: Gróh Mihály és Sál József, akik a tervezést és kivitelt dicséretre méltó ambíczióval és lelkiismeretességgel végezték, szerződésszerű köte­lességüknek eleget tettek és amennyiben a meg­nyitás az eredeti terv szerint június 10-én­­ megtar­tatott volna, az ő igyekezetük és ez esetben bizo­nyára megfeszített munkájuk folytán, ennek akadá­lya nem lett volna. A jövő hét elégséges lesz az összes külső munkák bevégzésére is, és a színkör teljesen készen várja majd Krecsányiék bevonulását. Házasság: Dobányi Imre Békésvármegye ifjú számvizsgálója, lapunk belmunkatársa tegnap dél­előtt esküdött örök hűséget Budapesten a belvá­rosi plébániai templomban szeretetreméltó bájos arájának Kontur Irmának. Kedvez boldogságához szivből fakadó legjobb kollegánknak Szerencsekig vonatunkat fűzzük, amaz óhajtással, hogy eme bol­dogság tartós és zavartalan legyen. kölcsönös, amennyiben mi is tisztelettel és szere­tettel viseltetünk iránta s szivből fakadó „Isten hozott”-al üdvözöljük őt, mint városunk igen ked­ves vendégét. Beszámoló beszéd: Bartha Miklós, Gyula vá­­rosa országgyűlési képviselője vasárnap délután órakor mondott beszámoló beszédet a „Magyar Király“ vendéglő előtti téren. Kíséretében volt a Visontai Soma Gyöngyös városa s Holló Lajos Fél­egyháza városa országgyűlési képviselői, továbbá Lovászy Márton, a „Magyarország“ szerkesztője Bartók Lajos költő-publiczista. Bartha hívei dél­után 2 órakor fuvózenekar kísérete mellett vonul­tak fel a Magyar Király elé. Dutkay Béla polgár­mester üdvözölte Barthát és felkérte őt beszámoló beszéde elmondására. Bartha Miklós mintegy más­fél óráig tartó beszédet mondott, amelynek túlnyom része politikai természetű, nevezetesen az országos függetlenségi s 48-as párt beléletére vonatkozó volt. Beszédjének eme részét — mint nem politi­tikai lap — nem ismertetjük és nem is kommen­táljuk. A helyi vonatkozású ügyek közül kiterjesz­­kedett a gyulai gymnasiumra, melynek létesítésén úgy a vallás és közoktatásügyi ministernél, vala­mint az országgyűlésen ő is buzgólkodott, beszá­molójában is kijelentvén, hogy 6 a gymnasiumot Gyula városa érdekében elkerülhetlen szükségnek tartja. ígéretet ten, hogy az ártéri költségek ará­nosabbá tételében az e czélból Budapesten volt gazdaküldöttség által átadott kérvény értelmében jövőben is közreműködik, továbbá hogy az alföldi viszonyoknak megfelelőleg szükségesnek tartja a mezőrendőrségi törvény gyökeres megváltoztatását, beszámoló beszéd után K. Schriffert József, mint­­ előleges értekezlet által kijelölt pártelnök Ortha Miklóst a jövő országgyűlési cziklusra is felkérte, illetőleg proklamálta képviselő­jelöltnek, m­ely jelöltséget Bartha a nagyszámú hallgatóság riadó éljenzései között köszönettel el is fogadott. Bartha után Holló Lajos, Visontai Soma , Bartók Lajos lelkes beszédekben ajánlották Barthát a kö­­zönség további rokonszenvébe s támogatásába. Be­számoló után a közönség zeneszó kíséretében elkí­sérte Barthát és társait a Komlóba, hol a jelölés után a pártszervezés akczióját is megindították. —­­Eme akczió érdekében Holló Lajos Bécsből, a hol a delegáczió tárgyalásain vesz részt, Úrnapján újó­lag lejött Gyulára, s a Józsefvárosi körben, majd Ludvig József vendéglőjében tartott szűkebb kör­ben értekezletet. A szervezési akczió folytatására folyó hó 23-ra a fővárosból újólag többen ígérkez­tek Gyulára, ekkor fog a Bartha jelöltségét támo­gató párt végleg szervezkedni s megalakulni. A függetlenségi s 48-as párt Kossuth árnyalatának pedig ma lesznek fővárosi vendégei: Dienes Márton az „Egyetértés“ szerkesztője s Ráth Endre. Hallo­más szerint a Kossuth párt szintén akar és pedig már ma a saját kebeléből képviselőt jelölni. Az újvárosi olvasókör hangversenye, melyre oly nagy gonddal készültek a szereplők és az egylet vezetősége, a múlt szombaton folyt le a gondos munkához mért méltó sikerrel. Bizonyos aggoda­lommal néztünk a vállalkozás elé, mely nagy fel­adatot vett magára egy operettnek előadásával, mert tudjuk, hogy a fogyatékos színpadi és zenekari eszközök mellett főleg a hangnak, helyesebben mondva a hangszálaknak, a toroknak a kellő gya­korlatot nélkülöző volta, a fizikai erő hiánya az, a­min a hasonló vállalkozások megtörni szoktak, mert egy órán keresztül a legnagyobb fegyelem mellett párokkal teli levegőben nehéz dallamokat énekelni, ehez nemcsak hang és képesség, de erő és pedig kitartó erő is szükséges. A „varázshegedű“ Offen­bach ezen bűvös bájos kis operettjének előadása kellemes csalódást okozott a közönségnek. Az új­városi olvasókör nagytermében felállított csinos kis színpad elég keretet szolgáltatott az operette kicsiny cselekményének, a másik fontos külső eszköz a zene pedig oly hivatott interpretálóra talált Kovalszky Róbert művészi zongorajátékában, amely minden­esetre felülmúlta kisebb színtársulatok zenekarát. A szereplők és maga az előadás is sokkal jobbak voltak, mint hogy a műkedvelők konvencziós di­csérő frázisaihoz nyúlnánk velük szemben. A darab női szerepét Bauer Margit személyesítette, a­kinek szép csengésű és hajlékony sopronja minden nehéz­­ség nélkül küzdött meg feladatával. Kellemesen ható énekével párosult kedves játéka is és csak — a­mi természetes — a mozdulatokban hiányzott, nála a kellő színpadi rutin, ámde az a haladás a­mit nála az előadás kezdetétől annak végéig ész­leltünk, bizonysága, hogy e hiányosság nem sokáig fog tartani. Antal kertészlegényt Papp Endre sze­mélyesítette, felszerelve mindazon képességekkel, melyek e szereptől elvárhatók. Hangja könnyű hor­dozású tenor, mely egyaránt kellemesen cseng a magas és mélyebb registerekben, játéka pedig olyj befejezett tökéletességű, a­melyet hivatásos szint széknél is csak hosszabb iskola után és a tapasz­­talatok szerint akkor is legkevésbbé a tenoristáktól fáj­hatunk. A siker oroszlán része kétségtelenül az O­fflé volt. Teljesen bevált Mathieu apó szerepében J­ás í Gyula, bárha különben szép baritonja most i­s íjé fátyolozott volt. Játékát illetőleg, hallgatva a­­ di­csérni valókról, csak azt jegyezzük meg, hogy t­úl­­ságosan fiatal és még túlságosabban komoly F„­­­t. • ■ 1 Schumacher Sándor kopenhágai tudós tegnap délután Gyulára érkezett. Valóban megkapó az .dám­ Az összjáték maga pompás volt, és különösen a nehéz együttes énekszámok preczíz előadása tűnt fel, méltó jutalmat találva a szini és zajos tapsban, mel­lyel az előadásban igaz gyönyörűséget talált közönség az élvezetért adózott. A darab megismét­lésekor — a­minek nem szabad elmaradni — azt hisszük, nyilvánulni fog a dirigens nagyobb bizo­dalma is és az ütembeosztás változatait, különösen a gyorsabb menetű énekszámok élénkítésével job­ban érvényre emeli. Egészben véve az összes sze­replők képessége és szorgalmas munkája oly sikert eredményezett, a­mely páratlannak mondható a műkedvelői előadások történetében. A kis operette előtt Máró Gyula szépen előadott magyar nótái és Gyulai Zsigmond tréfás monológja szereztek élve­zetet a hallgatóságnak. Az előadást szép számú ntelligens közönség élvezte végig, de — a­mi szintén meglepetés számba ment — az újvárosi olvasókör estélyeinek nagy, zsúfolt termet csináló közönsége ez alkalommal hiányzott, a­mit persze legjobban a távollevők sajnálhatnak. Az újvárosi olvasókör június hó 1-én rendezett műkedvelői estélye alkalmából felülfizettek : Bartha Miklós 8 korona 60 fillér, Dr. Bodoky Zoltán 3 korona 20 fillér, Batik Elek 2 korona, Friedrich János 1 korona, Lovászy Márton 60 fillér, Vandlik Virgil 60 fillér, Kocsis Sándor 60 fillér, melyért hálás köszönetét fejezi ki a rendezőség. A bevétel 150 korona volt. Esküvő: Holdy Kálmán dobozi ifjú gyógyszer­tártulajdonos szerdán délelőtt vezette oltárhoz a róm. kath. főtemplomban kedves aráját Sál Margitot. Eljegyzés: Markó Kálmán a magyar vasúti forgalmi r. t. fiatal mérnöke, a ki Gyulán a vil­­mvilágitás berendezésének munkáját vezette, el­­gyezte Radványi István borsodi birtokos leányát Alicet. Községeink neveinek törzskönyvezése. A m r. belügyminister folyó évi május hó 30-án 5360. . a. kelt rendelete szerint a Békés vármegye te­­ületén fekvő községek neveit az 1898. évi IV. sz. 2. §-a és az országos községi törzskönyv-bi­­zottság javaslata alapján a következőleg állapította meg: I. Békési járás. Békés — Békés. Körös-Tarcsa Köröstarcsa. Mező-Berény — Mezőberény. II. Békéscsabai járás. Békés-Csaba — Békéscsaba. Uj-Kígyós — Újkígyós. III. Gyomai járás. Endrőd — Endrőd. Gyoma — Gyoma. IV. Gyulai járás. Doboz — Doboz. Gyula-Vári — Gyulavári. Két­­egyháza — Kétegyháza. V. Orosházi járás. Bánfalva — Gádoros. Csorvás — Csorvás. Nagy-Szénás — Nagyszénás. Orosháza — Orosháza. Puszta-Földvár­­­ Pusztaföldvár. Puszta-Szent-Tornya — Pusz­­taszenttornya. Sámson — Sámson. Szabad-Szent- Tornya — Szabadszenttornya. Tót-Komlós — Tótkomlós. VI. Szarvasi járás. Békés-Szent-András — Békésszentandrás. Kondoros — Kondoros. Öcsöd — Öcsöd. Szarvas — Szarvas. VII. Szeghalmi járás. Füzes-Gyarmat — Füzesgyarmat. Körös-La­­dány — Körösladány. Szeghalom — Szeghalom. Vésztő — Vésztő. VIII. Gyula város — Gyula. Operák Ezekből látható, hogy az egy Bánfalva községet kivéve, melynek egészen más nevet adott a minis­ter, minden községnek megmarad eddigi neve és hogy nem fogadták el a törvényhatósági bizottság­nak javaslatait, hogy a mostaniak helyett Csaba, Békéskomalós és Szentetornya nevek vétessenek fel a törzskönyvbe. A minister az összetett vagy jel­zővel ellátott községneveket — kötőjel nélkül — egy szóba írt alakban azért állapította meg, hogy ezáltal a községneveknek törzs- és előnévre való egészében menjenek át a közhasználatba, az ellen­kező írásmód mellett ugyanis, — amint ezt az eddigi tapasztalat igazolja, — majd a rövidítések használata, majd az előnév teljes elhagyása folytán egyes községek a hason hangzású és elnevezésű községektől kellően meg nem különböztethetők. Tekintettel arra, hogy ezen kizárólagossággal meg­állapított községnevek használatát a fentebb idé­zett törvény 5. §-a az állami, törvényhatósági és községi, valamint egyébb hivatalos iratokban, köz­ségi pecséteken, bélyegzőkön és jelzőtáblákon, to­vábbá a községek közvetlen rendelkezése alatt álló intézetek és üzemek ügykezelésében és nyilvános­­ság elé szánt nyomtatványain, tekintet nélkül arra, hogy azok az állam hivatalos nyelvén vannak-e szerkesztve, kötelezőleg elrendeli, kívánatos, hogy az uj helynevek a köztudatba is átmenjenek és helyes formájukban elterjedjenek. Szövő iskola Mezőberényben. A kereskedelem­ügyi minister dr. Lukács György főispán felterjesz­tésére 20 teljesen felszerelt szövőszéket engedett át Klein Mór és társa vállalkozóknak oly feltétellel, hogy három éven át 20—20 tanulót tartoznak a szövésben kioktatni, mindegyiket ingyen szövőszék­kel ellátni s a lehetőségig alkalmazni. Az oktatást a késmárki szövőiskola egy szövőmestere fogja ve­zetni. Az iskola czéljaira a vállalkozók nagy helyiséget építettek s e hónapban már meg is nyilik. A főispán elismerése: Dr. Lukács György fő­ispán dr. Konkoly Tihamér várm. közigazgatási gyakornok, tiszteletbeli aljegyzőnek a gyulavárosi rendőrkapitány helyettesítésében kifejtett lelkiisme­retes buzgó ténykedéseiért elismerését nyilvánította. Az aratástól három hét választ el bennünket, tehát beléptünk abba a hónapba, a­melyben év­tizedek hosszú sorának tapasztalata szerint a ter­més sorsa szokott eldőlni. Kedvező junius, hóna­pokra terjedő kedvezőtlen idők csapásait helyre tudja hozni, mig egy kedvezőtlen junius sőt egy kedvezőtlen júniusi nap tönkre képes tenni a leg­jogosultabb reményeket is. És mennél jobban me­gyünk júniusba, napról-napra fokozódik az időjárás jelentősége. Június első hete ugyanannyi aggodal­mat, mint a­mennyi reményt vetett felszínre. Volt bőségesen eső most már a vármegye minden ré­szében, a gyulai járásban a kelleténél is bővebben, a búza, árpa gyönyörűen fejlődött és még ma szép reményekre jogosít. Aggályos azonban a szerda reg­geli köd és egyáltalán a köd, a­mely minden el­képzelhető elemi csapásnál nagyobb veszedelme a búzának. Hogy a szerdai köd kárt ten­e vagy nem­ ? még most nem lehet megállapítani, a gazdák re­ménye, hogy nem tőn, de mindenesetre óhajtandó, sőt a termés sorsára döntő fontosságú, hogy a köd ne ismétlődjék. Aggályos továbbá, hogy a búza igen sok helyen, még­pedig több helyen igen mint nem, rozsdás, ami előző ködök következménye. Igaz, hogy a rozsda a búzának csak levelét lepte el, a szárat pedig nem, de a rozsda így is kedvezőtlen hatású lehet a termésre. A pénteki eső épen virág­jában találta a szőlőt is, amely a filokszérától s a három hét előtti jégcsapástól eltekintve gyönyörűen fejlődött, a pénteki eső bizonyára sok kárt okozott abban is. A tengeri a bőséges csapadék következ­tében rohamosan nő. A helyzet tehát még ma az, hogy a sokféle aggály daczára jó középtermés egy­általán nem volna kizárva, természetesen csak ak­kor, ha nem lesznek kártékony ködök és hirtelen forróság sem fog beállani. Krecsányi Ignácz színtársulata pénteken, folyó hó 7-ikén tartotta Fiuméban egy hónapos ,anya­gilag és erkölcsileg egyaránt kitünően sikerült sai­­sonjának utolsó előadását. Ilyen jó magyar társu­lat és ily sokáig még nem volt Fiuméban; büszkék is lehetnek rá méltán, hogy a magyar kultúrának nagy becsületet szereztek és ezzel a magyar állam­eszmének is óriási szolgálatot tőnek. Az utolsó előadást a „Bányamester“-t jótékony czélra adta Krecsányi. A szinházközönség — magyarok olaszok egyaránt — nagy ováczióban részesítették Krecsá­­nyit és társulatát, amely Fiuméból Triesztbe uta­zott, ahol — mint megírtuk — hat előadást fog tartani. Triesztből a színtársulat egyenesen Gyulára jön és a jövő héten megkezdi a gyulai saisont az „Erkel Ferencz“ nevet viselő arénában. A gyulai szini-jelentés a napokban kerül ki sajtó alól; a tár­sulati tagok névsorát már lapunk egyik előbbi szá­mában közöltük ; a jelentésből most tehát csak a repertoirt adjuk, melyről egyelőre annyit, hogy nemcsak teljesen kielégítő, hanem igazán olyan ki­váló darabokat ölel fel, aminőket és amennyit Gyu­lán emlékezetünk óta egyetlen társulat sem produ­kált még. Ez a repertoár a színtársulat kitűnőségé­vel, az igazgató ambicziója s áldozatkészségével, a színkör vonzóerejével, a kiállítás pazarságával bi­zonyára egyik hatalmas tényezője s egyben bizto­sítéka lesz a gyulai saison erkölcsi s reméljük, hogy anyagi sikerének is. Az előleges szini­jelentés sze­rint Krecsányi műsora Gyulán a következő lesz : Hunyadi László, Bajazzók, Az eladott menyasszony, Dinorah, A tévedt nő, A szevil­l­ai borbély, Mártha vagy a richmondi vásár. Operettek : A görög rabszolga, New­ York szépe, A kis szöke­vény, A bolond, Sulamith, A gésák, vagy : egy ja­­páni theaház története, A nílusi varázsló, Napfo­gyatkozás, Lili, Orpheus az alvilágban, A bőregér, A czigánybáró, A mikádó, vagy: Titipu városa, A kertészleány, A szultán, Hoffmann meséi, A bo­szorkányvár, A bányam­ester, Királyfogás, A corne­­villei harangok, Nebántsvirág, Rip van Winkle. Drámák, vígjátékok és népszínművek: Bánk bán, Ocskay brigadéros, Az aranyasszony, A bor, A bölcső, Névtelen levelek, Családi örömök, A kis­mama, Himfy dalai, A dolovai nábob leánya, A menyem, A tékozló apa, A fösvény, A takácsok, Othello, Henschel fuvaros, A házi béke, Dolly, Az anyaföld, Kuruczfurfang, A gyimesi vadvirág, A Gyurkovics lányok, Az „Arany kakas“, Napoleon öcsém, A falu rossza, Tartalékos férj, Amit az erdő mesél, A tékozló, Utazás a­­ válás körül, az ördög mátkája, Ármány és Szerelem, Napamasszony, A szentiván­éji álom, Bernardo Montilla, Az aranyla­kodalom, A Fourchambault család, Próbaházasság, A velenczei kalmár, Az ingyenélők, Felhő Klári, A vörös sapka, Náni, Éjjel az erdőn, A kis lord, Mária bátyja, A becsület, A sárga csikó, Otthon, A csárda virága, Nézd meg az anyját. Gyermek­­darabok: A sziklához lánczolt királykisasszony, Hó­fehérke és a hét törpe, Hamupipőke, vagy: az aranyc­ipő meséje, Kolumbusz Kristóf, Aladin, vagy : a csodalámpa. Orosháza szabadelvű párti választói — mint megírtuk — Thék Endre orosházi születésű, buda­pesti asztalos iparosnak ajánlják fel a képviselő­­jelöltséget. A választók 15 tagú küldöttsége tisz­telgett vasárnap Thóknél, aki azonban kijelentette, hogy az országgyűlésen most folyamatban levő in­kompatibilitási törvény­javaslat miatt, mely valószí­nűleg törvén­nyé válik, ő mint az államnak szállí­tója, noha politikai függetlenségét egyéniségénél és jelleménél fogva feltétlenül megóvta volna, a jelölt­séget semmi szín alatt nem fogadja el. Hasztalan volt minden kapac­itáczió, Thék Endre megmaradt elhatározásánál. A szabadelvű párt ennek következ­tében ma újólag közgyűlést tart, amelyen valószí­nűleg dr. Szalay József orosházi szolgabírót fogják jelöltnek felkérni, aki ez esetben, a kúriai bírás­­kodásról szóló új törvény értelmében a választást előzőleg le fog köszönni szolgabirói állásáról. Az

Next