Békés, 1901 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-09 / 23. szám
dosítani, habár egészen kiirtani nem, mert ez az állat az emberben, amely a felnőttben csak más alakban, de minden esetre mutatkozik — azért a játékszerek anyaga ne legyen elpusztíthatatlan. Hadd rontsa, bontsa azt a gyermek, ha vágya készteti. Sokszor ezen vágy nem tisztán állati, hanem belevegyül a kíváncsiság az érdeklődés is és ezek a szellemi fejlődés legbiztosabb előmozdítói. Amikor a gyermek széjjel szedi játékszerét, megfigyeli, hogyan tevődött az egyik rész a másikához, akkor a gyermek tanul. Ebből aztán önként következik, hogy a gyermek kezébe ne adjunk drága játékszert mindaddig, míg ő neki a tárgyak értékéről tiszta fogalma nincs. Hogy a játékszerek változzanak, arra gondot kell fordítani, de ezen változtatás ne legyen gyakori. Szükséges, hogy a gyermek a játékszerét megkedvelje, megszeresse, de ez csak akkor történik, ha vele sokáig foglalkozik, ha bizonyos kellemes érzések fűződnek a játékszerhez, hogy pl. ezen játékszert születése napján kapta, vagy valamelyik kedves rokonától, vagy jutalmául valamely különösen szép cselekedetének. Nagyon kívánatos, hogy az anya és az apa is érdeklődjenek a gyermek játékai iránt és hébekorba ők is vegyenek részt a gyermekjátékaiban Még egy szempontból szükséges a játékszereket megítélni. Tudvalevő, hogy a festékek mázok stb. méregtartalmúak is lehetnek; a színes léggömbökről a franczia orvosi akadémia kimondta, hogy arzéntartalmú gázok vannak bennük, ami még a levegőt is megmérgezi, annál inkább árt, ha a gyermek szájához veszi, hogy felfújja. (Ifjúság és Egészség, III. évf. 12. szám.) De más oknál fogva is veszedelmes lehet a játékszer a gyermekre nézve. Azért jól nézze meg és jól gondolja meg a szülő, hogy gyermekének mit ad játékszerül. Schfin József, Schönbrunnban, 1901. évi május hó 26-én. Ferencz József: Gróf Széchenyi Gyula.“ A közigazgatási bizottság holnap tartandó rendes ülésén fogja Lukács rokonszenv és ragaszkodás, amit népszerű sunka városunk iránt tanusit, noha ez az érzület György főispán átadni a lovag-keresztet Zlinsz Istvánnak. Fehér-Kereszt. A tagok által igen élénken látogatott választmányi ülést tartott tegnap d. u. békésvármegyei fehér-kereszt egyesület választmánya. Az elnöki tisztet gróf Almásy Dénesné dr. Lukács György társelnökök töltötték be. A szép számban megjelent választmányi tagokat dr. Lukács György főispán elnök melegen üdvözölvén, áttért a választmány a gyűlés tulajdonképeni tárgyára jövő évi költségvetés megállapítására. A múlt év kiadásokról, valamint a jövő 1902-ik év szükségleteinek előirányzatáról szóló jelentéseket dr. Ku Pál igazgató főorvos terjesztette elő, külön-külön indokolván meg minden egyéb tételt. Az egyesület jelenleg 520 gyermeket gondoz, kiknek gondozása a múlt évben mintegy 30000 koronába került, de a költségek legnagyobb részét a központi fehér kereszt egyesület fedezte. A jövő évi költségvetés közel 38000 koronában irányoztatott elő, e tételből a gyermekek ruházatára 10000 korona vétetett előirányzatba. A költségvetési előirányzatot a választmány változtatás nélkül fogadta el s így terjeszti azt fel a ma d. u. 4 órakor tartandó közgyűlés elé. A gyűlésen részt vettek: gróf Almásy Dénesné, Liczy Viktorné, Dutkay Béláné, Keller Imréné, Schröder Kornélné, Léderer Lajosné Márky Jánosné, dr. Lukács György, dr. Fábry Sándor, dr. Márky János, dr. Ladics László, Keller Imre, dr. Berkes Sándor, Deimel Lajos és dr. Kun Pál az egyesületi menhely igazgatója. Az egyesület titkári és pénztári állapotáról szóló jelentések a ma d. u. 4 órakor tartandó közgyűlésen fognak előterjesztetni, melyre a központból Tabódy József cs. és kir. kamarás is leérkezik a fővárosból. A Békésvármegyei Fehér-Kereszt Egyesület folyó hó 9-én ma délután 4 órakor a vármegyeház kisebb tanácstermében évi rendes közgyűlést tart, melyre az egyesületi összes tagok tisztelettel meghivatnak. Gyula, 1901. évi junius hó 5. Dr. Lukács György, elnök. Gróf Almásy Dénesné, elnöknő. A színkör építése mondhatni teljes befejezést nyert, a belső munkálatok, a páholyok, karzati színpad és zsinórpadlás készen vannak, csupán az ülőhelyek beállításának és a villanyvilágítás bevezetésének egy része marad a jövő hétre, így tehát a vállalkozók: Gróh Mihály és Sál József, akik a tervezést és kivitelt dicséretre méltó ambíczióval és lelkiismeretességgel végezték, szerződésszerű kötelességüknek eleget tettek és amennyiben a megnyitás az eredeti terv szerint június 10-én megtartatott volna, az ő igyekezetük és ez esetben bizonyára megfeszített munkájuk folytán, ennek akadálya nem lett volna. A jövő hét elégséges lesz az összes külső munkák bevégzésére is, és a színkör teljesen készen várja majd Krecsányiék bevonulását. Házasság: Dobányi Imre Békésvármegye ifjú számvizsgálója, lapunk belmunkatársa tegnap délelőtt esküdött örök hűséget Budapesten a belvárosi plébániai templomban szeretetreméltó bájos arájának Kontur Irmának. Kedvez boldogságához szivből fakadó legjobb kollegánknak Szerencsekig vonatunkat fűzzük, amaz óhajtással, hogy eme boldogság tartós és zavartalan legyen. kölcsönös, amennyiben mi is tisztelettel és szeretettel viseltetünk iránta s szivből fakadó „Isten hozott”-al üdvözöljük őt, mint városunk igen kedves vendégét. Beszámoló beszéd: Bartha Miklós, Gyula városa országgyűlési képviselője vasárnap délután órakor mondott beszámoló beszédet a „Magyar Király“ vendéglő előtti téren. Kíséretében volt a Visontai Soma Gyöngyös városa s Holló Lajos Félegyháza városa országgyűlési képviselői, továbbá Lovászy Márton, a „Magyarország“ szerkesztője Bartók Lajos költő-publiczista. Bartha hívei délután 2 órakor fuvózenekar kísérete mellett vonultak fel a Magyar Király elé. Dutkay Béla polgármester üdvözölte Barthát és felkérte őt beszámoló beszéde elmondására. Bartha Miklós mintegy másfél óráig tartó beszédet mondott, amelynek túlnyom része politikai természetű, nevezetesen az országos függetlenségi s 48-as párt beléletére vonatkozó volt. Beszédjének eme részét — mint nem polititikai lap — nem ismertetjük és nem is kommentáljuk. A helyi vonatkozású ügyek közül kiterjeszkedett a gyulai gymnasiumra, melynek létesítésén úgy a vallás és közoktatásügyi ministernél, valamint az országgyűlésen ő is buzgólkodott, beszámolójában is kijelentvén, hogy 6 a gymnasiumot Gyula városa érdekében elkerülhetlen szükségnek tartja. ígéretet ten, hogy az ártéri költségek aránosabbá tételében az e czélból Budapesten volt gazdaküldöttség által átadott kérvény értelmében jövőben is közreműködik, továbbá hogy az alföldi viszonyoknak megfelelőleg szükségesnek tartja a mezőrendőrségi törvény gyökeres megváltoztatását, beszámoló beszéd után K. Schriffert József, mint előleges értekezlet által kijelölt pártelnök Ortha Miklóst a jövő országgyűlési cziklusra is felkérte, illetőleg proklamálta képviselőjelöltnek, mely jelöltséget Bartha a nagyszámú hallgatóság riadó éljenzései között köszönettel el is fogadott. Bartha után Holló Lajos, Visontai Soma , Bartók Lajos lelkes beszédekben ajánlották Barthát a közönség további rokonszenvébe s támogatásába. Beszámoló után a közönség zeneszó kíséretében elkísérte Barthát és társait a Komlóba, hol a jelölés után a pártszervezés akczióját is megindították. —Eme akczió érdekében Holló Lajos Bécsből, a hol a delegáczió tárgyalásain vesz részt, Úrnapján újólag lejött Gyulára, s a Józsefvárosi körben, majd Ludvig József vendéglőjében tartott szűkebb körben értekezletet. A szervezési akczió folytatására folyó hó 23-ra a fővárosból újólag többen ígérkeztek Gyulára, ekkor fog a Bartha jelöltségét támogató párt végleg szervezkedni s megalakulni. A függetlenségi s 48-as párt Kossuth árnyalatának pedig ma lesznek fővárosi vendégei: Dienes Márton az „Egyetértés“ szerkesztője s Ráth Endre. Hallomás szerint a Kossuth párt szintén akar és pedig már ma a saját kebeléből képviselőt jelölni. Az újvárosi olvasókör hangversenye, melyre oly nagy gonddal készültek a szereplők és az egylet vezetősége, a múlt szombaton folyt le a gondos munkához mért méltó sikerrel. Bizonyos aggodalommal néztünk a vállalkozás elé, mely nagy feladatot vett magára egy operettnek előadásával, mert tudjuk, hogy a fogyatékos színpadi és zenekari eszközök mellett főleg a hangnak, helyesebben mondva a hangszálaknak, a toroknak a kellő gyakorlatot nélkülöző volta, a fizikai erő hiánya az, amin a hasonló vállalkozások megtörni szoktak, mert egy órán keresztül a legnagyobb fegyelem mellett párokkal teli levegőben nehéz dallamokat énekelni, ehez nemcsak hang és képesség, de erő és pedig kitartó erő is szükséges. A „varázshegedű“ Offenbach ezen bűvös bájos kis operettjének előadása kellemes csalódást okozott a közönségnek. Az újvárosi olvasókör nagytermében felállított csinos kis színpad elég keretet szolgáltatott az operette kicsiny cselekményének, a másik fontos külső eszköz a zene pedig oly hivatott interpretálóra talált Kovalszky Róbert művészi zongorajátékában, amely mindenesetre felülmúlta kisebb színtársulatok zenekarát. A szereplők és maga az előadás is sokkal jobbak voltak, mint hogy a műkedvelők konvencziós dicsérő frázisaihoz nyúlnánk velük szemben. A darab női szerepét Bauer Margit személyesítette, akinek szép csengésű és hajlékony sopronja minden nehézség nélkül küzdött meg feladatával. Kellemesen ható énekével párosult kedves játéka is és csak — ami természetes — a mozdulatokban hiányzott, nála a kellő színpadi rutin, ámde az a haladás amit nála az előadás kezdetétől annak végéig észleltünk, bizonysága, hogy e hiányosság nem sokáig fog tartani. Antal kertészlegényt Papp Endre személyesítette, felszerelve mindazon képességekkel, melyek e szereptől elvárhatók. Hangja könnyű hordozású tenor, mely egyaránt kellemesen cseng a magas és mélyebb registerekben, játéka pedig olyj befejezett tökéletességű, amelyet hivatásos szint széknél is csak hosszabb iskola után és a tapasztalatok szerint akkor is legkevésbbé a tenoristáktól fájhatunk. A siker oroszlán része kétségtelenül az Offlé volt. Teljesen bevált Mathieu apó szerepében Jás í Gyula, bárha különben szép baritonja most is íjé fátyolozott volt. Játékát illetőleg, hallgatva a dicsérni valókról, csak azt jegyezzük meg, hogy túlságosan fiatal és még túlságosabban komoly F„t. • ■ 1 Schumacher Sándor kopenhágai tudós tegnap délután Gyulára érkezett. Valóban megkapó az .dám Az összjáték maga pompás volt, és különösen a nehéz együttes énekszámok preczíz előadása tűnt fel, méltó jutalmat találva a szini és zajos tapsban, mellyel az előadásban igaz gyönyörűséget talált közönség az élvezetért adózott. A darab megismétlésekor — aminek nem szabad elmaradni — azt hisszük, nyilvánulni fog a dirigens nagyobb bizodalma is és az ütembeosztás változatait, különösen a gyorsabb menetű énekszámok élénkítésével jobban érvényre emeli. Egészben véve az összes szereplők képessége és szorgalmas munkája oly sikert eredményezett, amely páratlannak mondható a műkedvelői előadások történetében. A kis operette előtt Máró Gyula szépen előadott magyar nótái és Gyulai Zsigmond tréfás monológja szereztek élvezetet a hallgatóságnak. Az előadást szép számú ntelligens közönség élvezte végig, de — ami szintén meglepetés számba ment — az újvárosi olvasókör estélyeinek nagy, zsúfolt termet csináló közönsége ez alkalommal hiányzott, amit persze legjobban a távollevők sajnálhatnak. Az újvárosi olvasókör június hó 1-én rendezett műkedvelői estélye alkalmából felülfizettek : Bartha Miklós 8 korona 60 fillér, Dr. Bodoky Zoltán 3 korona 20 fillér, Batik Elek 2 korona, Friedrich János 1 korona, Lovászy Márton 60 fillér, Vandlik Virgil 60 fillér, Kocsis Sándor 60 fillér, melyért hálás köszönetét fejezi ki a rendezőség. A bevétel 150 korona volt. Esküvő: Holdy Kálmán dobozi ifjú gyógyszertártulajdonos szerdán délelőtt vezette oltárhoz a róm. kath. főtemplomban kedves aráját Sál Margitot. Eljegyzés: Markó Kálmán a magyar vasúti forgalmi r. t. fiatal mérnöke, a ki Gyulán a vilmvilágitás berendezésének munkáját vezette, elgyezte Radványi István borsodi birtokos leányát Alicet. Községeink neveinek törzskönyvezése. A m r. belügyminister folyó évi május hó 30-án 5360. . a. kelt rendelete szerint a Békés vármegye teületén fekvő községek neveit az 1898. évi IV. sz. 2. §-a és az országos községi törzskönyv-bizottság javaslata alapján a következőleg állapította meg: I. Békési járás. Békés — Békés. Körös-Tarcsa Köröstarcsa. Mező-Berény — Mezőberény. II. Békéscsabai járás. Békés-Csaba — Békéscsaba. Uj-Kígyós — Újkígyós. III. Gyomai járás. Endrőd — Endrőd. Gyoma — Gyoma. IV. Gyulai járás. Doboz — Doboz. Gyula-Vári — Gyulavári. Kétegyháza — Kétegyháza. V. Orosházi járás. Bánfalva — Gádoros. Csorvás — Csorvás. Nagy-Szénás — Nagyszénás. Orosháza — Orosháza. Puszta-Földvár Pusztaföldvár. Puszta-Szent-Tornya — Pusztaszenttornya. Sámson — Sámson. Szabad-Szent- Tornya — Szabadszenttornya. Tót-Komlós — Tótkomlós. VI. Szarvasi járás. Békés-Szent-András — Békésszentandrás. Kondoros — Kondoros. Öcsöd — Öcsöd. Szarvas — Szarvas. VII. Szeghalmi járás. Füzes-Gyarmat — Füzesgyarmat. Körös-Ladány — Körösladány. Szeghalom — Szeghalom. Vésztő — Vésztő. VIII. Gyula város — Gyula. Operák Ezekből látható, hogy az egy Bánfalva községet kivéve, melynek egészen más nevet adott a minister, minden községnek megmarad eddigi neve és hogy nem fogadták el a törvényhatósági bizottságnak javaslatait, hogy a mostaniak helyett Csaba, Békéskomalós és Szentetornya nevek vétessenek fel a törzskönyvbe. A minister az összetett vagy jelzővel ellátott községneveket — kötőjel nélkül — egy szóba írt alakban azért állapította meg, hogy ezáltal a községneveknek törzs- és előnévre való egészében menjenek át a közhasználatba, az ellenkező írásmód mellett ugyanis, — amint ezt az eddigi tapasztalat igazolja, — majd a rövidítések használata, majd az előnév teljes elhagyása folytán egyes községek a hason hangzású és elnevezésű községektől kellően meg nem különböztethetők. Tekintettel arra, hogy ezen kizárólagossággal megállapított községnevek használatát a fentebb idézett törvény 5. §-a az állami, törvényhatósági és községi, valamint egyébb hivatalos iratokban, községi pecséteken, bélyegzőkön és jelzőtáblákon, továbbá a községek közvetlen rendelkezése alatt álló intézetek és üzemek ügykezelésében és nyilvánosság elé szánt nyomtatványain, tekintet nélkül arra, hogy azok az állam hivatalos nyelvén vannak-e szerkesztve, kötelezőleg elrendeli, kívánatos, hogy az uj helynevek a köztudatba is átmenjenek és helyes formájukban elterjedjenek. Szövő iskola Mezőberényben. A kereskedelemügyi minister dr. Lukács György főispán felterjesztésére 20 teljesen felszerelt szövőszéket engedett át Klein Mór és társa vállalkozóknak oly feltétellel, hogy három éven át 20—20 tanulót tartoznak a szövésben kioktatni, mindegyiket ingyen szövőszékkel ellátni s a lehetőségig alkalmazni. Az oktatást a késmárki szövőiskola egy szövőmestere fogja vezetni. Az iskola czéljaira a vállalkozók nagy helyiséget építettek s e hónapban már meg is nyilik. A főispán elismerése: Dr. Lukács György főispán dr. Konkoly Tihamér várm. közigazgatási gyakornok, tiszteletbeli aljegyzőnek a gyulavárosi rendőrkapitány helyettesítésében kifejtett lelkiismeretes buzgó ténykedéseiért elismerését nyilvánította. Az aratástól három hét választ el bennünket, tehát beléptünk abba a hónapba, amelyben évtizedek hosszú sorának tapasztalata szerint a termés sorsa szokott eldőlni. Kedvező junius, hónapokra terjedő kedvezőtlen idők csapásait helyre tudja hozni, mig egy kedvezőtlen junius sőt egy kedvezőtlen júniusi nap tönkre képes tenni a legjogosultabb reményeket is. És mennél jobban megyünk júniusba, napról-napra fokozódik az időjárás jelentősége. Június első hete ugyanannyi aggodalmat, mint amennyi reményt vetett felszínre. Volt bőségesen eső most már a vármegye minden részében, a gyulai járásban a kelleténél is bővebben, a búza, árpa gyönyörűen fejlődött és még ma szép reményekre jogosít. Aggályos azonban a szerda reggeli köd és egyáltalán a köd, amely minden elképzelhető elemi csapásnál nagyobb veszedelme a búzának. Hogy a szerdai köd kárt tene vagy nem ? még most nem lehet megállapítani, a gazdák reménye, hogy nem tőn, de mindenesetre óhajtandó, sőt a termés sorsára döntő fontosságú, hogy a köd ne ismétlődjék. Aggályos továbbá, hogy a búza igen sok helyen, mégpedig több helyen igen mint nem, rozsdás, ami előző ködök következménye. Igaz, hogy a rozsda a búzának csak levelét lepte el, a szárat pedig nem, de a rozsda így is kedvezőtlen hatású lehet a termésre. A pénteki eső épen virágjában találta a szőlőt is, amely a filokszérától s a három hét előtti jégcsapástól eltekintve gyönyörűen fejlődött, a pénteki eső bizonyára sok kárt okozott abban is. A tengeri a bőséges csapadék következtében rohamosan nő. A helyzet tehát még ma az, hogy a sokféle aggály daczára jó középtermés egyáltalán nem volna kizárva, természetesen csak akkor, ha nem lesznek kártékony ködök és hirtelen forróság sem fog beállani. Krecsányi Ignácz színtársulata pénteken, folyó hó 7-ikén tartotta Fiuméban egy hónapos ,anyagilag és erkölcsileg egyaránt kitünően sikerült saisonjának utolsó előadását. Ilyen jó magyar társulat és ily sokáig még nem volt Fiuméban; büszkék is lehetnek rá méltán, hogy a magyar kultúrának nagy becsületet szereztek és ezzel a magyar állameszmének is óriási szolgálatot tőnek. Az utolsó előadást a „Bányamester“-t jótékony czélra adta Krecsányi. A szinházközönség — magyarok olaszok egyaránt — nagy ováczióban részesítették Krecsányit és társulatát, amely Fiuméból Triesztbe utazott, ahol — mint megírtuk — hat előadást fog tartani. Triesztből a színtársulat egyenesen Gyulára jön és a jövő héten megkezdi a gyulai saisont az „Erkel Ferencz“ nevet viselő arénában. A gyulai szini-jelentés a napokban kerül ki sajtó alól; a társulati tagok névsorát már lapunk egyik előbbi számában közöltük ; a jelentésből most tehát csak a repertoirt adjuk, melyről egyelőre annyit, hogy nemcsak teljesen kielégítő, hanem igazán olyan kiváló darabokat ölel fel, aminőket és amennyit Gyulán emlékezetünk óta egyetlen társulat sem produkált még. Ez a repertoár a színtársulat kitűnőségével, az igazgató ambicziója s áldozatkészségével, a színkör vonzóerejével, a kiállítás pazarságával bizonyára egyik hatalmas tényezője s egyben biztosítéka lesz a gyulai saison erkölcsi s reméljük, hogy anyagi sikerének is. Az előleges szinijelentés szerint Krecsányi műsora Gyulán a következő lesz : Hunyadi László, Bajazzók, Az eladott menyasszony, Dinorah, A tévedt nő, A szevillai borbély, Mártha vagy a richmondi vásár. Operettek : A görög rabszolga, New York szépe, A kis szökevény, A bolond, Sulamith, A gésák, vagy : egy japáni theaház története, A nílusi varázsló, Napfogyatkozás, Lili, Orpheus az alvilágban, A bőregér, A czigánybáró, A mikádó, vagy: Titipu városa, A kertészleány, A szultán, Hoffmann meséi, A boszorkányvár, A bányamester, Királyfogás, A cornevillei harangok, Nebántsvirág, Rip van Winkle. Drámák, vígjátékok és népszínművek: Bánk bán, Ocskay brigadéros, Az aranyasszony, A bor, A bölcső, Névtelen levelek, Családi örömök, A kismama, Himfy dalai, A dolovai nábob leánya, A menyem, A tékozló apa, A fösvény, A takácsok, Othello, Henschel fuvaros, A házi béke, Dolly, Az anyaföld, Kuruczfurfang, A gyimesi vadvirág, A Gyurkovics lányok, Az „Arany kakas“, Napoleon öcsém, A falu rossza, Tartalékos férj, Amit az erdő mesél, A tékozló, Utazás a válás körül, az ördög mátkája, Ármány és Szerelem, Napamasszony, A szentivánéji álom, Bernardo Montilla, Az aranylakodalom, A Fourchambault család, Próbaházasság, A velenczei kalmár, Az ingyenélők, Felhő Klári, A vörös sapka, Náni, Éjjel az erdőn, A kis lord, Mária bátyja, A becsület, A sárga csikó, Otthon, A csárda virága, Nézd meg az anyját. Gyermekdarabok: A sziklához lánczolt királykisasszony, Hófehérke és a hét törpe, Hamupipőke, vagy: az aranycipő meséje, Kolumbusz Kristóf, Aladin, vagy : a csodalámpa. Orosháza szabadelvű párti választói — mint megírtuk — Thék Endre orosházi születésű, budapesti asztalos iparosnak ajánlják fel a képviselőjelöltséget. A választók 15 tagú küldöttsége tisztelgett vasárnap Thóknél, aki azonban kijelentette, hogy az országgyűlésen most folyamatban levő inkompatibilitási törvényjavaslat miatt, mely valószínűleg törvénnyé válik, ő mint az államnak szállítója, noha politikai függetlenségét egyéniségénél és jelleménél fogva feltétlenül megóvta volna, a jelöltséget semmi szín alatt nem fogadja el. Hasztalan volt minden kapacitáczió, Thék Endre megmaradt elhatározásánál. A szabadelvű párt ennek következtében ma újólag közgyűlést tart, amelyen valószínűleg dr. Szalay József orosházi szolgabírót fogják jelöltnek felkérni, aki ez esetben, a kúriai bíráskodásról szóló új törvény értelmében a választást előzőleg le fog köszönni szolgabirói állásáról. Az