Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-01-19 / 3. szám

Gyulai élet. Végre, végre valahára Van már egyszer szép idő, Csúszik a szán kint a fagyon, Jégvirág nő az ablakon , fehér már a háztető. • Végre, végre valahára Esik a hó, fuj a szél, A kék zászló vígan lobog, Korcsolyázók szive dobog, Végre-végre itt a tél. *­ Végre, végre valahára Igazat szólt Falk apó, Ki, ha fagyot mond , meleg lesz, Meleget jósol , hideg lesz, Tavaszról szól: hull a hó. * Végre, végre valahára Esik a hó, fut a szán, Víg az élet köröskörül, Az én lelkem még sem örül . . . . . . Elfogyott a téli fám . . . —re. Mindezt összevéve, nagy örömmel adhatunk hírt a Franklin-Társulat emez újabb vállalatáról, mel­lyel újból beigazolta, hogy méltó arra az előkelő helyre melyet irodalmi intézeteink között elfoglal. A­mint a kiadó közleményéből látjuk, az egész gyűjtemény 11, ötkötetes sorozatban, vagyis 55 kötetben fog megjelenni és pedig évenként két sorozat, vagyis 10 kötet. Az egész munka ára 220 korona,­ de a Franklin-Társulat lehetővé tette, hogy a munka csekély havi részletekben is be legyen szerezhető. Megrendelést elfogad a kiadó és bármely hazai könyvkereskedés, fagyos havat. Egész csütörtöki nap ilyen hózivata­ros volt, csak­ este enyhült az idő, csillapult a szél. De a Télapó kitartása nem vo­lt arányban fellépé­sével. Másnap pénteken már ellanyhult, megered­tek az ereszei, s a friss hó leolvadt a háztetőkről. A télies idő azonban még tartja magát, noha szom­baton még erősebb olvadás volt. A vastag hóréteg azonban imponál és telet jelent. Nem jó a jég. Míg más városban az első hó és első fagy alkalmával kikorcsolyázták magukat a sportm­anok, nálunk Gyulán az egész idei korcsolya­szezont tönkre tette a csatornavezetőség vaskala­­possága. Daczára a Poire-rendszerű duzzasztó­műnek, az Elővizcsatorna úgy látszik nem szünt meg tengeri kigyó lenni s megint észrevéteti magát a sokszor szidott kanális, amennyiben bosszúságra ad okot. A vizet ugyanis a jég alá engedték, mely felpupositotta a jeget, két oldalt felfakadt a viz, középen rá­fagyott a nedves hó a korcsolyapályára azért, hogy a gyulai korcsolyapálya használható legyen, először is egy jéggyalu, ennek nemlételében egy heti eső és olvadás, aztán egy heti fagy kel­lene, így aztán a zsilipkezelőség jóvoltából és gon­dosságából úgy látszik egész télre füstre tehetjük a korcsolyáinkat. Halálozás. A gyulai földmives osztály egyik legértelmesebb, legrokonszenvesebb tagja Vidó István, a városi képviselőtestületnek évtizedeken át higgadt, tisztes tagja, ev. ref. presbiter és községi polgári iskolaszéki tag, az újvárosi olvasókörnek alapítása óta tagja s volt alelnöke folyó hó 16-dikán éjjel hosszas, fájdalmas betegség után meghalt. A bol­dogult jóravaló földmives — aki szelíd lelkületűnél és higgadságánál fogva mintaképe lehetne a fiata­l­labb földmives gazdáknak, gyászos halálát három leánya s kiterjedt rokonság, gazdatársai s az őt mél­tán becsült intelligens osztály is őszintén fájlalja. Temetése tegnap délután volt nagy részvéttel. Nyu­godjék békében ! A békési önkéntes tű­zoltóegylet január hó 25-én a városi bérház dísztermében a tűzoltó zászló- és segély­alap javára. Bírna J. zenekara közreműködése mellett zártkörű jelmezes táncz­­mulatságot rendez. Beléptidíj személyenkint egy korona, két tagú családjegy 1 korona 60 fillér, több tagú családjegy 2 korona. Karzatjegy első sor 60 fillér, a többi sor 40 fillér. Brutális borbély czímű múlt heti hírünkre a következő sorok közlésére kérettünk fel : Tekinte­tes Szerkesztő úr ! Miután a „Békés“ folyó hó 12. megjelent számában nevemmel felette visszataszító módon lett személyem „Brutális borbély“ czikkben meghurczolva, kérem e pár sornak lapjában helyt adni. F. hó 3-án délután nem kiment az árnyék­székre, azt bepiszkolva találván, az előtte ott járt­ S­. F. inast felszólította, hogy, ha bepiszkította — takarítaná is le ; — mire ez azt felelte, hogy nem teszi, s neki ment a nőmnek. Ha nem lett volna ott Fooréder Mór tanú, nem nagyobb bajnak lehe­­­­tett volna kitéve. — Én közben hazaérkezvén, fenti tanú mondta nekem, hogy lehet ilyen rovott embert a háznál tartani, mivel be van bizonyitva, hogy nálam is lopott már. Én kérdeztem hogy mi történt a háznál. Mire hallottam, hogy S. F. inas nekiment a nőmnek s ha fenti F. M. tanú nem lett volna ott, még talán nagyobb baj is történhetett volna. — Az inast magamhoz híva felkértem, hogy miután ő bepiszkolta az árnyékszéket — takarítsa is le. Ő nekem is azt felelte : nem teszi. Kétszer Felkértem, — de nem tette, hanem a helyett tűr­hetetlenül feleselgetett mire én, mint mestere szá­jára ütöttem s a munka közben kezemben volt ollót az asztalhoz akarván lecsapni, ért az az inas kar­jához. Én nem tartok inast árnyékszék tisztoga­tásra, hanem, hogy a mesterségét tanulja ; — de ilyen esetben más mester se tett volna máskép Tisztelettel : Lang József, borbélymester Gyulán. A füzesgyarmati kaszinó e hó 5-én tartotta évi rendes közgyűlését, melyen elnöknek Borsóthy­ Géza, alelnöknek Papp Lajos, jegyzőnek Makay Márton, pénztárnoknak Perényi István, könyvtár­nok és háznagynak Fekete János, pinczemesternek Stepán József választatott meg. Sanatorium-bál Kétegyházán A Kétegyházai Theázó Társaság f. hó 25-én, a kétegyházai vasúti vendéglőben tánczmulatságot rendez, a melynek tiszta jövedelme az „alföldi sanatorium“ alap javára fordittatik. Belépti-dij: személyjegy 2 korona. Kezdete este 9 órakor. Betörés Békésen. Békésen Kuy Antal ev. kanonok, békési róm. kath. esperes plébánosnak tanyájáról ismeretlen tettesek 80 kilogramm do­hányt elemeztek.­­ Ugyanott Szilágyi Károly há­zába törtek be és a záratlan szekrényből 35 korona készpénzt elloptak. A csendőrség nyomozza a be­törőket. A békési kaszinó e hó 5-én tartott évi köz­gyűlésén elnöknek Baky István, igazgatónak Féhn Rezső, pénztárnoknak Körber Tivadar, ügyésznek ,dr. Igaz Pál, titkárnak és könyvtárnoknak Bányai Imrét választotta meg. A békési polgári kör e hó 5-én tartott rendes közgyűlésén elnökül Környei Lajost, alelnökül id. Tassy Sándort, jegyző és könyvtárnokul Nagy La­jost, pénztárnokul Weisz Ármint, háznagyul Weil Sándort választotta meg. Meghalt a kedvese után. Gógán Mari békési 17 éves cselédleány szerelmi viszonyt folytatott Szekeres Sándor gazdalegén­nyel. Úgy volt, hogy a legény el is veszi a leányt, de boldogságukat vá­ratlan csapás szakította ketté. A legény megbete­gedett s száraz betegségben meg is halt az ősszel. A leány vigasztalhatlan volt kedvese halála után majd búskomorságba esett s a héten egy óvatlan pillanatban felakasztotta magát gazdája Lamberger Manó házánál. A szerencsétlen, kedvesét a halálba követő leány holttestét nagy részvéttel, zeneszóval kisérték örök nyugalomra. Magyar ipar pártolás. Békéscsabán mozgalmat indított dr. Pándy István ügyvéd a magyar ipar pártolása érdekében, értekezletre híváa össze a csabai társad­almat e hó 9-én, a csabai kaszinó tár­salgó termébe. Az egybegyűlteket dr. Pándy István lelkes szavakkal hívta fel a magyar ipar pártolására. Nemcsak hangzatos jelszavakkal — úgymond, ha­nem tettel is szolgáljuk a magyar iparpártolás esz­méjét s ennek első lépése az legyen, hogy helyi iparosok és kereskedőknél szerezzük be szükség­leteinket, a­m­el­lyel szemben a hazai iparos is igyekezzék olyan szükségletekkel látni el a publi­kumot, hogy ne érezze a külföldi áruk hiányát. A­men­nyiben a csabai publikum ez eszmét magáévá teszi alakulásra szólítja fel a jelenlevőket. Az ér­tekezlet egy szűkebb körű bizottságot alakít, tag­jai lettek: Réthy Béla, Láng Gusztáv, Balázs Ádám, dr. Pándy István, Maros György, Silberstein Izidor, Décsey József, Fekete Sándor, Kovács Ká­roly, Szihelszky József, Horváth István és Bohim János. A bizottság rövid idő alatt befejezi munká­ját s még e hó folyamán előterjeszti megállapodá­sait a nagygyűlésnek. Új közkórház Békéscsabán, Békéscsaba község meglevő nyilvánossági joggal felruházott, kórházá­nak kibővítését vette tervbe. Ebben az ügyben kedden értekezlet volt Békéscsabán, amelyen részt vettek dr. Raisz Gedeon min. tanácsos, dr. Fábry­ Sándor alispán, dr. Zöldy János főorvos, Seiler Elek b. főszolgabíró, Korossy László jegyző, dr. üeisz Miksa községi orvos és Achim Gusztáv közs.­mer­nök. Az értekezlet jelen voltak megtekintették a jelenlegi kórház kibővítésének terveit és hosszas tanácskozás után abban állapodtak meg, hogy czél­­szerűbb a kibővítés helyett 80—100 ágyra egy új modern kórház építése, amelynek építési tőkéje a betegápolási díjakból az állam által fizettetnék vissza. Ezen megállapodáshoz képest a békéscsabai elöl­járóság néhány tagja legközelebb ily 100 ágyas mo­dern kórház megtekintésére tanulmányútra megy és ennek eredménye szerint teszi meg javaslatát a közgyűlés elé. Távol áll tőlünk, hogy a tervezett új kórház építésétől a Gyulán levő békés megyei közkórház jövőjét féltsük és épen azért bármilyen okból ellenezzük a terv keresztülvitelét. Egyszerűen konstatáljuk, hogy tudomásunk szerint a Békés­csabán már meglevő kórház a helyi igényeket ki­elégíti, a távolabbról összejövő betegeket pedig a vármegyei közkórház, mely a maga nemében egyike legnagyobb kórházunknak, befogadni képes, és így épen semmi szükségét nem látjuk a békéscsabai közkórház felépítésének De hát közhasznú intéz­ményből soha nincs elég és igy ha módjában van Békéscsabának még így is örömmel­­ látjuk üdvös törekvését, de mindenesetre nagyobb volna örö­münk, ha nem a már meglevő intézetek számát szaporítaná egy feleslegessel, vagy legalább nem okvetlenül szükségessel, hanem a közegészségügyi és humanitárius intézetek azon sok fajából létesí­tene egyeseket, amelyekből még nincs, vagy csak­ kevés van az országban és amelyek ép úgy szük­ségesek, mint a rendes betegek ápolására hivatott kórházak. Egy ilyen intézet létesítésében azután túlléphetnék a helyi igényeket és fejleszthetnék azt oly nagyobb szabásúvá, hogy a nemes czélzat mel­lett a község és a vármegye fejlődése is előmozdít­hatnék általa. A mezőberényi kaszinó vasárnap tartotta meg a tagok nagy számának részvételével évi tisztújító közgyűlését, melyen az évi jelentések meghallgatása után megalakították az egylet tisztikarát a követ­kező tagokkal: Elnök lett dr. Kovács László, jegyző­­ Alayer Károly, gondnok Gozmány József, könyvtáros Kiss Sándor. Eljegyzés: Vas Vilmos dr. csabai fiatal orvos el­jegyezte Aradon özv. Pollák Sámuelné kedves és szép leányát Szidikét. Öngyilkosság. Orosházán Takács József 63 éves gazdaember, kinek 30 év óta rák volt az orrában, elkeseredésében a szoba kályhának szélére egy rongydarabbal felakasztotta magát és meghalt. Baleset. Hegyi Mihály orosházi gulyást az őri­zetére bízott egyik községi bika felöklelte és reá­gázolt. A megvadult állat megölte volna a szeren­csétlenül járt embert, de szerencsére a gulyás társa Szűcs János segítségére sietett és elzavarta a fel­dühödt bikát, de a megtaposott ember így is súlyos sérüléseket szenvedett. A szarvasi színészet. Szarvas város szinügyi bizottsága e hó 9-én tartott ülésen a szarvasi szín­házat a most alakuló pécsi színtársulatnak adta ki a legközelebbi szezonra, elejtvén a kassai társulatot, mely szintén pályázott a szarvasi színház nyári szezonjára. Mulatság. Az orosházi kaszinó ezidei második estélyét tegnap tartotta meg eredeti és vonzó prog­rammal, melyen Bázár Gyula felolvasással, Racker Gyuláné zongoraszámmal és Bayer Mariska énekkel működött közre. A hangverseny után tánc következett. Játék közben. Az Orosháza-pusztaföldvári út ki­­kövezési munkálatainak színhelyén keskenyvágányu mezei vasút hordja a kőanyagokat. Ez anyagszer­kocsikkal játszadozott egy csomó gyerek az ország­úton, tologatták, huzgáliát, az üres kocsikat, midőn egyszerre Szilasy József 11 éves fiúcska oly szeren­csétlenül esett le a sínekre, hogy az átmenő kerekek bal karját összezúzták. A békés-endrődi katholikus népkör e hó 29-én saját könyvtárának gyarapítására, a Korona összes termeiben tánczvigalommal egybekötött hangver­senyt rendez. Belépti-díj: személyenként 1 korona 50 fillér, családjegy 3 korona. A hangverseny mű­sora: 1. Dalra Storch A.-tól. Énekli a férfikar. 2. „Porticii néma“ nyitánya, Aubertől. Zongorán 4 kézre előadják Ujházy Béláné és Ujházy Béla. 3 Petőfi a Hortobágyon. Melodráma. Szövege Várady Antaltól, zenéje Kun Lászlótól. Előadják Holczer Béla (szavalat), Ludescher Juliska (czimbalom), Ujházy Miklós (zongora), Lehóczky József (hegedű). 4. „Dal a dalról.“ Magánének Pap Zoltántól. Elő­adja dr. Jakus Benőné, hegedűn kiséri. ifj. Kálmán Farkas, zongorán Ujházy Miklós. 5. Serenade, Zsass­­kovszky Endrétől. Énekli a férfikar. 6. Papparla regéje, Vik­i Károlytól. Énekli a női kar. 7. Teljes végeladás, monolog Hangáitól. Előadja ifj. Venczák Lajos. 8. Brassai csárdás, Gaál Páltól. Énekli dr. Jakus Benőné, zongorán kiséri Ujházy Béla. 9. Fiatal művészek, Kücken Fr.-től. Énekli a férfikar, 10. Rákóczy-ouverture, Kéler Bélától. Zongorán elő­adják Ujházy Béláné és Ujházy Béla. A szarvasi szanatórium-ból, melyet fényes hangverseny előzött meg, tegnap este zajlott le Szarvason az Árpád-szálló helyiségeiben. A nagy arányú 8 előjeleiből ítélve, fényesen sikerült mu­latságon Lukács György főispán és neje Perényi Maholy bárónő is részt vettek s arra óriási nép készült, melynek ha fele is jelen volt, úgy a szarvasi mulatság az idei farsang eddigi legsikerültebb mu­latsága, melynek túlszárnyalását csak a gyulai sza­­natoriumbáltól reméljük. Vadászatok, a múlt héten nagy vadászatok voltak. Gr. Wenckheim örökösök szecsői birtokán br. Drechsel Gyula rendezett nagy körvadászatot, melyen Gyuláról s a vármegyéből többen résztvet­­tek. Teriték­e került összesen 354 nyúl. Vadászat után br. Drechsel Gyula gazdag ebédet adott a ven­dégek tiszteletére. 16-án Kétegyházán gr. Almásy Dénes birtokán, 17. és 18-án Gyomán br. Wodianer­nél voltak nagy vadászatok, Kétegyházán Megele Béla főintéző, utóbbi helyen Kherndl György jószág­­igazgató rendezte a vadászatokat. I­r­o­d­a­l­o­m: Az e rovatban közlött művek kaphatók D­U­B­A­Y JÁNOS könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A ..Magyar Bazár“ január elsején lép a har­­minczhetedik évfolyamába. E hosszú múlt minden dicséretnél hathatósabban bizonyítja a minden izében előkelő és minden igényeknek megfelelő divatlap kitűnőségét. Egész hosszú múltjában mindig a szép és nemes apostolává szegődött elve a haladás és tökéletesedés, éltető elme a gyöngéd nőies szellem volt. S éppen ezek a tulajdonságok emelték a »Ma­gyar Bazár«-t mostani előkelő nívójára és tették a legelső és legjobb magyar női lappá. Ez elismert tulajdonságai valósággal predesztinálják arra, hogy helyet kapjon minden művelt család asztalán és hű tanácsadója legyen a ház asszonyainak, leányainak az intim nőies kérdések megoldásánál. Kéthetenkint megjelenő füzetei kimerítő tudósításokat közölnek angol és franczia divatról, a ruha és fehérnemű varrásról, a lap e mellett magyarázatokkal ellátott kézimunka-lapokat, valamint külön szabásíveket és­ divatképeket is nyújt.­­ Kitűnő czikkekben ismer­teti a háztartás, kertészet, gyermekápolás és neve­lés kérdéseit, valamint a szépség és egészség ápo­lását. Szépirodalmi része egy külön szépirodalmi lapot pótol. Előkelő írók tollából eredő regényeket novellákat, verseket és szellemes, aktuális czikkeket tartalmaz. Szóval nincs a nők világában és érdek­körében az a még oly csekély dolog, a­mire a »Ma­gyar Bazár« figyelme ki nem terjedne. S hogy örö­met is szerezzen előfizetőinek, a rejtvények megfej­tői közöt­t időnkint kitűzött pályadíjak alakjában értékes szépirodalmi művekkel ajándékozza meg ol­vasóit. Előfizetési ára negyedévre 3 korona, félévre 6 korona. Mutatványszámot szívesen küld a kiadó­­­hivatal: Kerepesi­ út 54. Kis Lap. Ama ritka kincsek közé, amelyeket a külföld is irigyel tőlünk, tartozik a mi kedves, régi gyermekujságunk, mely immáron a harmincz­­kettedik évébe lép. Új folyamát megifjodva kezdi a Kis Lap, mert Forgó Bácsi, a­ki a lapot alapításá­tól kezdve a gyermekvilág örömére, a szülők és pe­dagógusok büszkeségére szerkeszti, nagy feladatának megoldásához, iróvilágunk előkelő gárdáját készül sorompóba állítani és a szerkesztés gondjait is meg­osztja, a­mennyiben Roboz Andort, a gyermekiroda­lom egyik lelkes ápolóját, aki a gyermekvilággal, tanár létére állandó benső összeköttetésben áll, társ­szerkesztőül vette maga mellé. Az új évi első szám­ban Gül Baba (dr. Kunos Ignácz) kezdi meg bájos mesecziklusát A Kis Lap előfizetési ára negyedévre 2 korona. Az összeg a Kis Lap kiadóhivatalába küldendő. Athenaeum, Kerepesi­ út 54. Magyar Remekírók. A Franklin-Társulat nagy irodalmi vállalata, a »Magyar Remekírók« gyűjte­ménye, mely az utóbbi hetekben az egész hazai sajtó által, mint rendkívüli irodalmi esemény lett ismé­telten üdvözölve,­­s mint értesülünk — február hó elején indul meg 5 kötetes, első sorozatával. Ez első sorozatban a következő kötetek fognak foglaltatni: Arany János munkái I.­­kötet, sajtó alá rendezte: Riedl Frigyes. Tompa Mihály munkái I. kötet, sajtó alá rendezte: Lévay József Vörösmarty Mihály mun­kái I kötet, sajtó alá rendezte: Gyulai Pál. Garay János munkái, válogatva sajtó alá rendezte: Ferenczi Zoltán. Csiky Gergely színművei, válogatva sajtó alá rendezte: Vadnay Károly. Ez az öt kötet meg­mutatja, a Franklin-Társulatnak milyen becses válla­lata ez a »Magyar Remekírók« gyűjteménye Mind­járt az első helyen Arany János indul meg szép és az eddigieknél tökéletesebb kiadásban, a­mely hogy kifogástalan lesz, arra elég kezesség a szerkesztő Riedl Frigyes neve. Nagyon helyes volt a »Magyar Remekírókat« Arany Jánossal megindítani, mert merőben csonka lenne az ilyen fajta gyűjtemény Arany János nélkül. Voltaképen nem is szabadna megkínálni a magyar közönséget, a magyar remek­írók oly gyűjteményével, a­melyből Arany János hiányzik. A többi négy kötetnél is konstatálható, hogy mind oly íróknak a műveit tartalmazza, a­melyeknek a »Magyar Remekírók« gyűjteményében hiányozniok semmi körülmények közt sem szabad, mert a legbecsesebbek közé tartoznak, a­mit a költői irodalmunk egyáltalában teremtett. Hogy a Franklin- Társulat ezt átérezte, azt abból látjuk, hogy a sajtó alá rendezéssel oly neveket bízott meg, mint Gyulai Pál, Lévay József, Vadnay Károly és Ferenczi Zoltán. Törvényszéki csarnok. Bírói vizsga. Misley Kálmán, a gyulai kir. törvényszék kiváló aljegyzője,, a budapesti vizsgáló bizottság előtt a gyakorlati birói vizsgát kitűnő sikerrel letette. Csőd Neumann Jakab gyomai kereskedő 1900. január 6-án csődöt kért maga ellen, mely alkalom­mal 3 napig letartóztatva is volt, e hó 13-án volt meg a főtárgyalás ügyében. A bíróság elnöke V. Szakmáry Arisztid, szavazó bírák dr. Timit István és Szegedi­ Lajos voltak. A vádhatóságot Tóth Ferencz kir. alügyész képviselte, a védői tisztet dr. Kohn Mór gyulai ügyvéd teljesítette. A budapesti hitelezői védegylet részéről sértettek képviseletében dr. Herz­­feld Samu ügyvéd volt jelen. A tárgyalás folyamán, mely a vádlott hosszas, egész délelőttöt igénylő kihallgatása után kiderült, hogy a terhelt üzletének rövid fennállása alatt 90110 korona 76 fillér passivával ment csődbe, míg acti­­váját 21955 korona 74 fillér értékű áru és 19372 korona 70 fillér értékű kinn lévő követelés képezte, melyet azonban értéken alul 25% levonással a csőd megnyitása előtt Róth Lajosnak átadott tartozása törlesztése fejében. A terhelt a szokásos módon védekezett, hogy testvéréért fizetett, azért jutott tönkre, ámbár ő még az utolsó perczben sem tudta, hogy fizetésképtelen, hisz a hitelezői hajtották bele, azzal is védekezett, hogy a vigéczek is hibásak, mert a sok értéktelen árut erővel a nyakába varrták, bárha azonban nagyon kevés áru találtatott ennek daczára nála. A hitelezők a tömeggondnok előadása szerint valószínűleg 7—8%-ot fognak kapni, mi bizony nem csak hogy nem sok, hanem kevésnek is nagyon kevés. Könyveket nem vezetett, legalább úgy adta elő a terhet a Pesti Hírlapnak volt előfizetője és avval kapott minden héten jegyzéket és abba írta a bevé­teleit és kiadásait, de valószínüleg ő maga sem hitte el, mert nála 70000 korona évi forgalom volt, ilyen forgalomnál nem lehetett olyan könyveket ve­zetni, hanem a dolog úgy áll, hogy megsemmisítette a könyveket a hitelezők megkárosítása czéljából, leg­alább arra vall azon körülmény is, hogy még az általa említett irodalmi jegyzékben tett állítólagos bevezetések sem találtattak meg. A szakértők véleményére kijelentette Neuman Jakab, hogy a szakértők véleményét nagyon gépies­nek tartja, mert azok csak papíron beszámoltak, holott szóval is elmondották, pedig véleménye sze­rint azok nem lévén bukott kereskedők mint ő, s így nem is lehetnek szakértők. A főtárgyalás folyamán pedig elfogadva a ter­helt minden védekezését, kitűnt, hogy 40000 koro­náról nem tud elszámolni, s az elnök kérdésére vagy azzal felelt, hogy nem tudom, vagy azzal, hogy elment a pénz, de hogy mire, arról nem nyilatkozott. Legérdekesebb volt Schlesinger Dávid tanú azon val­lomása, hogy az elnök kérdésére nem tudta meg­mondani a gazdája nevét, azzal indokolva, hogy csak két hónapja van nála alkalmazásban mint vigécz. Végül Stern László és Fischer Jakab szakértők meghallgatása után a kir. törvényszék Tóth Ferencz közvádló indítványára dr. Kohn Mór védő meghall­gatása után és pedig a védelem által felhozott eny­hítő körülmények figyelembe vételével, Neumann Jakabot a btkv. 414. §. 3. pontjába ütköző csalárd bukás büntette miatt egy évi börtönre ítélte, az ítélet ellen a közvádló súlyosbítás, az elitélt pedig felmen­tés végett felebbezett. Országos vásári jelentés. Gyula, január hó 18. Január 15.% Szerda. Sertésvásár. Igen röviden számolhatunk be ezen vásárról, mely — mint meg­írtuk — ezelőtt nemcsak országos hanem világhírű volt és úgy minőség, mint számra nézve verseny­társ nélküli volt az egész országban. Ezúttal a felhajtás alig 3—4000 drb, mi egy­részt a folytonos korlátozó zárlatoknak tudható be, másrészt a nagyobb uradalmak félvén a fertőzéstől, kényelmesebb otthoni eladáshoz szoknak és igy a fel­hajtás az egyes vagy kisebb 40—50 drbos csapa­tokra szorítkozik, melyeknél a minőség is másod­­harmadfokra száll le. A sovány sertés élénk kereset mellett adatott el vészen átment beállitni való süldőért 160—200 kgramm súlyig 76-tól 80 fillérig fizettek. Hízott sertések eladottak: élősúlyban minőség szerint 60-tól 66 fillérig rendes élet és százalék le­vonással 76 fillértől 80 fillérig. Január 16. Csütörtök. Juhvásár. Úgy mint ren­desen ezen a vásáron, felhajtás most sem volt. Január 17. Péntek. Szarvasmarhavásár. A csütörtöki óriási hóvihar hatása érezhető volt és bár ezen a vásáron a felhajtás­ nem szokott nagy lenni a mai még a szokottnál is kisebb volt, alig 2—3000 drb. Vevők hiányában a vásár igen vontatott volt. Elkelt: tehén 150—250 koronáig. Rúgott borjú 50—140 koronáig darabonként. Hízott szarvasmarha súlyra minőség szerint 10 százalék engedmén­nyel 50—64 koronáig 100 kilogrammonként, sármos ökör 400—650 koronáig páronként. A pénteki napon tar­tatott meg a rendes gabonapiacé, a felhozatal igen csekély, árak múlt héthez viszonyítva változatlanok. Január 18. Szombat. Lóvásár. Felhajtás 3—4000 drb. Jobb lovak lovak iránt nagy érdeklődés mutat­kozott, míg igavonó állat csak igen nehezen és nyomott árak mellett talált vevőre. Eladatott első­rendű hintóba való ló páronként 1000—1600 koro­náért, másodrendű igavonu­ló 120 tól 240 koronáig.

Next