Békés, 1904 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-12 / 24. szám

8 BÉKÉS 1904. június 12. jegyző : dr. Nuszbek Sándor, ügyész : dr. Liszy Viktor, védő : dr. Herényi Ármin. Rendes esküdtek: Hegedűs Dániel, K. Schriffert József, Perjesz Mihály, Freuder Mór, Borsóti Géza, Újhelyi Ferencz, Bulla Sándor, Gerlein Reinhardt, Vidovszky Károly, Szabó M. József, Szabó János, s Kliment Z. György. Pótesküdtek: Hézer Gyula, Belenta Mihály. Holecskáné azt hozta fel vé­dekezésül, hogy anyósával rossz viszonyban élt, ki férjét folytonosan ellene bujtogatta. Emiatt akarta gyermekeit és azután önmagát elpusztítani. A tár­gyalás folyamán sok mentő körülmény merült fel s az esküdtek mindezeket figyelembe véve, a bíróság által feltett kérdésekre akként feleltek, amelynek alapján a törvényszék Holecskánét az ellene emelt vád és következményei alól felmentette. Második nap kedden Lévai Gábor vésztői legény ügyével foglalkozott az esküdtszék. Lévai megölte barátját, Molnár Imrét s már a februári esküdtszéken tár­gyalásra került ez az ügy, de akkor a bíróság túl­­szigorúnak találván a verdiktet, nem ítélkezett Lévai Gábor felett, hanem a mostani esküdtszék elébe utalta az ügyet. A keddi tárgyaláson V. Szakmáry Arisztid elnökölt. Szavazó bírák voltak : Hubay Lajos és dr. Szegedy Lajos, jegyző: Szabó László, ügyész : Tóth Ferencz, védő : Jantsovits Emil. Rendes esküdtek : Vidovszky Károly, Kliment Z. János, Uhrin Endre, Újhelyi Ferencz, Székács János, Kolarics Károly, dr. Kerényi Soma, Breier István, Szabó M. József, Leszich Kálmán, Borsóti Géza, Ketter Károly. Pótesküdtek: Gerlein Reinhart, Belenla Mihály. A bizonyítási eljárás után Tóth Ferencz kir alügyész mondotta el vádbeszédét körülbelül a kö­vetkezőkben : Esküdt uraim! »1903. október 4-én, midőn Molnár István lefeküdt, nem gondolta, hogy aludni fog és nem lesz több álma, nem gondolta, hogy aludni fog s nem lesz több reggele, mert következő nap főbe­lőtte Lévai Gábor. Lévai Gábor az ő tettének rugójául oly külö­nös dolgot hozott fel, mintha Vésztőn megalakult volna az öngyilkosok szövetkezete, nevezetesen azt állítja, hogy azért akart öngyilkos lenni, mert nem szokott a munkához, ami körülbelül el is fogadható, azt állítja, hogy Molnár István meg azért akart öngyilkos lenni, mert az anyja tudta nélkül a bé­réből kivett. Nos, t. esküdt uraim, ha minden legény, ki nem szokta meg a munkát s minden cseléd, kinek tudta nélkül kivesznek a béréből, öngyilkos lenne, akkor — sajnos, — nagyon sokra menne azoknak száma Magyarországon, kik ily módon válnának meg az élettől. Azt állítja, hogy Gurmai Mihály barátságból akart öngyilkos lenni, ha ez való volna, akkor Magyarország vezetne az öngyilkosok statisz­tikájában. Azt is állítja, hogy szeretőik , Szilágyi Erzsébet és Tóth Zsuzsa azért akartak öngyilkosok lenni, mert a szüleik megszidták őket. Hát esküdt uraim, ez sem való, hisz ha indok volna ez az öngyil­kosságra, akkor néhány év múlva egyszer sem so­roznának egy évben, nem pedig kétszer, mint az idén s vegyük még hozzá, hogy a magyar paraszt vallásos, tudja, hogy életét csak Istennek szabad elvenni, aki adta azt, ily körülmények között tel­jesen elesik Lévai Gábor e védekezése, hisz ő maga az eszme harczosa sem követett öngyilkosságot, ha­nem gyilkos lett, amint a tényállás igazolja. Itt a közvádló részletesen ismerteti a tény­állást, a bizonyítékokat s bírálja a feltett kérdé­seket s a következőkben végzi beszédét . Kérem tehát az előadottak alapján, hogy az 1-ső kérdésre *igen«-nel feleljenek, a többire pedig »nem«-mel, mert hiszen az esküdtbíróság életbelép­tetése nem azt czélozza, hogy a bűnös felmentessék és az ártatlan elítéltessék, hanem hogy a haza füg­getlen polgárai nyilatkozzanak meg a bűnösség, de csakis a bűnösség ki, vagy ki nem mondásának kérdésében. A büntetés kiszabásánál a bíróság in­tézkedik, a­miből az következik, hogy az esküdt urakat nem befolyásolhatja az, hogy erre a bűn­cselekményre ilyen, amarra pedig olyan bünte­tés jár. A bíróság mindenesetre, — mint a tapasztalat és az élet bizonyítja, — minden enyhítő körülmény figyelembe vételével szokott ítélkezni, — ily körül­mények között kérem az első főkérdésre »igen«-nel felelni!« Jantsovits Emil védőügyvéd beszéde után az esküdtek szándékos emberölés bűntettében mondották ki Lévait bűnösnek s ezért a törvényszék hét esz­tendei fegyházra ítélte. Az ítélet jogerős-Harmadik nap. Az utolsó napon szerdán, Zuberecz Sámuel szarvasi mészárosmester ült a vádlottak padján. Zuberecz I. év január 19-én gyilkossági szándékkal négyszer rálőtt a feleségére, aki súlyos sérüléseit szerencsésen kiheverte. Szándékos emberölés kísér­letének büntette miatt két évi fegyházra ítélték. Az ítélet jogerős. Sztrájk. E hó 8-án a Schmidt Iván-féle házon dolgozott Müller István, mikor is Titz András és Kneifel István kőmivesek megjelentek nála a nagy sztrájk nevében, de a maguk nevében is, fenyege­téssel meg akarták akadályozni a munka folytatá­sában, mire sértett panaszára a rendőrség letartóz­tatta őket és bekisértette a kir. ügyészséghez. E hó 9-én a kir. ügyészség indítványára dr. Nagy Kálmán kir. járásbíró letárgyalta az ügyet.­­ A közvádlói tisztet Tóth Ferencz kir. alügyész töltötte be, míg védők gyanánt dr. Berényi Ármin és dr. Ladics László szerepeltek. A gyanúsítottak tagadták bűnös­­ségöket, azt állítva, hogy véletlenül mentek oda, nekik nem állott érdekükben Müller Istvánt fenye­getni. Ez maga hívta be őket magához, különben ők sztrájkolnak, mert 600 ember ellen egy semmit sem ér, semmit sem tehet. Miután pedig beigazolást nyert, hogy a terhelteknek nem állott szándékukban, hogy a dolgozókat megakadályozzák munkájukban , a kir. járásbíróság felmentette őket. Nyilvános köszönet. A múlt héten lefolyt es­küdtbírósági ülésszak alatt működő esküdtek, a sza­baduló szegény rabok felsegélésére a következő összegeket ajándékozták a részükre megállapított na­pidíjaikból : Újhelyi Ferencz 5, Petr­es Soma 3, dr. Kerényi Soma 3 korona 60 fillért, Wolfinger Miksa 7 korona 70 fillért, Perjesz Miksa 8 korona 60 fillért, Freuder Mór 2, Vidovszky Károly 3 korona 60 fil­lért, Ketter Károly 3 korona 60 fillért, Kollarics Károly 2, Leszich Kálmán 2, Nyigri Antal 2 ko­ronát juttattak az emberbaráti czélra. A kir. ügyész­ség ezúton is köszönetét fejezi ki nemeslelkü ado­mányaikért. Néhai Bulboka János árváinak Gyulán, az alispán lakás szomszédságában levő több szoba és mellék­helyiségekből álló, kerttel és befásitott nagy udvarral biró háza, folyó évi junius 12-én délután 3 órakor a városi közgyámi hivatalban önkéntes árverésen elfog adatni. Árverelni szándékozók 2400 korona biztosítékot tartoznak letenni az ár­verés megkezdete előtt. 2«­9­3_3­ 393—1904. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Kis Gábor dobozi lakos végre­hajtatnak Puskás Lajosné szül. Tobai Erzsébet dobozi lakos végrehajtást szenvedő elleni 200 korona tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék területén fekvő, a dobozi 21. sz. t­kvben levő A—J—1. rsz. (43—44.) hrszámu ud­varral és kerttel ellátott ingatlanra az árverést 629 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban el­rendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1904. évi augusztus hó 16-ik napján déle­őtt 9 óra­kor Doboz község községházánál megtartandó nyil­vános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 °­ C-át vagyis 62 korona 90 fillért kész­pénzben, vagy az 1881. LX. t­­cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a­ kelt igazságügyministeri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a ki­küldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismer­vényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék mint tkvi hatóság. Gyula, 1904. május 29-én. Misley Kálmán, 222 1—1 kir. törvényszéki albiró. Takácsy Lajos magyar kántor­nak a vasúti állomáshoz közel fekvő' 115» □­«­ uj ültetésű­ szőllöje eladó. 3—3 Értekezhetni lehet a tulajdonossal Abeles-féle állami felügyelet alatt álló középiskolai fiúinternátus Debreczenben. Ezen intézetbe fölvétetnek mindazon növendékek, kik Debreczen bármely közép­iskoláját (gymnasium, reál, kereskedelmi, pol­gári) látogatják. Az intézetben teljes ellátás, szakképzett tanárok felügyelete alatt tanul­mányaikban szigorú ellenőrzést és nevelést nyernek. Modern berendezésű háló, étkező és ta­nulótermek. Egészséges táplálkozás. Mérsé­kelt díjak. Bővebb felvilágosítással és prospektussal szolgál az Igazgatóság 152­9—10 Debreczen, Hatvan­ u. 23. szám. Uszoda megnyitás. Értesítem a n. é. közönséget, hogy Gyulán, az Élőviz-csatornán teljes kényelem­mel épült nyári uszodámat 1904. évi junius 1-én megnyitottam. A tisztelt női és férfi vendégek minden kényelméről gondoskodtam. A fürdő és úszási dijak a ré­giek. Számos látogatást és szives pártfogást kér: 212 2-3. özv Herberth Alajosná. 1904. ef. 745/7. A gyulai kir. törvényszék elnökétől. Versenytárgyalásra való felhívás. A gyulai kir. törvényszék és az ennek területén levő 6 kir. járásbíróság részére a folyó év 1­-ik és a jövő évi l-ső felében szükségelt 630 bécsi font, esetleg ennél több első minőségű hazai gyártmányú stearin gyertya szállításának biztosítása czéljából versenytárgyalást hirdetek s ennek határidejéül folyó évi július hó 16-ik napjának délután 5 óráját azzal tűzöm ki, hogy az ezen időn túl netalán ér­kező ajánlatokat nem létezőknek fogom tekinteni. A szerződési feltételek a hivatalos órák alatt a kir. törvényszéki irodaigazgató úrnál megtudhatók. Felhívom tehát mindazokat, kik a jelzett gyertya mennyiség szállítására vállalkozni kívánnak, hogy írásba foglalt ajánlatukat, melyhez 40 korona biztosítéki összeg, vagy ennek a gyulai kir. adóhi­vatalnál igazságügyi letét gyanánt történt elhelye­zését igazoló letéti elismervény is mellékelendő, hozzám az említett határidőig beküldeni szíves­kedjenek. Gyula, 1904. június 7-én. Novák, 221­1—] kir. törvényszéki elnök.

Next